Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-03-04 / 285. szám
6. oldal Nógrádi alkotók 7. oldal Társasági élet 8. oldal Hitvilág r* ' H —> I * ............. \ » m E xkluzív 9. oldal Szolgáltatás 10. oldal Hirdetés 11. oldal r j j 1994. december 3—4., szombat - vasárnap g £ V . G yöngy(szem) a hazai sajtópiacon A konkurencia nem vesztett olvasót Néhány hete jelent meg először, és sikert aratott. A szűknek tűnő hazai piacon vajon minek köszönheti sikerét a Gyöngy névre hallgató női hetilap? Erről beszélgettünk Wanatka Gabriella főszerkesztővel.- Egészen pici rést próbálunk betölteni a hazai piacon - mondja. - Az induláskor többen azt mondták, hogy nem tudunk megélni, hiszen több hetilap is megjelenik nők számára. Ennek ellenére nem panaszkodhatunk . . . — Bizonyára nem olcsó a reklámkampány . . .- Viszonylag keveset költünk rá! Nem tudunk ugyanis fődíjként kocsikat kisorsolni, a keresztrejtvény nyereményeire sincs sok pénzünk ... Egyébként mi magunk is csodálkoztunk, amikor láttuk, hogy mekkora a kereslet. Két hét alatt 150 ezer körüli példányszámra sikerült felfutnunk úgy, hogy a konkurens lapok nem veszítettek olvasót! Ez azt jelenti: megtaláltuk azt az olvasói tábort, amelyiknek igénye van ilyen lapra. — Ami milyen? — Nem bulvár jellegű, de nem is túlságosan komoly hangvételű. Elsősorban a 25-től 50 évesig terjedő korosztályt célozzuk meg.- Mit terveznek a közeljövőben?- Sok jó és érdekes cikket, szolgáltatást, valamint újdonságot az olvasóknak! Legújabb Disney-varázslat: Az oroszlánkirály A hős oroszlánifjú történetében szép egyveleget alkotnak az afrikai népmesék, az opera, a musical és a legjobb akciófilmek hagyományai. Mindezt a lenyűgöző számítógépes hókuszpókusz, a parádés magyar szinkron teszi a szórakoztatóipar egyik csúcsteljesítményévé. Eloszlatja azt a tévhitet, hogy az animáció gyermekműfaj. A Walt Disney produkcióban készült egész estét betöltő filmet a salgótarjáni Apolló moziban december 7-ig Simba kalandokkal teli utazásáról szól a film vetítik. Mozartról és művészetéről a rádióban A Bartók rádió december 4-én, 17 és 22 óra között nagyszabású müsorfüzér keretében emlékezik Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791) életére és munkásságára. Apropóját az adja, hogy másnap lesz az osztrák zeneszerző halálának évfordulója. A Mozart-mozaik ötrészes (stílszerűen: öttételes) összeállítás, amely átfogó és kerek képet fest a nagy hatású művészről. Az első részben a zenével való általános kapcsolatairól, a másodikban a színpadi műveiről, az operákról lesz szó. A további részekben a testvérmúzsák alkotásairól cserélnek véleményt - sok-sok kísérőzenével - a meghívott tudósok és alkotók. A hallgató képet kaphat arról, hogyan jelent meg Mozart a film- és a képzőművészetben, valamint az irodalomban. A Mozart-mozaik szerkesztő-műsorvezetője Szigeti István. A csodagyerek Mozart zongoraművészként járta be a legelegánsabb európai királyi udvarházakat. Később szimfóniái, versenyművei, zongora- és kamaradarabjai, valamint dalai és operái arattak sikert. Kevesen tudják, hogy hatéves kora óta küzdött egy bakteriálisán szerzett, halálos kórral, a vesegyulladással. Csodának tekinthető, hogy ezzel a teherrel még harminc évig élhetett. A furcsa végül aztán az, hogy mégsem a kezelt betegségben halt meg, Jelenet a Varázsfuvolából hanem a hirtelen fellépő (Lehoczky Éva és Kalmár Magda) magas láz vitte el. MIKULÁS HOZZA AZ ÚJ MAGYAR TÉVÉSOROZATOT Slágergyanús dalokkal is szolgál a Patika Regénybe illő története van annak, hogy végül is miként kerül december 5-én hétfőn este fő műsoridőben a televízió képernyőjére a Patika című produkció első része. A tortúra 1993 tavaszán kezdődött, de happy and-del ért véget. Elkészült, bemutatásra vár a nagy sikerű Sose halunk meg alkotógárdájának- élén Koltai Róberttel - új, tizenhárom (+1) részes filmje. Mint a minap tartott sajtótájékoztató hangulata igazolta, a stáb már kiheverte a másfél éves viszontagságokat és alig úgy, mint a mesében - a rosz- szak elnyerik méltó büntetésüket, a jók pedig jutalmukat: vagyont, szerelmet. Közben pedig mindig szól a zene, amely olyany- nyira szenvedélye a főszereplő patikus Pola- csek Norbert- nek, - akit maga Koltai Róbert alakít - hogy maga is műveli zenekarával. Dés László muzsikája sokfajta stílust képvisel. Egyik-másik szám - mint például a sajtó képviselőinek videón bemutatott Gatya-dal - igencsak slágergyanús, hasonlóan A nagy utazáshoz. Cs. B. Ők is énekelnek: Kaszás Attila és Somló Tamás várja a fogadtatást, a közönség ítéletét, melyet mindennél fontosabbnak tart. A cselekmény maga is szórakoztató, mintegy a bűnügyi vígjáték kategóriájába sorolható. A történet végén -csakSzínházi estéh Ha a színház együtt- öyy jár sok szereplővel, C színes díszletekkel, ) korhű kosztümökkel, akkor A. R. Gurney Szerelmes levelek című játéka nem színház. Ha viszont színház két emberre, hangra, mimikára és némi mozgásra is épülhet, akkor ez a „lőve story” igenis az a javából. Annál is inkább mert Gumey valójában olvasásra született és Hernádi Judit szánt műfajból -a levelezésből - csinál színpadi drámát. A darabnak hagyományos értelemben vett cselekménye nincs. Egy nő és egy férfi - jelesül Melissa és Andraw - levelez egymással, és a színpadon nem Örök szerelem a sorok között Gállfi László Fotó: P. Tóth László történik más, mint idézgetnek az episztolákból. Az első levelet még kisiskolásként vetették papírra, teli nyelvhelyességi hibával, az utolsót sok évtizeddel később írta a férfi: Melissa halála alkalmából fejezte ki részvétét a nő anyjának. Közben a gondtalan gyerekekből előbb sete-suta kamaszok, intézeti diákok majd annak rendje-módja szerint felnőttek, házasemberek lettek. A nő felemásan érvényesülő, zaklatott sorsú festőművész, a férfi szigorú jogi paragrafusok, kusza politikai ügyek szakértője. A nő csalódásait - a férfiakban és a művészetben - alkoholba fojtja, a férfit hivatalossá, önhitté teszi a szenátorkodás. Hol közel, hol távol vannak egymáshoz, hol vonzzák, hol taszítják egymást, hol plátói, hol testi szerelem egyesíti őket. Sokféle érzelemmel viszonyulnak egymással, közömbösek azonban soha nem tudnak lenni egymás iránt. Ennyi..., de ebbe bele kell kalkulálni egy szellemesen megírt szövegkönyvet éppúgy, mint két jó színészt. Az előbbit importáltuk Amerikából, az utóbbiak a mieink. Hernádi Judit és Gállfi László számára szinte jutalomjáték e levéldráma. Megmutathatják, hogy számtalan arcuk van, rendkívül széles skálán mozog kifejező- készségük. Elsősorban az ő érdemük, hogy egyetlen percre sem unalmas az olykor már pantomimszerűen leegyszerűsített játék. Annyival jobb Hernádi, hogy neki alig van szövegtévesztése. Mácsai Pál rendezte a Salgótarjánban - a József Attila bérletben- is bemutatott darabot. Könnyű és nehéz dolga volt egyszerre. Nem kellett rafinált színpadképekkel bajlódnia, tömegeket mozgatnia. De ki kellett találnia, hogy egy-egy mozdulat, egy-egy grimasz ne csak gondolatot, karaktert fejezzen ki, hanem áthidaljon időt és távolságot is. Többnyire sikerült neki. - csongrády Bényei József versei gyermekeknek karácsonyra GyermekrajZ'illusztráció a szép könyvből Az értékőrző verseskönyvek közé tartozik Bényei József: Tüzet viszek című kötete. A jeles, Debrecenben élő költő munkásságának viszonylag kevéssé ismert részébe nyújt bepillantást ez a könyvecske, ami a felnőtt olvasók számára is igazi ajándék. Bár ezt talán nem is kellene emlegetni. hiszen többek' között WeöPes Sándor „gyermekveresei” óta még nyilvánvalóbb az a régi igazság, nincs külön gyermek- és „felnőttvers”, csak igazi költészet van. Legföljebb a gyermekeknek szóló versnek még inkább mesterműnek, a világ iránt nyitottabb- nak kell lennie, amelynek képi és gondolati tisztasága méltó a gyermekek csodálatos nyitottságához és képzeletéhez. Bényei József versei ilyenek. E kötetben harmincat gyűjtött csokorba, s a ragyogó könyvecskét a berety- tyóújfalui kisdiákok illusztrálták. Hibátlan, a népdalokat idéző dallamvilág, tisztaság. 1Mötívumgazdagság árad a költői életmű e csillogó kis darabjaiból. Bódi Tóth Elemér Mivel tölti a hét végét? Nagy Zoltán salgótarjáni zenetanár, népmese- és népda- gyüjtő, számos kötet szerzője.- Nekem nagyon szépek a hétvégék — mondja. - Mondhatom úgy is, szent dolog ez.- Miért?- Mert a természet a templomom. Télen, nyáron, ha esik, ha fúj, úgy indulunk gyermekemmel a Med- ves-fennsík vidékére, mint a | legvallásosabb ember a templomba. Ezen a fennsíkon érzem igazán a tágasságot, az erdő, a mező együttlétét, a magasságot. S talán azért is van ez így, mert azzal megyek, akit a világon a legjobban szeretek, a kislányommal. Mindig rácsodálkozunk valamire, akár égy virágot nézünk, vagy csak hallgatjuk a pacsirtákat. Nyáron ött mindig nagyon sok pacsirta van.- Mikor kedvelték meg eny- nyire?-Régóta. De nem csak a természetszeretet az ok. Kislányom hároméves korában beteg lett, azóta orvosi tanácsra is rendszeresen járjuk a vidéket. Karácsony napját is a természetben töltjük.- Hogyan ünnepelnek?- A madarak karácsonyát csináljuk meg, magokat viszünk ki nekik. A régi turisták az erdőben ötöztettek föl egy karácsonyfát is. Ilyen földíszített fenyőfát magam is láttam. Szóval, mi a természetben, a teremtett világ csodájában látjuk az Istent. A Karancs nekünk kicsit zord, a Medves a legszebb, sok benne a ritkás hely, a bükkösök, meg a esetések pedig a legszebb erdők. A bükkös olyan, mintha a Nagy Zoltánnak a természet a temploma templomok oszlopai lennének a szürkés törzsek. És ezek az erdők más növényeket is hagynak élni. Sokáig azt hittem, a mi madártörténetünk egyedi. De aztán rájöttünk, már a középkorban is élt a madarak etetésének szokása. Assisi Szent Ferenc is ezt csinálta. -nér
