Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-07-08 / 6. szám

6. oldal Nógrádi alkotók 7. oldal Társasági élet 8. oldal Közélet- r j fj­1 J r y rj £Í_I T£l Ü Ü2dü Exkluzív 9. oldal Szolgáltatás 10. oldal Hirdetés 11. oldal 1995. január 7-8., szombat ­- vasárnap .. 5 . oldal Halász Judit meséli gyermekkora konyhájáról A színésznő évtizedek óta a gyerekek kedvence is. Nem csak szép énekhangjával arat sikert, hanem játékos kedvével, megnyerő, egyszerű természetességével is. Háromévtizedes pályáján megkapta a lehetséges szakmai díjakat. 1986-ban elnyerte a Mosolyrend nemzetközi díját. Igen jó konyhán nőttem fel. A nagyszüleim felvidéki, csalló­közi és bajor származásúak; mindkét nagymamám remekül főzött és az édesanyám is. O különösen finoman készítette el az egyszerű magyar levest, és maga nyújtotta igazi rétest, finom pitét tett az asztalra. S milyen az élet? Rossz evő gyerek voltam, pedig akkor még minden kalóriát megen­gedhettem volna magamnak. A húslevest a világ összes kincséért sem ettem meg. A krumplilevest viszont szeret­tem, ezért a nagymamám be­levágott pár szem krumplit a húslevesbe. De engem nem lehetett becsapni. Legszíve­sebben krumplilevest ettem volna paprikás krumplival. Utána esetleg még krumplis tésztát. Sajnálom, hogy a magyar vendéglősök nagy része min­denütt a világon ugyanazt a Kilenc éve a nemzetközi Mosolyrend lovagja vendéglői ételt főzi, Ameriká­ban és Nyugat-Európában egyaránt. És miért aratnak nagy sikert az olaszok az olyan egyszerű nemzeti éte­lükkel, mint a tojásos spagetti sült szalonnával? Biztos va­gyok benne, hogy ugyanilyen sikere lenne a magyar tojásos nokedlinek, a túrós csuszának, a káposztás vagy krumplis tésztának, az előételként kínált káposztás rétesnek, egy szelet rakott kelnek... Előfordul, hogy nehezen kezdek hozzá a munkához, pedig tudom, hogy sürgősen tanulnom kellene, szerkesz­teni vagy elolvasni valamit. Ilyenkor „elkezdek narkoti- zálni”. Ez nálam azt jelenti, hogy vadul „háztartok”. Ha nagyon sokszor, sokat és túlzott rendszerességei főzök, akkor a családom aggódni kezd. Tudják, hogy baj van, mert ezt valami helyett te­szem. Persze a munkám több­nyire jobban érdekel, mint a háztartás, és ez előbb-utóbb (de inkább előbb) véget vet a főzőkanál-narkózisnak. Én alapvetően szeretek enni, de 2 éve, amióta nem dohányzom, azonos életmód és étkezési szokások mellett is, automatikusan felszedtem öt kilót. HERENCSÉNYBEN IS REJTŐZKÖDÖTT AZ EGYKORI MINISZTERELNÖK Szombaton kezdődik a TV 2-n A bujdosó Bethlen István (1874-1946) egykori magyar miniszterel­nök sorsa - sajnos - nem egyedülálló nemzetünk hu­szadik századi történetében. Bűnéül rótták fel, hogy arisz­tokratának született és politi­kusként az angolszász orientá­ció feltétlen híve volt. 1921 és 1931 között, tíz éven át miniszterelnök, de Horthy Miklós kormányzó tanácsadó­jaként később is jelentős szere­pet játszott a magyar politika alakulásában. Bokor Péter filmrendező és történész háromrészes doku­mentumfilmet forgatott Bethlen Istvánról A bujdosó címmel. Az első rész — „Egy év Bethlen Ist­ván életéből” - szombaton 15 óra 5 perckor kerül közönség elé a TV 2 műsorában. Bethlennek, a két világhá­ború közti idők legjelentéke­nyebb politikusának 1944. március 19-e, az ország német megszállása után bujdosnia kel­lett a Gestapo elől. Az utóbbi években lett széles körben is­mert, hogy a politikus Nógrád megyében, Herencsényben is rejtőzködött. Bujdosásában se­gítette a kormányzó és az az asszony is, aki - s ez sokáig a legrejtettebb titkok közé tartozott - felesége (Bethlen Mar­git, a maga korában népszerű írónő) mellett fontos szerepet játszott az életében. Bethlen politikai je­lentőségét elsőként azonban az adja, hogy az első világháború legfőbb veszteseként kikerült Magyarország gazdasági konszolidá­cióját meg tudta terem­teni. Ezt az úgynevezett népszövetségi kölcsön megszerzésével és sú­lyos adóemelésekkel érte