Nógrád Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-09 / 107. szám

4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. május 9., kedd Az agrárkamara életéből Régi mondások, népi hiedelmek- Vince nap (május 5.): „Ha fénylik a Vince, megte­lik a pince.”- Pongrác, Szervác, Boni­fác (május 12-14.): mind­hárman a köztudatban fa­gyosszentek gyanánt élnek. „Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz!” (A hideg eső sokat árt a szőlő­termésnek.)- A megfigyelés szerint mindenfelé azt tartják, hogy amilyen a Pongrác-napi idő­járás, olyan lesz Orbánkor is. Mivel fagy is várható Pong- ráckor, nem ajánlatos, sőt nem is szabad palántázni. Bacsa Béla, a kamara elnökségi tagja Nógrádgárdonyban születtem 1950-ben - mondja. - A me­zőgazdaságban nőttem fel, hi­szen szüleim gazdálkodtak és mint minden falun élő gyerek, én is részt vettem a répa egye- lésében, a kukorica kapálá­sában; részese voltam a szé- nagyüjtés örömeinek és külön felüdülést jelentett a legelte­tés, a ló vezetése, nem is szólva a lovaglásról. Ezek után természetes volt, hogy középiskoláim elvégzése után a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemre jelentkeztem, ahol a növényvédőkaron sze­reztem oklevelet, majd szak­mérnöki diplomát. A szügyi mezőgazdasági szövetkezetben növényvédős- ként kezdtem dolgozni, ma mint szaktanácsadó tevékeny­kedem falugazdászként. Balassagyarmaton és kör­nyékén a kis- és középgazdasá­gok működését segítem, a min­dennapi termeléssel, ügyinté­zéssel kapcsolatos teendőket lá­tom el. Mint ahogyan annak idején én segítettem szüleim­nek, úgy most családom ap- raja-nagyja teszi ezt nekem. Feleségem, négy gyerekem és Falugazdászként ismerem a kis- és nagyüzemek minden gondját és baját fiúunokám az otthoni telefon­ügyeletesek. Eddigi életem, tevékenysé­gem szorosan kötődött a mező- gazdasághoz, ismerem szépsé­geit, buktatóit. Miután egyaránt dolgoztam nagyüzemben, kis­üzemben, van lehetőségem a kettő összevetésére. A kettő között napjainkban alig van kü­lönbség, mindkettő mélyponton van, olyan mélyen, hogy ez alatt már csupán a talajképző kőzet található! Mi a megoldás? Mint a kamara vezetőségi tagja és az egyik bizottság el­nöke, úgy látom, a sok „mező- gazdaságot segítő” szervezet közül az agrárkamara egyik legfontosabb feladata, hogy a mezőgazdaságot irányítók és a mezőgazdaságot működtetők közelebb kerüljenek egymás­hoz, egy nyelvet beszéljünk, mert nagy szakadék tátong a kettő között. Sajnos, az össze­fogás, az együttműködés erre az ágazatra még nem jellemző. A kamarának abban volt nagy szerepe, hogy az ágazat­ban dolgozókat egy irányba te­relje, lehetőségeket, informáci­ókat nyújtson, segítsen a terme­lés szervezésében, a piackuta­tásban. Az az érzésem, hogy ez egyelőre csak vágy, pedig nagy lehetőség rejlik e szervezetben, de ebben nem csupán nekünk kell hinnünk, hanem a mező- gazdaságot irányító országos szervezeteknek is. Én bízom abban, hogy előbb- utóbb hinni fognak! Önállóság és több lábon állás: a jövő útja A mátraterenyei Zagyva Völgye téesz azon kevesek közé tarto­zik, melyik kibírta az átalakulást, a rendszerváltást. Igaz, több részre szakadt, az egységek önálló életet élnek, mégis egységes egészet alkotnak. Ezen látszólag ellentmondásos helyzetről be­szélgetünk Varga László ügyvezető igazgató-elnökkel.-Ellentmondásról szó sincs, sőt, kiegészítik egymást a kft.-k - mondja. - A szövetkezet 1992-ben alakult át. Létrejött a Frigofruct Mátra Hűtőipari Kft., a Mirelit Külkereskedelmi Rt. bekapcsolódásával. A Kender Juta budapesti vállalat mű­anyagüzemünk tevékenységé­hez csatlakozott. Az Agrosped Kft. a műszaki ágazatot és a szántóföldi növénytermesztést foglalja magába. A régi érte­lemben vett téeszhez, a köz­ponthoz az erdészet, a juhászat és valamennyi kft. könyvelése tartozik. így együtt a központo­sított szövetkezet elnevezés illik a szervezetre. Valamennyi kft.-re jellemző, hogy a szövet­kezet és az ott dolgozók a tulaj­donosok. A hűtőház és mű­anyagüzem működtetéséhez és a korábbi adósságok rendezésé­hez volt szükség „idegen tőke” behozatalára. Mindjárt hozzáte­szem, hogy e cégekkel igen kor­rekt, kölcsönös előnyökön nyugvó a kapcsolatunk.-Nem lehetett nehéz létre­hozni a kft.-két, hiszen az objek­tumok adottak voltak.- Valóban, a hűtőház, a mű­anyagüzem is megvolt. Úgy gondolom, hogy a jó eredmé­nyek elérésében az is szerepet játszott, hogy Nógrád megye sajátosságaihoz igazodó speciá­lis tevékenységet választottunk. A hűtőházat, a bogyósgyümöl- csűek feldolgozására alapoz­tuk. Az állattenyésztésben ná­lunk a juhászat a legkézenfek­vőbb. A műanyagüzemet az alaptevékenység bevételi hiá­nyainak kompenzálására hoz­tuk létre. Nehéz volt rábírni az embereket a kertészeti. növé­nyek termesztésére, de a jöve­delem egyértelművé tette, hogy elképzeléseink reálisak. Az el­múlt évben 120 családnak plusz 19 millió Ft bizonyította, hogy érdemes a málnával, a spárga­tökkel foglalkozni.-A jelen megnyugtató, de hogyan látja a jövőt?-A tevékenységi körök le­tisztázódtak, biztosított a tisz­tességes nyereség. A jövőben sem kívánunk váltani, csupán a meglévő ágazatainkat erősíteni. Úgy érzem, ez megyénkre is érvényes, hiszen az elmúlt évek bizonyították, hogy Nógrád el­sősorban az állattenyésztésben, a bogyósgyümölcsűek, a bur­gonya, az olajos magvú és még néhány növény termesztésében ér el jó eredményeket. Adottsá­gaink ezt teszik lehetővé, a te­vékenységünket ehhez kell iga­zítani. Aki nem ezt teszi, az maga, közössége ellen cselek­szik és előbb-utóbb megbukik. Ezt az elvet kellene képviselnie és erősítenie valamennyi, a me­zőgazdaságot irányító, támo­gató szervezetnek, az agrárka­marának is. Sajnos, tartok attól, hogy mint korábban más szer­vezet, úgy most a Nógrád Me­gyei Agrárkamara is a perifé­rián marad. Az előjelek is erre utalnak: kicsi a területünk, ke­vés a pénz, a sorban az utolsók között alakult meg, úgy tűnik, erőink szétforgácsolódnak. Pe­dig én nagyon bíztam az agrár­kamarában, ezért is vállaltam a kertészeti szakosztály elnök­ségi tagságát. Bízom abban, hogy a sikeres működéshez megkapja a szükséges jogosít­ványokat, az anyagiakat és a kormány érezhető támogatását. Támad a gyapjaslepke - kártétel a lombokon A gyapjaslepke jellemzően az er­dészetek veszélyes kártevője, de a kocsánytalan- és csertölgv mellett tömegszaporodásukkor Nógrád, Diósjenő, Berkenye, kisebb mér­tékben Szendehely, Nógrádsáp térségében az erdőkhöz közeli gyümölcsösöket is veszélyezteti. A fák törzsére, vázágaira lerakott sárgás „gyapjas” szőrzettel fedett tojáscsomókból megkezdődött a lárvakelés. A hernyók az első ved- lésig csoportosan maradnak, majd a fákról vékony szálon függve, a szél segítségével a környezetben szét­szóródva fogyasztják a fák levelét, s idővel tarrágást okoznak. A fejlett hernyó szürkés alapszínű, hátán két sorban elhelyezkedő, elől kék, hát­rébb piros szemölcsökkel és hosszú szőrzettel, melynek érintése kelle­metlen bőrkiütést, égető érzést vált ki. A lárvakártétel megelőzhető most, a tömeges lárvakelés idősza­kában, míg a második vedlés előtt kivitelezett kezeléssel. A védeke­zéshez hatékony és környezetkí­mélő növényvédő szerek állnak rendelkezésre (pl. Dipes, Nomolt 15 SC. Dimilin 25 WP stb.) NT A A második világháború befe­jezése után a szovjet hadi­fogságból hazatért katonák elismeréssel szóltak a csa­lánból készült levesekről, fő­zelékekről. A foglyok el­mondása szerint igen sokat éheztek, és a szervezet szá­mára szükséges vitaminokat, sókat a csalánból nyerték. Gyermekko­romban megfi­gyeltem, hogy a falusi asszo­nyok vastag ru­hadarabokkal csavarták be kezüket, és úgy szedték a csí­pős csalánleve­leket. Majd megfőzve, a disznókat, ba­romfiakat etet­ték velük. A megfőtt csalán­nal, főtt krump­lival etetett jó­szágok mind makkegészsé­gesek voltak. Étvágyuk szinte határta­lan volt. A csípős csa­lán, nagy csa­lán, kétlaki csa­lán az ország egész területén előfordul. Sok­szor az erdők aljnövényzete­ként is nagy tömegekben talál­ható. Kétlaki, évelő növény. Minden szerve fullánkszőrök­kel borított; ha testhez ér, égető, viszkető fájdalmat okoz. Gyökértörzse hosszú, kúszó, elágazó. Szára egy méternél magasabbra is megnő, egyenes, négyélű. Levele nyeles, lemeze lándzsás, hosszan kihegyezett, durván fűrészes szélű. Virág­zata füzérszerű. A csalánnak a leveleit és a gyökérzetét kell gyűjteni. A le­vélgyűjtést célszerűen úgy kell elvégezni, hogy a szárat az al­ján két ujj közé fogjuk és felfelé irányulóan húzzuk le róluk a leveleket. A gyűjtést kesztyűs kézzel kell végezni. A levelek­hez szárrész nem kerülhet, leg­feljebb csak a csúcslevelekkel leszakadó, mintegy 5 cm-es rész gyűjthető. A leveleket tisz­tára feltakarított helyre kell ki­teríteni, majd száradás közben gyakran átforgatni. Erre a célra nagyon megfelelnek a padlás­térrel rendelkező házak. Napos időben célszerű tiszta ruhada­rabra szétteríteni, és úgy hamar megszárad a levél. Ponyvákat is kéznél kell tartani nagyobb tö­megű szárítás esetén, hogy az éjjeli harmat, valamint eső ellen védeni lehessen. A drog glikozidákat, cser­anyagot, egy gyantaszerű anya­got (csalánméreg), hangyasa­vat, ecetsavat, hisztamint, B- és C-vitamint, viaszt, cukrot, klo­rofillt (növényi zöld), szerves savakat, sárga színanyagot, glükokinint (vércukorszintet csökkentő anyag), ásványi só­kat stb. tartalmaz. A csalánlevél drogjának na­gyobb tömegét klorofill előállí­tására dolgozzák fel, de igen je­lentős a gyógyteaként való fel- használása is. Teáját reuma, köszvény, cukorbaj, gyomor- és bélhurut, bőrkiütések, vese­homok ellen, valamint vér­tisztítóként, vi- zelethajtónak, általános erősí­tőnek, gyomor- és bélvérzés, köhögés csilla­pítására stb. isszák. Külsőleg aranyeres bán- talmak ellen ülőfürdőként, bőrkiütésekre borogatóként, hajhullás és korpaképződés, valamint haj- zsírosodás ellen mosóvízként, torokgyulladás ellen gargariz- maként hasz­nálják. Hajvizet is készítenek belőle. A fiatal csa­lánlevélből fő­zeléket készíte­nek, valamint állatokkal (sertés, baromfi stb.) is etetik, mivel vi­taminokat és a szervezet szá­mára szükséges sókat tartal­mazza. Reumás bántalmak gyógyítására a fájdalmas vég­tagokat friss csalánhajtásokkal megcsapkodják. A biokertészek is szívesen alkalmazzák a rovarkártevők - például a levéltetvek, krumpli­bogár - lárvái ellen a kifőzött csalánból készült szert, amelyet permetezéssel juttatnak a növé­nyi kártevőkkel fertőzött leve­lekre. Kép és szöveg: Holecz Ferenc Sok van belőle környezetünkben, s könnyen begyűjthető Csalán: hatékony, univerzális gyógynövény Felhívjuk az agrárága­zat gazdálkodóinak fi­gyelmét a közelmúltban megjelent törvényekre, rendeletekre. Nevezetesen az 1995. XXI. tv. (Magyar köz­löny, 28. szám) földmű­velésügyi alapokra, és a 7-11/1995. FM. r. az alapok felhasználásának részletes szabályaira (Magyar Köz­löny, 33. szám). Részletesebb tájékozta­tást a jövő keddi lapszá­munkban adunk a szóban forgó törvényekről és rende­letekről. Hírességek kaszinója Három éve nyílt meg a buda­pesti Las Vegas Casino, mely­ben közel 250 ezer vendég ját­szott, kétharmaduk külföldi. Olyan hírességek is megfordul­tak itt, mint Jim Belushi, Tony Curtis, Arnold Schwarzenegger és Sylvester Stallone. Hogyan kezdjük az ültetést? Havas Ferenc agronómus jó tanácsai kertészkedoknek Az Északi-középhegység a napsütéses órák számát te­kintve elmarad az alföldi területek mögött. A növények számára nem közömbös, hogy milyen helyre kerülnek. Tudniillik a fény a szerves anyag képzésének forrása.- Feltétlenül napos helyet igényel a borsó, a paprika, a pa­radicsom, a dinnye, az uborka, a karalábé, a karfiol, a bimbós­kel és a cékla - mondta Havas Ferenc agronómus. - Félár­nyékban is megterem a petre­zselyem, a sárgarépa, a retek, a zeller, a vöröshagyma, a fok­hagyma, a saláta, a sóska, va­lamint a káposztafélék közül a fejes-, a vörös- és a kelká­poszta. Az árnyékot csak kevés növény tűri. Ilyen többek kö­zött a spenót, a bab és a sütőtök.- Milyen biológiai igényük van még a zöldségeknek?- Egyes zöldségfajok hő­mérséklet-optimuma eltér. A kevésbé hőigényes fajok elve­tése már megtörtént. Igen fon­tos a növények vízigényét is fi­gyelembe venni. A természetes csapadék legtöbbször nem elé­gíti ki a növények napi vízfel­vételét. Ilyenkor ajánlott a csí­rázáshoz szükséges kelesztő öntözést, későbbiekben frissítő öntözést, illetve vízpótló öntö­zést alkalmazni.- A negyedik - ám a legfon­tosabb - tényező a tápanyag. Az öntözött zöldségnövények tápanyagigénye is nagyobb. A talaj tápanyagellátásánál min­denféleképpen a biokertészet­ben elterjedt készítményeket, il­letve a szerves trágyát részesít­sük előnyben. A tápanyaghiány lombtrágyával gyorsan korri­gálható. Kovács Ákos Csak pontosan, szépen... - A bátonyterenyei Hammer-Hungaria Bt. szabászatának terítőasztalán Nagy Irén, Szabó Sándorné és Szabó Zsolt felvasalja a rajzot a női blúzok anyagára, elősegítve ezáltal a szabászok minél pontosabb munkáját. fotó- verebélyi anita

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom