Nógrád Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-18-19 / 65. szám

1995. március 18., szombat 3. oldal Hazai Körkép Például: a krumplihéj M ár túljutottunk azon a sokkhatáson, amit az egymárkás, csaknem egydol­láros burgonyaár okozott, ám a konyhában mégis rám szól­nak: - Vékonyabban hámozd a krumplit! Aranyat ér min­den falatja. Legalábbis any- nyiba kerül. . . Akkor legjobb lenne meg­sütni. A sült krumpli nagyon finom és héjastól is ehető . . . Hallottam egy emberről, aki tizenöt évvel ezelőtt, ami­kor még a krumplihéjon élt, amikor a disznóknak sem kel­lett. Emberünk bekopogtatott a szomszédokhoz, és csak a krumplihéjat koldulta el, azt főzte meg ebédre. Az akkori tanács illetékese­ihez is eljutott a híre, szegény ember, segíteni kell rajta, nem élhet krumplihéjon . . . Hivatalból megkeresték a gyerekeit, gondoskodjanak az apjukról! Ok meg azt üzenték, minden hónapban küldenek pénzt, meg nyugdíjat is kap az öreg . .. Csak amikor meg­halt, akkor derült ki a titok. A düledező házban, egy rozzant szekrény mélyén, egy rongyos kabát bélésében 220 ezer fo­rintot találtak. Nagy pénz volt akkor, két autót vagy egy ta­karos házat lehetett venni be­lőle. Ritka eset, hogy krumplihé­jon gazdagodjon meg valaki. A krumpliból viszont már többen lettek milliomosok. Persze nem azok, akik meg­vették, hanem azok, akik for­galmazták, feldolgozták, szalmaburgonyának eladták. Biztos, hogy a 80-100 fo­rintos, egymárkás, csaknem egydolláros krumplin is sokan meggazdagodnak. Am való­színű, hogy nem a termelők, akik lám, az egykori nyomott árak, bizonytalan piaci viszo­nyok miatt nem termeltek ele­get, nem érte meg nekik, ha­nem majd a forgalmazók, sőt, az importőrök, akik külföldről hozzák be azt a burgonyát, amit itthon is megtermelhet­nénk, s mindenkinek haszna lenne belőle. Talán még a fo­gyasztónak is. Csakhogy akkor olcsóbb lenne, kevesebb volna rajta a nyereség. így működik persze a piac, a kereslet, kínálat sza­bályoz. Most sokan azért jár­nak jól, mert mások nem ter­meltek elegendő burgonyát. Egy kicsit meggazdagodnak ebből. Jövőre majd mindenki sokat termel, akkor aztán rá­fizetnek. A fogyasztó számára min- fídenesetre biztató lehet, hogy jövőre majd terem elég hazai burgonya, és akkor ol­csóbb lesz. Addig éljünk és gazdagodjunk meg krumpli­héjon, mint a néhai szegény ember tette. Gombkötő Gábor Hadigondozottak érdekvédelme Elsorvasztják a gyarmati véradó állomást? A balassagyarmati véradó állomás harmincöt éve működik. Könnyen megeshet azonban, hogy már nem sokáig. Most annyi bizonyos, hogy a létszám csaknem felét leépítik, áthelyezik. Dr. Dancsok Gyulának, az intézmény vezetőjének március 15-éig kellett (volna) megnevesíteni azokat a dolgozókat, akik­nek távozniuk kell a véradó állomásról. A Hadirokkantak, Hadiözve­gyek, Hadiárvák Országos Szövetségének Nógrád Megyei Szervezete felhívja azon állam­polgárok figyelmét, akik jogo­sultak lennének a hadigondo­zásra, jelentkezzenek nyilván­tartásba vétel végett a helyi ön- kormányzatoknál. A megyei szervezet vezetősége, mint ér­dekvédelmi szervezet szívesen áll rendelkezésére minden rá­szorulónak és fogadja őket so­raikba. Minden hétfőn és pén­teken 9-től 12 óráig tartanak fogadónapot Salgótarjánban, á megyeháza III. emelet 33-as irodájában. Ott mód van az új hadigondozási törvény megis­merésére is. Mindig jól és hatékonyan mű­ködött az állomás. Nem csupán a helyi vérellátást biztosították, a pesti kórházakba is szállítot­tak vért. Bár országosan csök­kenő tendenciát mutat a vér­adás, Gyarmat térségében ki­sebb mértékben esett vissza a véradók száma. Az állomáson tizennyolcán dolgoznak: egy főorvos, - a se­gédorvos gyesen van - két ta­karítónő, 14 asszisztens. Utób­biak közül hárman szülési sza­badságon, illetve gyesen van­nak. Két dolgozó elérte a nyug­díjkort. Vagyis nyolc tényleges alkalmazott tevékenykedik. Karácsonykor, ünnepnap, bár­mikor lehetett vért adni. Attól félnek a dolgozók, B. J. pásztói lakos 21. sz. főút- nál lévő, Békehasos elnevezésű dűlőjében felépített hétvégi há­zából mezőgazdasági szerszá­mokat vitt el a tolvaj. A lopási kár ötezer, a rongálási pedig 2500 forint. hogy csupán gazdasági kérdés­nek tekintik az állomás műkö­dését a kórház vezetői. Olyan híresztelés is szárnyra kapott, hogy megszüntetik a gyarmati véradó központot. Úgy tudni, hogy 1994 októ­ber elsejéig havonta egymillió háromszázezer forint támoga­tást kapott a véradó állomás a működésre. A dolgozók nem tudtak erről, mert a kórház nagy kalapjába rakták a pénzt, onnan osztották tovább. Októbertől megszűnt a központi támoga­tás. Olyan elképzelés is van, hogy meg kellene venni az in­tézményt. Azt mondják az al­kalmazottak, hogy ez óriási szakmai esést jelentene. Folyik az átvilágítás a kór­J. G. budapesti lakos palotási hétvégi házába betörtek, ahon­nan ruhaneműt, élelmiszert tu­lajdonított el az ismeretlen el­követő mintegy hétezer forint értékben. B. J. ugyancsak buda­pesti lakos, palotási tóparti há­házban. Elsőként éppen a vér­adó állomást világították át. Az eredmény: túlzott a létszám, hét embernek mennie kell. Ezzel együtt néhány profilt bevisznek a kórházba. Tehát az állomáson csak a vérvétel, illetve az azzal való gazdálkodás marad. Hogy hol kezdik a leépítést? Szerződéses dolgozó nincs. Lemondanak a gyesen lévőkről, ketten nyugdíjba vonulnak és az a doktornő jöhet számításba, akinek nincs meg a szakvizs­gája. A két nyolcórás takarító­nak leveszik a munkaidejét hat órára. Úgy okoskodnak a dolgozók, hogy ekkora épületet hét-nyolc emberért nem érdemes fenntar­tani. Vagyis könnyen meges­het, később bezárják a nagy múltú véradó állomást. Mindenesetre az intézmény ve­zetője nem (volt) hajlandó megnevesíteni azokat, akiket mentesítenek majd a munka alól. ládám) zából a tolvaj háztartási felsze­relésekkel távozott el 2500 fo­rint értékben. K. L. aszódi lakos jobbágyi hétvégi házából egy fekete-fehér televíziót és egy erősítőt vitt el a hívatlan „ven­dég”. A kár 8000 Ft. Hírek Tisztújító közgyűlés Balassagyarmat - A Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulatba tömörült értelmi­ségiek tegnap tartották vá­rosi tisztújító közgyűlésü­ket. Áttekintették az elmúlt négy év során végzett mun­kát, megfogalmazták a megváltozott körülmények között lehetséges teendőket. A városi elnök ismét Tóth László agrármérnök, vállal­kozó lett. A közgyűlés meg­választotta a szervezetet a megyei egyesület május 5-ei közgyűlésén képviselő kül­dötteket is. Iskolagaléria Karancsság - Steib Péter rajztanár alkotásaiból nyílt tegnap kiállítás az általános iskola galériájában. A tárlat március 31 -éig tekinthető meg. Országos vásár Terény - Március 19-én, vasárnap a községben or­szágos állat- és kirakodóvá­sárt tartanak. Zárszámadás Mátramindszent - Ma tartja 1994. évi zárszámadó közgyűlését a mezőgazda- sági szövetkezet. André László, az igazgatóság el­nöke az elmúlt esztendőt jó agronómiái évként értékeli. Üdülőközpont Pásztó - Március 20-án, hétfőn 14 órakor a polgár- mesteri hivatalban lesz az Észak-Mátra Sport és Üdü­lőközpont tervének második munkaértekezlete. A tárgya­láson részt vesz az Osztrák Köztársaság nagykövete és egy turisztikai intézet veze­tője is, aki elemzi az eddigi vizsgálatok tapasztalatait. Traffipax Március 18-án, szombaton 6-tól 14 óráig Rétságon és környékén, szombaton 22-től március 19-én, vasár­nap 6 óráig, a 21. sz. főúton Mátraverebély külterületén, Kisterenye és Nagybátony belterületén, illetve a 23. sz. úton Nemti és Nádújfalu te­rületén, vasárnap 14-től 22 óráig a 21. sz. főúton Pásztó, Mátraszőlős és Job­bágyi külterületén. Szur­dokpüspöki és Pásztó belte­rületén, valamint Balassa­gyarmaton és környékén várható műszeres sebes­ség-ellenőrzés. Rájár a rúd a Pásztó környéki hétvégi házakra Nagy a kormány tehertétele Salgótarján és az ország gazdasági helyzete között vont párhuzamot Rozgonyi József országgyűlési képvi­selő, városi elnök az MSZP salgótarjáni elnöksége teg­napi sajtótájékoztatóján. A válságban mindkettő ve­zetése fájdalmas, de elkerül­hetetlen