Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-17 / 14. szám

1995. január 17., kedd 5. oldal Rétság És Környéke Helyieknek olcsóbb telek A rétság környéki települé­sek többségében az önkor­mányzatok sokat tesznek annak érdekében, hogy a lakosság elvándorlását megállítsák. Ezért többsé­gükben a helybeliek jóval olcsóbban juthatnak építési telekhez. Bánkon például a családi házak építésére kialakított telkek négyzetméteréért száz­ötven forintot kértek. Az ár­ban a villamoshálózat és az építkezés megkezdéséhez szükséges út kialakításának költségei is benne vannak. Mivel az üdülőfalu infrastruk­túrájából már csak a szenny­vízelvezető csatornahálózat hiányzik, s így az teljesnek mondható. A jelenlegi árnál többet is kérhetnének a telke­kért, de a népesség megtartása miatt nem emelnek árat. Sőt, csak minimális helyi adót ve­tettek ki. Ezentúl vissza nem térítendő támogatást és ka­matmentes kölcsönt is kaphat­tak az építkezők. RETSAGON DACOLNAK A NEHEZSEGEKKEL (Vér)szegény a Vöröskereszt ROMHÁNYBAN KOMOLYAN VESZIK AZ ERDŐMŰVELÉST Mindig az utókornak telepítenek A tarvágás is terv szerint történik. Képünk nem a romhányi erdészet területén készült. A Magyar Vöröskereszt az utóbbi években igen szerény költségvetési hozzájárulással végzi tevékenységét. Ezt az összeget egy-egy sze­rencsésebb esztendőben to­vábbi forintokkal sikerül ugyan kiegészíteni kormányzati, vagy önkormányzati pályázatokból, saját programjai bevételéből, il­letve hazai és külföldi adomá­nyokból. Ám más jótékonysági szer­vezetekhez hasonlóan elvesz­tette a háború előtti ingatlan vagyonát és intézményeit. így a gazdálkodásra szánt fo­rintok jelentős részét bérleti díjra kell költeni a szervezet­nek. Talán kicsit könnyebb A rétsági területi alapszervezet az országos körülményekhez viszonyítva manapság talán va­lamivel szerencsésebb helyzet­ben van. Egyebek között azért, mert a polgármesteri hivatal épületé­ben lévő tizennégy négyzetmé­ternyi irodahelyiséget térítés- mentesen kapta meg eddig a városi önkormányzattól. Szerencsés továbbá a titkár személyét illetően is, hiszen Janecskó Andrásné nem ismer lehetetlent és elkötelezettje az ügynek. Mint elmondta, huszonöt te­lepülésen, azok üzemeiben, is­koláiban és a honvédségnél szervezi a Vöröskereszt tevé­kenységét. Mindehhez a mun­kabérén kívül más központi pénzt nem kap. Minden egyéb feladat költ­ségét úgy kell valahonnan ki­gazdálkodnia. így néha még ke­reskedelmi tevékenységre is kényszerül. A minimális haszonból tudja csak ellátni területi feladatait, kifizetni a telefonszámlát, vagy éppen irodaszert venni, levelet postázni. Adott már el például úgynevezett Béres-cseppet nyolcvan forinttal olcsóbban a gyógyszertári árnál, vagy hoz­zájutott olyan adományokhoz, amelyeket jelképes áron értéke­síthetett. Vér - véres verejtékkel Az utóbbi időben egyre több szociális problémával szembe­sül. Különböző adományokból segélyezési programokat szer­vez. Az önkormányzatokkal, üzemekkel összefogva a lehe­tőségekhez mérten igyekszik segíteni a rászorulóknak. A szervezet törvénybe fog­lalt kötelezettsége a vérellátás megszervezése. E munkához az elmúlt évek során központi támogatást sem kapott. Ugyanakkor a munkahelyi véradások megszervezése rendkívül nehéz, sőt gyakran lehetetlenné vált. A tervek szerint tavaly is ki- lencszázötven liter vér adását várták a térségtől. E mennyi­séghez ugyanazt a donorlét­számot, mint pár évvel ezelőtt ma véres verejtékkel képes a szervezet produkálni. De a helyi aktívákkal közö­sen megtesznek minden tőlük telhetőt. A vállalati véradás helyett, mos inkább a lakossági vér­adást szorgalmazzák. Az, hogy a válságba jutott vérellátó rend­szer nem omlott még össze csak az önkéntes szervezőknek köszönhetik. A véradók meg­becsüléséről viszont nem be­szélhetünk, mert ma már nem lehet egy üdítővel, vagy szend­viccsel elismerni a véradók ön­zetlenségét. Neveli az utánpótlást Janecskóné alaposságát bi­zonyítja az is, hogy nem ha­nyagolja el az utánpótlás neve­lését sem. A térség tizenegy általános iskolájában jól működnek az if­júsági alapszervezetek. A