el. A bujdosó című filmtrilógia Bethlen 1944-es rejtőzködésé­nek állomásait követi nyomon, mígnem 1945 áprilisában a Szovjetunióba hurcolták. Moszkvában bör­tönbe zárták, itt halt meg. Alak­ját Iglódi István, Horthyét Tyll Attila formálja meg. Az első Bethlen-kormány. (Balról jobbra: Bernolák Nándor, Nagyatádi Szabó István, Belitska Sándor, Ráday Gedeon, Bethlen István, Bánffy Miklós, Hegedűs Lóránt, Tomcsányi Vilmos, Vass Jó­zsef, Hegyeshalmy Lajos) Rocky és Rambo után egy „spéci” Sylvester Stallone és Sharon Stone a filmben A perui Luis Llosa rendezte A specialista című amerikai fil­met, amelynek szlogenjét a magyar filmforgalmazók a kö­vetkezőképpen fogalmazták meg: A harc megedzette, az ál­lam kihasználta, most egy asz- szony kedvéért szembeszáll az alvilággal. Az akció-thriller három vi­lághírű színészt is felvonultat. Rod Steiger egy klánnak a csa­ládfőjét formálja meg. Alakítá­saiért számtalan díjat kapót, köztük az Oscart is. Főleg tör­ténelmi alakok (például Napó­leon) megformálásában reme­kelt több mint négyévtizedes pályáján. A film igazi nagyágyúi azonban a fiatalabb generációk képviselői. Sylvester Stallone a hetvenes évek közepe táján tűnt fel, s Rocky című bokszolós filmjével Öscar-díjat nyert. Összesen száz dollárral a zse­bében indult neki ennek a film­nek, amely az 1976-os év kasz- szasikere lett. Később a viet­nami veterán, Rambo amerikai kalandjaival aratott sikert, első­sorban a „verekedős mesét” szerető mozinézők körében. Partnemője, Sharon Stone az Elemi ösztön című thrillerben nyújtott alakításával lett nem­zetközileg hírneves. Számos helyi szépségversenyt meg­nyert, mégis az eszét többre be­csülik, mint a megjelenését. A specialistában a bosszú­vágy és a szerelem a fősze­specialista replő. Ray Quick (Sylvester Stallone) tűzszerész beleszeret a lélegzetelállítóan szép May Munróba (Sharon Stone), akit nem hagy nyugodni egy gyer­mekkorában átélt ször­nyű tragédia: szüleit meggyilkolták. A lány eltökélt szándéka, hogy Ray segítségével bosz- szút áll a tetteseken. A gyilkosság szálai a Leon klánba vezetnek, nyilvánvalóvá válik, hogy a családfő (Rod Steiger) rendelte el a gyilkosságot. May rá­beszéli a profi tűzsze­részt, hogy segítse ör­dögi tervét: egyenként leszámolni a gyilko­sokkal. Stallone olyan figurát játszik, aki hasonlít a pályája elején ját­szott szerepeire. így beszél er­ről: „Egyféle szerepbe skatu­lyáztak. De ebben a filmben ki­csit érzelmesebb, kicsit érzé­kibb, kicsit kreatívabb lehetek.” Sharon Stone-t a tőle meg­szokott szerepkörben láthatjuk: a makacs, önfejű nő szerepé­ben. „A hasonlóan labilis hely­zetben lévő Ray ébreszti fel benne a harmónia utáni vágyat - magyarázza a színésznő. - Kezd ráeszmélni, hogy nincs egyedül. Szerelmük talán meg­nyugvást hoz mindkettőjük számára.,, A filmet a salgótarjáni Apolló Filmszínházban január 11-ig láthatják az érdeklődők. Gorkij a rádióban: Jegor Bulicsov és a többiek Makszim Gorkij (1868-1936) utolsó írói korszakában, a har­mincas évek elején, újra a színház vonzásába kerülve, visszatért a drámákhoz. E korszakának legnagyszerűbb darabja az 1932-es születésű Jegor Bulicsov és a többiek. A darab feszült­ségét az adja, hogy bukásának pillanatában ábrázolja az osztá­lyának történelmi kudarcát meglátó polgárt. A Rádiószínház ennek a színműnek a rádióváltozatát mutatja be szombaton 20 óra 5 perckor a Kossuth rádió hul­lámhosszán. Az előadásban - minthogy azt Barlay Gusztáv 1967-ben rendezte - sok, azóta elhunyt nagyszerű színész hangjával találkozhat újra a hallgató. Jegor Bulicsovot Gáti József, a feleségét Bulla Elma személyesíti meg. Hallhatjuk Szakács Sándort, Tompa Sán­dort, Makiári Jánost, az etesi születésű György Lászlót. Mai vezető művészeink közül Ko- hut Magdát, Vass Évát, Soós Lajost, Halász Juditot és Mécs Károlyt. Makszim Gorkij olyan kivé­teles társadalmi érzékenységű és jelentős író volt, hogy a szo­cializmus esztétái nem véletle­Gorkij 1917-ben nül kiáltották ki az úgynevezett szocialista realizmus megte­remtőjének (Az anya) és első számú alkotójának. Persze lé­nyegében mindez Gorkij akara­tán kívül történt. Ezt alátá­masztja későbbi élete. Azt re­besgették ugyanis, hogy - noha súlyos tüdőbeteg volt - nem egészen természetes halált halt. Valakik hozzásegítették, éte­lébe rendszeresen belekeverve valamit gyógyszer gyanánt. A történet mindenesetre hihető: 1936 júliusában már nagyban tombol a sztálini terror, s Gor­kijnak nem igazán tetszik az el­fajzott bolsevikok által ráosz­tott kirakatszerep. Az írónak egyébként rendkí­vül keserű gyermekkora volt. Szüleit korán elvesztette, ke­gyetlenül zsarnok és betegesen fösvény anyai nagyapja házá­ban nevelkedett. Nyolcévesen inasnak adták, s ifjan gyalog bebarangolta Oroszország sok táját és a Kaukázust. 1888-ban narodnyik értelmiségiekkel ke­rült kapcsolatba, 1889-től rend­őri felügyelet alatt állt. Első írása, a Makar Csudra 1892-ben Tifliszben jelent meg. Ismeretségbe kerül Korolenkó- val, Csehovval, Tolsztojjal. Kishont Ferenc önéletrajza: Volt szerencsém A Magyar Könyvklub kiadásában megjelent kö­tet története 1992 nyarára nyúlik vissza. Ephraim Kishon (alias Kishont Ferenc) magyar szárma­zású izraeli író, humorista visszavonult a svájci Apenzellben lévő házába, és barátjának, Járón London izraeli tévésújságírónak tíz napon keresz­tül hangszalagra mondta élete történetét. Célja az volt, hogy Izraelben született gyermekei is meg­ismerjék családja magyarországi hányattatásait, gyermekkorát, hozzátartozói tragikus sorsát a ho­locaustban, személyes megmenekülését, Izrael­ben történő letelepedését. Magyarországon Kishont Ferenc már sikeres pályakezdő író volt 1949-ben, amikor Tahi László „biztatására” kereket oldott. Tabi csak ennyit mondott: „Ha én olyan fiatal lennék, mint te, lelépnék.” Ezután következett a csehszlová­kiai turista út (oda még elutazhatott), onnan a Bécsbe-szökés, majd az izraeli bevándorlás, ahol született Hoffmann Ferenc harmadik nevét kapta. Kishont elhatározásához a végső lökést Révai József népművelési miniszter akamok kérése adta: „írjon egyszerűen egy musicalt az ipari pro- letáriátus vezető szerepéről.” Ez már sok volt az egyébként kompromisszumokra kész ifjúnak. Kishont könyve élvezetes olvasmány. A szerző saját kezűleg dedikálta könyvét Budapesten, a Magyar Könyvklub üzletében Mivel tölti a hét végét? Amióta beindult a korona­váltás a salgótarjáni lengyel­piacon, Antal András, a Nógrád Tourist kereske­delmi vezetője szinte minden szombaton körülnéz a kem­pingnél. Ha úgy tetszik: dol­gozik.- Tegyük fel, hogy most hó­vihar van és nem megy ki a pi­acra. Mit csinál akkor?-Akkor egész nap szól a rádió. Főleg a Danubius és a Kossuth URH. Ha nem azo­kat, akkor a magnót hallga­tom. Rengeteg kazettám van.-A kedvence pedig... ,- A Beatles és a Shadows. A komolyzenében Vivaldi. Ál­talában mindent meghallga­tok, de a rap-et valahogy nem bírom.- Rokon lélek. A tévében mit szokott nézni?-A Híradót mindig, és ha van valami jó film, akkor arra is sort kerítek.-Most már csak az a kér­dés, mi számít jónak...- Például a történelmi fil­mek, az HBO-n a National Geographic, de idetartoznak még a „klasszikus” akciófil­mek is. A horror már nem.- Beszéltünk eddig a rádió­ról, a tévéről és a magnóról. Mi van még hátra?-A walkman... Előveszem az angolkazettákat, a nyelv­könyveket és - pusztán hobbi­ból - nekiállok tanulni. Meg­van a nyelvvizsgám angolból is, oroszból is, de a gyakorlás azért sosem árt.- Már a könyveknél tar­tunk...-Nem nagyon jut időm a könyvekre. Inkább a Nógrád Megyei Hírlapot és a TVR-he- tet szoktam átnézni. Mindig. Antal András: A gyakor­lás sosem árt- Fix programok is vannak? — Rokonlátogatás Tarján- ban vagy Szécsényfelfaluban, kirándulás Eresztvénybe a ví- kendházhoz. Ha jön a nyár, úszni is elmegyünk... s.j.f.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom