Nógrád Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-17 / 114. szám
1995. május 17., szerda Mozaik 7. oldal Rendszerváltás a felvételi vizsgákon (2.) A felsőoktatási intézményekre két nagy feladat hárul. Az első: az 1995. évi felvételi vizsgák előkészítése és lebonyolítása. Ez a hagyományos módon, a korábbi évek rendszerében történik. A másik - s ezt joggal nevezik a felvételi vizsgák rendszerváltásának -, dolgoznak az eddigi vizsgarendszer teljes átalakításán. Mi lesz tehát az idén és mi vár azokra, akik jövőre, vagy a későbbi években akarnak bejutni Nógrád megyéből is az egyetemekre, főiskolákra? Neuwirth Gábor, a Felsőoktatási Felvételi Iroda főtanácsadója nyilatkozatának első része tegnapi lapunkban jelent meg.- A vizsgarendszer eddig a szóbelivel zárult. Mintha ott és akkor dőlt volna el, hogy ki alkalmas, ki nem.- A kormányrendelet előírja, hogy minden intézménynek tárgyanként négy szóbeli időpontot kell megjelölnie. Ezt figyelembe véve a jelentkezőnek kell eldöntenie, hogy hová akar és tud is menni vizsgázni. Itt mondom el, hogy több intézmény összehangolja a szóbeli vizsgát, más intézmények pedig el akarják hagyni ezt. Számosán meggyőződtek afelől, hogy a szóbeli felvételi súlya korántsem olyan nagy, mint gondolnák. Mi lesz a szóbelivel?- Ott már nem történnek lényeges változások: a középiskolából hozott pontok, az írásbeli eredménye voltaképpen determinálja a jelentkező sorsát. A műszaki felsőoktatás már korábban el is hagyta ezt a vizsgát, a Budapesti Közgazdasági Egyetem matematikából nem szóbeliztet, és úgy tűnik, hogy a legnagyobb intézmények - az ELTE bölcsészkar, a TTK, a jogi kar is - eltekint majd a szóbelitől bizonyos szakokon. A vidéki tudományegyetemeken még nem döntöttek erről.-A pontrendszer tehát megmarad. Ezen a téren milyen módosítás várható?- Az egyetemek többsége továbbra is fenn akarja tartani a 120 pontos rendszert - ebből az érettségi évében 60 pontot hozhatnak -, a viták akörül zajlanak, hogy ezt a 60 pontot miképpen számítsák. A jogi karok például az érettségi jegyeit is beszámítanák bizonyos tárgyakból, a bölcsészkarok a magyar, a történelem, a matematika és egy idegen nyelv mellett két, a diák által választott tárgy jegyét is figyelembe kívánják venni. A műszakiak úgy képzelik, hogy a matematika és a fizikajegyet másfélszeres súllyal számítják. Az említetteken kívül más javaslatok is vannak, úgy tűnik azonban, hogy a konszenzus ki fog alakulni a 60 hozható pont körül Régi vizsgatárgyak- Az új rendszer ad-e felhatalmazást vagy módot a felvételi vizsgatárgyak változására? Szóba jöhet-e például, hogy egyes intézmények nehezítik a vizsgát azzal, hogy többet követelnek, mint a középiskolás anyag?-Jövőre, tehát 1996-ban, általában nincs változás a vizsgatárgyakban. A felvételi vizsga a legtöbb intézményben a középiskolai anyagra épül. Ahol többet kívánnak, ezt már korábban közölni kellett.- A beszélgetés elején ön említette, hogy az új rendszer növeli az intézmények önállóságát. Fölmerül a kérdés, hogy miképpen érvényesül ez a közös írásbeli felvételi vizsgáknál?- Az intézménycsoportok csakugyan szeretnék, hogy a tételek testre szabottak legyenek. Nos, a tartalomban lehetnek eltérések - eddig is voltak - de jövőre már nem a minisztérium dönt, hanem az intézmények által elfogadott bizottság. Fontos az alkalmasság- Várható-e, hogy valamelyik intézmény - a művészképzőkön kívül - saját hatáskörben, külön vizsgát is beiktat?- Ahol alkalmassági vizsgát tartottak, ott továbbra is fennmarad ez a rendszer. Az intézménycsoportok azonban már megállapodtak ezek összehangolásában. Egyes tanítóképzők például eddig is lehetővé tették a próbaalkalmassági vizsgát, hozzátéve: ha sikeres, beszámít a felvételibe. Mostanra már eldőlt, hogy minden tanítóképző bevezeti ezt a vizsgát - de nem kötelező a próbán részt venni -, ám aki megfelel, az bármely tanítóképzőben érvényesítheti ezt az előnyt. Persze, ennek ára van, többletköltséggel jár.-Maradjunk a költségeknél. Mibe kerül a felvételi rendszer- váltás a diákoknak, pontosabban, a szülőknek?-A jelentkezőknek eljárási díjat kell fizetniük, attól függően, hogy ki hány helyet célzott meg. A rendelet szerint ez az összeg a mindenkori minimálbér 10 százaléka eggyel többször, mint ahány szakra jelentkezik a pályázó. A mostani minimálbér alapján ez 1220 forint és ezt be kell szorozni kettővel, hárommal, vagy éppen tízzel. .. Vágyak és zsebek- Hová kerül ez a pénz? Egyáltalán hol kel! fizetni?- Ez a kérdés pillanatnyilag még vitatott. Az intézmények egy része a központi befizetés mellett voksol, mások egyéb megoldást javasolnak. A diákok szempontjából nyilván az a célszerű, hogy ne kelljen több csekket kitölteni, ám az egyetemeket, főiskolákat keményen érinti a döntés. Vegyük azt a példát, hogy a felvételiző öt helyet jelölt meg. A vizsgáit azonban az első intézményben rakja le, ott viszik be a számítógépes adatbankba az adatait, az eredményt. Vagyis a pénzért ez az intézmény dolgozott. Az összes többi - ahová még elmehet a pályázó - egyetlen gombnyomással hozzájuthat minden információhoz, amire csak szüksége van.- Hogyan osztozzanak meg a befizetett díjon?- A kérdés megválaszolása a felvételizők szempontjából érdektelen, az intézmények úgyis megtalálják majd a kompenzálás módját. Számukra csak az lehet az eldöntendő, hogy a jelentkezési lapon hogyan hangolják össze a vágyakat a zsebekkel. (Vége) MÁJUS 17-E: TÁVKÖZLÉSI VILÁGNAP - NAPIRENDEN A KÖRNYEZET Fenyegetés is kapcsolódik a lehetőséghez Ma van a távközlési világnap. Témája: a távközlés és a környezet. Ebből az alkalomból tesszük közzé Pekka Tarjanne - aki a Nemzetközi Távközlési Unió főtitkára - üzenetének néhány jellegzetes részletét. Az idei távközlési világnap felhívja a figyelmet arra a fontos szerepre, amelyet a távközlés játszhat az emberi környezet minőségének megőrzésében és javításában. Az emberi történelem során a természeti környezet alkotta a gazdasági és társadalmi élet alapját. Az elmúlt kétszáz évben a természeti erőforrásokat sokkal nagyobb mértékben alakítottuk át ipari termékekké, mint korábban bármikor. E folyamat során egyre mesterségesebb környezetet teremtettünk, amely sok tekintetben nem csak távol áll a természettől, de azzal ellentétes is. Ma az emberiség a gazdasági és társadalmi fejlődésben új lépést tesz előre - az átfogó információ-gazdaság és társadalom felé. A most kezdődő információs korban egyre növekvő számú munkahely kívánja meg az információs termékek és szolgáltatások létrehozását, termelését és elosztását. Az emberi és a mesterséges intelligencia lesz gazdagságunk alapja. A hálózatok alkotják majd a modellt az új társadalmi struktúrák számára. Az ipari társadalomból az információs gazdaságba való átmenet természetesen jó hír azok számára, akik számára fontos a természeti környezet. Azokkal az iparágakkal szemben, amelyek az ipari korszakban uralták a világot, az „információs iparágak” környezetbarát iparágak. „Az információs munka” inkább környezetbarát, mint az ipari munka. Sok fejlett országban - ahol a munkaerőnek több mint a fele az „információgazdaságban” dolgozik - a fejlett kommunikációs szolgáltatások felhasználása a munkatársakkal való kommunikációra, akár otthonról, akár világszerte, vonzó alternatívát jelent már a napi ingázással vagy az üzleti utakkal szemben. A kommunikáció és a számítógépek - e technológiák az információs forradalom lényegét képezik - energiát és természeti erőforrásokat takarítanak meg a hatékonyabb