pedagógusok segítségével különböző tanfolyamokon, ver­senyeken adnak számot felké­szültségükről a diákok. A fa talán az egyetlen olyan anyag, amely elkíséri az em­bert születése pillanatától egészen a haláláig. A szakem­berek szerint az erdőknek termelési, környezetvédelmi és jóléti funkciói egyaránt vannak. Ezért megóvásuk mindannyiuk érdeke. Kötelező felújítás Az ember és az erdő között korábban szorosabb volt a kap­csolat, de a terveszerű telepítés és művelés csak az utóbbi évti­zedekben vált valóra. Ennek egyik mércéje, hogy a telepíté­sek összhangban vannak az ésszerű földhasznosítás köve­telményeivel is. Az Ipoly Erdő Rt. Romhányi Erdészete 4300 hektárnyi üzemtervezett erdőterületen gazdálkodik. A területen elsősorban akác, tölgy, cser és fenyő található - tájékoztat Haraszti Gyula er- dőmémök, az erdészet veze­tője. - Feladatainkat az erdé­szeti hivatal 10 éves ciklusokra szóló üzemterve határozza meg. Ez magában foglalja azo­kat a termelési, telepítési mun­kálatokat, amelyeket az adott évtizedben el kell végezni.- Hogyan alakult az erdészet gazdálkodása?- Éves vastagfa-kitermelé- sünk 10-15 ezer köbméter. Fa- használati ágazatunk 30 millió forint forgalom mellett szerény nyereséggel zárta az elmúlt esz­tendőt. Ez annak kis köszön­hető, hogy az utóbbi években jelentősen változott a gazdál­kodásunk. A szakemberek irá­nyítása mellett ma már csak kevés fizikai dolgozót foglal­koztatunk. Többségük az er­dőművelési ágazatban dolgo­zik. Minden egyéb munkát igyekszünk alvállalkozóknak, szerződéses formában kiadni.- Elegendő pénze van az er­dészetnek a felújításokra és a művelésre?-A kötelezően előírt felújí­tások, erdőművelések nem kis költséggel járnak. Az ehhez szükséges forintok egy részét a saját gazdálkodásunkból finan­szírozzuk. A másik részét pedig az Országos Erdészeti Alapból igényeljük. Az alapról tudni kell, hogy onnan nem csak pénzt lehet igényelni, hanem abba évről évre be is kell fizet­nünk. Mégpedig a kitermelt fa bruttó térfogata alapján, a fajtá­tól függően úgynevezett erdő- fenntartási járulék címén.- Sokat hallani az erdők ál­lapotának- romlásáról. Mi ta­pasztalható ezen a területen?- Kétféle károsítóról, az élet­telenről és az élőről beszélhe­tünk. Az élettelenek közé első­sorban a környezeti hatások so­rolhatók. Bizonyos, hogy az er­dők száradásos jellegű egész­ségromlásának az oka a csapa­dékhiány. A nyolc-tíz éve fo­lyamatosan jelentkező aszályra különösen a tölgyek érzéke­nyek. Az élő károsítok évmil­liók óta jelen vannak. Ám az erdőknek megvan az a képes­ségük, hogy egyensúlyt tarta­nak fenn az élővilágban. így abba mesterségesen beavat­kozni csak igen különös eset­ben szoktak a szakemberek. Járőrszolgálatok- Az életkörülmények romlá­sának egyik következménye a falopás. A romhányiaknak ho­gyan sikerül megvédeni a rájuk bízott favagy ont?-A kirívó, országos esetek­hez hasonló nem történt a tér­ségünkben. Nem mondom, jel­zés értékű falopások előfordul­tak a területen, de állítom, hogy kellően meg tudjuk őrizni a ránk bízott értéket. Ezt köszön­hetjük annak is, hogy két éve a rétsági rendőrkapitánysággal írásos megállapodást kötöttünk. Egy-egy közúti ellenőrzés kap­csán a teherautón lévő fáról azonnal kiderül, hogy az enge­déllyel, vagy anélkül utazik-e. Könnyíti az ellenőrzést az is, hogy csak munkanapokon szál­lítjuk a kitermelt fát. A hétvé­geken pedig az erdészeti dolgo­zók egy-egy rendőrrel, alka­lomszerűen járőrszolgálatot tar­tanak. A területünkön bárhol, bármilyen időpontban lehet ilyen akcióra számítani. Jogszabályok nélkül- A földárverések során meg­jelentek a magántulajdonú er­dők. Jellemző ez a térségre is?- A kárpótlás első ütemében itt csaknem száz hektárnyi terü­let került magántulajdonba. Vé­leményem szerint az erdőket érintő kárpótlási folyamat kellő jogszabályi megalapozottság nélkül indult. Ezeket a hiányos­ságokat még nem késő pótolni. A földhivatalok sem voltak a pontos határok kimérésre felké­szülve, ugyanis az erdőben való mérés igen pontos geodéziai munkát igénylő feladat. Ennek jelenleg az erdőrendezési szol­gálat tud megfelelni. Nekik vi­szont a határok kijelölésére nincs engedélyük. Egy közepes faállományú területen egy-tíz méternyi tévedés komoly érté­ket képviselhet. A tartalmas er­dőgazdálkodáshoz nagyobb összefüggő területre van szük­ség. Az ott folyó munkákat szakembereknek kellene irányí­tani. Ám a jelen körülmények között nem ez, de még az erdők őrzése sem kellően biztosított. Az új tulajdonosoknak saját ér­dekükben fel kell ismerniük, hogy minél többen alakítsanak meg egy-egy erdőbirtokossági társulást. S. J. Rétság és környéke Röviden Rétság - A város önkéntes tűzoltó-egyesülete január húszadikán, pénteken, 17 órakor tartja közgyűlését a városháza tanácstermében. Az összejövetelen az egye­sület elnöke egyebek között beszámol az elmúlt évi te­vékenységről, továbbá szólni fog az egyesület tava­lyi gazdálkodásának ered­ményéről is. Nógrád, Nőtincs, Ber­kenye - A 2-es számú fő­úttól megközelíthető három település bekötőútjainak csatlakozását a közelmúlt­ban építették át. A sávbőví­téssel elért változtatás biz­tonságosabbá tette a közle­kedést a nagy forgalmú fő­úton, amelynek jelentősége különösen a balesetveszé- lyesebb téli napokban érzé­kelhető. Alsópetény - A helybeli pálinkafőző szomszédságá­ban az önkormányzat pihe­nőpark kialakítását tervezi. A mély fekvésű terület fel­töltését, tereprendezését már megkezdték. Kedvező időjárás esetén folytatják a munkát. Nógrádsáp - Önállóso­dása után a helyi Március 15. Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet 1200 hektár­nyi földterületen gazdálko­dik. Ebből 800 a szántó, a többi gyep és szórványerdő. A korábban jelentős árbevé­telt biztosító könyvkötészeti üzletáguk, amelyet va­gyonmegosztáskor örököl­tek, pillanatnyilag nem üzemel. A jól felszerelt üzemet a jövőben bérbe­adással kívánják hasznosí­tani. Az oldalt szerkesztette Surányi János Holnapi lapszámunkban Pásztó és környéke Álláslehetőségek a térségben A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ rétsági kirendeltsé­gének állásajánlatai a legfris­sebb adatok alapján: Ramona Finomkötöttáru Szövetkezet, Nagyoroszi: 10 fő varrónő, 10 260-14 000 forint, Tereskei Általános Iskola: 1 fő képesítés nélküli pedagógus, az alkalmazás feltétele középfokú német nyelvvizsga, 15-18 000 forint, AB-Aegon Általános Biz­tosító Rt., Rétság: 6 fő ügynök, jutalékos rendszer, feltétel érettségi bizonyítvány, 15-50 000 forint, Rétsági hon­védség: 20 fő tovább szolgáló sorkatonai beosztások betölté­sére, követelmény legalább ál­talános iskolai végzettség és sorkatonai szolgálat teljesítése, 18-20 000 forint, Erdőkémia Vegyi Ipari Rt., Tolmács: 1 fő tehergépkocsi-vezető, feltétel ADR-vizsga, 25 000 forint, Gevege Kkt. varrodája, Becske: varrónőket alkalmazna, 15-22 000 forint. Sikeres közhasznú munka Rétság - A munkaügyi központ szerint a munkanélküliek több mint 87 százaléka fizikai fog­lalkozású volt. A szakmunká­sok nehezebben tudtak elhe­lyezkedni az elmúlt esztendő­ben. A segédmunkások mun­kába állása viszont sikeresebb volt. Ezt elsősorban a köz­hasznú munka tette lehetővé. Újabb csínytevésekről álmodnak Mintha az apróságok bizton­sága miatt karolná két oldalról az út a nézsai óvodát. Játékok­kal teli udvara most csöndes, mert éppen ebédhez készülőd­nek a gyerekek. Hangos csivi- telés között kerül sor a tisztál­kodásra. A termekben villany­kályhák melege teremt egyen­letes hőmérsékletet. A falakon képek, az óvónők által készí­tett állatfigurák rajzai díszle­nek. Negyvennyolc gyermek­nek biztosítják itt mindazokat a feltételeket, amelyek szemé­lyiségük kifejlődéséhez szük­ségesek a korszerű pedagógiai követelmények szerint. Míg Zachar Kázmérné ve­zető óvónővel körbejárunk, befejezéshez közeledik az ebéd, pihenéshez készülnek a gyerekek. A polcokon ma­cik, babák, já­tékok várják, hogy az ap­rócska gyer­mekkezek is­mét szorongas­sák őket. El­csendesedik az óvoda, álomba szenderednek kis lakói, akik talán újabb já­tékokról, csíny­tevésekről ál­modnak. Vagy a boldog nyu­galom csendes­sége fakaszt mosolyt az ar­cocskáikra. A megérdemelt ebéd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom