Nógrád Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-26 / 122. szám

6. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. május 26., péntek NÓGRÁD MEGYEI REGIONÁLIS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY VÁLLALKOZÓIKÖZPONT Cím: Salgótarján, Rákóczi ú. 36. (megyeháza fsz. 5-6-7.) Telefon/fax: 32-314-641 Telefon: 32-310-022/181,281,381 Információk Rendszeres, ingyenes, illetve kedvezményes szaktanácsadás­sal szeretnénk segíteni a kisvál­lalkozókat és a leendő vállalko­zókat mindennapi gondjaik megoldásában, ezért az alábbi helyeken és időpontokban szí­vesen állunk rendelkezésükre: a vállalkozói központban - 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 36. (megyeháza), fsz. 6. Tel.: (32) 314-641, minden hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön 13.00-18.00 óra között, a bátonyterenyei irodában - 3078 Bátonyterenye, Rákóczi u. 28. Tel.: (32) 353-841, min­den kedden, szerdán, csütörtö­kön 14.00-16.00 óra között, a pásztói irodában - 3060 Pásztó, Hunyadi u. 12. Tel.: (32) 360-155, minden kedden, csütörtökön 15.00-17.00 óra között, a szécsényi irodában - 3170 Szécsény, Rákóczi u. 90. Tel.: (32) 370-849, minden kedden, szerdán, csütörtökön, 14.00-16.00 óra között. E szolgáltatást azon leendő, kezdő és kisvállalkozóknak ajánl­juk, akik tanácsadást kémek adó, pénzügy, hitelpályázat, banki ügyletek stb. témakörben. Májusi oktatási tájékoztató A vállalkozói központ iro­dájában, valamint a városi irodáinkban folyamatosan történik a megyei vállalko­zók képzési igényeinek fel­mérése. Az előzetes felméré­sek alapján május 13-14-15-én elindítottuk a START-UP tanfolyamot. Fő jellemzője az intenzitás, tréning, 2-3 napos blokkok­ban történő legfontosabb vál­lalkozói ismeretek átadása, valamint üzleti terv megvé­dése záróvizsga formájában. Tanácsadóink számára május 29-e és június 2-a között 5 napos tanácsadói továbbkép­zést szervezünk az MVA, SEED Alapítvány és Durham University Business School közreműködésével. Júniusban három tanfo­lyam indítását ütemeztük be. Az ajánlatunk a vállalkozói alapismeretekre, a falusi tu­rizmus és értékesítés problé­máira terjed ki. Ma már működik a mikrohitel Az eddig beadott 119 darab hitelkérelemből kilencvenet bírált el a mikrohitel-bizottság. Az elfogadási arány igen magas: 63 pozitív döntés született, ami azt jelenti, hogy több mint 27 mil­lió forint összegnek örülhetnek a megye kisvállalkozói. Ebből az összegből 20 millió forintot már fel is használtak partnere­ink, akik között 13 bt. és 8 kft. van. A 47 egyéni vállalkozóból tizenheten a mikrohitel segítségével indultak el és további 27 új munkahelyet létesítenek vállalkozóink. A Szlovákiai Vállalkozók Szövetsége rimaszombati járási tanácsának képviselői Géczy Gyula (jobbról) megyei igaz­gatóval tárgyalnak. fotó: gyurlán tibor A szektoronkénti megoszlásban listavezető a kereskedelem (16), szoros versenyben az ipar­ral, feldolgozóiparral (15), azo­nos a mezőgazdaság és a szol­gáltatás aránya (13-13), míg legkevesebb az idegenforgalmi beruházás (6). Június 1-jétől bevezetésre kerül a fizető fogorvosi ellátás. Úgy gondoljuk, hogy partnerei lehetünk a fogorvosoknak a magánrendelőik műszerellá­tottságának javításában. Kér­jük, forduljanak hozzánk biza­lommal. Előkészítés alatt van és ter­veink szerint ősztől bevezetésre kerül a mikrohitel összevonása (párhuzamos intézése) egy 200 000 forint összegű vissza nem térítendő - úgynevezett reorga­nizációs — támogatással, melyet kizárólag a gyakorlattal, na­gyobb istállóval, művelhető földterülettel és mezőgazdasági gépekkel rendelkező, tejterme­léssel foglalkozó vállalkozók vehetnek majd igénybe. Szolgáltatások A vállalkozói központ a közel­jövőben beindítja a Keres-kí- nál szolgáltatását. Lehetősé­günk van egy olyan számítógé­pes adatbázis kialakítására, amelyben a vállalkozók elhe­lyezhetik keresleti és kínálati ajánlataikat. Ezek lehetnek áru­cikkek és szolgáltatások is. Az adatbankba betáplált adatokat a vállalkozói központban elérhe­tővé tesszük minden vállalkozó számára, akik ilyen céllal láto­gatnak be hozzánk. Ez a szol­gáltatás ingyenes. Ezen rend­szer kialakításához keressük azokat a vállalkozókat, akik szeretnék, ha a keresleti és kí­nálati ajánlataik az adatbázi­sunkba bekerülnének és a mi segítségünkkel szeretnének partnereket találni ezekben a témákban. A vállalkozói központban beindítjuk Miniiroda-szolgál­tatásunkat. Ennek keretében a vállalkozók kedvezményes térí­tés ellenében igénybe vehetik néhány irodai szolgáltatásun­kat. Kezdetben fénymásolási és telefaxolási lehetőséget tudunk biztosítani. A későbbiekben ezen szolgáltatások köre bő­vülni fog gépelési, szövegszer­kesztési, kötési-fűzési és idegen nyelvi fordítási tevékenységek­kel. A vállalkozások legnagyobb problémája a tőke hiánya. A mikrohitelprogram egyedül nem képes a tőkehiány kielégí­tésére. A bankokhoz benyúj­tandó magasabb összegű hitel- kérelmekhez átgondolt és meg­felelő formába öntött üzleti tervek elkészítése szükséges. Segítséget szeretnénk nyúj­tani a kis- és közepes vállalko­zóknak az üzleti terv felvázolá­sában, a hitelkérelmek összeál­lításában és a bankokhoz való benyújtásában. Felhívjuk a fi­gyelmet arra, hogy a vállalko­zói központ támogatni tudja a bankihitel-kérelmet benyújtó­kat üzleti tervezési költségeik egy részének átvállalásával. Hírek-Ebben az évben ismét megrendezésre kerül az Egri Nemzetközi Vásár. A vásár ideje: 1995. augusztus 29-szeptember 3. A vásár helye: Eger Sportcsarnok, Ersekkert.- 1994-ben 12 nemzet ki­állítói vettek részt ezen az árusítással egybekötött kiál­lításon. Ezúton szeretnénk felhívni a vállalkozók fi­gyelmét erre a bemutatko­zási lehetőségre. Jelentke­zési határidő: 1995. jú­nius 30. Bővebb felvilágosí­tás és jelentkezési lap a vál­lalkozói központban kap­ható.-A vállalkozói központ által „Nógrád megye kie­melt ágazatainak elemzé­sére és a Vállalkozói Köz­pont erre vonatkozó munka­tervének elkészítésére” kiírt pályázatot a DHV Magyar- ország Kft. nyerte meg. Ez a cég május hónap folyamán elkezdte a munkát a felmé­rések elvégzésével.-A vállalkozói központ kiírt, „A Nógrád megyei vállalkozók képzési igénye­inek felméréséről szóló ta­nulmány elkészítésére” címmel is egy pályázatot, amelynek nyertese a Köz­ponti Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgató­sága lett.- Az alábbi könyvújdon­ságokat ajánljuk ügyfeleink figyelmébe: Vállalkozói ABC 1995. Kedvezményes áron hozzá­juthatnak a vállalkozók. Marketing Lexikon A-Z-ig. Ki mit gyárt katalógusok! Német, osztrák, hollnad, svájci kiadványok. Terméskilátások ígéretes termés várható a gabo­naföldeken, de az időjárás még az utolsó pillanatban is közbe­szólhat. így összegezték véle­ményüket országos választmá­nyi ülésükön a gabonatermesz­tők. Uhercsák Andrástól, a MOSZ tanácsosától megtudtuk, az idén mintegy százezer hek­tárral nagyobb vetésterületről takaríthatják be a gabonát. Az előzetes becslések szerint az 1 millió 100 ezer hektárnyi terü­leten közepes termésre van ki­látás, ám még nem dőlt el, hogy a jelenlegi tendenciák nem vesznek-e kedvezőtlen fordula­tot. Az aranyat érő májusi eső az ország területének nagy részén jót tett a búzának, vannak azonban olyan térségek - pél­dául Békés megye -, ahol a le­hullott csapadék mennyisége kevesebb, mint a növények víz- szükséglete. Az ország keleti részén gon­dot okoztak a gazdáknak a poc­kok, s fel kell venniük a harcot a tartósan nedves időjárás miajt megszaporodott gombabeteg­ségekkel is. Azonban kérdéses, lesz-e hektáronként 3000-4000 forintjuk a méregdrága kemiká­liákra? Mindezeket nem szabad figyelmen kívül hagyni a korai termésbecsléseknél, mivel je­lentősen befolyásolhatják az idei búzatermést. - .figyelmez­tetett Uhercsák András. U.G. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 88,00 Osztrák schilling 12,52 USA-dollár 125,95 ECU (Európai Unió) 162,35 A Gazdasági Bizottság meghallgatja Suchman Tamást és Nagy Ferencet Rendezetlen a kárpótlások ügye Hiányzik a vagyonpolitikai koncepció Az állam eddig 126 milliárd forint címletértékben bocsátott ki kárpótlási jegyet. Értékük - a kamatokkal együtt - meg­közelíti a 200 milliárd forintot, amelynek eddig csak egyötö­déért, 40 milliárd forintért kínáltak megvehető vagyont. Glattfelder Béla, a Fidesz- Magyar Polgári Párt ország- gyűlési képviselője el­mondta: tudomása szerint 1500 milliárd forint a magá­nosításra szánt vagyon ér­téke. Ez nem kevés, a kor­mánynak ennek ellenére mind a mai napig nincs konkrét elképzelése a priva­tizáció végrehajtásáról. A fél ország pedig nem tudja, mi­hez kezdjen az egyre jobban értéktelenedő kárpótlási je­gyeivel. A kormány másodszorra sem tudta határidőre benyúj­tani idei vagyonpolitikai koncepcióját, ezért a Fidesz a parlament Gazdasági Bi­zottságában kezdeményezte, hogy hallgassák meg Such­man Tamás privatizációért felelős tárca nélküli minisz­tert, valamint Nagy Feren­cet, az Országos Kárpótlási- és Kárrendezési Hivatal ve­zetőjét. A bizottság elfo­gadta a javaslatot, de a meg­hallgatás időpontját még nem tűzte ki. A fideszes honatya a kor­mány bizonytalanságaira ve­zeti vissza azt is, hogy az el­lenzék eddigi javaslatait rendre elutasították. Nem foglalkoztak érdemben azzal sem, hogy hagyják ki a tör­vényből a kárpótlási jegyek adás-vételét akadályozó, vagy éppen tiltó részeket. Ez az ésszerűnek tűnő javaslat nem is került a T. Ház elé. A politikus osztja azoknak a gazdasági szakembereknek a véleményét, akik szerint a kárpótlási jegyek értékét is­mét 50 százalék fölé lehetne srófolni. Ennek azonban a mainál kedvezőbb kínálat és jó gazdasági koncepció az előfeltétele.- Az alapvető feszültsé­gek oka, hogy a jogosultak nem tudják, mit, mikor és mennyiért vásárolhatnak meg. Ezért a Fidesz java­solja: a kormány mielőbb hozza nyilvánosságra, hogy az 1500 milliárd forintnyi vagyont milyen ütemben kí­vánja értékesíteni. Sokakat érintő probléma az életjáradékok ügye is. A már felhasznált kárpótlási jegyeknek mindössze fél százalékát váltották életjára­dékra, mert amíg viszonylag magas volt a jegyek árfo­lyama, addig a biztosítók csupán 30 százalékon váltot­ták be a jegyeket. A Fidesz a vásárlási esélyegyenlőség híve. A párt felhívta a kormány figyelmét arra, rossz politikát folytat, ha a „spekulánsokat” kizárja a kárpótlási jegyek értékesí­téséből és újrahasznosításá­ból, mert ha ez a réteg nem érzi magát biztonságban, még kevesebbet kínál a kis­embereknek a kárpótlási je­gyekért, és tovább romlik annak piaci árfolyama. Szalóky Eszter Miskolc Kecskemét Szeged Szombathely Debrecen Székesfehérvár Uiburgonva 130-180 120-200 120-180 150-200 100-200 170-200 Kelkáposzta 60-100 60-100 80-140 90-100 60-100 60- 85 Karfiol 95-160 120-150 100-150 120-180 90-150 100-150 Vöröshagyma 50-100 60- 80 60- 85 80- 80 60-100 70-110 Paraj — 40- 80 50- 60 70-100 60- 80 40- 60 Sóska 60-100 40- 80 — 100-120 50- 80 60- 80 Zöldborsó 180-300 — 250-280 170-170 150-300 — Gomba 100-260 150-600 200-350 180-240 190-300 150-220 Alma 80-160 70-160 50- 60 160-190 120-180 150-200 Földieper 350-500 240-400 250-400 — 250-500 450-550 Az 1995 május 18-24 között érvényes napi szabadpiaci árak (Ft/kg) forrás: fm-akii Horn Amerikába készül A miniszterelnök közelgő ame­rikai látogatása előtt ma a Vi­deoton székesfehérvári köz­pontjában amerikai üzletembe­rekkel és vállalkozókkal talál­kozik. A kormányfői látogatást az USA-ban Soós Károly Attila ipari és kereskedelmi miniszté­riumi államtitkár készítette elő. Hazaérkezése után elmondta, tárgyalásain jelentős tőkebefek­tetésekről esett szó. Az ottani üzletemberek a Magyar Villa­mos Művek, a Mól és a nagy gázszolgáltatók iránt érdeklőd­nek. A külföldiek magyarországi beruházásainak rangsorát az amerikaiak vezetik. Szükség van a termelőszövetkezetekre? A nagyüzem A mezőgazdasági szövetkeze­tek jó része nem vészelte át az elmúlt négy esztendőt, de a megmaradottak jövője is bi­zonytalan. Sokan vélekednek úgy, hogy a termelő típusú szövetkeze­teknek nincs helyük a piacgaz­daságban, mások viszont azt vallják: átmenetileg szükség van rájuk. Dr. Csendes Béla, agrárközgazdász szerint cáfol­hatatlan érvek szólnak amellett, hogy hazánkban szükségsze­rűen nagyobb súlyt kell képvi­selniük a mezőgazdasági terme­léssel foglalkozó szövetkeze­teknek, mint a fejlett országok­ban. Ennek történelmi oka az, hogy Magyarországon a piac- gazdaság kiindulópontja egy túlnyomórészt szövetkezeteken alapuló agrárgazdaság volt.- A nagyüzemek általában hatékonyabbak a kicsiknél, egyes ágazatokban pedig ma már nem is lehet „kisipari” módszerekkel dolgozni. A nagyüzemek tudják csak meg­fizetni a szakértelmet, pénzzel támogatni az újításokat. Ezért a mezőgazdaságban a nagyüze­mek között a jövőben is jelen­tős arányban jelen kell lenniük a múltban már bizonyítottan ha­hatékonyabb tékony szövetkezeteknek is. - érvel a közgazdász. - A nagy- gazdaságok meglévő épületei­nek, gépeinek, ültetvényeinek ésszerű hasznosítása ugyanis csak nagyüzemi, társasági for­mában képzelhető el, s e körbe természetesen beletartoznak a szövetkezetek is.-Átmenetileg tehát indokolt a mezőgazdasági szövetkezetek jelenléte az agrár-palettán?- Óva intek mindenkit az „átmenetileg indokolt” kifeje­zéstől. Az átmenet legalább 10- 15 évet jelent, ez az idő egy gazdaságban már tartós beren­dezkedést feltételez. A tartós bizonytalanságot pedig meg­sínyli a mezőgazdaság. De akad más érv is, amely a szövetkezetek létjogosultsága mellett szól. Nehezen képzel­hető el tudniillik, hogy a követ­kező egy, másfél évtizedben a mezőgazdaságból megélni szándékozók köre csak vállal­kozókból vagy a saját gazdasá­gukból megélni képes gazdál­kodókból fog állni. Lesznek munkavállalók is. Nem szabad előlük elzárni azokat a munka lehetőségeket, amelyeket csak a szövetkezetek nyújthatnak. Újvári Gizella

Next

/
Oldalképek
Tartalom