Nógrád Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-13 / 61. szám

4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. március 13., hétfő KEZDŐK KÖRÉBEN NÉPSZERŰBB AZ ŰJ LEHETŐSÉG Hogyan adózik az átalányadózó? Dr. Institóriszné dr. Kozma Erzsébet, az APEH megyei igazgatója A választási ígéreteknek meg­felelően az új parlament eltö­rölte a minimáladót; de beve­zetett egy újat: az átalánya­dót. Ez a formáció kétségtele­nül kedvező nagyon sok egyéni vállalkozás esetében. Éppen ezért a törvényhozók gondosan meghúzták a ha­tárvonalat: kik azok, akik él­hetnek ezzel a lehetőséggel, és kik nem? Első szempont: a bevétel. Az átalányadózást választhatja az az egyéni vállalkozó, aki 3 mil­lió forintnál nagyobb bevételre várhatóan nem tesz szert ebben az adóévben, illetve az a keres­kedő, aki évi 15 millió forintnál kevesebbet forgalmaz. Nem vá­laszthatják ezt a formát a szel­lemi foglalkozású, a szerzői jogi védelem alá eső alkotások­ból élő egyéni vállalkozók, mert ők külön kedvezményben részesülnek, és a kettős ked­vezményezettség ellentétes a társadalmi igazságossággal. Kényelmes könyvelés Miben rejlik ennek az új adó­zási formának az előnye? Mindenekelőtt abban, hogy nagyon kényelmes. Az állam­polgárnak csak bevételi nyil­vántartást kell vezetnie. Ez óri­ási könyvelési könnyebbség, hiszen tudjuk, hogy általában mindenkinek - a megbízott könyvelőnek is - vastagon fog a ceruzája. Persze a vállalkozá­sokkal szemben támasztott kö­telezettségei (nyilvántartási, a bizonylat-kiállítási, adatszol­gáltatási, számla-, nyugtaadási) az átalányadózónak is fennáll­nak. Költségeit és egyéb doku­mentumait havi elkülönítéssel meg kell őriznie - csak vezet­nie nem kell a költségeket. Az átalányadó alapját az áfa nélküli bevétel 20 százaléka képezi. Ennek 12,5-25-30-35 százalékát kell adóként befi­zetni, az alap nagyságától füg­gően. Múlt év végén már működött egyéni vállalkozók az átalány­adó választását február 15-ig je­lenthették be. A kezdők ugyan­ezen tárgyú nyilatkozatukat az adóhatósághoz történő beje­lentkezésükkel egyidejűleg te­hették, illetve tehetik meg. Mind a már működő, mind a kezdő adózók esetében a fent megjelölt bejelentési határidő után nem pótolható a nyilatko­zat, illetve nem vonható vissza. Kivéve: ha az átalány választá­sának már a nyilatkozattétel időpontjában is hiányoztak a törvényes feltételei, vagy a vál­lalkozó bevételei év közben meghaladják a törvényben meghatározott értékhatárt. Az új adónemmel kapcsola­tosan tettünk fel néhány kérdést dr. Institóriszné dr. Kozma Er­zsébetnek, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Nógrád Megyei Igazgatósága vezetőjé­nek.-Milyen érdeklődés nyilvá­nult meg megyénkben az átalányadózás iránt?-A feldolgozott bevallások tapasztalata szerint a múlt év­ben már működő vállalkozá­soknak valamivel több mint a 10 százaléka élt az átalányadó­választás lehetőségével. A ke­reskedelmi tevékenységet foly­tatók közül csak kevesen vá­lasztották az átalányadózást. A kezdő vállalkozók körében népszerűbb az átalányadó; az 1995-ben alakított vállalkozá­sok több mint egyharmada vá­lasztotta az átalányadózást. Jel­lemző, hogy inkább az alacsony költséghányaddal dolgozó vál­lalkozók döntenek az adózás e lehetősége mellett.-Mi történik akkor, ha az átalányadózó túllépi az előírt bevételi határokat?