Nógrád Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-10 / 35. szám

2. oldal VILÁGTÜKÖR 1995. február 10., péntek Fordulat Groznijban - a csecsen vezérkar távozott Fordulat állt be a csecsen fő­város év eleje óta tartó ost­romában, miután a csecsen hadvezetés döntést hozott a vezérkar Groznijból való azonnali kitelepítéséről. A csecsen védelmi bizottság ülésén született határozat szerint a vezetés Dzsohar Dudajev elnökkel, illetve Aszlan Maszhadov vezér­kari főnökkel az élén egy Groznij melletti településre teszi át székhelyét. Közben Groznij után mindinkább a környező településekre te­vődött át csütörtökön a harcok súlypontja. A csecsen vezetés dön­tése alapján továbbra is maradtak a városban fegy­veres egységek, amelyek folytatják az utóvédharco­kat az orosz erőkkel. Az In- terfaxnak a csecsen vezér­kar illetékesére hivatkozó jelentéséből kiderült, hogy a csecsen vezetésnek nem áll szándékában a város feladása. Ennek ellenére a hely­színi jelentésekből kitűnt, hogy az orosz erők kezébe ment át a kezdeményezés. Az oroszok előrenyo­multak a város déli és nyu­gati része felé, és egymás után foglalták el a főváros negyedeit, illetve elérték a város nyugati részén fekvő Csemorecsje települést, amelyet továbbra is lőtt az orosz tüzérség. Az orosz csapatok a hi­vatalos jelentések szerint folytatták a főváros negye­deinek átfésülését. Ugyanakkor az orosz erők hátában maradtak még csecsen egységek, amelyek továbbra is ellen­állást tanúsítottak. így szórványos lövöldözés volt a Minutka vendéglő körze­tében, amely az elnöki pa­lota orosz elfoglalása után a csecsen ellenállás köz­pontja volt. Csütörtökön a harcok súlypontja mindin­kább a Groznij környéki te­lepülésekre tevődött át. így összecsapások voltak a vá­rostól 8 kilométerre délre fekvő Csecsen-aul telepü­lés, illetve a 15 kilométerre fekvő Argun körül. A kígyózó autósor - csaknem egy küométer hosszúságúra nyúlik a szarajevói repülő­térre vezető úton, amelyet nemrég nyitottak meg a polgári közlekedés számára. FOTÓ: FEB-REUTERS Botrány az osztrák parlamentben Jörg Haider, a szabadságpár­tiak vezére a második világ­háború náci koncentrációs tá­borait „a nemzetiszocializmus büntetőtáborainak" nevezte, és ezzel botrányba fulladt az osztrák parlament szerdai ülése. A képviselők szerda este a zöldek kezdeményezésére a szélsőjobboldal ausztriai erő­södését vitatták meg. A zöldek Franz Löschnak szociálde­mokrata belügyminiszter sze­mére vetették, hogy tevékeny­sége, külföldiekre vonatkozó törvényei jelentősen elősegí­tették e légkör kialakulását. A vitában Haider, szintén Löschnak felelősségét hangsú­lyozva, így fogalmazott: - Az itt kinyilvánított szándék nem érvényesül a gyakorlati politi­kában, és ez az oka annak, hogy máig sem integrálódott ez az etnikai kisebbség, ame­lyet 50 évvel ezelőtt kis híján elpusztítottak a nemzetiszocia­lizmus büntetőtáboraiban. Ha­ider kifejezése kisebbfajta vi­hart váltott ki. A Zöldek ki­sebbségi szóvivője a történe­lem meghamisításának ne­vezte, hogy Haider az ausch- witz-birkenaui tábort, ahol magyar zsidók és cigányok ez­rei váltak a megsemmisítő gé­pezet áldozataivá, „büntetőtá­borként” emlegeti. Több poli­tikus a náci halálgyárak taga­dását vetette Haider szemére, s azt, hogy az általa alkalmazott kifejezés feltételezi: a táboro­kat bűnözőknek létesítették. A Néppárt képviselője követelte, Haider világosan szögezze le: az általa említett büntetőtábo­rok nem a büntetést érdemlők számára létesített intézmények voltak, hanem a tömeges meg­semmisítés táborai, ahol faji okokból gyilkolták az embe­reket. A szabadságpártiak soraiból egy képviselő az értelmező szótárból próbálta menteni Haider szavait. A szótári alakra hivatkozva közölte: a koncentrációs tábor szinonimája „büntetőtábor polgári személyeknek”. Miután a kifejezések kö­zötti különbségtételt „szeman­tikai maszturbációnak” ne­vezte, a teremben megfékez- hetetlen zűrzavar tört ki, és Heinz Fischer parlamenti el­nök egy időre megszakította az ülést, amely négyórás vita után késő este fejeződött be. A Szociáldemokrata Párt egyik képviselője bejelentette: bírósági feljelentést tesz a szabadságpártiak nemrég ki­adott könyve ellen, amely az 1995-ös politikai változás szabadságpárti elképzeléseit fogalmazza meg. A kormánypárti képviselő a vaskos kötetben szélsőjobbol­dali eszmeiséget vélt felfe­dezni. Több mint harminc halálos áldozat Feltételeket szab a miniszterelnök-jelölt A koalíció kormányátalakítási javaslatát feltételekkel fogad­tam el - jelentette ki újságírók­nak csütörtökön Józef Oleksy lengyel miniszterelnök-jelölt. A PAP szerint Oleksy csak a költ­ségvetés aláírása után hajlandó átvenni a kormány vezetését. A szejm eddigi marsallja elmondta: „A kormányfői fel­adatot csupán az ország poli­tikai stabilitása iránti felelős­ség tudatában vállaltam el. Arra kaptam felkérést, hogy ismét koalíciós kabinetet ál­lítsak fel, s ilyet csak bizo­nyos személyi kompromisz- szumok árán lehet létre­hozni.,, Oleksy nem bízik az olyan politikusokban, akik nem tudnak kellőképpen véde­kezni az olykor igen heves nyilvános támadásokkal szemben. „Nem szívesen dolgoznék együtt olyan személyekkel sem, akik tárcájuk irányításá­hoz nem rendelkeznek megfe­lelő képzettséggel és szakérte­lemmel. A jelenlegi kormány­tagok között vannak olyan ki­váló szakemberek is, akikre számítani fogok - mondta Oleksy, név szerint Grzegorz Kolodko pénzügyminisztert említve. A kormányfőjelölt vélemé­nye szerint a kabinet átalakí­tása jó lehetőség arra is, hogy működőképesebb, a piacgaz­daság eléréséért és az európai integrációért nagyobb felelős­séggel bíró vezetés jöjjön létre. Ehhez azonban - tette hozzá Oleksy - a tárcák ész­szerű csökkentésére is szük­ség lehet. A lengyelek 60 százaléka számított arra, hogy Walde­mar Pawlak távozni kénysze­rül a kormányfői székből - derült ki az OBOP közvéle­mény-kutató intézet csütörtö­kön közzétett jelentéséből. Csupán a megkérdezettek 30 százaléka tartotta elkép­zelhetetlennek a miniszterel­nök-váltást. A kormányátalakítás szük­ségességéről erősen megosz­lottak a vélemények: az em­berek 43 százaléka támogatta a kabinet átalakítását. Ugyanennyien voltak azok is, akik ellenezték a jelentős változásokat. A parlament feloszlatását és idő előtti vá­lasztások kiírását a válasz­adók döntő többsége elutasí­totta. Az OBOP körkérdésére adott válaszok azt mutatják, hogy bár Lech Walesa köztár­sasági elnök népszerűségi mutatója az elmúlt hónapok­ban a duplájára emelkedett, még így is csak a lengyelek 13 százalékának rokonszen­ves az államfő tevékenysége. Csütörtök hajnalig több mint 30 halálos áldozatot vettek számba Kolumbiában, ahol szerda este a Richter-skála sze­rint 6,4-es erősségű földrengés pusztított. A 20 másodpercen át tartó földmozgás az ország középső­nyugati vidékére esett, köz­pontja a mérések szerint a fel­színtől mintegy 90 kilométeres mélységben volt. A legsúlyosabb károk a négyszázhúszezer lakosú Pere­ira városban keletkeztek, ahol lakóházak és középületek szá­zai dőltek romba, illetve rongá­lódtak meg kisebb-nagyobb mértékben. Csak ebben a tar­tományi székvárosban eddig húsz holttestet találtak meg a mentőosztagok, 135 sebesültet ápolnak, és a Vöröskereszt he­lyi szervezete szerint Pereira több pontján még sokan vannak a romok alatt - élve vagy hol­tan. A mentési munkálatokat nagy erőfeszítésekkel folytat­ják. A rengés jelentős károkat okozott az út- és telefonháló­zatban, a víz- és villanyvezeté­kekben, valamint a csatorna­rendszerben. Ernesto Samper kolumbiai elnök késő este a helyszínre utazott. (MTI) Kadhafi és a szélsőségesek Moamer el-Kadhafi líbiai ve­zető az utóbbi hetek folyamán több kirohanást intézett az iszlám szélsőségesek ellen - Tripoliban állomásozó dip­lomaták szerint ezzel akarja szemléltetni, hogy Líbia nem támogatja a terrorizmust. Kadhafi ezredes szinte na­ponta szót emel a szélsősége­sek, kiváltképp az Iszlám Üdvfront (FIS) tagjai ellen, csalóknak és a szegények ki­zsákmányolóinak minősítve őket. Szerinte a szélsőségesek „nyugati imperialista tervet hajtanak végre, amelynek célja az arab és muzulmán nép szétzúzása és az iszlám lejáratása”. A líbiai vezető hangsúlyozza, hogy az iszlám nem buzdít ártatlanok meg­gyilkolására. Líbiát 1992 óta ENSZ-szankciók sújtják repü­lőgépek elleni pokolgépes merényletek támogatása mi­att. Most olyan képet akar kia­lakítani, amely szerint Kad­hafi 1969-es hatalomra jutása óta a rendszert a stabilitás és a szélsőségek elvetése jellemzi. Kadhafi felajánlotta közve­títő szerepét a boszniai hábo­rúban is, a Fülöp-szigetek ese­tében is, ahol Líbia előzőleg a muzulmán szeparatistákat támogatta, s a közelmúltban magukra hagyta az eddig tá­mogatását élvező afrikai és európai iszlám mozgalmakat. Az idézett diplomata szerint megbízható szomszédnak szeretne látszani, elsősorban az iszlám mozgalmakkal küszködő Egyiptom számára. Békefenntartók A Biztonsági Tanács szerdán egyhangúlag elfogadott hatá­rozatában úgy döntött, hogy ENSZ-békefenntartókat vezé­nyelnek a harminc éven át pusz­tító angolai polgárháborút le­záró megállapodás ellenőrzé­sére. A hétezer-egyszáz fős kö­telék megbízatása két évre szól. A határozat értelmében elő­ször az ENSZ megfigyelői és a katonai rendőrök foglalják el állomáshelyüket az afrikai or­szágban, hogy jelentést tegye­nek a tavaly novemberben alá­írt tűzszünet szilárdságáról. (Az angolai kormány és az UNIT A szervezet között született meg­állapodás előírja, hogy a szem­ben álló egységeket szét kell választani, és a csapatoknak a számukra kijelölt körzetekbe kell vonulniuk. Az UNIT A egy részét beolvasztják a kormány­hadseregbe.) Tűz a kikötőben - Kigyulladt egy dél-koreai szállító­hajó Pusan kikötőjében. A tűznek 18 halálos és számos se­besült áldozata van. fotó: feb-reuters Tüntetés Bécsben - Kétezer-ötszázán tüntettek az osztrák főváros központjában. így tiltakoztak a fajüldöző bombatámadás ellen. fotó: feb-reuters

Next

/
Oldalképek
Tartalom