Nógrád Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-20 / 43. szám

6. oldal Életmód - Szabadidő 1995. február 20., hétfő Éhség: segít elviselni a fájdalmat Egy amerikai vizsgálat tanúsága szerint a halálra ítélt rákos betegeket nem kell evésre kényszeríteni vagy intravénásán táp­lálni. A tudósok felismerték, hogy a takarékos táplálékfelvétel könnyít a beteg szenvedésein. A vizsgálatról a „The Journal of the American Medical Association” számolt be. Egy orvoscsoport dr. Robert McCann, a rochesteri (New York állam) kórház gerontoló­gus főorvosának vezetése alatt 32 rákos beteget figyelt meg. A betegek általában nem éreztek éhséget, s akik éhesek voltak, kis adagokkal is megelégedtek. Igen figyelemre méltó volt az a tapasztalat, amely szerint csaknem valamennyi vizsgált személy kevesebb mint egyne­gyedét fogyasztotta el annak a táplálékmennyiségnek, amelyet a test fenntartásához szükséges minimumként tartanak számon. A folyadékokat is elhárították maguktól a betegek, s az ivás helyett inkább jégkockákat vagy bonbont szopogattak. A vizsgálat igazolja a ko­rábbi kutatásokat, ellentmond azonban a betegek hozzátarto­zói részéről tapasztalható ma­gatartásnak. A család az evést és ivást mindig a szeretet tanú- jelének tekinti. Ebben az esetben azonban ez teljesen hibás viselkedés, kriti­zálja dr. McCann a hozzátarto­zók fáradozását, akik kényszer­rel akarják az ételt a betegbe be- letölteni. Szolid mulató fiataloknak - Új, sokszínűén berendezett mulató nyílt nemrégiben a fiataloknak Londonban, a Megaopolisz. A bolondos fiatalok szórakozóhelyének jelszava el­lentmond a kor divatjának: csak semmi szesz és semmi drog. LÍZING KÖTVÉNY LÍZING KÖTVÉNY Fix kamat JEGYZÉS lO'íí: 1995 FEBRUAR 15-MARCIUS1. ÖN DÖNT: FUTAMIDŐ 1,5 VAGY 2 ÉV ­í X* & SÍT I /„Z ■*** <. «A Az Önhöz legközelebi jegyzési helyek: " A Takarékbank Rt. országos hálózatánál^ 3100 Salgótarján Erzsébet tér 6. Tel.:32/317 877 A New York Bróker Kft. szervezésében t az alábbi Coopturist Irodában:^ 3101 Salgótarján Rákóczi u. 11. 'Tel.:32/3J4 997 W LOMBARD ANIHAXQM ONiZn ANpAXQM OMIZri •o c o (— co 2 iZ UJ Û aL < az 2 o NEM LEHET JELENTŐSEN ELTÉRNI A BÉKÉSI-PROGRAMTÓL Horn tartogat meglepetéseket Olyan most az állami költségvetés, mint ha egy gyerek születé­sénél a családi háztartásban megállapítanának kategóriákat: ennyit költünk pelenkára, ennyit bébiételre. Közben nő a gye­rek, mi évenként felszorozzuk ezeket a tételeket, már érettsé­giző lenne, érettségi öltönye nincsen, de pelenkából hatalmas hegyek állnak ott - mondta interjúnkban Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője. Magyar Bálint: Az olcsóbb államnak van egy tágabb értelmezése is- Úgy tűnik a nyilatkozatai­ból, hogy ön szerint a koalíció működési zavarainak egyik meghatározója: túl nagy önál­lósága van a miniszterelnök­nek...- Nem a túl nagy önállóság a kérdés. Egy koalíció akkor mű­ködik igazán, ha a kormány és a kormány nevében bárki - le­gyen az a miniszterelnök - olyan kezdeményezésekkel áll elő, amelyeket a két párt egyez­tetett és felsorakozik az adott elképzelés mögött. Most szá­mos esetben olyan bejelentések is elhangzottak váratlanul, ame­lyek nem mentek át ezen a fo­lyamaton és meglepték a szoci­alistákat is, mint például a mé­diák koncesszióba adásának ügye. Az MSZP Jánosi Györ­gyöt és Schijfer Jánost jelölte ki, hogy egyeztessen Molnár Péterrel, az SZDSZ médiapoli­tikusával, létrejött egy közös szöveg. És hirtelen felbukkant egy koncessziós elképzelés, amiről nem tudni, hogy jó-e vagy rossz, de az biztos, hogy egészen más, mint amiről addig szó volt.