Nógrád Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-27 / 49. szám
2. oldal Világpolitika 1995. február 27., hétfő Hat szám h HÉT egy nyeremény! A HETI NYEREMÉNY: Asztali lámpa Kedves Olvasó! Hétfőtől péntekig minden nap megmutatunk egy számot- melyet közjegyző jelenlétében sorsoltunk ki - s a hat nap elteltével egy előfizetői kódot kapunk. A kód tulajdonosa, ha a hét minden napján rendelkezett előfizetéssel megnyerte a heti nyereményt. Ha Ön nyert, akkor jelentkezzen a 32/316-455-ös telefonszámon. Jó játékot kíván Önnek a Nógrád Megyei Hírlap! A MAI NYERŐSZÁM: I V V V V V Az RMDSZ bizonyította párbeszédkészségét A román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos állásfoglalás, a Romániai Demokratikus Konvencióhoz való - a jövőben egyenrangú partnerségként felfogott - viszony és az atlantai tanácskozáson a román politikai erőkkel megkezdett párbeszéd értelmezése és folytatása áll a Romániai Magyar Demokrata Szövetség „belső parlamentjének” , a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén a figyelem középpontjában. Emellett belső kérdések sokasága, köztük a Nagy Benedek képviselő röpi- ratával kapcsolatos etikai bizottsági vizsgálat értékelése szerepelt a kétnapos tanácskozás napirendjén. A szombaton délelőtt Marosvásárhelyen megnyílt ülésen Markó Béla szövetségi elnök számolt be a legutóbbi, decemberi tanácskozás óta eltelt mozgalmas, tíz RMDSZ elleni példátlan kampány által jellemzett időszak eseményeiről. Mind Markó Béla, mind Tőkés László és Takács Csaba elemezte az atlantai kerékasztalt. Felhívták a figyelmet arra, hogy az RMDSZ bizonyította készségét a párbeszédre. Magyar-orosz alapszerződés Az Országgyűlés kedden várhatóan ratifikálja a magyar-orosz alapszerződést, és ezzel pont kerülhet egy három éve húzódó történet végére. A dokumentumot még 1991 decemberében látta el kézjegyével Magyarország akkori miniszterelnöke és Borisz Jelcin orosz elnök. Antall József ebből az alkalomból villámlátogatást tett Moszkvában, ahol aláírt egy másik, akkor még nagy jelentőséggel bíró megállapodást: a magyarszovjet alapszerződést. A magyar kormányfő útja az orosz fővárosból Kijevbe vezetett, hogy megkösse Magyarország és Ukrajna alapszerződését. Ám míg a magyar-ukrán szerződést már az előző, konzervatív többségű magyar parlament ratifikálta, a Moszkva és Budapest kapcsolatait új alapokra helyező dokumentum csak most kerülhet az Országgyűlés elé. Az orosz parlament alsóházában, a Dumában ugyanis alig egy hónappal ezelőtt, január 13-án került sor a megerősítésre, és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a magyar fél igyekezett a honi ratifikálás folyamatát az oroszországival összehangolni. Az alapszerződés körüli moszkvai huzavona egyetlen oka az a kitétel volt, amely elítélte a Szovjetúnió 1956-os magyarországi beavatkozását. Ez a háromsoros félmondat az aláírást követően került az alapszerződésbe. Ennek szellemében 1992. február 5-én, a két külügyminiszter - Jeszenszky Géza és Andrej Ko- zirjev - levélváltása alapján kiegészült az alapszerződés pre- ambuluma. (Ezért is kell az Országgyűlésnek kedden a szerződést is, és az azt kiegészítő levélváltást is megerősítenie.) Ötszáz halott? - Pavel Gracsov védelmi miniszter jelentette, hogy eddig ötszáz orosz katona esett el a csecsenföldi harcokban. fotó: feb-reuters Szélesedik a csecsenföldi háború A csecsenföldi háború egyre nagyobb területre terjed ki. Groznijtól déli, délnyugati irányban orosz előrenyomulásra utaló csapatmozgások voltak szombaton, miközben a Groznij közelében lévő települések térségében folytatódott az orosz ágyúzás. A Doni Rosztov és Baku közötti országúton páncélosok haladtak a csecsen főváros körüli falvak felé. Az Interfax helyszíni jelentése szerint az orosz tüzérség sorozatvetőkkel lőtte Sza- maski, illetve Zakan-jurt települések térségében a csecsének állásait. Ugyancsak súlyos harcok folytak Groznijtól harminc kilométerre délre, Alhazurovo térségében. A csecsen hadvezetés szerint a stratégiai fontosságú település elfoglalásával megpróbálják az orosz egységek elvágni Csecsenföld nyugati részétől a csecsen erődítésnek számító Sali városát. Erre utalt, hogy a várost Groznijjal összekötő utat előzőleg már ellenőrzés alá vonták az orosz csapatok. A beszámoló szerint Csecsenföld nyugati részén, a Rosztov és Baku közötti útvonal mentén erődített állásokat hoznak létre a csecsének Al- han-jurt, Kulari és Zakan-jurt településeken lévő állásaik bekerítésének megakadályozására. Szombaton az észak-oszé- tiai Mozdokba érkezett az EBESZ emberi jogi szakértőkből álló küldöttsége. A Lorenzo Amberg svájci diplomata vezette delegáció Cse- csenföldön tanulmányozni kívánja az emberi jogok helyzetét, illetve a humanitárius segélyezéssel kapcsolatos kérdéseket. A bizottság kiküldéséről a Gyarmati István, az EBESZ soros elnökének megbízottja által vezetett küldöttség január végi, csecsenföldi útja után döntött az EBESZ bécsi állandó tanácsa. A KAMATOK A 30,60 vagy 90 napos lekötésű / Trezor Értékjegy a kamattal együtt kamatozik tovább, ha ilyen megbízást ad. A Trezor Értékjegy úgy kamatozik, ahogy Ön szeretné. / Trezor Értékjegy! Vásárolható a Kereskedelmi Bank Rt. fiókjaiban. Információ: 112-5343 A TREZOR ÉRTÉKJEGY KAMATAI MOST KIEMELKEDŐEN MAGASAK! vJtiMS mwi íjjjoá,. Várhatóan kedden ratifikálják A magyar-orosz alapszerződést A parlamenti menetrendnek megfelelően az Országgyűlés kedden várhatóan ratifikálja a magyar-orosz alapszerződést, és ezzel pont kerülhet egy három éve húzódó történet végére. A dokumentumot még 1991 decemberében látta el kézjegyével Magyarország akkori miniszterelnöke és Borisz Jelcin orosz elnök. Antall József ebből az alkalomból villámlátogatást tett Moszkvában, ahol aláírt egy másik, akkor még nagy jelentőséggel bíró megállapodást: a magyar-szovjet alapszerződést. A magyar kormányfő útja az orosz fővárosból Kijevbe vezetett, hogy megkösse Magyarország és Ukrajna alapszerződését. Ám míg a magyar-ukrán szerződést már az előző, konzervatív többségű magyar parlament ratifikálta, a Moszkva és Budapest kapcsolatait új alapokra helyező dokumentum csak most kerülhet az Országgyűlés elé. Az orosz parlament alsóházában, a Dumában ugyanis alig egy hónappal ezelőtt, január 13-án került sor a megerősítésre, és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a magyar fél igyekezett a honi ratifikálás folyamatát az oroszországival összehangolni. Az alapszerződés körüli moszkvai huzavona egyetlen oka az a kitétel volt, amely elítélte a Szovjetúnió 1956-os magyarországi beavatkozását. Ez a háromsoros félmondat az aláírást követően került az alapszerződésbe, miután Borisz Jelcin is szükségesnek látta a dokumentumban hangsúlyozni az 1956-tal kapcsolatosan felülvizsgált orosz álláspontot. Ennek szellemében 1992. február 5-én, a két külügyminiszter - Jeszenszky Géza és Andrej Kozirjev - levélváltása alapján kiegészült az alapszerződés preambuluma. (Ezért is kell az Országgyűlésnek kedden a szerződést is, és az azt kiegészítő levélváltást is megerősítenie.) Emiatt, az 1956-ra vonatkozó megjegyzés miatt kezdtek el 1993. januárjában az orosz konzervatív képviselők kötöz- ködni; hevesen bírálták a tervezetet, és a vita eredményeképpen a témát akkor levették a napirendről, s visszaadták a külügyi bizottságnak további konzultációkra. Az orosz külügyi szóvivő akkor „szomorú ténynek” nevezte a megerősítés elhalasztását, és fontosnak tartotta hangsúlyozni: Moszkva politikája Budapesttel szemben változatlan. 1993 júniusának végén az orosz parlament határozatképtelenség miatt nem erősítette meg az okmányt, jóllehet a jelenlévő honatyák túlnyomó többsége igennel voksolt. Az alapszerződés ügye ezután lekerült a napirendről, méghozzá azzal, hogy az orosz külügyi bizottság elnöke az ominózus 1956-os passzusról tárgyalásokat javasolt a két ország külügyminisztériumai között. Tavaly decemberben, az Európa-csúcs alkalmából Budapesten járt Borisz Jelcin orosz elnök, és a magyar vezetőkkel tárgyalva úgy vélte: a megváltozott összetételű orosz törvényhozással jobbak az esélyei az alapszerződés ratifikálásának. Hat héttel később, január közepén - az aláírás után több, mint három évvel — a Duma megerősítette a szerződést. A magyar külügyminiszter, Kovács László ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a ratifikálás kedvező feltételeket teremt a magyar orosz kapcsolatok további építéséhez. Az alapszerződés a civilizált nemzetközi kapcsolatok és a jogállamiság értékeinek szem előtt tartásával lehetőséget, illetve kereteket biztosít az állami és a társadalmi intézmények, valamint a polgárok kapcsolatainak kiépítéséhez, fejlesztéséhez. A szerződő felek - egyebek között - megerősítik: minden népnek és államnak joga van szabadon, külső beavatkozástól mentesen meghatározni saját sorsát. A viták megelőzése és békés úton való megoldása érdekében támogatják az összeurópai bizalom- és biztonságerősítő struktúrák és eszközök létrehozását, hatékony működtetését. Hozzájárulnak olyan katonai erőviszonyok és védelmi struktúrák létrejöttéhez, amelyek elégségesek a védelemhez, de kizárják a támadás lehetőségét. A szerződés értelmében rendszeres konzultációkat folytatnak biztonsági és védelmi kérdésekről, valamint a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztéséről. À két ország legfelsőbb vezetői és a külügyminiszterek évente legalább egyszer találkoznak. Kitér az alapszerződés a gazdasági, tudományos, környezetvédelmi és kulturális kapcsolatok fejlesztésére. A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy óvják és ápolják a másik félnek a területükön található kulturális értékeit, történelmi emlékeit. Továbbá elősegítik azon műalkotások visszaszolgáltatását, amelyek a másik fél nemzeti tulajdonát képezik; elősegítik az archívumokban őrzött anyagokhoz való hozzáférést.