intézkedésekre kény­szerül. Elmondta, az ország kifelé még finanszírozható­nak tűnik, de az elmúlt négy évben megduplázódott a belső államadósság. Ha az ál­lam fizetésképtelenné válna, fel kellene függesztenie al­kalmazottai bérkifizetését, három számjegyű inflációval értékelné le adósságát, kifelé függesztené fel az adósságtör­lesztést. Utóbbi miatt az or­szág nem kapna hitelt, felére esne vissza a termelés, növe­kedne a munkanélküliség. Ezért kell visszafogni a köz­kiadásokat, újraelosztani a szociális kiadásokat, korlá­tozni az állami béreket. A kormány számára nagy tehertétel ez politikailag, de csak így van esély a ciklus végére a stabilizációra. Ezt az ország érdekében végig kell vinni akkor is, ha ebbe bele­bukik a kormány. Stabilizációs kényszer előtt áll a salgótarjáni vezetés is - erről Sarló Béla alpolgármes­ter beszélt. Kitörési pontnak nevezte a fejlesztési tőketár­saságot. Annak kapcsán, hogy nincsenek viták a testületben, azt mondta: a koalíció nem politikai megrendelést adott az apparátusnak, hanem szakmai előkészítést kért és azt támogatja. D. I. Lakat alatt van a Gonosz (Folytatás az 1. oldalról) az utóbbi az asszonyhoz ugrott és ököllel nagy erővel arcul ütötte, majd a haját tépte. Az asszony védekezése miatt R. Györgyi is közbeavatkozott és hátulról ütötte Sz. Endrénét. Ugyanezen a napon 20 óra körüli időben a salgótarjáni Batsányi úton lévő Kapsreiter sörözőben T. Gyula megra­gadta G. József karját és arra kényszerítette erőszakkal, hogy menjen ki vele. Az ellenállást tanúsító férfit kivonszolta az utcára és kérdőre vonta egy neki tulajdonított rendőrségi te­lefonos kihívás miatt. G. József a kényszer hatása alatti félel­mében az óráját és 5-600 Fo­rintot átadott T. Gyulának, aki ezután ráordított, hogy takarod­jon haza. Március 8-án reggel 8 óra után, majd ismételten délután 14 óra után a sóshartyáni presz- szóban jelent meg a két erősza­kos férfi. Reggel még csak hangoskodtak, délután azonban fenyegetőleg léptek fel és zak­latták a vendégeket, többekbe belekötöttek. Visszatérni egyelőre nem lesz lehetőségük, mert cselek­ményeik alapján a Salgótarjáni Városi Ügyészség indítványára a Salgótarjáni Városi Bíróság előzetes letartóztatásba he­lyezte őket rablás, zsarolás ala­pos gyanújával. Dr. Czipó Ernő vezető ügyész elmondta, hogy T. Gyulát eddig három alka­lommal helyezte szabadlábra, mert a cselekedeteivel kapcso­latos bizonyítékok nem tették lehetővé az elítélését. Vallani meg senki sem mert ellene. Most végre sikerült. r. s. Megyei kezelésbe kerülnek a bátonyterenyei középiskolák? Bátonyterenyén a lakossá­got és a vállalkozásokat az önkormányzat tovább már nem terhelheti. Márpedig a saját bevételek bővítésének beszűkülése azt jelenti, hogy Bátonyterenye önkormányzatának fejlesz­tésre, felújításra csak minimá­lis fedezete van. Pedig elöre­gedett a csatornahálózat, több kilométer utat kellene szilárd burkolattal ellátni, szükség lenne járdákra is. De a költ­ségvetési hiány annak elle­nére 18 százalékos, hogy je­lentősen csökkentették a vá­ros kiadásait. A hiány pótlására két lehe­tőség nyílna. Az egyik a hite­lek további növelésével járna, amit azonmód elvetett a kép­viselő-testület. A kiadásokat sincs módjuk tovább csökken­teni. Épp ezért az önkor­mányzat a külön támogatás iránti pályázatban látja a megoldást. Minap elfogadott költség- vetésén érződik is, hogy min­dent az önhibáján kívül hátrá­nyos helyzetben lévő önkor­mányzatnak való megfelelés­nek rendelt alá. De ez olyas­mire is rákényszerítheti az önkormányzatot, mint a két, térségi feladatokat is ellátó középfokú oktatási intéz­mény, a Fáy András Ipari Szakközépiskola és a kistere- nyei Váci gimnázium leadása a megyei önkormányzatnak. Kerámiatárlat - Pannonhalmi Zsuzsa Pécelen élő keramikusművész alkotásait állítot­ták ki Szirákon a Kastély Szálló galériájában. fotó: rigó tibof Gyermekrajzok a rendőrségről - Tegnap Salgó­tarjánban, a Gagarin iskolában nyitották meg e kiállítást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom