Nógrád Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-17 / 114. szám

6. oldal Életmód - Szabadidő 1995. május 17., szerda Teveverseity - A legjobb zsokéikat nevezik a beduin törzsek az évenkénti bemutatóra. Ez évben - miután a Sí- nai-félszigeten rendezték - némelyik versenyzőnek hét na­pot is kellett tevegelnie, amíg odaért a helyszínre. TAPASZTALATOK A MAGÁNORVOSLÁSBÓL Inkább a kevesebb fizetés A számok tanúsága szerint aránylag rövid idő alatt meg­honosodott és népszerűvé vált az orvosok körében a vállal­kozási forma. Ezt bizonyítja, hogy jelenleg több mint há­romezer körzet orvosa dolgo­zik vállalkozóként, azzal a kö­telezettséggel, hogy ellátja körzetének lakóit. Százharminc körzeti orvos vállalkozóként, de területi ellá­tási kötelezettség nélkül tevé­kenykedik; további több mint 400 szakember háziorvosként is, üzemorvosként is működik, ugyancsak vállalkozás formá­jában. Jelenleg egyébként kere­ken félezer gyógyszertár már szintén vállalkozásban elégíti ki a helyi igényeket. A népjóléti tárca magán­praxissal kapcsolatos tapaszta­latai egészében kedvezőek. A gyakorlat azt mutatja, hogy a vállalkozói keretek a korábbi­nál jobb lehetőségeket teremte­nek a korszerű gyógyító mun­kára. Egyebek közt azért, mert a vállalkozó orvosok - miközben élvezik a társadalombiztosítás támogatását - ismereteik és a helyi körülmények alapján ma­guk dönthetik el, hogy a be­szerzésekre rendelkezésükre álló anyagiakat mikor, milyen műszerre, fizioterápiás esz­közre stb. fordítják. Ez egyben kiküszöböli az önkormányzatok és az orvosok közötti, sok időt és energiát igénylő egyeztetéseket, vitákat és egyéb procedúrákat is. Számos példa van arra, hogy a vállalkozó orvos önmagának kevesebb fizetést „szavaz” meg, hogy többet fordíthasson az ellátás tárgyi feltételeinek jobbítására, mert a színvonala­sabb munka a későbbiekben számára anyagiakban is megté­rül. Az idősebbek doktorok szí­vesen vesznek maguk mellé pá­lyakezdő, fiatalabb kollégákat. A generációs együttműködés révén az indulás és a nyugdíjba vonulás zökkenőmentesebb az orvosoknak, s főleg nem okoz nehézségeket a betegellátásban sem. AZ ÉV TANÍTÓJA ’95 Előhívni a tudást A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban adják át Az év tanítója díjat. Egy szakmai civil szervezet, a Tanítók a Gyer­mekekért Egyesület kezdeményezésére több tízezer tanító kö­zül választottak hármat.- Hogyan sikerült kijelölni a díjazottakat? Kérdésünkre az egyesület el­nöke, Kuti Gusztávné válaszolt.- Januárban országos pályá­zatot írtunk ki a 6-10 éves kor­osztályt tanítók körében, az első fordulóban írásos pálya­munkát kértünk. A legjobb munkát beküldőket a második fordulóban tanítási versenyre hívtuk. Itt bemutató órát kellett tartaniuk abból a tanítási anyagból, amelyet tíz nappal a verseny előtt húztak ki.- Hány jelentkező közül vá­lasztottak?- A pályázatra 43-an jelent­keztek az ország egész területé­ről, egészen kis települések összevont osztályaiban tanítók is. Vannak, akik néhány évvel ezelőtt végezték el a főiskolát. Április 18-28 között tizenhár­mán vettek részt a tanítási ver­senyen. Közülük választottuk ki a legjobb hármat. Nem az volt a célunk, hogy egyetlen ta­nítót találjunk, hanem az, hogy felhívjuk a figyelmet a tanítás minőségének a fontosságára. Szeretnénk megerősíteni a pe­dagógusokat szakmai elismert­ségükben is.- Milyen szempontokat érvé­nyesítettek?- Az elsődleges az volt, hogy miképpen tud a jelentkező kap­csolatot építeni, hogyan tudja a gyerekek érdeklődését felkel­teni, figyelmét lekötni, a tudást milyen módon tudja előhívni és továbbfejleszteni. Figyeltük a stílust, a nyelvi kifejezésmódot, és természete­sen a szakmai felkészültséget és a háttértudást is. 1995-ben Az év tanítója dí­jat a következők kapták: Kiss Sára Margit, a Debreceni Taní­tóképző Főiskola Gyakorló Is­kolájának szakvezetője, Móri Arpádné, a Budapesti VII. Er­zsébetvárosi Pedagógiai Szol­gáltató Központ szaktanács- adója és Temesvári Miklós, a Budapesti IV. Újpesti Bajza Utcai Általános Iskola tanítója. Idén miskolci biennálé A Miskolci Galéria immár 18. alkalommal hirdeti meg az Or­szágos Grafikai Biennálét. A szervezők a hagyományos gra­fikai technikák mellett várják a modem eszközökkel létreho­zott, valamint a régi eljárások újraértelmezésével készített nyomatokat is. A beküldés részleteiről Mis­kolcon, a Déryné u. 5. sz. alatt kapható bővebb felvilágosítás. Az idei biennálét december 3- án nyitják meg. Sok a támogatásra szoruló ember Juhászné Kincses Helen a civil szerveződések létjogosultságáról A Társadalmi Egyesületek Nógrád Megyei Szövetségében sok­féle réteg - nagycsaládosok, nyugdíjasok, nők, tartalékos kato­nák, volt hadifoglyok - szervezetei, egyesületei munkálkodnak együtt önkéntes alapon. Mennyire van létjogosultságuk ma a társadalmi egyesüléseknek? Erről beszélgettünk Juhászné Kincses Helénnel, akit a közelmúltban újabb négy esztendőre társadalmi elnökének választott a szövetség közgyűlése.-Mikor, milyen célokkal jött létre ez a sokszínű társadalmi réteget összefogó szövetség?-Az ősszel lesz öt éve an­nak, hogy megvolt az átalakuló közgyűlésünk. Igaz, az első két esztendő a rendszerváltás, a vá­rakozásjegyében telt el. A hata­lom nem táplált túlságosan nagy bizalmat a civil szervező­dések iránt. Bennünket a Haza­fias Népfront utódszervezeté­nek tartottak, az elszámoltatan- dók listájára kerültünk. Tudom, a népfront csinált egy sor for­mális, értelmetlen dolgot is. De azzal, hogy elsősorban a kiste­lepüléseken, a városok perem- kerületeiben egészen közel ju­tott az emberekhez, értékeket is létrehozott. S ez nem szégyellni való most sem. szövetséget.- Hát igen! Sok életrevaló kis közösséget leromboltunk az elmúlt években, most építkez­nünk kell! Ma a megyében már 38 tagszervezetünk van, s ez legalább 14 ezer tevékeny tagot jelent. Mára az is kiderült, sok a szegény, a magára maradt, a támaszra szoruló ember, akik valamiféle kapaszko­dót keresnek szűkebb vagy tágabb környe­zetükben. Ha semmi mást nem teszünk, csak lehetőséget te­remtünk a vélemény- cserére, meghallgat­juk, ügyes-bajos dol­gaikban eligazítjuk őket, talán egy kicsit jobb lesz a közérze­tük. S ma ez is ered­mény.- Mondana erről egy kicsit többet?- Azt gondolom, hogy a civil szerveze­tek külön-külön és összefogva is a la­kosság kisebb-na- gyobb csoportjainak érdekeit képviselik. Az érdekek felvállalása, képvi­selete pedig nem más, mint po­litika. Felértékelődött szerep- Hogyan, milyen módon „poli­tizálnak” hát?-Ebben a nehéz gazdasági, szociális helyzetben felértéke­lődött a civil szervezetek sze­repe. Ott vagyunk a megyei közgyűlésben, és meghívnak bennünket a városi önkor­mányzati ülésekre is. A közel­múltban Salgótarjánban polgári fórumot szerveztünk, amelyre a megyei közgyűlés elnöke is kí­váncsi volt. Szervezeteinkben Start - viszályokkal- Az újrakezdés tehát nem ke­vés gonddal járt. A szövetség­hez csatlakozó, de egyébként önálló életet élő szervezetek, egyesületek jó része kimaradt az állami támogatásból. Az évi 10 forintos tagdíjból pedig nem sokra futotta. Azt sem tagadom, hogy a kezdeti időszakban emi­att belső viszály, civódás is za­varta a közös munkát.- Ma már változott a helyzet. Az országos szövetségünk ré­szesül állami támogatásban, és segítséget kapunk tőlük a mű­ködéshez, a mindennapi munka ellátásához. így Salgótarjánon kívül Bátonyterenyén és Pász- tón is működik irodánk. A ren­dezvényeinkhez meg pályáza­Ott vagyunk az állampolgárok között tokkal szerzünk pénzt.-De kihasználják a lehető­ségeket a szövetséghez csatla­kozott szervezetek, egyesületek is. Az utóbbi időben már egyet­len rendezvényünk sem maradt el amiatt, hogy nem volt rá pénz. Jó közösségi szellem ala­kult ki, erősödik a szervezetek között: a jobb körülmények kö­zött tevékenykedők segítik azokat, akiknek lehetőségei szerényebbek. „Most építkezünk”-Még mindig nem beszéltünk arról a közös szándékról, amely végül is létrehozta a megyei sok a jól képzett, müveit ember, aki felajánlotta segítségét az önkormányzatoknak, hogy ja­vuljanak az emberek életkö­rülményei.-A támaszra szorulók első­sorban a napi gondjaikhoz, ba­jaikhoz várnak segítséget.-Igen, és ebben még sok mindent kell tennünk. A szö­vetség közgyűlésén is szóltunk arról, hogy a jelentősebb dönté­sek előtt szervezettebbé és fo­lyamatosabbá kell tenni a la­kosság meghallgatását, tájékoz­tatását. Sokan vannak, akik szükségét érzik ennek. Kapcsolat fiatalokkal- Elégedettek azzal, amit eddig tettek?- Korántsem, sok még a ten­nivaló. Az új testület a közeljö­vőben ül le, hogy kidolgozza programját. Kezdetben a na­gyobb rendezvényekre kon­centráltunk. Ma már ennél fon­tosabbnak tartjuk, hogy a civil szervezetek között megindult párbeszédet, együttműködést erősítsük. Említettem már, hogy minden szervezetünk ön­állóan teszi a dolgát, de vannak közös rendezvényeink. Munkánk lényeges része a kapcsolatépítés a fiatalokkal. Ebben nagyon lassan jutunk előre. A nagycsaládosok egye­sülete, a különböző betegsé­gekkel küzdő emberek klubjai, csoportjai olyanok, ahol a fiata­loknak segíthetünk. Kapcsola­tunk van a megyei, városi ifjú­sági tanácsokkal, és régi vá­gyunk, hogy megismerkedjünk Szlovákiában a határ menti te­lepüléseken dolgozó civil szer­vezetekkel. Nem váltjuk meg a világot, de talán teszünk érte valamit, ha mindenütt ott va­gyunk, ahol a polgároknak szükségük van ránk. V. G. Légszomjban - díjakkal körülvéve Georg Büchner jó másfél száz évvel ezelőtt írta a ma éppúgy köztünk élő kisember drámáját. A Wojzeck és a róla készült va­lamennyi színpadi feldolgozás, film azt hirdeti: a világ kitaszí­tottjai kitűnő kísérleti alanyok (lehetnek). A múlt század saját­ságos látásmódú szerzőjének műve az 1994-es magyar film­szemlén, Szász János rendezé­sében, fődíjat nyert. A rendező a káoszt, a kiúttalan, reményte­len életformát mutatja meg filmjében. Főhőse szabad aka­rattal mit sem tud kezdeni sza­badság nélkül. A reménytelen­ség sodorja gyilkosságba. Szász filmje megnyerte a 30. Chica­gói Nemzetközi Filmfesztivál aranyplakettjét, Valladolidban operatőri díjat nyert, de sikeres volt Görögországban és Szo- csiban, Berlinben és Bergamó- ban, s most, legutóbb egy litván alkotással megosztva nyerte a Strasbourg! nemzetközi film- fesztivál nagydíját. Asszonyom! Amíg Ön bevásárol, • f// •• B mi főzünk. INGYENES KÓSTOLÓ! Májusban Önt is vendégül látja a Hera házi­asszonya. Kóstolónkon meggyőződhet róla, hogy Hérával minden étel sokkal finomabb. És mindezt szokásos bevásárlása^közben. Keresse háziasszonyunkat a nagyobb boltokban. Hera. Kiemeli az ételek valódi ízét. A következő városokban látja Önt vendégül a Hera háziasszonya: Salgótarján: május 3., 4., 5., 6., Szécsény: május 10., 11., 12., 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom