Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-03-04 / 285. szám

4. oldal Önkormányzatok Négy Eve - Cered 1994. december 3-4., szombat - vasárnap Négy év alatt csaknem ötszörösére nőtt- A testület és a saját célkitűzésem isaz volt, hogy helyezzük újra üzembe a kenyérgyárat, alakítsunk ki korszerű orvosi rendelőt, és oldjuk meg a vízellátást, ami komoly gondot jelen­tett a településen az 1980-as évek derekától. Feszített gazdálko­dással mindez sikerült - mondta Tajti Tibor, Cered polgármes­tere. Tajti Tibor polgármester: Célkitű­zéseink megvalósultak A kenyérgyár újra üzembe helyezését több cél indokolta. Többnapos ünnepek előtt a la­kosság mindig elégedetlen volt az ideszállított áruval. Az 1990-es taxisblokád alatt csak nagy küzdelem árán tudtunk kenyeret hozni a három telepü­lésre. Szempont volt a munka­helyteremtés is. Először a Pék-Ker Kft.-hez vezettük be a vizet, több mint 700 ezer forintért. Ez volt az első lépés. Régi lakossági óhaj a rendelő újjáalakítása, megcélozták ezt a korábbi testületek is. Kicsi volt a rendelő várója, nem volt vizs­gálóhelyiség, nem volt anya- és csecsemővédelem. Ezen túlmenően indokolttá vált a fogászati rendelő megva­lósítása is, gondot okozott az utazás, főleg téli időszakban. A száraz nyarak után rendkívüli módon visszaesett a lakossági ásott kutak vízhozama, az in­tézmények ellátását is veszé­lyeztette, ezen segíteni kellett. Segítette ezt a kormányprog­ram is, de még nem ért volna ide a víz, ha saját magunknak nem teremtünk vízbázist. Nagy segítségemre voltak a geológus kollégák. Az első fú­rás bebizonyította, hogy 100- 150 méter után lehet átfúrni a homokkőréteget, azután talál­hatunk vizet adó rétegeket. Az 1970-es évek elején Nádasi Imre tanácselnök próbálkozott ezzel, de akkor nem sikerült. Azt hiszem, a mi sikerünk a szakmai összefogás bravúrja volt. Költségvetések tárgyalása­kor év elején nem kis vitáink voltak az intézményvezetőkkel, mert feszített gazdálkodással sikerült mindezt megvalósíta­nunk. Ez csapatmunka volt, kö­szönöm a testület tagjainak és az intézményvezetőknek is.-Általában pénzhiány jelle­mezte az önkormányzatokat. Hogyan lettek úrrá ezen a hely­zeten?-A mi önkormányzatunk is mínuszokkal indult, öt és fél milliós tartozást örököltünk, ebből három milliót a költség- vetési üzem adóssága tett ki. Figyelembe véve az inflációt, ez mára csaknem 15 millió fo­rintot jelent kamatos kamattal számolva. A község vagyona 1990 végén 18,2 millió forint volt, ez az összeg 1994 végére 86 millió forint lesz. Korábban Cered, Zabar és Szilaspogony közös tanács volt. A vagyon­megosztási vita egészen 1992. november 18-ig húzódott, főleg Zabarral voltak erős vitáink. Mindenkinek engednie kellett a követeléseiből.- Veszített ezen valamit Ce­red? — Elértük, hogy a települése­ken lévő ingatlanok a helyi ön- kormányzatok tulajdonába ke­rüljenek. Mivel Cereden koráb­ban több épült, úgy egyeztünk meg, hogy Cered egy-egy mil­lió forintot fizet Zabamak és Szilaspogonynak öt évre. Ezen túl Cered még más­fél millió forintot fordít a közösen működtetett intéz­mények fejleszté­sére.- Helyi adókat fizettek az itt élők- Voltak helyi adók, de jelenleg már nincsenek. Ötezer forint volt a kommunális adó. — Sok helyütt egészítették ki pá­lyázati pénzekkel a költségvetésüket. Az önök esetében mennyire volt jelen­tős a pályázati be­vétel?-Nagyon jelentős volt. Va­lamennyi benyújtott pályáza­tunkat megnyertük. A gond nem ezzel volt, hanem a saját erő felmutatásával! Az bizony nehéz volt. Meliorációra is pá­lyáztunk, de nem tudtuk meg­kezdeni, mert a 60 százalékos saját erőt nem tudtuk hozzá­tenni. Ezt nagyon sajnálom, mert a község északi részét ve­szélyeztetik a tavaszi nagy eső­zések. Ez a testület már nem merte örökül hagyni a tartozást a következőnek. Nagyon bízom benne, hogy ezt nem fogjuk el­veszíteni.-Azt mondják, könnyebb a községek helyzete, mint a nagy­városoké. így érezte ezt a négy év alatt?- Ez sajnos, nem igaz. Az a probléma, hogy például 41 ezer forintos állami normatív támoga­tást kapunk egy iskolás gyerekre. Egy falusi iskolá­ban, ahol 15-18 fős osztályokat tanítanak, lénye­gesen nagyobb az egy főre eső költ­ség, hiszen ugyanúgy kell fű­teni, világítani a termet, ugyanúgy kell fizetni a pe­dagógust. A költ­ségek tehát olya­nok, mintha 35 gyerek ülne a te­remben. Nekünk meg kell dupláz­nunk a 41 ezer fo­rintot, így tudjuk működtetni az is­kolát.- Mennyit vál­tozott a falu ellá­tása a ciklus alatt?- Javult az ellá­tás, ma több he­lyen lehet vásá­rolni. Jelentősen növekedett a vá­Jelentósen nó'tt a választék a kenyérellátásban a község vagyona laszték a kenyérellátás terén, az önkormányzat is tagja a Pék-Ker Kft.-nek. Ami prob­léma: senki nem akar foglal­kozni iparcikkek árusításával, de bízom benne, hogyha meg­erősödik a Tama Ép-Fu Kft., akkor ezzel is foglalkozik majd. Valamelyest ritkultak a buszjá­ratok, de visszaesett az utasfor­galom is. Nem volt emiatt fel­háborodás. Sajnos, nem tud­tunk előrelépni a szemétszállí­tás terén, de vannak elképzelé­seim ezzel kapcsolatban is.- Alkalmaznak közmunkáso­kat?- Igen, jelenleg tizenkettőt. alapvető érdekünk volt, hogy az önkormányzaté legyen. A nagy hadakozás után fél év múlva kiderült: minden földút az ön- kormányzaté. Kár volt fölösle­gesen ütköznöm, mert a tör­vény - utólag - megoldotta a vitát. Úgy gondolom, még job­ban kellett volna figyelni a sal­gótarjáni üzemekkel való kap­csolattartásra. Ha a következő időszakra bizalmat kapok, ezért mindenképpen fogok majd lé­péseket tenni.- Mi az, ami még hátra van? Milyen elképzelései vannak arra az esetre, ha a következő négy évben is ön lesz Cered Régi lakossági igény volt a rendelő' újjáalakítása, Cere­den már a fogászati ellátás is helyben van. A lakosság is jelezte, hogy szemmel láthatóak a változások a közterületen. A baj az, hogy a megyei munkaügyi központtól hónapokkal, negyedévvel ké­sőbb kapjuk a visszatérítést. Ez évközben még elviselhető, de nagyon hiányzik év végén, több mint 300 ezer forint visszauta­lásával tartoznak, és ez ilyen kis önkormányzatnál gond.-Hogyan alakult a közbiz­tonság?-Szerencsére nem történtek itt rendkívüli események, kor­rekt magatartásé a lakosság. A salgótarjáni rendőrkapitány­sággal rendszeresen tartjuk a kapcsolatot. A körzeti megbí­zottal nem vagyok még teljesen elégedett. A diszkórendezések­nél vannak problémák. A rend­tartásba besegít a határőrség is. Azt mondhatom, hogy péntek éjszaka kivételével Cereden csend és nyugalom van.- Visszanézve, van-e valami, amit másképpen csinálna?- Nekem személy szerint a legtöbb problémát a kárpótlás­ból, a szövetkezeti, és az átme­neti törvényből adódó feladatok okozták. Ezek nem mindig vol­tak összhangban. Mindent meg­tettem annak érdekében, hogy az önkormányzati érdekeket érvényesítsem. Volt egy földút, polgármestere?- Infrastruktúrában két téren kell még lépni. Az önkormány­zatoktól részben már független a telefonhálózat fejlesztése. Tíz település szövetkezett a gázhá­lózat kiépítésére, ez 1996— 97-es program. Nem szabad hanyagolnia az önkormányzat­nak a munkahelyteremtést, erre - ha közvetlen módon nem is, de - közvetett módon megvan­nak az eszközei. Egyik módja az itt már lévő, gazdálkodó szervezetek támogatása. Lehe­tőség van szerelőbrigád alakítá­sára, erre vannak jelentkezők. A szeméttelep kialakítására látszik egy nagyon jó lehetőség, Salgótarján 30 kilométeres kör­zetét átfogóan. Könnyen elér­hető szenek vannak a térség­ben, ezeket hatékonyan el le­hetne tüzelni a szeméttel ve­gyesen a salgótarjáni erőmű te­rületén. Azok a kazánok már úgy is lecserélésre szorulnak, így megszabadulnánk a szemét­től, kímélnénk a környezetet, és száz-százötven embernek mun­kát is adnánk. Erre már számí­tásokat készítettünk, egyelőre itt van a szekrényemben, remé­lem, egy későbbi időpontban sikerül elővezetni. Ennek meg­valósítására 1997. végére reális lehetőség látszik. Óriási biztonságérzetet ad az otthon helyben működ­tetett szociális otthon gondola­tát. Az önkor­mányzat igazát az élet bizonyí­totta. Most teljes a kihasználtság, tizenöten csak a napközi otthont igénylik, tizen­két idős ember­nek ez az ott­hona, az intéz­mény bennlaká­sos. 1992 no­vemberében nyi­A korábbi orvosi rendelőt és szolgálati lakást állagában meg kellett ^menteni. Ezzel egybe­vágtak azok a felvetések, hogy a megyében lévő szociális ott­honok zsúfoltak. Egy idős em­ber pedig, akit kimozdítanak megszokott környezetéből, a tapasztalatok szerint rohamo­san leépül. Ha itt maradnának, lennének közös ismerőseik, be­szédtémáik, ez indította el a hont. Tajti Tibor polgármester szerint ezt min­denképpen fel kell vállalni a jövőben is, hi­szen az idősek Cereden már azt mondják: nem félhek attól, hogy magukra maiadnak, szá­mukra az otthon óriási bizton­ságérzetet ad. Fess-varroda működik a faluházban A salgótarjáni ruhagyár, mint főrészvényes, a helyi szöveb kezettel működtetett egy kfí.-t' Tótújfaluban, de több prob­léma miatt a Dongó Kft.-t megszüntették. Angyal Béla, a jánosaknai FESS Ruhagyár igazgatója vétette fel: szeret­nének itt varrodát létesíteni, ezt az önkormányzat egyhan­gúlag támogatta. így a falu­házban működik a Fess Ruha­gyár Ceredi részlege; amely­ben most tizenheten dolgoz­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom