Nógrád Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-15-16 / 164. szám
6. oldal Itt Készül A Hírlap 1995. július 15., szombat A sikertörténet folytatódik: százéves az egri nyomda Százkét évvel ezelőtt jegyeztek be egy társaságot Egerben. 1893. június 10-én a városi tanács nyomdászkodásra adott engedélyt az Egri Nyomda Rt.-nek. Az Egri Nyomda Rt.-t is államosították az 1949-es évben. Berendezései, épülete a Heves Megyei Tanács tulajdonába került át. A tanácsi 'nyomdák receptje szerint alakult a vállalat sorsa. Elavult gépeken dolgoztak. A termelés többségét az ügyviteli nyomtatványok és a különféle jegyek gyártása tette ki. A megye támogatásával 1976-ban költöztek nagyobb, korszerűbb épületbe az egri nyomdászok. Új gépek beszerzésére a beruházási összegből már nem futotta. A sikeres önprivatizáció óta eltelt időszakról beszélgettünk Kopka Lászlóval, az Egri Nyomda vezérigazgatójával, Gyöngy István gazdasági igazgatóval és Salamonná Papp Katalin termelésvezetővel.-Talán kezdjük néhány számmal, ami sokat mond az azóta eltelt mintegy kétéves időszakról — kezdi Kopka László. - A privatizáció óta Az egri nyomda épülete. Itt készül a többi között lapunk, a Nógrád Megyei Hírlap is A megyei tanács vezetői úgy döntöttek, hogy átadják a nyomdát a Könnyűipari Minisztériumnak. A minisztérium a Révai Nyomdába olvasztotta be a Heves Megyei Nyomdaipari Vállalatot. A továbbiakban gyáregységként működő 1988-as év. A Révai Nyomda olyan mértékben adósodott el, hogy dönteni kellett a hogyan továbbról. Több verzió közül a szétválás mellett foglalt állást a vállalat. 1989 január elsejétől az új vállalat Egri Nyomda néven folytatta tovább a tevé2,65-szőrösére nőtt az árbevételünk, 1,72-szeresére pedig a bértömeg. Közben folyamatosan csökkent a létszámunk. Mintegy 1 milliárd forintnyi éves bevétellel számolhatunk. Az elmúlt időszakban 200 millió forintot költöttünk fejlesztésre, beruházásra, s 74 millió forint volt az idei osztalékunk.- A gazdaság minden területén visszaesésről beszélnek. Önök mivel érték el ezt a nagyarányú fejlődést?-A visszaesés a nyomdaiparban is érezhető volt - válaszolja Gyöngy István. - Mi megpróbáltunk új piacokat meghódítani, sikerrel. Nyitottunk Oroszország felé, ahová tankönyveket és folyóiratokat készítünk. Most zárul le egy szerződési időszakunk, aminek keretén belül több mint 11 millió dollárnyi terméket szállítunk keleti partnerünknek. Ezen kívül említhetek’ olyan slágerkiadványokat, mint a Szaknévsor, ami külön technikai bravúrnak is számít, hiszen az országban egyedül mi merünk Muzeális értékű „masina ” a hajdanvolt időkből Kopka László vezérigazgató, kezében lapunkkal dolgozni 36 grammos papírra. — Továbbá itt készül a Zsaru, az Ezermester, a Csók és könny, no, és természetesen a Heves Megyei Hírlap és a Nógrád Megyei Hírlap is - kapcsolódik Salamonná Papp Katalin.- Augusztustól mi nyomjuk az* Autóséletet is, ami ez idáig külföldön készült. Mi elsősorban hosszú távra gondolkodunk és mindig a korrekt üzleti kapcsolatokra törekszünk. Szeretnénk olyan kiadványokat visszahódítani, amelyeket pillanatnyilag még külföldön készítenek.-Egy ilyen arányú termelés nyilván előtérbe helyezi a környezetvédelmet is. Az én első benyomásom a nyomdáról az volt, hogy rendezett, tiszta körülmények között működik.- Ez így is van - veszi át a szót Buda Lajos műszaki igazgató. - 1976-tól működik ezen a helyen a nyomda. Először ipartelepként szerepelt a terület, amelyet később lakóházakkal építettek be. így fokozottan kell figyelnünk a környezetvédelemre, aminek maximálisan eleget is teszünk. A terület a védett 1-es fokozatban van. Csak az idén már 30 millió forintot költöttünk környezetvédelmi beruházásokra, s ez önmagáért beszél. lata a szülőföldjével?-Természetesen nem. Most is rengeteg barátom, üzleti Megyei Hírlap munkatársaival. A reggeli második olvasmányom - a Heves Megyei Hírlap Buda Lajos műszaki igazgató (balról) és Gyöngy István gazdasági igazgató- Kopka úr! Ön nógrádi születésű. Azzal, hogy Heves megyében él és dolgozik, gondolom, nem szűnt meg a kapcsopartnerem van Nógrád megyében, akikkel napi kapcsolatban vagyok. Rendkívül jó és korrekt a kapcsolatom a Nógrád után - a Nógrád. Én a továbbiakban is arra törekszem, hogy ezeket a kapcsolatokat ápoljam mindannyiunk megelégedésére. nyomda fejlődésnek indult. Új gépeket kaptak. Ofszetesítés indult el a lapok, könyvek gyártásánál. A „révais” kollégák bábáskodása mellett fejlődött a színes termékek gyártása. Döntő változást hozott az kenységét. Küzdelmes évek kezdődtek. A nyomda életének alakulásában meghatározó volt egy levél, amelyben az ÁVÜ igazgatója örömmel tudatta, hogy bekapcsolták őket az önprivatizációba. ‘BUDAPESTI iaknévsor Salamonná Papp Katalin a termelés irányításának felelőse Hosszú lenne felsorolni az egri nyomda termékeinek sokaságát. íme, néhány, mutatóban FOTÓK: RIGÓ TIBOR