- Akinek bevételei megha­ladják a rá vonatkozó (3 millió Ft, illetve 15 millió Ft) értékha­tárt, annak megszűnik az átalányadózásra való jogosult­sága. (Az év közben alakuló vagy megszűnő vállalkozá­sokra ez a szabály természete­sen időarányosan érvényesül.)- Milyen szankciókra szá­míthat az, aki rosszul kalkulál?- A jogosultság megszűnése azt jelenti, hogy az általános szabályok szerinti könyvelését év elejétől visszamenőleg el kell készíteni és a képződött adót szabályszerűen be kell val­lani és be is kell fizetni. Ha valaki ezt elmulasztja, arra az Adózás Rendjében fel­sorolt szankciók alkalmazha­tók. Akinél azonban az év utolsó hónapjában valamilyen váratlan bevétel kapcsán kelet­kezik a túllépés és nem többel mint 10 százalékkal haladja meg a bevételi értékhatárt, az megtarthatja jogosultságát és rá nem vonatkozik a visszamenő- leges könyvelési kötelezettség. Önálló adónak számít- Az átalányadó is összevon­tan adózik? Vagyis, aki kiegé­szítő tevékenységként vállalko­zik, annak ezt a jövedelmét ösz- sze kell adni a főhivatású kere­setével?- Az átalányadó önálló adó. Nem összevonandó. Kivételt csak abban az esetben tesz a törvény, ha az átalányadó alapja nem haladja meg a 200 ezer forintot és más összevo­nandó jövedelmének nincs adóvonzata.- Adóelőleget hogyan kel! fi­zetnie az átalányadózónak?- Adóelőleget negyedéven­ként a tényleges bevétel alapján kell fizetni. Nem kötelező fi­zetni annak, aki tevékenységét az adóévben kezdte meg. Új adóformáról van szó. Szokni kell — tanulni! Persze kérdés, lesz-e ideje erre az ál­lampolgárnak. Az adózás ugyanis nálunk, ha nem is alap­jaiban, de sok lényeges ponton, évről-évre változik. Sulyok László TISZTÚJÍTÓ KÖZGYŰLÉSRE KÉSZÜL A KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG Új szerepben a szakmai szervezetek Alaposan megváltoztak mára a különféle civil szervezetek, tu­dományos, szakmai egyesületek működésének körülményei, lehetőségei. Nincs ez másként a Közgazdasági Társaság eseté­ben sem, amely nyáron Miskolcon - a vándorgyűléssel egyidő- ben - tartja tisztújító közgyűlését. A megye közgazdászai, akik tagjai a társaságnak, március 27-én rendezik összejövetelüket a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézetében. A felkészülés kapcsán beszélgettünk dr. Lonsták Lászlóval, az in­tézmény igazgatójával, a megyei szervezet titkárával. Kacsa-ügy A bécsi Kurier ismét ma­gyar kacsa-ügyről ír: a la­kosság egészségének veszé­lyeztetése vádjával pénzbír­ságra ítéltek egy élelmiszer­importőrt, aki két évvel ez­előtt szalmonellával fertő­zött magyar mélyhűtött ka­csát forgalmazott. Az első ellenőrzés 1993 februárjában mutatta ki a fertőzést, majd később több hasonló vizsgálat alapján a hatóság arra a következte­tésre jutott, hogy a behozott magyar kacsa hatvan száza­lékban volt szalmonellás. Az importőr cég igazgató­nője azzal védekezett, hogy azt hitte: a vámvizsgálattal minden kötelezettségét le­rótta. A bírósági ítélet szerint azonban mulasztást követett el, mert szükséges lett volna az élelmiszer-vizsgálat is. A cég 1991 és 1993 között importálta a később fertő­zöttnek talált baromfit.- A nógrádi közgazdászok hány százaléka tagja a társa­ságnak?- Mintegy száz tagunk van, s ez azt jelenti, hogy a megyei közgazdász társadalom több mint tíz százaléka van közöt­tünk. Ez az arány magasabb az országos átlagnál.- Mit nyújt a társaság a tag­jainak?-Lényeges kérdés, hiszen a rendszerváltás előtti vonzerő megszűnt. Akkor sokan azért is jöttek el fórumainkra, mert ott lehetett hozzájutni a hivatalos­tól eltérő információkhoz, meg lehetett ismemi formálódó koncepciókat, lehetett talál­kozni neves szakemberekkel. Mára két nagy rendezvényünk - az évenkénti vándorgyűlés és az ifjú közgazdászok salgótar­jáni találkozója - maradt meg, de az előbbi már üzleti alapo­kon szerveződik, az utóbbi pe­dig főként makrokérdésekkel foglalkozik, s kevesebb szó esik a konkrét gazdálkodó szervezetekről. Mindezek alap­ján is újra kell fogalmaznunk teendőinket. Ehhez jó vita­anyagot biztosít a Merre to­vább? című kiadvány, amelyet elképzeléseink szerint a Nógrád megyei közgyűlés is vélemé­nyez majd.-A megyei szervezet jelen­legi vezetése mire teszi a hang­súlyt?- A jövőben úgy kell alakí­tanunk a programunkat, hogy több fiatal is belépjen sora­inkba, noha mi nem vagyunk érdekvédelmi szervezet. Sze­retnénk, ha a közgyűlés megfo­galmazná kapcsolatrendsze­rünk megújítását a gazdasági szervezetekkel, a sajtóval, a társszervekkel (például a TIT-tel, a MTESZ-szel, stb.). Javaslatot kell tennünk az anyagi bázis biztosítására, a tagdíjak rendezésére is. Nagyon fontos teendőnk a tisztújítás megszervezése is.- Ezen a téren milyen válto­zásokat remélnek?-Itt is fiatalítani kell első­sorban, valamint arra kell töre­kednünk, hogy a különöző spe­ciális területek (vállalati, pénz­intézeti szféra, vállalkozók, közgazdász tanárok stb.) meg­felelő arányban képviseltessék magukat a vezetőségben. Cs. B. Általános tájékoztatással 24 órás telefonos ügyfélszolgálatunk NMT mobiltelefonról a 03-as ingyen hívható számon, vezetékes telefonról a 265-8340 telefonszámon készséggel áll rendelkezésére. WESTEL IRODA: MISKOLC, 3530 SZÉCHENYI U. 70., TEL.: (06 46) 411-550, RÁDIÓTELEFON: (60) 351-000 WESTEL FORGALMAZÓ: • SALGÓTARJÁN, APEX KFT., 3100 KLAPKA ÚT 3, TEL: (06 32) 312-832, RÁDIÓTELEFON: (60) 337-247 Új, testreszabott díjcsomagok Ha elégedett eddigi díjcsomagjával, természetesen nem kell váltania. De ha igényei úgy kívánják, a négy közül biztosan talál egyet, amelyik tökéletesen illik Önhöz. Mint egy remekbe szabott szmoking. Vagy egy csinos kosztüm. mm)} il WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT Főleg munkaidőben telefonál, vagy inkább az esti órákban intézi ügyeit? Szünet nélkül csöng a készüléke, vagy csak akkor kapcsolja be, ha fel akar hívni valakit? Keveset beszél, vagy éppen egész nap izzik "láthatatlan drót"? Szokásaink különbözőek, de a rádiótelefon minden előfizető számára egyformán fontos és hasznos. Ezért a Westel 450 különösen büszke arra, hogy saját előfizetői körében 1992 óta nem emelt árakat. Sőt, mostantól - a jól bevált kettőt változatlanul hagyva - már négy különböző, ám hasonlóan kedvező díjcsomagot kínál: Q START: Ha Ön keveset telefonál, viszont sokan keresik, most fellélegezhet. A Start díjcsomagban a havi díj igen alacsony, s ha Ön a hívó fél, csúcsidőn kívül komoly kedvezménnyel beszélhet. © STANDARD: Népszerű alapdíjcsomag, amely a leggyakoribb igényekhez igazodik. @ EXTRA: Ha Ön rendszerint csúcsidőben telefonál, nem lehet közömbös, mennyit fizet a beszélgetésért percenként. Az Extra díjcsomag csúcsidőben a legalacsonyabb tarifát nyújtja. O PRÉMIUM: Azoknak ajánljuk, akik az átlagosnál lényegesen többet használják készüléküket, mivel a havi díjban foglalt ingyenes percmennyiség itt a legnagyobb.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom