Nógrád Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-29-30-05-01 / 100. szám

1995. április 29., szombat

5. oldal

Salgótarján És Környéke

Mától baglyasi napok

Csaknem fél évszázada annak, hogy a kis bányásztelepülés, Baglyasalja Salgótarjánhoz csatlakozott. Most első alkalommal, de a hagyományteremtés nemes szándékával kerül sor április 29-én és 30-án a baglyasi napokra. A baglyasaljai városrész lakói mellett a rendezvényre várják azokat is, akik ott születtek, de idővel másutt telepedtek le.

Baglyasalja mindig is arról volt nevezetes, hogy élénk társadalmi, közösségi, pezsgő kulturális és sportéletet élt. A kétnapos rendezvényen is gazdag kulturális és sportműsor várja a résztvevőket.

Ma délelőtt 10 órakor kerül sor az első találkozóra: a helyi általános iskola diákjai és az itt végzett, ma már felsőfokú tanintézményekben tanuló fiatalok cserélik ki gondolataikat helyzetükről, jövőbeni lehetőségeikről.

Bányász elődök

A beszélgetést - 11 órakor - tréfás sportversenyek, vetélkedők követik a sportpályán. Az általános iskola udvarán - 15 órakor - emlékfát ültetnek, 16 órakor pedig a bányászok a bányászkodás áldozatai előtt tisztelegve megkoszorúzzák a művelődési ház kertjében Bóna Kovács Károly, a hosszú ideig Baglyas- alján tevékenykedő festő- és szobrászművész alkotását.

Az emlékezés után színes kulturális műsor kezdődik a művelődési ház nagytermében. Színpadra lépnek az általános iskola, a hétközi diákotthon gyermekszereplői és tanárai, a Nógrád táncegyüttes, az Ady Endre Művelődési Ház balettegyüttese, a városi zeneiskola citerazenekara, valamint a salgótarjáni pedagóguskórus. Ugyancsak délután kerül sor a Takács Géza üvegtervező iparművész munkáit, a baglyasaljai sportélet történetét bemutató fotó-, valamint a népművészeti kiállítás megnyitására.

Múlt, jelen, jövő

A fotókat, a szebbnél szebb hímzéseket a településen élő, az oda kötődő emberektől gyűjtötték össze.

Holnap - vasárnap - zenés ébresztő köszönti a városrész lakóit. Ezt követően - 9 órakor - a művelődési ház nagytermében tájékoztató hangzik el Salgótarján helyzetéről, valamint Baglyasalja múltjáról, jelenéről, jövőjéről. Az érdeklődők kérdéseire, észrevételeire Cserháti József és Sarló Béla, Salgótarján alpolgármesterei válaszolnak. A kötetlen beszélgetést sportműsor követi. A sportpályán labdarúgó-mérkőzés és 11-es rúgó verseny zajlik. Bemutatkoznak a Salgótarjáni Steet Style Team görkorcsolyázói, gördeszkásai és BMX-esei, s karate-bemutató is lesz.

Vidám szórakozás

A kétnapos rendezvénysorozat a májusfa állításával ér véget. A színes szalagokkal díszített fánál a kis óvodások, az általános iskolások, a helyi fiatalok adnak májusköszöntő műsort.

Természetesen a rendezvényről nem hiányoznak majd a vállalkozók, a kereskedők sem. Lesz kirakodóvásár, éhségüket és szomjukat is csillapíthatják az ünnepségsorozat résztvevői.

Autóbuszok „orvosai” - A Nógrád Volán Rt. elhasználódott, már sok ezer kilométert futott autóbuszait Salgótarjánban, a Rákóczi úti géptelepen újítják fel. Képünkön (balról jobbra): Radvánszky Sándor autófényező, Sándor Krisztián tanuló és Tóth László autószerelő dolgozik egy új „burkolatot” kapott járművön. fotó: gyurián tibor

Egykor virágzott Baglyasalja

Beszélgetés Horváth Lászlóval a település múltjáról és jelenéről

Horváth László, a salgótarjáni Borbély Lajos Műszaki Középiskola igazgatója ízig-vérig lokálpatrióta. Hosszú ideje az a „pihenése”, hogy Baglyasalja, a hajdanvolt bányásztelepülés múltját kutatja. Mostanra már sokféle tárgyi emléket, fotót, eredeti forrásmunkát, dokumentumot gyűjtött össze a település, a bányászkodás, a bányagépészet történetéből.-Emlékszik, hogyan kezdődött?- Hogyne emlékeznék. A bányászkodás, a bányagépészet mindig is érdekelt. Talán ez is magyarázza, hogy a Nógrádi Szénbányáknál kezdtem a munkát. Összegyűjtöttem, amit csak tudtam a bányászkodás kezdetéről, történetéről. Aztán keresni kezdtem, hogy Bag- lyasnak mi volt a szerepe ebben a folyamatban. Hogy miért? Itt születtem, itt jártam iskolába, innen indultam az egyetemre és itt élek ma is.

Sajátos arculatú falu-Miről „mesélnek” a dokumentumok?-A település apró házai az 1300-as években a Baglyaskő- vár alján szóródtak szét. A folytonos zaklatások elől húzódtak ide elődeink a két hegyvonulat védelmezte hosszú völgybe. A növénytermesztés, az állattenyésztés jól megfért a bányászkodással. A kenyeret, a húst adó falu és a szenet termelő aknák egészen sajátos arculatot adtak Baglyasnak.- A bányászkodás az 1860-as évek elején kezdődött, amikor is több kisebb vállalkozó kezdett szenet termelni a környéken. Később - miután 1881-82-ben megalakult az Észak-magyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt. - már a bányamunka határozta meg a település egész életét. A bányaigazgatóság mindenekelőtt saját jól felfogott érdekében jelentős infrastruktúrát alakított ki. Az iparvágányon az első gőzmozdony 1878-ban, a villamos mozdony pedig 1890-ben futott végig. Addig a Jakubi-rakodón kézzel, lóvontatással adták fel a szenet. A század elejétől van itt villany, az 1920-as években kiépült a vízvezeték, s részben megoldották a szennyvíz elvezetését is. Tudom, a bányamunkások bére meglehetősen szerény volt. Az is ismert, mennyit kellett dolgozniuk, hogy megéljenek. De a bánya lakást adott a munkásainak. Kórházat, iskolát, sportegyesületet működtetett. A bányakaA könyvet írja meg más

szinóban mozi, könyvtár volt, színielőadásokat tartottak. Olyan hely volt, ahol kulturált körülmények között tölthették el az emberek a hétvégeket.- A bányamunkások, a földművelésből élők mellett kialakult a bányát kiszolgáló mesteremberek, értelmiségiek csoportja. A bánya vezetése idehozta a legjobb mérnököket, a jól képzett szakembereket. Közülük néhányra - Martiny Károlyra, Sinkovics Jánosra mint kiváló gépészmérnök elődökre - nagy tisztelettel emlékezem. A bánya iskoláiban olyan felkészült pedagógusok tanítottak, mint Bóth Gyula, Verle János vagy a Müller-há- zaspár. Mindennek velejárója volt a kasztrendszer. A tisztviselők, a bánya szakemberei a tiszti soron laktak, a kaszinóban a tisztviselők és az altisztek külön körbe jártak, s nem igen tévesztették össze, kinek hol a helye.

Szerényebb a település- Aztán egyszerre mindennek vége szakadt. Valami más, valami új kezdődött. . .- Igen. Ám a lendület még jó ideig tartott. Majd folyamatosan átalakult a település* szerepe szerényebb lett. Megváltoztak az itt élő emberek is. Mindennek sok-sok oka van. Közülük talán csak néhány elgondolkodtató dolgot említenék. A széntelepek, amelyek Baglyasalját éltették, az 1940-es évek végére kimerültek. Egymás után zárták be a Szánas, a Katalin, a Gusztáv, meg a többi aknát, számolták fel a külszíni munkalehetőségeket. Talán nem annyira az igény szülte ezt a lépést: a település 1950-ben Salgótarjánhoz csatlakozott. A lakosság számának erőteljes gyarapodására volt szükség, hogy a város valóban város legyen. A pénz pedig, ami Salgótarjánnak jutott, kellett a modem városközpont felépítéséhez. Lassan, lassan egészen kicserélődnek a lakók is. A régiek megöregedtek, meghaltak. Gyermekeik a városba költöztek. Ide is sokan jöttek, munka, megélhetés után. Közülük jó néhányan Baglya- son telepedtek le. Itt élnek, a házuk itt van, de azt gondolom, hogy igazából még nem bag- lyasiak. Gyermekeik minden bizonnyal mások lesznek. Itt születtek, itt nevelkednek, itt találtak barátokra, társakra. Ők már sok-sok szállal kötődnek ide.

Kísérlet az önállóságra- Néhány éve volt egy kísérlet, hogy Baglyasalja újra önálló település legyen. Nosztalgia ébredt fel az emberekben, vagy úgy gondolták, egyéb hasznát is látnák ennek?-Azt hiszem, a kísérletben ez is, az is benne volt. Nem lett, nem lehetett volna végleges a szakítás. Hiszen a város „közelsége” új utat, korszerű világítást, egész házsorokat, a gáz bekötését jelentette, többek között. Én magam azt gondolom erről, hogy az önálló létnek több az előnye, csak erről valahogy kevesebb szó esett. Az itt élő mintegy háromezer ember közös erőfeszítése talán komfortosabbá tehette volna a település életét. Ki tudja. Talán egyszer eljön ez az idő is.- Végül térjünk vissza az induláshoz! Mi lesz az összegyűjtött anyag sorsa? Talán azt is megérjük, hogy könyv készül belőle?- Alig hiszem. Engem a kutatás, az ismeretek gyűjtése fogott meg, tartott és tart ma is lázban. A könyvet írja meg más. Azért ezt a munkát nem tekintem öncélúnak. Azt szeretném, ha az összegyűjtött dokumentumoknak talán éppen a baglyasiak hasznát látnák.V. G.

Diabétesz-találkozót tartanak Salgótarjánban

A Nógrád Megyei Diabetes Egyesület vezetősége május 5-én 16 órától a Népjóléti Képzési Központban találkozóra hívja az érdeklődőket.

Többek között szó lesz a diétás befőzésről, a cukorbetegek bőrgyógyászati problémáiról. Diétás kóstolót is tartanak.

Salgótarján és környéke

Röviden

Karancsberény - Több meghívásnak tesz eleget ezekben a hetekben a népdalkor: április 29-én 18 órától a karancsaljai községháza kultúrtermében lép fel. A következő napokban Ete- sen és más környékbeli falvakban szórakoztatják a közönséget. A falu vezetése lehetőségei szerint támogatja a közösséget.

Mátraszele-Bárna - A

két falu háziorvosi ellátására meghirdetett pályázat nevezési határideje lejárt, a megüresedett állásra öten jelentkeztek. A pályázatok értékelése május első felében fejeződik be.

Cered - Zárszámadás, társulási megállapodás jóváhagyása, az iskola fenntartására - ezek a napirendek szerepeltek a képviselő-testület pénteki ülésén, amelyen Boldvai László és dr. Rozgonyi József országgyűlési képviselők a törvényhozás időszerű kérdéseivel összefüggő tájékoztatást adtak a helyi képviselőknek.

Kazár - Hol tart a gázberuházás előkészítése? - erre a kérdésre adott választ a képviselő-testület legutóbbi ülésén elhangzott polgár- mesteri tájékoztató. Eszerint a tervek jóváhagyása, valamint a szakhatósági engedélyek kiadása most van folyamatban. A képviselők elfogadták a zárszámadásról szóló beszámoló, s azt az indítványt is, miszerint július elsejétől az anyagi források növelése érdekében bevezetik az iparűzési adót a településen.

Az oldalt szerkesztette

Kolaj László Keddi lapszámunkban Balassagyarmat, Rétság és környéke

Mikor jön a baltás ember?

Kevés a pénz a tűzoltóságon - ez már ismert. Kritikán aluli a technika - ez is ismert. Megírtuk ezerszer. S mostantól már az sem lesz meglepő, ha itt-ott rátámadnak a tűzoltókra. Szóval, ököllel - vagy éppen kisbabával.

Pár éve a vidám vásár kellős közepén kigyulladt a vasútoldal, s égett órákon keresztül, Besztercétől Somosig. A strandolok, a kempingezők és a vásár résztvevői egykedvűen nézték az ingyen tűzijátékot, miközben megállás nélkül szapulták a tűzoltókat. A tűzoltókat, akik éppen 20 kilométerrel arrébb dolgoztak, s boldogan jöttek volna, de négy kocsit hatfelé osztani még ők sem tudtak. Fehér holló volt a környékbeliek között, aki lapátot vagy vizesvödröt ragadott és maga is (tűz)harcba indult.

A fenti eset csak a jéghegy csúcsa volt. Hogy mennyire, azt egy egészen friss történet bizonyítja. Idézet egy jegyzőkönyvből:

„1995. április 21-én Ka- rancslapujtőn a Petőfi út fölötti akácos erdőrészben a gazégetés tüzet okozott. Oltása közben az állományt egy helybeli személy trágár szavakkal illette. Anyánkat szidta, dolog- talan bitangoknak nevezett bennünket és az elintézésünkkel fenyegetőzött. Ezért rendőrséget kértem a helyszínre.”

A jegyzőkönyvet aláíró szolgálatparancsnok szerint eddig ez volt a legdurvább eset, amikor tűzoltókra támadtak. Korábban is szidták őket, de a mostani eset túlment minden határon.

Akik pokoli hőségben, tűzben és füstben dolgoznak, ösz- szedőlt házból, autóroncsból embereket mentenek, nem ezt érdemlik. Azon már meg sem lepődnek, ha egy tűznél teljes a közöny, ha senki nem segít. De az, hogy köszönet helyett mocskolódást kapnak, még új. Bár lehet, hogy egyszer majd ez lesz az általános...

Ha minden igaz, rövidesen két szabálysértési feljelentés megy a karancslapujtöi ön- kormányzathoz: az egyik a gondatlan tűzokozás, a másik a trágár ordítozás miatt. Persze jobb lenne, ha minden egyes tűzoltó feljelentené X. urat becsületsértésért. így tizenkét per indulna egyszerre, tizenkét fellebbezéssel, huszonnégy ítélettel. Csak győzzük kivárni a végét!... S.J.F.

Állásajánlatok

Hídvégi Kft., St., Baglyasi u.

1. - 2 fő hegesztő (láng), 14—20 000 Ft;

Kokova Kft., Budapest, XVI., Margit út 114. - 8 fő Ika- rus-autófényező, 20-40 000 Ft; Takács György vállalkozó, Baglyasalja, Petőfi út, - 1 fő járművük szerelő műsz., 12-15 000 Ft;

Ondrék Alfréd, S.-tarján, Irinyi út 20. - 2 fő bútorasztalos, 12 600-16 000 forint;

Ricci Kft., S.-tarján, Dózsa Gy. u. 5. - 10 fő cipőfelsőrészvarró, 15-25 000 Ft;

Kazinczi Sándorné vállalkozó, S.-tarján, Gazdaság u. 5. - 5 fő varrónő, 12-18 000 Ft; BRG Rádiótechnikai Rt., Salgótarján, Csokonai út 27. - 50 fő kábelkonfekcionáló (női betanított munkás), 16-21 ezer Ft.

Óriás tartályok Tisza új városba - A Salgótarjáni Vegyipari Gépgyár Kft.-nél június végéig keü legyártani négy, egyenként 20 ezer köbméteres tartályt, amelyeket Tiszaújvárosban állítanak termelésbe. A szakipari munkálatokat is a vegyépszeresek végzik. A megrendelés mintegy 270 mülió forintot hoz a társaság „konyhájára”. Képünkön: Hegedűs József és Szanyó Gyula munka közben, fotó: gy. t.