Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-26 / 22. szám

6. oldal Életmód - Szabadidő 1995. január 26., csütörtök Új műsorrend a Miskolci Rádióban A bőség zavarával küzd manapság olvasó, hallgató és tévénéző egyaránt, mert számos külföldi, országos és helyi rádióműsor közül választhat. A Miskolci Rádió segíteni kíván a döntésben január 30-ától az új műsorrend bevezetésével. A legszembetűnó'bb változás, hogy hétfőtől péntekig egész órakor - tehát 6, 7 és 8 órakor a Kossuth, fél órakor - vagyis fél 7-kor, fél 8-kor és fél 9-kor - pedig a Miskolci Rádió króni­kaműsorát sugározzák. Ily módon több muzsika szól, arányosabb lesz a próza és a zene elosztása. Műsorukat pedig a nap, vagy az előző 24 óra legérdekesebb, legizgalma­sabb témájával kezdik. Új helyre kerülnek a lapszemlék, az országos 8 órára, az észak-magyarországi fél 9-re, a hírek után. A Miskolci Rádió adásának első két órája hír, utolsó 60 perce pedig a nagyobb léleg­zetű magazinműsorok, stúdió­beszélgetések, faluműsorok, családi összeállítások helye lesz. Növelik a szolgáltató, is­meretterjesztő és szórakoztató műsorok arányát. Elhangzik idén első rádiójá­tékuk, és dokumentum összeál­lításokban dolgozzák fel Észak-Magyarország fontosabb történelmi eseményeit. Bemu­tatják a tudományok, a művé­szetek és a sport legkiválóbb képviselőit. Rendszeressé te­szik az élő városműsorok su­gárzását, munkatársaik elláto­gatnak a Szlovákiában élő ma­gyarokhoz, és más vidéki stú­diókba, hogy közös műsorok­ban mutassák be a szomszédos megyéket. A Miskolci Rádió arra törek­szik, hogy megfeleljen a vára­kozásoknak. FÉL ÉVEZREDE VOLT A NAGY UTAZÁS Miért angolul beszélnek Amerikában? Minden kisiskolás tudja, hogy Kolumbusz fedezte fel Amerikát. Ö azonban délen szállt partra és a spanyol konkvisztádorok, Pizzarro Cortez és a többiek voltak azok, akik meghódították az egykori inka és azték biro­dalmat, utánuk pedig jöttek a telepesek Hispániából. De ha arra a kérdésre kellene válaszolnunk, miért beszélnek angolul egész Észak-Ameriká- ban, többnyire gondban len­nénk. A válasz lényege egy tör­ténelmi jelentőségű utazás és egy jobbára feledésbe merült történelmi jelentőségű név. 1497. május 2-án az angliai Bristolból kifutott a brit erdők fáiból ácsolt, mindössze hu­szonöt méter hosszú, három ár­bocos vitorlás, a „Matthew”. A hajó parancsnokát a hiva­talos iratok szerint John Cabot- nak hívták. Eredeti neve azon­ban Giovanni Caboto volt, s a büszke Velencében látta meg a napvilágot 1450-ben. 1484-ben került Londonba, ott idővel fel­vette az „angolosított” Cabot nevet és jó kapcsolatba került VII. Henrik király udvarával. így érkezett el 1497. május 24-e, amikor a „Matthew” kifu­tott Bristolból. Ötvenkét nappal később az árbóckosárban ülő matróz elkiáltotta magát: föld! E nagy napon, 1497. június 24-én szinte megismétlődött Kolumbusz nagy tévedése: hozzá hasonlóan a velencei is azt hitte, hogy. Ázsia északi partjaihoz jutott. Pedig a hajó a valóságban a mai Új-Fundland partjainál vetett horgonyt. Egyértelműen ő az első euró­pai, aki elérte az észak-ameri­kai földrészt. A következő esztendőben, 1498-ban Cabot Grönlandon át feltérképezte Amerika keleti partjait, a partot, ami a déli szubkontinens kapujáig, Flori­dáig vezetett. Ezek az utazások nyitották meg Amerikát az an­golszász kultúra és nyelv beha­tolása előtt. Az emléket a ködös Albion- ban nagy ünnepségekkel akar­ják felragyogtatni. Máris meg­alakult a „Bristol Cabot 500” bizottság, s hozzáfogott az 1997 májusában kezdődő ün­nepségsorozat előkészítéséhez. Az eseményfüzér azzal kez­dődik majd, hogy a bristoli ki­kötőben mintegy egymillió vendég köszönti az Európából, Amerikából, sőt, Ausztráliából összeverbuválandó nyolc- száz(!) hajót. Mintegy másfél millió dollárt szánnak arra, hogy azonos angol fából elké­szítsék a „Matthew” pontos mását, ami húszfőnyi nemzet­közi legénységgel megteszi elődje útját Bristolból Eszak-Amerikába. A vállalko­zás díszelnöke Fülöp herceg, II. Erzsébet királynő férje. Sikeres a gyarmati kamaraegyüttes Perneczky Zsolt, Bárányi Klára, Kanyó András (az együttes művészeti vezetője) és Réti Emőke A Nemzeti Filharmónia ifjú­sági bérletsorozatában ja­nuár 24-én a Balassagyarmati Kamaraegyüttes szerepelt a helybéli Rózsavölgyi Márk Zeneiskolában. A műsor Programzene a ka­maramuzsikában címmel színes válogatást nyújtott Vivaldi, Te­lemann, Couperin, Weber, Frank, Joplin műveiből csak­nem négyszáz iskolás számára. A Balassagyarmati Kamara- együttes nagyon sikeres évadot hagyott maga mögött. Rendsze­resen szerepeltek otthonukban, az Ipoly-parti városban, de többször felléptek a megye többi településén is. Folytatódtak budapesti sze­repléseik, és többször megfor­dultak külföldön is. Májusban Prágában, a Magyar Intézetben, novemberben Berlinben szere­peltek nagy sikerrel. Legközelebb ismét Balassa­gyarmaton lépnek fel február 6-án egy jótékonysági koncert keretében, majd február 10-én Szentendrén mutatkoznak be. SENNA SZERETŐJE VOLTAM - ADRIANE GALISTEU KÖNYVÉBŐL (6.) „Olyan furcsa az új autó” Az idény utolsó futamát ha­gyományosan Ausztráliában, Adelaide-ban rendezték. A nagydíjon ezúttal is, mint majdnem min­dig, ő startolt az első rajt­kockából. Meg is nyerte a ver­senyt, a világ­bajnok azon­ban a mögötte végzett francia Prost lett. Este búcsúpartin vettünk részt. Nem a világ- bajnokságtól köszöntünk el, hanem a McLaren istál­lótól. Levetí­tettek egöy vi­deót, amely Ayrton és a McLaren közös nagy pillana­tait örökítette meg. Mindenki sírt. Búcsúajándékként az is­tálló egyik autójának kor­mánykerekét kapta. Amikor hazafelé tartottunk a szállo­dába, bevallotta: élete egyik legnehezebb döntése volt, hogy otthagyja a McLarent. Mielőtt az új idényre meg­kezdődött volna a felkészülés, maradt egy kis szabadidőnk, amit otthon töltöttünk Brazíli­ában. Ayrton visszafiatalodott teenagemek és beszállt egy gokart versenybe. A szerelő­ket valósággal megőrjítette újabb és újabb kéréseivel. A futam után aztán hátfá­jásra panaszkodott: - Azt hi­szem, öregszem. A december viszont már Angliában talált minket, ki kellett próbálni az új Wil- lamst. Itt láttam először, ho­gyan szabnak személyre egy versenyautót. Ayrton beült a félig kész kocsiba, s elkezdte sorolni a problémákat. Itt egy kicsit szűk, amott dörzsöl. Egy ember krétával jeleket tett mindenhová, s később ennek megfelelően változtatták meg az autót. Utána a kerekek felületéről vitatkoztak vagy fél órát, majd befeküdtek a kocsi alá, ahol olyan részletekről is szó esett, hogy hol legyen egyik vagy másik szegecs pontos helye. Frank Williams, az istálló fő­nöke mindezt szótlanul nézte végig tolószé­kéből, csak egyetlen utasí­tást adott:- Csinálja­tok mindent úgy, ahogy mondja. Később, amikor kettes­ben maradtunk, Béco elmondta nekem: -Nem tudom mitől, Adriane, de olyan furcsa ez a kocsi. Olyan szűk és mély.- Az első teszt után pedig még rá is dup­lázott: - Különösen viselkedik az autó. Egyre nyugtalanabbul töl­tötte az éjszakákat, a legkisebb zajra is felriadt. Könyörgött nekem, hogy áruljam el a tit­kot, hogyan tudok olyan mé­lyen aludni. Nem lehetett nem észrevenni, hogy milyen ide­ges, valósággal vibrált körü­lötte a levegő. Lehet, hogy megérzett va­lamit? Talán a közelgő halál előszele suhintotta meg? Még százharmincöt napja volt az imolai betonfalig. (Folytatjuk) Ayrton a japán nagy díj előtt Ascarelli mérnökkel Fizikoterápiától a káposztalevélig A téli hetek különösen kriti­kus időszakot jelentenek azoknak, akiknek alkalman­ként rendetlenkednek az Ízü­letei. Tegyük hozzá: ugyanez el­mondható más évszakok egyes periódusaira is - mondja a biometeorológus, Bártfai Er­zsébet.- Az évszakok közötti átme­net idején ugyanis a gyakori időjárási változásokkal együtt jár a légköri viszonyok válto­zása is. Sokszor igen jelentősen módosul például a légnyomás, a levegő nedvességtartalma, s maga a hőmérséklet is.- E külső hatások az egész­séges szervezeteket is próbára teszik; még inkább például a gyulladt, beteg Ízületeket, ame­lyek érzékenyen, fájdalommal reagálnak az időjárási anomáli­ákra. Olyan jelenség ez, amit nem lehet megelőzni, inkább fel kell rá készülni. A fájdalmak enyhítésére a népi gyógyászat sokféle mód­szert ismer. Varga Tiborné természet- gyógyász szerint alkalmazásuk szinte minden esetben javítja a beteg állapotát.- Sokat segít például a zsur­lótea, amelyből a három főét­kezés előtt kell 2 és féldecis adagot fölhajtani. Elkészítése egyszerű: egy teás kanálnyi zsurlófüvet forrázzunk le 3/4 li­ter vízzel, fél percig hagyjuk ázni, majd a kész teát osszuk három egyenlő részre.-Jó hatású a csalántea: 8 deci vízzel leforrázunk 1 evő­kanálnyi csalánt, s a főzetet 5 percig hagyjuk állni. Délelőtt és délután igyunk belőle fél-fél csészényit. A mintegy 6 deci maradékhoz tegyünk 3 evőka­nál svédcseppet - s ezt étkezé­sek után kortyoljuk el.- Régi, bevált medicina a fölmelegített kel- vagy fejeská- poszta-levél, amelyet - vastag kendővel rögzítve - rá kell terí­teni a fájó részekre.-Enyhülést ad a svédcsep- pes borogatás is: a hasogató ízület környékét kenjük be disznózsírral vagy körömvirág­krémmel, s arra tegyük mintegy 4 órára a gyógykivonatos boro­gatást. A szakorvos dr. Siklós Judit­nak a következő a véleménye:-A gyógyítás fontos felté­tele a végtagokban, vállon je­lentkező fájdalom eredetének tisztázása, mert a panaszokat tucatnyi különféle ok idézheti elő. Lehet, hogy gyulladásos re­umatikus betegségről, az ízüle­tek deformálódásáról, az anyagcsere-egyensúly megbil­lenéséről, vagy éppen vírus elő­idézte megbetegedésről van szó.-Csak az okok ismeretében lehet eldönteni, hogy injek­ció-kúra, gyógyszeres vagy fí- zikoterápáis kezelés ígér jobb esélyt a gyógyulásra. Akinek tehát gyakran rendet­lenkednek az ízületei, ne elé­gedjék meg a tünetek enyhíté­sével - szakorvos segítségével - vegye igénybe az alkalmaz­ható legjobb gyógymódot. SZÁNTÓ PÉTER: HASUNK TÖRTÉNETE Indián szokás volt a kukoricás emberpörkölt Folytassuk az Amerikából kapott ételek történetének bemutatását. Következik a pulyka. Tulaj­donképpen az egyetlen ehető madár Közép- és Dél-Ameri- kában. Az európaiak elég ké­sőn ismerték meg. A spanyo­lok ugyan híresztelték, hogy jó száraz a húsa, de kevesen hit­tek nekik (a törökök kivételé­vel, akik megkedvelték). Innen ismerték meg az angolok, akik elnevezték „török kakasnak”. Neve ma is: turkey. A magyar elnevezés hangutánzó szó. A török, akin keresztül megis­mertük, „buly-buly” felkiáltás­sal hívogatta háziállatát. Tán a legfontosabb élelmi­szer, ami Amerikából jött, a burgonya. Peruban őshonos, ahol háromezer méter fölötti magasságon a kukorica nem terem meg. A krumplit Euró­pába a spanyolok telepítették be, mert a törököknek kivéte­lesen ez nem nyerte meg a tet­szését. Angliában hamar meg­szerették, a 16. század elején dr. Tobis Venner például hatá­rozottan azt állította, hogy „a krumpli tápértéke alapvető, jó és egészséges, jóllehet a nö­vény szelet csinál”. Különös érdekesség, hogy Burgundiában, ahonnét végül is a burgonya a nevét kapta, 1619-ben kifejezetten betiltot­ták a fogyasztását, mert azt hit­ték, leprát lehet tőle kapni. Kétszáz évbe telt, míg elterjedt Európában, de még 1774-ben is előfordult, hogy amikor Kolberg éhező népének Nagy Frigyes krumplit küldött, az emberek föllázadtak és csak királyi testőrség hathatós köz­reműködésével lehetett le- nyomnkorkukomzízletesburgo- nyát. Egy dolog nem terjedt el - szerencsére - Európában: a kannibalizmus. Kétségtelen, hogy egyetlen olyan húsféle volt az aztékoknál, ami korlát­lan mennyiségben állt rendel­kezésre: az emberhús. Őrült hí­rek keltek szárnyra az amerikai őslakosság emberevéséről. Már a 15. század végén azt ál­lították a spanyolok: az indiá­nok kiherélik foglyaikat, hogy - mint a kappan - jobban híz­zanak. Ez természetesen nem igaz, mint ahogy az sem, hogy az emberevők még ínyencek is. Legízletesebbnek a francia húst találják, a holland íztelen, az angol elmegy, a spanyol vi­szont csaknem ehetetlenül rá­gós. (Természetesen, aki ezt hírül adta, francia utazó volt.) Kétségtelen, az indiánok embert ettek. A szokás össze­függésben volt az őslakosság vallásával. E vallás lényege az isteneknek nyújtott áldozat. A hadifogoly mellét a szent pi­ramisok tetején késsel szakí­totta föl a főpap, hogy a még élő áldozat kitépett, lüktető szívét az isteneknek ajánlja föl. Utána a halott fejét szertartá­sosan botra tűzték, egyik combját a vének tanácsának adták, „ízletesebb” részeit a főuraknak, a többit pedig az áldozatot legyőző harcos ha­zavitte a családjának, hogy tla- catlaolli-t (kukoricás ember­pörköltet) főzzön belőle. Az orvosok szerint a vallási rögeszme kialakulásának fő oka az őslakosság krónikus húshiánya volt. Sokan mond­ják, hogy mindent meg lehet Nem örökség a kövérség Sokkal inkább a túlzottan bősé­ges táplálkozás és a lustaság az oka annak, ha egy gyermek kö­vér, nem pedig az öröklött haj­lam - állítják amerikai tudósok. A Memphis Egyetem kutatói három éven át vizsgálgattak 221 három és négy év közötti túlsúlyos gyereket, s ezután ju­tottak a fenti következtetésre. Linda Eck, a csoport vezetője elutasítja azt az érvet, miszerint a gyermek kövérségével szem­ben a szülők tehetetlenek. Bár van némi összefüggés a gének és az elhízás között, mégis megfelelő étrenddel és testgya­korlatokkal, kellően korán — négyéves kortól - kezdve, kordában lehet tartani a kilók szaporodását, akármilyen súlyú szülők „terhelik” is a családfát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom