Nógrád Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-29-30-05-01 / 100. szám
6. oldal Kultúra - Közélet 1995. április 29., szombat APÁK ÉS NAGYAPÁK HITELES TÖRTÉNETE - AZ UTÓDOK OKULÁSÁRA Magyar áldozatok a Don-kanyamál A magyar legújabb kori történelem legnagyobb emberveszteségét (120 000 fő katona és munkaszolgálatos) okozó nemzeti tragédia történetét tíz éve kutató történész munkájának eredményeit olvashatjuk a terjedelmében is tekintélyes tanulmányban, Szabó Péter Don-kanyar című könyvében. Megnemesedett mozdulat A Nemzetközi Színházi Intézet táncbizottságának kezdeményezésére 1982 óta ünnepük a világ táncosai és a táncművészet rajongói a tánc világnapját április 29-én, Jean- georges Nővérré, a XVIII. századi nagy francia újító születésnapján. A Lurkókból is lehet igazi Nehéz a táncról beszélnem, pedig tudom, hogy mi a tánc. Bár, ha szavakban kellene megfogalmaznom, csak dadognék vagy bölcsességnek tűnő közhelyeket találnék. Néha úgy érzem, a táncról lehet beszélni, gondolkodni, de a tánc lényege megfogalmaz- hatatlan. Hiszen próbáljuk meg leírni a táncot (kissé ironikusan) külsőségeiben. A test feszesen áll. Semmi nem mozdul. Majd hirtelen a jobb karja a magasba lendül, közben három lépést hátrál, majd a visszazuhanó kéz meghajtja a fejet, a lábakat hajlí- tásra kényszeríti. A görbült hát egy kis szünetet tart, majd felegyenesedik, a mellkas előrefeszül s ezáltal a test súlypontja elmozdul és lábak könnyed léptekkel mentik a zuhanást. A léptek néha átváltanak magas ívű szökelléssé, mely közben a két láb ellentétes irányba (az egyik előre, a másik hátra) a magasba csapódik. És így tovább . .. De vajon mi az a plusz, amitől a szemünk rátapad e mozdulatokra, s mi a csoda, amitől e mozdulatok tánccá nemesednek. Nos, ha valaki tudja a pontos választ, kérem, hogy a következő évben ő írja a köszöntőt. Juronics Tamás a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője ŰJABB SZÍNHÁZI VÁLTOZÁSOK Vidám színpadi finis Ebben az évadban sokszor kényszerültünk már megírni, hogy változik Salgótarjánban a meghirdetett színházi program. Nincs ez másként a „célegyenesben” sem. A Zrínyi Kiadó - dicséretesen - második kiadásban is segíti a természetesen jelentkező, nagy olvasói érdeklődést. Természetesnek tartom, hogy a még mindig kevéssé ismert egy év - 1942 tavasza és ’43 tavasza - közötti időszak történései, a katonai és a politikai események lehető legteljesebb megismerése iránt nem csökkent - ne is csökkenjen - az érdeklődés. A szerző, Szabó Péter hadtörténész kandidátus a 2. királyi magyar hadsereg közel „egyéves keleti hadszíntéri” tevékenységét mutatja be munkájában. Minden korábbi tanulmány, visszaemlékezés elsirató, tragikus motívumai helyett új szempontot keres és talál, amelyre felépíti kutatását: a hadsereg katonáinak helytállását vizsgálja, az okok elemzésére teszi a hangsúlyt. A vállalt feladat teljesítéséhez sok irányú - az eddigi legA salgótarjáni fotógalériában első ízben láthatók holland fotóművész alkotásai. Az egész világ Edeben lakik című tárlatot a Tarjáni Tavasz keretében rendezték. Az alkotó, Gijs van Gent a megnyitón nem tudott részt venni, de az utóbbi napokat a szintén fotóművész feleségével már Nógrádban töltötte. teljesebb - forrásbázist alkalmazza. Felkeresi a még élő és fellelhető résztvevőket, akik a kutatói őszinteséget megtapasztalva nyílnak meg előtte. A nagy károkat szenvedett hadi levéltári források sziszifuszi munkát igénylő átvizsgálása során jut céljához közelebb, feldolgozza mind a magyar, mind a német és orosz szerzők tanulmányaiban leírtakat. A feltárt ismereteket eddig nem, vagy kevéssé ismert helyzeteket térképek, fényképek sokaságával eszi szemléletessé. A kötet írója befogadja az új ismeretet, de nem ad közre felemás, ellenőrizhetetlen legendákat. Empátiája teljessé tételére törekedve, a lehetőséggel élve járt kint a harcok, a hősi temetők helyszínén. Mindezek következtében őszinte, tényfeltáró kutatásának sikerét élhetjük át, amikor könyvének lapjait forgatjuk. Szabó Péter kutatói módTengeri hajón dolgozott, nyugdíjba vonulása óta szabadfoglalkozású fotóművész. Folyóiratokban publikál, reklámfotókat készít. Könyvei, fotóalbumai is megjelentek. Több kitüntetés birtokosa. Gijs van Gent képeinek központjában az emberábrázolás áll, de kedveli a természetfényképe,zést is. A Salgótarjánban szere más miatt is sikeres. A hadsereg történetét az adott kor politikai és katonapolitikai viszonyai közé helyezi, és így vizsgálja azt. Ennek tulajdonítható, hogy válaszai -még az eddig legnagyobb vitát kiváltó esetekre érvényesen is - körültekintőek, higgadtak. Erre két konkrétumot említek: bizonyító példáit úgy válogatja, hogy az olvasó számára hitelt érdemlően kétség kívülivé teszi, hogy a frontra induló katonák harci kiképzésére nem biztosított a katonai vezetés kellő időt. A dolgozatban olvashatjuk, hogy a nehéz fegyverek döntő többségében „a csapat sem volt begyakorolvaNem ismerte őket, ezért tőlük idegenkedett. Hatásában nem bízott, ezért nem merte őket alkalmazni. ... A különböző nehéz és gyorstüzelő fegyverek vezetői.. . között az automatikus összmű- ködés és összhang, gyakorlatok híján teljesen hiányzott.” Nem kerüli meg a Jány-kér- dést sem. A hadseregparancsnok személyes tulajdonságait, katonai erényeit elénk tárva mondja ki következtetését: a hitleri parancs, amely a végső bemutatott tárlat képei az Ede városába otthonra lelt 61 nemzethez tartozó embereket ábrázolja. Ezek az emigránsok nem hasonlíthatóak össze más menekültekkel. Ők jól szituáltak, már régen Hollandiában élnek. Gerardina Comélia amatőr fotósként kezdte, de ma már sokat publikál. Elsősorban természetfotókat készít különböző kitartásig szólt, a Honvéd Vezérkar főnökének utasítása harapófogóba tartották. Horthy és a vezérkari főnök is azt közölte vele - olvashatjuk -, hogy „nem tehetnek semmit a német legfelső döntéssel szemben” 1943 januárjában. „Csak a kivételes tehetségű tábornokok, hadvezérek cselekednek általában mindig megfelelő módon a kritikus, sorsdöntő helyzetekben - írja a szerző. -Jány Gusztáv vezérezredes .. . nem tartozott közéjük. Őrlődött a feltétlen engedelmesség, és csapatai megóvásának kötelezettsége között. Az előbbit választotta, ez lett az ö tragédiája is. Egyszerűen összeroppant a feladat, a felelősség súlya alatt.” Az 1943. január 24-ei parancs, - amelyben többek között katonáit becstelennek és gyávának nevezte - a katonákban olyan mély sebeket okozott, amelyet begyógyítani nem lehetett. Szabó Péter tanulmányának nagy értékét jelentik a pontos és precíz mellékletek: a hadsereg hadrendjéről, a parancsnoki kar összetételéről, valamint a közölt korabeli dokumentumok, Máshol nem olvasható az a temetőlajstrom, amely során alakulatok szerint felsorolja az elhunyt hősi halott magyar - olykor orosz és német - katonák végső nyughelyét. A Nógrád megyei olvasók bizonyára külön is odafigyelnek a második királyi magyar hadsereg kötelékében harcolt 23. gyalogezred katonáinak sorsáról leírt sorokra. A tanulmány hiányt pótol és emléket állít a 120 ezer katona és munkaszolgálatos soha nem feledhető tragédiájának. Az elmondottak miatt is tartom közlésre érdemesnek, hogy a szerzővel az idei múzeumi világnapon (május 18-án) személyesen is találkozhatnak az érdeklődők Salgótarjánban, a Nógrádi Történeti Múzeumban. A könyv bemutatója kapcsán az újabb kérdések megfogalmazására, a kutatás eredményeinek ismételt számbavételére is lehetőség kínálkozik. Dr. Horváth István magazinok számára. Emellett diaporáma műsorokat hoz létre. A művészházaspár elragadtatással nyilatkozott a magyar emberek vendégszeretetéről, a táj szépségéről, a Tarjáni Tavasz rendezvényeiről, a Nógrád táncegyüttes műsoráról. A nógrádi és a hollandiai fotósok mostani kapcsolatfelvételét a kezdetnek tekintik. V. M. Az Egri Gárdonyi Színház ugyanis kész tények elé állította a József Attila Művelődési Központot. A bérletsorozatban még hátralévő három darabból csak egyet hoz el a szomszédos megyeszékhelyre: május 26-án mutatja be Tennesse Williams A vágy villamosa című világhírű drámáját. Friedrich Dürrenmatt Á milliomosnő látogatása Egerben sem kerül színre, a Görkorcsolyapálya című musicalt pedig díszletezési problémák miatt nem láthatja a tarjáni közönség. Gondoskodni kellett tehát a bérlettulajdonosok „kártalanításáról”. Ebben a Vidám Színpadban találtak partnerre a szervezők. így, május 10-én a fővárosi társulat Nino Manfredi Jézusom, szerelmes vagyok című vígjátékát állítja színpadra a szakma két kiválósága Voight Agi és Bodrogi Gyula főszereplésével, az utóbbi rendezésében. A zeneszerző ugyancsak olasz: Claudio Fontana (Daiano). Június 2-án a Vidám Színpad Bencsik Imre Kölcsönlakás című bohózatát mutatja be Harsányi Gábor, Csala Zsuzsa, Lorán Lenke, Rátonyi Hajnal és mások közreműködésével. A nézők közül biztosan sokan -és okkal- sajnálkoznak majd az újabb cserék miatt, de talán ők is önfeledten szórakoznak a derűs történeteken.- csébé A 23. gyalogezred parancsnokának, Nagy Gézának a temetése 1942 októberében Holland fotóművész tárlata Salgótarjánban Krizosztom atya emléke Szécsényben húsvéti ünnepek előtt néhány nappal a szécsényi ferences templom falai mellett egy szakértői bizottság elhatározta, hogy a műemlékegyüttes parkjában szerény emlékművet állítanak a ferences rendhez tartozó vértanú áldozatoknak, s annak a Krizosztom atyának, aki a szécsényi kolostorból elindulva Újvidéken halt mártírhalált 1944 októberében. Krizosztom atya, eredeti nevén Körösztös Imre, Baranyából került Szécsénybe. Alig múlt tizenhat esztendős, amikor 1925-ben itt befogadta a rendi amely mind a mai napig a katolikus egyház legnagyobb térítő és betegeket, szegényeket segítő közössége. Krizosztom atya nevét, munkásságát, lángoló hazafiságát, mártíromságát nemigen ismeri még az egyházi közvélemény sem, de különösen nem ismerik Szécsény lakosai, Nógrád megye polgárai. Szolgálja az egyházat Pedig 1925 és a világháború kitörése közötti időszakban élete, munkálkodása Szécsény- hez kötődött, s éppen itt vált olyan ragyogó hitszónokká, a hazáért, népért aggódó szerzetessé, aki a magyarságért, az egyházért, a ferences eszmékért egyformán sokat akart tenni. Először tábori lelkész lett, csapatával megjárta a doni katasztrófa fagy- és hópoklait, s bár visszatér hazájába, de egészségét felőrli az orosz tél borzalmas hidege, csontjait, ízületeit isiász támadja meg, s alig múlik harmincéves, már bele kell görnyednie a nagy kínokba. Paptársai öregnek hívják, de a szörnyű kórral való viasko- dása sem lesz akadálya, hogy részt vegyen a bukovinai csángók bácskai áttelepítésében, s később az újvidéki rendház főnöke legyen. Dolgozik, szervez, térít, prédikál Bácskában is, ferences paptársaival együtt a sokasodó hívek szeretetében, megbecsülésében szolgálja egyházát. Vitézi kitüntetése, katona- tiszti egyenruhája, díszes csákója csak akkor lesz fontossá, amikor az ország német megszállásának másnapján díszruhában tiltakozik, majd egy fél évvel később, drámai súlyával fenyegetve; közelednek Újvidékhez Tito partizánjai. Tudja, szinte előre látja sorsát; Budára, a rend központjába viszi az újvidéki értékes kegytárgyakat, s mikor marasztalják, betegségre hivatkozva tartóztatnák, vállalja biztosra vehető tragikus sorsát, közelgő mártíromságát és visszamegy Újvidékre, paptársaival együtt kitart a hívek mellett az utolsó pillanatig. Mártírhalál Nem hajlandó menekülni semmilyen sürgetésre. Szolgálja egyházát. A pompeji katona is a helyén maradt. . . Amikor a partizánok összeszedik a város férfi lakosságát, a ferences atyákat is viszik. Krizosztom atyát jól látható betegsége, nyomorúsága miatt a rendházban hátrahagynák, de ö kitart hívei, paptársai mellett. Megy, elindul az utolsó útra. Pontosan tudja, hogy a partizánok különösen gyűlölik, pusztítják azokat a papokat, akik részt vettek a csángók áttelepítésében. S a mártíromság néhány tragikus nap után ténnyé válik; kegyetlenül meggyilkolják. Kínszenvedése, türelemmel, megadással viselt mártír sorsa csak a rend legszűkebb köreiben vált ismertté. Emlékét, hazaszeretetét és példás hűségét egyházához, népéhez most majd arcmását is megidéző bronz stéle hirdeti Szécsényben. Itt élt, dolgozott a mártír Krizosztom atya. Eszménykép lehet Még élő szerzetestársai azt mondják, Krizosztom védőszentjére, Kapisztrán Szent Jánosra hasonlított, és mindig is hozzá akart méltó lenni a ferences eszmék szellemében. Jffszmény képekben, nemes J-j példa-életek mintáiban igencsak szűkölködő ezredvégi világunkban éppen ideje lenne komolyan odafigyelnünk Krizosztom atya alakjára, emlékezetére, s egyáltalán : a ferences eszmék időszerűségére . . . Erdős István
