Nógrád Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-13-14 / 111. szám

1995. május 13., szombat Salgótarján És Környéke 5. oldal * Kazinczy-díjas bolyais Beszélgetőpartnerem nem járatlan az újságírásban sem. Sejtette előre, hogy mire leszek kíváncsi, ezért felkészülten érkezett a találkozóra. Egy nagyalakú füzetlapra alig fértek el a különböző szintű kulturális versenyeken, vetélkedőkön eddig elért eredményei, amelyekre a koronát a napokban Győrött elnyert Kazinczy-díj tette fel.- Mit várt önmagától, mi­lyen esélyekkel utazott a du­nántúli vá­rosba? - kér­deztem Vinkó Bencétől, a sal­gótarjáni Bo­lyai gimnázium érettségi előtt álló diákjától.- Ezen nem volt időm töp­rengeni, mert aznap felvéte­liztem is Buda­pesten, az Ál­lamigazgatási Főiskolán és szinte abban a pillanatban ér­tem Győrbe, amikor rám ke­rült a sor.-Hogyan kell ahhoz be­szélni, hogy az ember Ka- zinczy-érmet kapjon?- Erre inkább a rangos nyelvészek - Deme László, Benczédy József, Wacha Imre stb. - alkotta zsűri tudna job­ban válaszolni. Mindenesetre volt egy kötelező -egy na­gyon nehéz, Péchy Blankával kapcsolatos szöveg azonnali felolvasása -, egy szaba­don választott- én Nagy Lászlót mond­tam- feladat, valamint a Beszélni ne­héz című rá­dióműsor egyik teszt­lapján be kel­lett jelölni a hangsúlyokat.- Hányán lettek Ka- zinczy-díja- sok?-A Ka­zinczy - Szép Magyar Be­széd Verseny országos döntőjén mintegy százötvenen vettünk részt, és tizen kaptunk Kazinczy-ér- met.- Hogyan tovább, Bence?-Megpróbálkozom még a jogi egyetemmel is, de nem mondtam le arról az álmom­ról sem, hogy egyszer színész legyek.- Tehát hamarosan végleg búcsút int Salgótarjánnak.-Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy igen. Cs. B. Vinkó Bence fotó: gy. t. Szeretik a libákat - Szilaspogonyban régi hagyomá­nyai vannak a libatenyésztésnek. Szinte minden portán ne­velnek ilyen szárnyasokat. A 71 éves Szőke István gyer­mekkorában libapásztorként töltötte szabad idejét, s ma nyugdíjasként tizennégy szárnyast nevel. fotó: r. t. ,^Megállít(hat)juk Tarján leépülését” Beszélgetés Puszta Béla polgármesterrel Csaknem napra pontosan öt hónappal ezelőtt tartották Salgó­tarjánban (is) a helyhatósági választásokat. A tavaly december 11-e óta eltelt idő ugyan még nem jelentős, de ahhoz minden­képpen elegendő, hogy röpke számvetést végezzünk. E gondo­lat jegyében ültünk le beszélgetni Puszta Béla polgármesterrel.-Hogyan értékeli az önkor­mányzat eddigi munkáját?- Eredményesnek tartom ab­ból a szempontból, hogy sike­rült felülemelkedni a minden­napos működési gondokon, el­kerültük a csődöt, fenntartottuk a finanszírozhatóságot. A tör­vényben előírt feladatok teljesí­tése mellett megállítottuk az adósságállomány növekedését. Tarjánnak határozott önkor­mányzata van, képes kiragadni a várost a lassú leépülésből. Egységes vezetés-Kérem, térjünk vissza az indulás időszakához!-Elsődleges célként tűztük ki, hogy megalapozzuk a köz­gyűlésen belüli erők építő együttműködését. Az MSZP és a Munkáspárt egyezségre lépé­sével sikerült kialakítani a megnyugtató többségű koalí­ciót, létrejött az egységes veze­tés. A bizottságok felállításakor a szakmai tudás, nem pedig a politikai hovatartozás volt a mérvadó. Ennek során koalíci­ónk önmegtartóztatást tanúsí­tott, jelezve előrevivő szándé­kát. Áz ellenzék az elért válasz­tási eredményénél nagyobb arányban képviselteti magát a bizottságokban. A váltás nem okozott törést a polgármesteri hivatal munkájában, biztosítot­tak a nyugodt szakmai tevé­kenység feltételei.- Az új önkormányzat terhes örökséget vett át, hiszen Salgó­tarján köztudottan eladósodott, tetemesek az anyagi terhei.- Éppen ezért késedelem nélkül hozzákezdtünk a válság- kezeléshez. Elsődleges feladat­nak tekintettük, hogy az ese­ményeket irányító, szabályozó helyhatóság lépjen a történé­sekkel csak sodródó, azokat mindössze követő alapállású önkormányzat helyébe. Máso­dik lépésként olyan költségve­tést állítottunk össze, melynek hiánya úgy finanszírozható, hogy a város adóssága nem nö­vekszik, sőt, némiképpen csök­ken. Bevételeink 80 százalékát Puszta Béla: tartható az idei költségvetés 145 milliós ter­vezett hiánya működésre, 10 százalékát a hi­telek és a kamatok törlesztésére kell fordítanunk, így kevés pénz marad karbantartásra és beruházásra. A működési kia­dások visszaszorításával igyek­szünk pénzügyi alapot képezni a rekonstrukciókra és a fejlesz­tésekre. Az anyagi terhek újbóli szétosztása is elodázhatatlanná vált az önkormányzat, az in­tézmények és a lakosság között. Kényszerintézkedések-A végeredmény: emelked­tek a közmű-szolgáltatási díjak.-A hőszolgáltatás, a helyi közlekedés, a szemétszállítás, a víz és csatorna díját, a lakbért azért kellett emelni, mert köz­pontilag növelték az árakat, megszűntek az állami támoga­tások, de az előző önkormány­zat fel nem vállalt, illetve hely­telen döntései is erre szorítottak bennünket. Például a Tarjánhő Kft. múlt évi 16 milliós veszte­sége megkérdőjelezi, hogy ér­demes volt-e 90 millió forintért új hőbázist építeni. Az önkor­mányzati tulajdonú gazdasági társaságok is kötelesek hatéko­nyabban gazdálkodni, ezért tör­ténik az átvilágításuk. Úgyszin­tén a hatékonyság javítás érde­kében szűkítjük az intézmény- rendszert, mérsékeljük a pol­gármesteri hivatal kiadásait, csökkentettük csaknem tíz szá­zalékkal a létszámát, szüntettük meg a központi műhelyt, a kar­bantartó csoportot. A népsze­rűtlen, az érdeksérelmekkel járó döntéseket a város műkö­dőképességének megőrzése, távlatilag pedig a fejlődés meg­alapozása érdekében kellett meghoznunk.- A hosszú távú fejlődés lehe­tőségét teremti meg, hogy az önkormányzat 150 millió forint értékű apporttal belépett a Re­gionális Fejlesztési Rt.-be.- Előnyös feltételekkel let­tünk a társaság tagja. Az ingat­lannal, a telekkel holt vagyont mobilizáltunk, a részvényeket piaci érték fölött vittük be, a kárpótlási jegyeket 50 százalé­kon számították be. Mindezek fejében bevételhez, osztalékhoz jut az önkormányzat, segítséget kap a területfejlesztési elképze­lések kidolgozásához és meg­valósításához, a kormányzati és a külföldi anyagi források el­nyeréséhez. Tartható a hiány- Az összefogás Salgótarján­ért szándéknyilatkozatot aláíró civil szervezetekkel vagy a vá­roskörnyéki településekkel kia­lakított szorosabb kapcsolat is a megyeszékhely javát szolgál­hatja.-Utóbbi konkrét példája a vízszolgáltatás önálló megol­dása. Több mint két tucat ön- kormányzat társult e célból.- Hogyan tovább, polgár- mester úr?- Megyünk a megkezdett úton. A válságkezelés hosszú távú folyamat. Összefogásra, az anyagi és szellemi erők kon­centrálására van szükség. Kon­cepcionálisan újra kell gondol­nunk feladatainkat, s megnézni, milyen intézményeket működ­tetünk hozzájuk. Tovább kell építeni kapcsolatunkat a város területén működő vállalatokkal, szervezetekkel, a vállalkozók­kal, a pénzintézetekkel. Az ed­diginél behatóbban kell tájé­koztatni a lakosságot a problé­mákról, a megoldási lehetősé­gekről. Határozottabb érdekér­vényesítésre van szükség kor­mányzati szinten.- Tartható-e az idei költség- vetés 145 millió forintos terve­zett hiánya?-Feltétlenül. De kell is tar­tani. (kolaj) Állásajánlatok a megyeszékhely térségében BN Werk. Kft. St., Karancs út 43. - 2 hidraulikaszerelő, 2 esztergályos, 2 C0 hegesztő, 5 AWI alumíniumhegesztő 15 E Ft-tól; Salgó Ipari Szövetke­zet, St., Csokonai út 63. - 40 cipőgyártósor mellett dolgozó, 13 200-22 200 Ft; Traumtex Gyártó és Kereskedelm., Etes, Művelődési út 1. - 11 szabó-varrónő, 13-20 E Ft; 4 betanított varrónő, 12 200-18 E Ft; Közi. Ép. Váll. Metró Alagút, 1117 Bp., Dombóvári út 42/B - 10 kőműves, 25-30 E Ft, 9 ács-állványozó, 30-35 E Ft, 5 vasbetonszerelő, 25-30 E Ft; Trigon Elektronikai Kft., St., Füleki út 173. - 1 gépész­mérnök, 1 villamostervező, fej­lesztő 25-37 E Ft; BRG Rádió- technikai Rt., St., Csokonai út 27. - 20 kábelkonfekcionáló, 15-27 E Ft. Salgótarján és környéke Röviden Cered - Megalakul a Ce- redért Ifjúsági Egyesület. Tagjai vállalták, hogy rend­szeresen tartanak faluszé­pítő akciókat, természetjá­rásra ösztönzik a lakosokat, s közművelődési programo­kat szerveznek. A hagyo­mányőrzés élénkítése szin­tén céljuk. Tervezik, hogy a tizenéveseket is bevonják a munkába, s ezzel gondos­kodnak az utánpótlásról. Első megmozdulásuk a ma­jális lebonyolítása volt, leg­közelebb, május 14-én pe­dig nagytakarításon vesznek részt. Ä rali nézői ugyanis sok szemetet hagytak a tele­pülés határában. Etes - A képviselő-testület május 18-án 15 órától tartja soron következő ülését a községházán. A résztvevők megvitatják, miként hajtot­ták végre az elmúlt évi költ­ségvetésben foglaltakat. Tá­jékoztatót hallgatnak meg a napközi otthonos óvoda helyzetéről, az intézmény kihasználtságáról és a sze­mélyi feltételeiről. Karancsberény - Május 31 -én megmozdul a falu népe, mivel beneveztek a Kihívás napja versenybe. A nulla órától 21 óráig tartó program boszorkánytánccal kezdődik és sámántánccal fejeződik be. Köztük egye­bek között lesz rőzsegyűj- tés, lúdtalpébresztés, gom­baszedés, pályafésülés, pol­gármester-zavaró, falusöp­rés, szénagyűjtés, tyúkhaj­szolás, kincskeresés, sótö­rés, bakugrás, kötélhúzás, busztolás, furikverseny, jegyzőfuvarozás, pendely- forgatás, esti ugrabugra. Az oldalt szerkesztette Kolaj László Hétfői lapszámunkban Balassagyarmat és környéke Ceredröl láttatja a világot, s mind többen látják őt is Cene gál István (így anyaköny­vezték!) nem járt képzőművé­szeti főiskolára, mégsem ne­vezhető autodidakta, naiv mű­vésznek. Már gépiparista korá­ban olyan kiválóságoktól vett képzőművészeti stúdiumokat, mint a salgótarjáni Iványi Ödön és a Somoskőújfalui Földi Péter festőművész. Nemrégiben pe­dig egy szemesztert elvégzett a miskolci bölcsészegyesület művészettörténet szakán. Meg­különböztetett szeretettel gon­dol egyik tanárára, Losonci Miklósra, aki mindig a modem művészetekre, a művészeti új­donságokra irányította a fi­gyelmüket. Hálás Végvári La­jos tanszékvezető professzor­nak is, aki elvállalta miskolci kiállításának a megnyitását.- Mikor megláttam egy festményt, min­dig ámulatba ej­tett. Még írni sem tudtam, de lerajzoltam, a felirattal ponto­san megegye­zően, nagyma- mámék kefetar­tóját - szól szenvedélye alapjairól. - Tetszettek a raj­zok, a színek. Képregényeket, albumokat né­zegettem. Órá­kig. Kezdetben főleg tájképeket festett, majd a szürrealizmus (különösen Max Ernst) világa kö­tötte le. (Leg­több alkotásán ma is ez a ha­tás érvénye­sül.)- A szürrea­lizmus való­sághű ábrázo­lásával fogott meg, noha közben igen­csak elvont a gondolatvi­lága. Ami kel­lett belőle, azt megtartottam, ami nem, azon továbbléptem. Kedvenc színei: a kék és a lila, s ezek „Boldog vagyok, ha tetsze- árnyalatai. Vá- nek a képeim” szórtra szeret festeni, mert jó a textúrája, az anyag nem merev, nem is puha, jól viseli az egymásra rakott ré­tegeket. A 26 éves fiatalember kilenc hónapos fiával és a fe­leségével Cereden él (a salgó­tarjáni Népjóléti Képzési Köz­pont tanfolyamszervezője), de e kis faluból is a világra lát, és a világ is őrá. Idén már volt tár­lata Bátonyterenyén, Salgótar­jánban, Debrecenben. S most - május 6-16-a között - tíz mű­vét láthatják a hollandiai Den Haagban, a praktikus tervezés­sel foglalkozó Planpraktijk in­tézmény tárlatán. És még csak május közepét mutat a naptár...-Boldog vagyok, ha tetsze­nek a képeim. De fontos nekem a kritika, az ötlet is. Ilyenkor érzem a munka értelmét. (sulyok) Beszakadt világ című művét most Hollandiában állították ki

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom