Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-17 / 14. szám

4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. január 17., kedd Kábelmintabolt Balassagyarmaton Új üzlettel gazdagodik a közeljövőben Balassagyarmat bolthá­lózata. Január 30-án megnyitja kapuit a kábelgyár tőszom­szédságában a kábelmintabolt. Erről beszélgettünk Puszta Ist­ván üzletvezetővel. Ámit a nyugdíjmegállapítás változásairól tudni érdemes Tőzsdemérleg A Budapesti Értéktőzsde 1994-es forgalma árfolyamér­téken számolva 225 milliárd fo­rintot tett ki, ebből 59 milliárd forint a részvényszekcióban re­alizálódott. A piac likviditása jelentős mértékben növekedett: míg 1993- ban 24 ezer üzletet bo­nyolított le a BÉT, addig tavaly 76 ezret. Ez 1993-ban naponta átlagosan 94 kötést jelentett, a múlt évben pedig már több, mint 300 darabot. A részvénypiac forgalomból való aránya 10 százalékról 1994- ben 26 százalékra emel­kedett. Megváltozott a tőzsde érték­papírkínálati struktúrája, év vé­gén 119 különböző értékpapírra - 40 részvényre, 25 államköt­vényre, 30 kincstárjegyre, 3 vállalati kötvényre, 20 befekte­tési alap jegyeire és a kárpótlási jegy különböző sorozataira - lehetett üzletet kötni, amelyek összpiaci kapitalizációja 870 milliárd forintot (8 milliárd US dollár) tett ki. Ötödnyi árfolyam Decemberben jelentősen visz- szaesett a kárpótlási jegyek tőzsdei piaca. Összesen 672 millió forintos kárpótlási jegyforgalmat re­gisztrált a Budapesti Érték­tőzsde. A havi záróár (405 Ft), a decemberi névértékre (1715 Ft) vetítve már csak 24 száza­lékos árfolyamnak felelt meg. A múlt esztendő január elejé­től a kárpótlási jegy névértéké­nek növekedése befejeződött. Az idén a privatizációban a fen­tebb említett kamattal növelt ér­téken számítják be a kárpótlási jegyet. Valuta vételi eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban Angol font 173,47 176,95 Ausztrál dollár 84,08 85,68 Dán korona 18,29 18,65 Finn márka 23,36 23,82 Francia frank 20,87 21,29 Görög drachma (100) 46,32 47,24 Holland forint 64,27 65,53 ír font 171,09 174,55 Japán yen (100) 112,40 114,60 Kanadai dollár 78,49 80,07 Kuvaiti dinár 370,18 377,42 Német márka 72,05 73,47 Norvég korona 16,48 16,80 Olasz líra (1000) 68,87 70,27 Oszt. schilling 10,25 10,45 Spanyol peseta (100) 83,27 84,99 Svájci frank 85,68 87,38 Svéd korona 14,78 15,08 USA dollár 110,66 112,80 ECU (Közös Piac) 136,57 139,29-Amikor sor került a vállalat privatizációjára - 1994 áprili­sában - a Magyar Kábelművek Rt. politikájában érdemi válto­zások következtek be. Egyebek között a már meglévő saját bolthálózat bővítése is szerepelt a programban. Gazdasági, cél­szerűségi okok indokolták, hogy ezek a gyáregységek kö­zelében legyenek, így történt ez nálunk is. Persze a végső hatá­rozathozatal előtt széles körű, gondos felmérés történt az elhe­lyezés, értékesítési és árube­szerzési lehetőségek szempont­jából.- Milyen eredménnyel zárult ez a felmérés?-Nógrád megyében, annak közvetlen környékén, illetve a szomszédos Szlovákiában vál­lalkozásokat kerestünk meg, azt kutatva, hogy munkatevékeny­ségükben melyek a gyakori fel­használású kábelipari termékek és ezen anyagokból milyen a terület ellátottsága. A tapasztal­tak tudatában, látva, hogy szük­Tavaly decemberben 1,5 száza­lékkal, az év egészében átlago­san 18,8 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak mint 1993-ban. Az elmúlt négy évben ez volt a legalacsonyabb ség van egy ilyen profilú üz­letre, meghatároztuk a bolt for­galmazási cikk-körét. Ezután azokat a beszerzési forráslehe­tőségeket mértük fel, amelyek a boltkészlet kialakításánál a leg­kedvezőbb lehetőségeket bizto­sítják.-Az árukészlet kialakításá­nál milyen főbb szempontok ve­zették önöket?-Az MKM Rt. valamennyi termékei mellett a kábeliparhoz kapcsolódó - más cégek által gyártott, illetve forgalmazott - villamossági cikkeket, szerel­vényeket is értékesíteni szán­dékozunk. Az árukészletet a he­lyi piaci igényekhez mérten alakítjuk ki, amelyet folyama­tosan fejleszteni és szükség szerint módosítani kívánunk. Az értékesítési igazgatóság ve­zetői, munkatársai, valamint a vállalat már működő mintabolt­jai tapasztalataik átadásával, a vevőkörök orientálásával sokat segítettek. A folyamatos áruel­látásra a kábelgyárakkal kiala­éves áremelkedés. A tizenkét hónapot figyelembe véve az élelmiszeripari termékek drágu­lása volt a legnagyobb mértékű. A létminimum a két felnőtt­ből és két 15 éven aluli gyer­kított kapcsolat alapján számít­hatunk - közülük is elsősorban a balassagyarmati gyáregységre - amelyek az üzlet személyi és tárgyi feltételeinek biztosításá­ban is igen jelentős szerepet töl­töttek be.-A január 30-ai átadáskor kiket várnak vevőként az üzle­tükbe?- Elsősorban beruházók, ter­vezők, vállalkozók, kisiparo­sok, magánépítkezők és barká­csolók érdeklődésére számí­tunk, de mindenkit szívesen lá­tunk, akik kábelipari vagy ah­hoz hasonló terméket kívánnak vásárolni.-A városban több hasonló profillal működő bolt is van. A már meglévőknek mennyiben lesz vetélytársa az önöké?- A piacgazdaság nehézségei egyre többször hoznak létre ilyen helyzetet, ezzel együtt kell élni. Ugyanakkor nem tö­rekszünk konkurenciaharcra, ellenkezőleg: a kereskedőkkel, viszonteladókkal olyan kapcso­latok kialakítására törekszünk, amelynek révén az MKM Rt. termékeinek minél nagyobb pi­acot biztosítsunk rajtuk keresz­tül is. - hegedűs ­mekből álló városi családban tavaly decemberben már elérte az 58 200 forintot, míg az aktív korú városi egyedülállóké 20 300 forint volt a Központi Statisztikai Hivatal szerint. Bár január 14-ei, szombati lap­számunkban már adtunk rövid tájékoztatást a nyugdíjalap új meghatározási módjáról, a ja­nuár 19-én, csütörtökön kez­dődő sorozatunkban részletesen A híradástechnikai cikkek il­legális forgalmazása Ma­gyarországon olyan nagymér­tékűvé vált, ami a hazai gyár­tók és az itt megtelepedett vi­lágcégek vezérképviseleteinek is súlyos érdeksérelmet okoz. A vám- és adótrükkökkel élő importálók évi mintegy 5 milli­árd forint költségvetési bevé­telkiesést okoznak - szögezi le a Fogyasztóvédelmi Főfelügye­lőség legutóbbi vizsgálatának összegzéséről szóló tájékoz­tató. A hazai gyártók és a világ­cégek képviseletei hatósági be­avatkozást kértek a híradás- technikai illegális import-ter­mékek forgalmazásának fel­számolására. A mostani vizsgálat megál­lapította: a világcégek kemény feltételeket szabnak az üzletek kulturáltsága, az eladók felké­szültsége és a termékbemutatás területén. Szigorú az ellenőr­zés, és az üzlethálózattal párhu­zamosan az országos szervizhá­lózatokat is kiépítették. A sze­relők számára a gyárak szak­emberei rendszeres oktatást szerveznek. A vegyes választé­kot kínáló hagyományos üzle­tekben a termékeket szintén csak megbízható forrásokból szerzik be. A rövid távú vállal­kozások viszont bármi áron, ki­zárólag a haszonra törekednek, A magyar gazdaság helyzeté­vel, a takarékossági prog­rammal, a deficit elleni harccal foglalkoztak szomba­ton a vezető osztrák lapok. A Der Standard, a Die Presse és a Kurier munkatársa értesü­léseit, Budapesten Hárshegyi Frigyestől, a Magyar Nemzeti Bank alelnökétől szerezte, aki a schillingkötvény kibocsátása alkalmával beszélgetett osztrák újságírókkal. A beszélgetés alapján a lapok adatokat közöl­nek a költségvetési deficitről és a leküzdésére szánt intézkedé­sekről, az év eleji áremelések­ről. Az MNB újabb kötvényki­bocsátásával kapcsolatban a beszámolunk a sokakat érdeklő és érintő kérdéskörről. A cikkek szerzője dr. Viczián Gyula, a Nógrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság vezetője. termékeikre nem kérik meg a forgalmazás előfeltételéül szol­gáló okmányokat, s beszerzési forrásaik is gyakran ismeretle­nek. A nagykereskedelmi értéke­sítés is sok esetben számla nél­kül történik. A jótállási kötele­zettségeknek - az illegális im­portkészülékek kivételével - a kereskedők általában eleget tesznek, legalábbis a tv-k és vi­deók esetében. Gyakori prob­léma viszont, hogy a jótállási jegyen felsorolt szervizek egy része, mikor a vásárló rászo­rulna, nem létezik. Ennek kikü­szöbölése csak úgy lenne lehet­séges, ha a Kermi a jótállási jegy ellenőrzésekor békémé az importáló által felsorolt szervi­zekkel való szerződést. Általá­nos probléma az is, hogy az importáló cég neve nem szere­pel a jótállási jegyeken. Ugyan­csak sok esetben hiányzik a híradástechnikai cikkek mellől a használati-kezelési útmutató. A Fogyasztóvédelmi Főfelü­gyelőség a közelmúltban vég­zett vizsgálat idején összesen 452 üzletet és lerakatot ellenőr­zött, a letiltott áruk értéke 46,9 millió forintot tett ki. Hat esetben kellett feljelen­tést tenniük a felügyelőknek, és negyvenegy esetben kezdemé­nyeztek szabálysértési eljárást. Die Presse emlékeztetett arra, hogy az immár hét MNB-köt- vény összvolumene Ausztriá­ban 8,5 milliárd schillingre emelkedett. A Kurier kötvénykibocsátási beszámolójának A magyar szál­lodaprivatizáció kudarca címet adta. A tudósító -Jana Patsch - az esetet ismertetve olyan véleményt fogalmazott meg, hogy Magyarországon privatizációs botránnyal kez­dődött az év. Egyébként a HungarHo- tels-ügy legfrissebb fejlemé­nyéről és Bartha Ferenc távo­zásáról az osztrák lapok közül egyedül a Kurier számolt be. Leginkább az élelmiszeripari termékek drágultak „Trükkös” kereskedők Mit ír az osztrák sajtó a magyar gazdaságról? 100 éves a brémai Jacobs kávé 1895. január 15-én rakta le Johann Jacobs a brémai vá­rosháza mellett - anélkül, hogy akkor tudta volna - a ma hatezer dolgozót foglal­koztató Jacobs Suchard élel­miszer- és élvezeticikk-kon- szern alapjait. Amikor a huszonhat éves ke­reskedő beszállt a kávéüzletbe a kávéivás Németországban még luxusnak számított. Egy jól fizetett szakmunkásnak 1 font kávéért, ami akkoriban 2 német márkába került, 4 órát kellett dolgoznia. Az üzletember már 1907-ben megépítette első pörkölő üze­mét. Addig a vásárlók a kávé­jukat javarészt otthon a saját kályhájukon pirították. 1930-ban unokafivére, Walt­her J. Jacobs is belépett az üz­letbe, aki az Egyesült Államok­ban amerikai reklámozási és ér­tékesítési módszerekkel ismer­kedett meg. Felismerte, hogy a pörkölt kávét márkás termékké lehet tenni. A második világháború előtt a Jacobs kávé a kétezer német kávépörkölő között a négy leg­nagyobb közé tartozott. A há­ború után a Walther J. Jacobs- nak elölről kellett mindent el­kezdenie. Az ötvenes években a Jacobs a forgalmat sokszoro­sára tudta növelni és alkalma­zottainak száma 1960-ig 1640-re nőtt. Reklámok követ­kezetes alkalmazásával a vál­lalkozás teret nyert. 1983-ban már a Jacobs volt a legnagyobb kávépörkölő Euró­pában. Időközben egyesült a zürichi Interfood AG-vel, az új cég neve Jacobs Suchard lett. 1990-ben, miután az ameri­kai Philip Morris élelmiszer- és élvezeticikk-konszem átvette a céget, véget ért a családi vállal­kozásjelleg. 1993-ban a Jacobs Suchard egyesült a Phi­lip Morris leányvállalatával, a Kraft General Éood-dal, az új cég ezentúl Kraft Jacobs Su­chard. Az 1995-ös nyerskávéárak alakulása még bizonytalan, mi­vel a brazíliai fagy és szárazság miatti terméskiesés mértéke még nem látható. Lehetséges, hogy a 10 millió zsáknyi kiesés 1 font nyerskávé 1,75 dolláros árát rövid távon 2 dollár fölé fogja emelni. Két éven belül a Jacobs azonban újra kávétúlkínálattal számol. Gyakorlati bemutató - A közelmúltban új asztalosipari gépeket kapott a Salgótarján Kós Károly Építőipari Műszaki Szakközépiskola. Nagy Tamás, gyakorlati oktató mutatja be az intézmény negyedikes diákjainak a szakszerű gépi gyalulást. fotó: verebélyi anit/

Next

/
Oldalképek
Tartalom