termelési technikák által és a természeti és ember által alkotta környezet jobb figyelemmel kísérése és ellenőrzése révén. Ha az információs forradalom hasznos lesz a természeti környezet számára, hasznos lesz-e társadalmi és kulturális környezetünk számára is? Ezt a kérdést nehéz megválaszolni. Minden lehetőséghez, amelyet az információs forradalom teremtett, fenyegetés kapcsolódik. Nemzetközi perspektívából nézve fel kell tennünk a kérdést, hogy reális-e átfogó információgazdaságról beszélni, amikor a világ lakosságának többsége nem jut alapvető telefonszolgáltatáshoz. Amint közeledünk a huszonegyedik századhoz, az információ előnyei és hátrányai közötti növekvő szakadék jelentős globális problémaként jelentkezik. MENTENI, AMI MENTHETŐ! Szórják a kórt Úgy tűnik, a környezet szennyezést nem lehet megállítani. A közelmúlt egyik vasárnapján szeméttel megpakolt teherautó lopakodott a Herminán át a Mélyárok felé. Szakértelemmel az árok fölé tolatott és egy pillanat alatt az árokba billentette rakományát. Azután, mint a szélvész, elvágtatott. A Mélyárok Szécsény nyugati szegélyén található, a Káprást előzve. Még néhány évtizeddel ezelőtt is a természetnek egy csodáját képezte ez a hely. Szelíd akácos díszlett a domboldalon. Ezt szelte keresztül a termőföld felé ereszkedő mezei út. Akkor még virág díszlett a fák közén, akácillat ülte meg a völgyet. Apáink idejében pedig üdítően friss forrásvíz bugyogott a domb tövén. A lapályon feltörő jutakúti forrás is embernek, állatnak felüdülést jelentett. Elapadt a forrás Ma már bűzt, szennyet áraszt a Mélyárok. Elapadt a forrás vize. Fertőzöttség okán lezárták a Jutakútját. De nincs ez másképpen a város másik szegélyén sem. Vacsapusztát is ellepi a szemét, akár a hírneves Kerekdomb környékét. Varsányhoz tartozó Közbérc is illegális szemétgyűjtő. Nógrádszakálban, közel az Ipolyhoz, a vasút belső oldala lett a szeméttároló. Ugyanitt, a gyönyörűen rendbe tett templomtól a fenséges, szépen megújított kápolnához vezető út mentén, használt ruhák, rozsdamarta tűzhelyek éktelenkednek elriasztóan. A környezetét szerető embernek fájdalom felidézni ezt a sok csúnyaságot. De nézzünk csak szét más falvak környékén is - de lelki- ismeretesen! -, micsoda környezetszennyezést látunk. Környezetünk szennyezését valóban nem lehet megállítani? Ha lehet - mert meg kell állítani -, akkor ki lesz, aki ebben élre áll? Az igazsághoz tartozik, hogy a Mélyárokban elhelyezhető építési törmelékre a tanácsi rendszerben hoztak rendelkezést. Ez a rendelkezés sajnos még ma is hatályos. Javukra írható viszont, hogy akkor előírták: kizárólag építési törmelék helyezhető el a Mélyárokban. A szövetkezet ezt fizetett ellenőrrel ellenőriztette is. De hol van már az! Az építési törmelék helyett viszik a háztartási hulladékot. De oda dobják a döglött macskát is. A lefutott autógumit, a pöcegödrök tartalmát, meg ki tudná még, mi mindent. Nincs is értelme tovább sorolni. Hiába a szakember Mindezt akkor követik el, amikor a város, a régi ludányi téglagyári bányát sok millió forintért hivatalos szeméttárolónak alakította ki, Kiss Andorra bízva annak üzemeltetését. Ott szakemberek kezelik az oda szállított mindennemű hulladékot. Környezetünk tisztaságának a megőrzése akkor következhet be valóban, ha a szemetet a kijelölt helyre szállítják. Vagy egyesek talán azért kerülik a hivatalos szeméttelepet, mert ott bizonyos pénzösszeget kell lefizetni? Fertőzésveszély De hiszen ez a pénz semmi ahhoz képest, amit a szabálytalanul elszórt, rothadásnak indult, emberre, állatra egyaránt súlyos fertőzési veszélyt rejtő hulladék okozhat. Mi ez az összeg ahhoz képest, amikor majd az okozott betegség gyógyítását kell kifizetni, vagy a megfertőzött állat elhullást pótolni. Egészen biztos, akik azon a vasárnapon a Mélyárokba szórták a szemetet, nem gondoltak arra: a kórt szórják szét a város peremén. De a kór, ha elterjed, őket se, meg senki mást nem fog kímélni. Bobál Gyula Magyar népdalok - dánul Igen nagy a vendégjárás a 209. Számú Fáy András Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben Bá- tonyterenyén. A napokban újra dán vendégeket üdvözölhettek az iskola falai között. Silkeborg és Biliund városából látogattak néhányan az intézménybe, hogy ízelítőt adjanak festészetükből, művészetükből. Nagy sikere volt a váratlan udvari koncertnek, amelynek keretében a vendégek magyar népdalokat adtak elő dán nyelven. Andersen híres mesehőseinek „némajátéka” (pantomimja) pedig a dán humorról adott képet. Az iskolai program közelebb hozta a bátonyterenyeiekhez egy másik nép kultúráját, lehetőséget adva a barátkozásra is. Egy ember százötvenezer álma Életünk mintegy egyharma- dát töltjük alvással - az alvás azonban nem a semmittevés ideje. Ugyanis az ébrenléten kívüli állapotban is foglalkozunk környezetünkkel: alvás alatt kölcsönkapcsolatban vagyunk a valósággal. Egy ember átlagban mintegy 150 ezer álmot él át. Létezik alvási tudatunk. Mindaddig, amíg az álomban olyan jelenetek keletkeznek, amelyek segítségével valamit meg tudunk oldani, addig az álom az alvás védelmezője. Ha azonban a jelenetek új konfliktusba bonyolítanak bennünket, felébredünk. A lelki okokra visszavezethető alvászavarok kiváltói gyakran a válások, halálesetek vagy más veszteségélmények. Az alvászavar okai az alvás közbeni gondolkodás során kialakuló konfliktusok. A tartós altatószedés álmatlansághoz vezet. Olyan természetes alapú szerek is, mint a valeriána, pszichés függőséget váltanak ki. Talán azért álmodik az ember, hogy arra koncentráljon, ami fáj neki, vagy ami foglalkoztatja, és hogy egyfajta megoldást találjon ezekre. Vizsgálatok azt mutatták, hogy testi változásokra vagy betegségekre már sokkal a panaszok vagy az orvosi leletek előtt utalás lehet az álomban. Az álombéli képek a legbelső gondolatokból erednek és tárgyilagosak, valamint kódoltak is egyszersmind. A rejtjel megfejtése igen fáradságos és nehéz, az álmoskönyvek segítségével történő egyszerű lefordításuk badarság. Ihletett krónikása a színházi életnek Tóth Csaba, a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ igazgatója nemrég nyitotta meg a P. Tóth László salgótarjáni alkotó színházi fotóiból készült kiállítást Tamásiban. P. Tóth László fotói lapunkban is rendszeresen szerepelnek P. Tóth László gyakorlatilag hazatért a dunántúli városba, ahol érettségizett. Salgótarjánba 1953-ban került. A Nógrád Volán elődjénél dolgozott két évtizeden át. 1968-ban kapcsolódott be a Nógrád Megyei Fotóklub munkájába. Fotóművészeti oktató, majd fényképész szakmunkás bizonyítványt is szerzett. A 60-as évek végétől egyre gyakrabban szerepeltek művei a tárlatokon. 1971-ben került a megyei kórházba fotótechnikusnak. Ott szakmai ismereteit az orvosi fotográfia területével bővítette. Innét vonult nyugdíjba, de az orvosi fényképezést tovább végzi. Jelentős művészet-pedagógiai tevékenységet is maga mögött tudhat. Évtizedeken át az úttörőház gyermekfotókörét vezette, néhány évig középiskolai fotókör élén állt. Sokat dolgozott a közművelődés terén is. Nevéhez fűződik az 1975 óta folyamatosan működő kórházi fotógaléria megalapítása és kiállításainak szervezése. Húsz év alatt mintegy hatvan kiállítást rendezett. P. Tóth László legotthonosabban az emberábrázolás terén mozog. Ihletett krónikása Salgótarján színházi életének. Kifejező színészportréi számos országos, valamint nemzetközi pályázaton arattak sikert. A József Attila Művelődési Központban színházi minigalériát működtet. V. M.