-Nem hiszem, hogy ez tech­nikai probléma.- Nem az.- Hanem?- Egyfajta vezetői szerep fel­fogásának a problémája. Egy koalíciós miniszterelnök ezer­nyi egyeztetésre van rászorítva.-Ki szoríthatja rá, hogy ilyen meglepetések ne fordulja­nak elő?-Úgy vélem, hogy ez rész­ben belátás kérdése, részben pedig - ha ebből konfliktusok adódnak - erre szolgál a koalí­ciós egyeztető tanács - vagy a pártok vezető testületéi.- A salgótarjáni közgazdász­találkozón hangzott el, hogy vannak erők az MSZP-n belül, amelyek gazdasági elképzelései az ország fizetésképtelenségé­hez vezetnének. Mennyire ko­moly és mennyire kezelhető ez a koalíción belül?-Az újabb gazdasági viták­ban két elképzelés ütközik. Egyfelől a restrikciós gazda­ságpolitika, amely az egyensúly megteremtését tűzi ki célul, a másik a gazdasági növekedést beindító gazdaságpolitika, amely számára az egyensúly kérdése másodlagos. Érzésem szerint ez utóbbi képviselői nem számolnak eléggé annak a veszélyeivel, hogy egy felfűtött gazdaság könnyen fizetésképte­lenséghez vezet. Gondolhatnak arra, hogy rá tudjuk venni a Nyugatot, hogy adósságainkat átütemezze vagy részben elen­gedje. Ezt irreális célkitűzésnek tartom. Ezzel együtt nagy kér­dés, hogyan lehet egy pusztán egyensúlyra figyelő gazdaság- politikában megtalálni a húzó­pontokat. Bokros Lajos talán nyitottabb Békési Lászlónál a gazdasági ösztönzők keresésé­ben. Elválasztandó, hogy há­nyán vannak egy frakción be­lül, akik ezt a nézetet képvise­lik, másfelől léteznek gazdasági kényszerek, amelyek nem en­gedik, hogy egy ilyen nézőpont érvényesüljön.-A programban szerepel az „olcsóbb állam" kifejezés. Mi­kor valósul ez meg?- Fodor Gábor komolyan vette, 10 százalék feletti leépí­tést vitt véghez a művelődési minisztériumban, máshol ez nem feltétlenül mondható el. De az olcsóbb állam­nak van egy tágabb ér­telmezése is, ez már az államháztartási re­formhoz kötődik: me­lyek azok a feladatok, amelyeket az államnak feltétlenül el kell lát­nia. Át kellene gon­dolni például, hogy mi az állam célja a családi pótlékkal, jutalmazni egy teljesítményt, hogy egy házaspár képes arra, hogy gyermeket hozzon a világra, vagy az, hogy részben kom­penzálja a rosszabb anyagi körülmények között élők helyzetét. Szerintem az utóbbi célt kellene követni, nem hiszem, hogy egy meghatározott jöve­delmi kategória fölött családi pótlékot kel­lene fizetni olyan adó­pénzekből, amelyeket az állam főleg a munkavállalóktól tud behajtani. Olyan most az állami költségvetés, mint ha egy gyermek születésénél a családi háztartásban megállapítanának kategóriákat: ennyit költünk pe­lenkára, bébiételre. Közben nő a gyerek, mi évenként felszo­rozzuk ezeket a tételeket, már érettségiző lenne, érettségi öl­tönye nincsen, de pelenkából hatalmas hegyek állnak ott... A gazdasági kényszer beha­tárolja a program lehetőségét. Nem véletlen, hogy nagyon ne­héz olyan, az MSZP által is el­fogadható gazdaságpolitikust találni, aki végső soron nem a Békési-program táján keresné a megoldást. A magyar közgaz­dász társadalomban nem találni jelentős erőket, amelyek azt mondanák, hogy valami egé­szen mást lehet csinálni. Bárkit választanak ki, arról ki fog de­rülni előbb-utóbb, hogy SZDSZ-programot képvisel, mert a realitásokkal tisztában vagyunk. Dudellai Ildikó SENKI SE HALJON MEG RÁKBAN! Harc a halállal (xv/4.) A pozsonyi Roncsol Lászlóné - mint családjában annyian - egyszer csak rákban megbetegedett. Szlovákiában és hatá­rain kívül már sokan meggyógyultak a Breuss-féle zöldség- lékúra segítségével. Nálunk kevéssé ismert ez a gyógymód, ezért is tesszük szívesen közzé az emlékezést - egyéb tapasz­talatokkal és gyógyteareceptekkel együtt.- Csak az első és az utolsó két nap jelentett némi gondot, főleg Katicámnak, ugyanis ő nagyon szeret enni. Hogy le­gyűrje kezdeti evési vágyát, recepteket olvasgatott, majd a hatodik hét utolsó napjaiban arról ábrándozott, miket fog főzni. Egyszer-kétszer, nem tagadom, farkasétvágyat érez­tem én is, szinte kopogott a szemem az éhségtől, de egy korty zöldséglével, gyógyteá- val vagy ásványvízzel meg­szüntettem. Mivel a kúra alatt kis hátfájást tapasztaltunk, fá­zékonyabb s olykor kissé lob­banékonyabbak lettünk, óva­kodtunk a hirtelen mozdula­toktól, s ezzel elkerültük az esetenként jelentkező szédü­lést - mondott el néhány rész­letet Koncsol László.- Tizenhárom kilót fogy­tunk mindketten, de a súly­veszteség egyáltalán nem vi­selt meg bennünket. Sőt. Le­begtünk a boldogságtól, mondhatni légies, eufórikus állapotban éltünk, rettenetesen vidámak és kiegyensúlyozot­tak voltunk. Én például, noha azelőtt sötét színű mhákat hordtam, a világosakra álltam át. A hat hét után kissé fe­gyelmezetlenül nem úgy kezd­tünk el táplálkozni, ahogy kel­lett volna. Ebből azután emésztési gondjaink lettek, vannak - vallotta be töredel­mesen Katica asszony, miköz­ben zsályateát öntött magának.- Félve mondom el, mert a felelősség óriási, én hiszem, hogy a rákos betegnek nem kell meghalnia. Példák sorával tudnám igazolni, hogy azo­kon, akik betartották az előírt kúrát, a koplalás segített. Mi, Katicám betegsége óta nagyon sok embernek átadtuk a recep­tet, s örömmel jelenthetem, tünetmentesek lettek. Közös vágyunk: segíteni akarunk mindazokon, akiket ez a be­tegség gyötör. A gyógyultak­kal való találkozás és beszél­getés után úgy tűnik, az volna a jó, ha a kúrát a beteg még a műtét előtt próbálná ki. Jóvá­tehetetlen károktól senkinek nem kell tartania, s ha állapota mégsem javulna, a műtét lehe­tősége adott. S persze, soha sincs későn, akkor sem, ha az orvosok a betegről lemonda­nak - szűrte le a tapasztalatot Koncsol László. A Koncsol házaspár önma­gán próbálta ki a napi negyed liter - cukrot, vitamint, ásvá­nyi sókat tartalmazó - zöld­séglé- és a gyógyteaivás áldá­sos hatását. Katica asszony nemrég, immár másodszor a kúra óta, orvosi ellenőrző vizsgálatnak vetette alá magát, s minden eredménye negatív. Noha beismerték, hogy a java­solt húsmentes étrendet olykor megszegik, pedig legalább két évig következetesnek kellene maradniuk, az étkezésnél ügyelnek az ésszerűségre, s igyekeznek megfogadni a re­formkonyha tanácsait. Közö­sen elhatározták azt is, hogy tavasszal megismétlik a zöld- séglékúra rövidített, háromhe­tes változatát, ők már tudják, hogy miért. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom