Nógrád Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-16 / 139. szám

2. oldal 1995. június 16., péntek Szécsény És Környéke Szécsény és környéke Diktafonból lesz a - mindennapi kenyér. A szécsényi Elektrotechnikai Mecha­nikai Tervező, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. üzemegységeiben több mint 900-an dol­goznak. Felvételünkön diktafonfejeket szerelnek a világhírű Philips cégnek. Ebből a ter­mékből napi háromezer darabot állítanak elő a szécsényi üzemben. fotó: rigó tibor Ördögi körben a Kubinyi múzeum Ördögi körbe kényszerült a szécsényi Kubinyi múzeum. A sze­gény ország szegény megyéjének egyre kevesebb jut múzeuma­ira. Az intézmények úgy élik túl az ínséges időket, ahogy tud­ják: dolgozókat küldenek el, nyitva tartási időt csökkentének, a pénzt fenntartásra és nem fejlesztésre használják. Ezzel ri­asztva a bevételi forrást, a tárlatlátogatót. Röviden Nógrádszakál - Befejezé­séhez közeledik a gázháló­zat kiépítése. Tavaly kezdő­dött a bemházás, mely dur­ván tizenkét millió forintot emészt majd fel. Az első szakasz még decemberben lezárult. Tavasszal folytat­ták a munkát, mely a nyár eleji esőzések miatt lassab­ban haladt. Bizonyos azon­ban, hogy a második ütem legfeljebb július végéig hú­zódhat el. Szécsény - Mizsák László, helybeli amatőr festőmű­vész kiállítása nyílt meg a II. Rákóczi Ferenc Művelő­dési központban. A piktort településének szépsége ra­gadta meg leginkább. Fő­ként városrészleteket, épüle­teket és tájképeket állított ki a művész. Az alkotásokat augusztus elejéig tekinthetik meg az érdeklődők. Lndányhalászi - Bővíteni szeretné ismereteit a faluban már jelenleg is egyre jobban működő turizmusról Szigeti László polgármester. Ta­pasztalatcserére utazott Ti- szalökre június 15-én és 16- án az ottani önkormányzat­hoz. A Nógrád Megyei Közművelődési Központ szervezte meg az ismeret- szerző utat. Karancsság - Még tavaly novemberben felmondott az általános iskola igazgatója, Bodó Pál. A képviselő-tes­tület akkor Szabó Miklóst bízta meg az intézmény ve­zetésével, egészen a tanév végéig. Már kiírta az ön- kormányzat a pályázatot, mely a Közoktatási és Mű­velődési Közlönyben jelent meg. Várják a jelentkezőt, akinek augusztus elsejéig kell elfoglalnia a vezetői széket. Holnapi lapszámunkban Salgótarján és környéke Az igazgatónő, dr. Simán Katalin 1992 októberében már rohamosan romló helyzetet örökölt. Az országos múzeumi szervezet intézményeit a me­gyék tartják fenn. Ha gazdag a megye - amire példa nincs -, akkor élhet a múzeum. Nóg- rádban vegetálnak ezen intéz­mények. Napról napra élnek Fenntartásra alig csurran- cseppen, jó, ha a legszüksége­sebbre jut. Példa erre a balassa­gyarmati Palóc Múzeum, mely már hónapok óta küszködik a szabadtéri kiállítás paraszthá­zának javításával: az eredeti technikával készült zsúptetőt kikezdte az idő, beereszti a vi­zet, az alatta lévő faépítmény állaga romlik, nem beszélve a benne kiállított tárgyakról. A szécsényi Kubinyi mú­zeum szintén rossz helyzetben van. Jóformán napról napra él­Tizennyolc évesen került a fiatal tanító néni Ludányhalá- sziba. A hosszú faluban szét­szórva álltak az iskolaépületek, s egy-egy tanóra kedvéért akár négy kilométert is le kellett gyalogolnia a pedagógusoknak. Egy tragédia folytán lett hű­nek. Az új pénzügyi intézkedé­sek miatt, melyek szinte hetente teremtenek új helyzetet, nem tudnak előre tervezni. A ha­vonta kiutalt összeg vécépa­pírra, meg a fizetésekre elég. S azt sem tudják előre, hogy az kitart-e a hónap végéig, tekin­tettel a folytonos áremelke­désre. A napi megélhetésen túl csupán igénylésre kaphatnak pénzt. Mondjuk, feltelefonál­nak: gyerekek, elromlott a fű­nyíró, a javítás húszezer forint, különben nyakig gazban a láto­gató. A válasz: most van, most gyertek érte, vagy most nincs, várjatok két hetet. Csökkent a létszám Örülnének, ha csak ennyi lenne a probléma. Hogy egyál­talán nyitva tarthassanak, kö­rülbelül három esztendeje fo­lyamatosan kell elküldeniük embereket. Egyébként a múze­umi szervezet létszáma néhány szonévesen az iskola igazgató­nője. Nyűg volt számára a poszt, legszívesebben mindvé­gig „tanító néni” maradt volna. Az „édesanya” után ez a leg­szebb magyar szó a számára. Az igazgatóság miatt végezte el a főiskolát is. Lehetősége év alatt a felére csökkent. A lét­számleépítés a szécsényieknél nem bizonyult elegendőnek. Hagyományosan a hétfő szün­nap a múzeumoknál. A többi napon néhány éve még Szé- csényben tíztől tizenhat óráig volt látogatás, amihez nyolc te­remőrre volt szükség. Ma négy dolgozik, csupán fél munka­időben. Kevés esély A bejáratnál láthatóan frissen felrakott tábla jelzi: keddtől szombatig tekinthetők meg a tárlatok. A napi tíz órakor kez­dődő nyitva tartás pedig dél­után négy órakor befejeződik. Ilyetén előfordulhat, hogy vá­rakozniuk kell a csoportoknak, akár még fél órát is. Ez természetesen a látoga­tottság rovására megy. Minél kevesebb a pénz, annál rosz- szabb a szolgáltatás. Minél rosszabb a szolgáltatás, annál kevesebben veszik igénybe. Minél kevesebben veszik igénybe, annál kevesebb a pénz. Minél tovább van ebben az ördögi körben a Kubinyi múzeum, annál kevesebb az esély, hogy kiszállhat belőle. nyílt olyan kollektívát kialakí­tani, melyre élete végéig szere­tettel gondol. Az idősebbektől segítő gondoskodást kapott, a fiatalok pedig szorgalommal könnyítették meg a dolgát. Ilyen hangulatban telt el a harmincnyolc év. Ilyen szel­lemben nevelkedett fel több fa- lunyi fiatal a búcsúzó Végh Andrásné keze alatt. Nyugdíjba megy a szeretett igazgatónő Búcsúztatja Ludányhalászi apraja-nagyja a falu általános is­kolájának igazgatónőjét, Végh Andrásnét. Még az ország másik végéből is érkeznek vásárlók Kirendeltségünk hírei Lapunk szécsényi kirendelt­ségén - a Rákóczi út 90. szám alatt, a mezőgazdasági szak- középiskola kollégiumában, a toronyépület földszintjén - kihelyezett szerkesztőségünk vezetője, Demus Gábor, a pénteki napokon 9 és 12 óra között várja ügyes-bajos dol­gaikkal, közérdekű kérdése­ikkel olvasóinkat. Ugyanitt hirdetéseiket is feladhatják tisztelt ügyfele­ink, a vállalkozásfejlesztési irodán, minden nap 8-tól 15 óráig. Aszály után vízveszély Megroggyant Karancsság több épülete, mert az évek óta tartó aszály elszippan­totta a talajvizet. A sors iróniája, hogy kri­tikus helyzetet teremtett a többhetes esőzés: a víz okozta károk miatt kellett az önkormányzatnak benyújta­nia pályázatot. Csodaszép rimóci babák Gyerekkorában még a földre is népviseletben járt, ma már csupán a templomba és ünnepeken veszi fel a rakott szoknyá­kat, az előkéket és a fökötőt a Rimócon élő Kiss Bertalanné. Nem így öltözteti azonban babáit, melyekért még az ország másik végéből is érkeznek vásárlók.-Élt itt egy asszony, Virág Terka néni. 0 kezdte el csinálni a babákat, rongyból a testüket, a mhájukat meg szakasztott úgy díszítette, mint ahogy mi jártunk. Mert akkor még min­den asszony népviseletben ment még munkába is. Utána Lackó Andrásné kapott rá a ba­bakészítésre. Nekem is fájt már egyre a szívem, de sajnáltam érte a pénzt. Fogtam magam és megtanultam, hogy kell csi­nálni. Először csak úgy a ma­gam örömére, aztán ajándékoz­tam a rokonoknak, végül kivál­tottam az iparengedélyt. Akkor még jobban volt pénze az em­bereknek, szépek voltak a ba­bák is, úgyhogy vitték, mint a cukrot. Nem csoda, nézze meg maga is - vezet be a nagy szo­bába, ahol az ágyon sorakoznak a ház legszebb díszei.-Azóta már más világ van. Egy asszony, aztán kettő vette le a menyecskét és öltözött ké­nyelmesebben. A mi gyereke­ink sem veszik fel, csak ünnep­kor, a hagyományos ruhát. De akkor felveszik. És mi is, mert később nekünk is nagyon fájt a szívünk a cifra szoknyák után. A baba sem olyan kelendő mint régen. Leginkább a falubeliek, meg a környékbeliek vették őket. De szépen lassan minden házban lett legalább egy. Bi­zony ezek az új, műanyag testű szépségek időtállóak. Kiss Bertalanné régebben naponta készített egy-két babát. Ma jó, ha kéthetente rendelnek egyet.- Csak a magam örömére dolgozom. Megélni már nem lehet belőle. Kegyetlenül szere­tem csinálni. Meg gondolkod­tam, ha abbahagynám, nem folytatná senki. Nem maradna meg az utánunk jövőknek. (dg) Méteres busa - Stayer László, a szécsényi Petőfi horgászegyesület tagja egy esti horgá­szaton húsz percig fárasztotta az óriást. Végül vágóhoroggal sikerült kiemelnie a hústöme­get, melynek farkába akadt a horog. Joggal lehetett büszke a horgász élete legnagyobb fogá­sára. A majd húsz kilós busát megcsodálták a horgásztársak, az ismerősök. A fényképen csa­ládjával állja körbe a kapitális zsákmányt Stayer László. . Az állam segít a károsult településeknek - A közgyűlés elnöke a helyszínen Legények voltak a gáton a polgármesterek Semmihez sem hasonlítható zúgással lepte el órák alatt Ipoly- tarnóc utolsó házait és kertjeit a medréből kidagadt folyó. Kora délelőtt már falubéliek serege segített a bajba jutottak­nak. A nap folyamán a megye szinte minden fontosabb vezetője megfordult a faluban. Smitnya Sándort, a megyei közgyűlés elnökét is a. helyszínen találtuk. Smitnya Sándort Ipolytamó- con találta az este. Bár a sürgés­forgásban kevés ideje volt, mégis sikerült szót váltanunk vele. A megye védelmi bizott­sága felkészül minden veszély- helyzetre. Ráadásul a több hete tartó esőzések miatt várható volt a baj. Persze az, hogy a Dobroda patak és az Ipoly eny- nyire kilép a medréből, min­denkit meglepett. Példaszerű volt azonban, ahogy szinte percek alatt felállt a védelmi vonal, a polgármeste­rekkel az élen, a helybéliek egymás értékeit mentették, kar­öltve az illetékes szervekkel, a tűzoltósággal, rendőrséggel, polgárőrséggel, katonasággal. Természetesen a legnagyobb teher az önkormányzatokra, ki­váltképp a polgármesterekre hárult. Az ő feladatuk volt a védelem megszervezése. A községek első emberei minde­nütt derekasan helytálltak. A védelmi bizottság inkább csak felügyelő szerepet játszott a tör­ténésekben. A polgármeste­rekre, ha lehet, még az eddigi­nél is szomorúbb feladat vár. Fel kell becsülniük a károkat. Ezek mértékéről azonban eddig megközelítő adatot sem tudnak mondani az illetékesek, hiszen jelenleg is vannak olyan terüle­tek, melyek víz alatt állnak. Az bizonyos, hogy a természeti csapás tízmilliókban mérhető. A kárvallottaknak a megye csak közvetetten, a polgármes­tereken keresztül tud segíteni. Ugyanis például gyorssegélyre nincs pénzügyi keret. Ellenben ellátják a települések vezetőit információkkal, tájékoztatják őket arról, mi a teendőjük, ho­gyan juthatnak segélyhez. Szakemberek felügyelete mel­lett a polgármesterek összeírják *a kárt. Az adatok alapján pedig a kormány ad pénzt, az ilyen esetekre fenntartott alapból. (demus)

Next

/
Oldalképek
Tartalom