Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-15 / 295. szám
6. oldal Életmód - Szabadidő 1994. december 15., csütörtök ASSZONY A FŐNÖKI SZÉKBEN Az ember egy idő után megedződik Oroszlánná Mészáros Ágnes szinte gyermekkora óta részt vett az irodalmi színpadi mozgalomban. Felnőtt fejjel is igen gyakran mondott, és mond ma is verseket. Nyolc éve nevezték ki a balassagyarmati könyvtár élére. Abban az időszakban lett vezető, amikor új épületbe költözött a könyvtár. van, hogy nem kell könyörögni senkinek. Sok kollégámra nyugodt szívvel rá lehet bízni egy program lebonyolítását. Oroszlánné Mészáros Ágnes: Akkor boldog a lelkem, ha sok rendezvényt szervezhetek- Elképesztő mennyiségű rendezvényt szerveznek. Honnan az erő és a hit?-Egyszer csak azt vettem észre, hogy örökre megfertőződtem. Őszintén szólva, akkor boldog a lelkem, ha sok rendezvényt szervezhetek. Szinte hetente van olyan évforduló, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Ezt nem lehet úgy csinálni, hogy számolom, mikor telik le a nyolc óra munkaidő. Jól érzem magam a sok munkától. Gyakorlatilag az életemet itt töltöm az intézményben.- Olyan szeretettel beszél a munkáról, hogy az fantasztikus!- Örülök, hogy szervezhetem a rendezvényeket. Sokan eljönnek, s elmondják az évfordulós javaslatukat. Nekünk már csak az ötleteket kell valóra váltani.- Hogyan fogadják a beosztottak ezt a tempót?- Azt hiszem, nem lehet elvárni mindenkitől, hogy ilyen hévvel dolgozzon. Senkitől nem várhatom el azt, hogy ellenszolgáltatás nélkül a munkaidő letelte után is maradjon. Igaz, itt olyan csapatszellem-A legtöbb beosztottja nő. Nem lehet egyszerű feladat az irányításuk!- A mi szakmánk olyan, hogy inkább a nők jönnek. Ennek több oka van. Alacsonyak a bérek, és az olvasókkal is jobban tudnak bánni a nők. Nem könnyű összehangolni a munkát, tagadhatatlan. De az ember egy idő után megedződik. Tíz évvel ezelőtt például egy konfliktus, vagy egy kolléga távozása nagyon megviselt. Ennyi év után sokkal lazábban kezelem ezeket a dolgokat. Jönnek az újak, akikből megpróbálok jó könyvtárost csinálni.- Már ha hagyják magukat!- Nagyon gyorsan kiderül, ki alkalmas erre a pályára és ki nem. Aki nem ide való, az gyorsan távozik. (ádám) Mindenekelőtt ügyeljünk arra, hogy a vasaló megfeleljen a biztonsági előírásoknak. A zárt vasalókar jobb fogást és egyenletes súlyelosztást biztosít. Az elől nyitott vasalókar viszont alkalmasabb a berakások és a zsebek vasalásához. A vasalók átlagosan 1-1,50 kilogramm súlyúak. A gőzvasalók általában nagyobbak és neMilyen vasalót...? hezebbek, vízzel együtt körülbelül 1,8 kilogrammot nyomnak. Válasszunk olyan vasalót, aminek kényelmes, jó fogása van, de jó, ha tudjuk, hogy a könnyű vasalóval nehezebb a gyűrődéseket kivasalni, mint egy súlyosabbal. Nézzük meg, hogy a vasaló jobb vagy bal oldalára, vagy a vasalókar végébe szerelték-e a kábelcsatlakozást. Olyan vasalót válasszunk, amelynek a zsinórja nem akadályoz munka közben. A balkezeseknek a vasalókar felső részén lévő kábelcsatlakozás a legalkalmasabb. Nagyon hasznos az a vasaló, amely a gombok számára nyílással rendelkezik. BERENDEZÉS HORKOLÁS ELLEN. Dr. Manuel Karell találta fel azt a testre szerelhető kis adót, amely elektromos hullámokat bocsát a horkoló szájába, amelynek hatására egy pillanat alatt eláll a horkolás. Állítólag. Whisky vagy whiskey? A whisky, írásmódját tekintve, nem mindig whisky. Az amerikai és ír whiskyt ugyanis „e”-betű betoldásával írják, eltérően a kanadai és a skót ital leírásától. Persze nem mindegy, hogy hol és miből készült. A whisk(e)y a világon a legkeresettebb pálinka, a legtöbbet ebből az italféleségből fogyasztanak önállóan, vagy koktélok alkotórészeként. Magyarországon szélesebb körben a rendszerváltás után, az elmúlt 5 évben lett felkapottabb ez az italféleség. A legismertebb italtípusok whisk(e)yből a Schotch Whisky (skót), a Canadian Whisky (kanadai), az Irish Whiskey (ír) és a Bourbon Whiskey (amerikai). A skót whiskyt jellegzetesen füstös ízéről lehet felismerni, amelyet a skót felláp tőzegének füstje felett szántott, malátázott árpa ad meg az italnak. A kanaday whisky hasonlít a Bourbonhoz, ugyanis szintén kukoricából készül. Legalább két évig érlelik őket Bourbon - vagy brandy - hordókban. A kanadai whiskyk könnyebbek és világosabbak, mint az amerikai „testvéritaluk”. Az ír whiskey búzából vagy zabból készül. Egyik fontos jellemzője, hogy a különböző hordókban legkevesebb 3 évig érlelik, de legtöbbször 5-12 évig is eltart ez a folyamat. Ezek a hordók, fajtájuktól függően egyedi ízeket biztosítanak az italnak. A legismertebb amerikai whiskey a Bourbon whiskey, amelyek közül a legjobbakat 4- 6-8 évig is érlelik fehértölgyből készített fahordókban. Esetenként a fahordókat belülről kiégetik, amely eljárás az érlelés során gyorsítja a whiskey elszíneződését, és egy kissé édes ízt (vaníliaaroma-jelleg) ad az italnak. Tisztán és keverve A vodka semleges, tiszta, lágy pálinka. A csúcsminőségűt elsősorban árpából, búzából és esetleg rozsból állítják elő. Készíthető gabonakeverékből, illetve burgonyából is. A semleges ízhatás teszi lehetővé, hogy igen sok koktél alkotórésze. Gyakran aromatizálják (fűszerezik) sherryvel, borssal. Szívesen fogyasztják a tiszta vodkát paradicsomiével, a hozzá illő fűszerekkel együtt, de szűrt eredeti narancsitallal, grépfruit- tal is kitűnő. Amennyiben tisztán (önállóan) kínálunk vodkát, csak jéghidegen tegyük. Konyhai finomságok Luca-nap tájékán Molnár Béláné (Bátonyterenye) receptajánlatai Luca tortája Egy hosszú tortaformát kibélelünk folpackkal, és vízzel kiöblítjük. Babapiskótát kevés tejjel hígított mmban könnyedén megmártunk, és a forma alját, valamint oldalát is kirakjuk vele. Egy csomag vaníliás ízű pudingport az előírásnak megfelelően elkészítünk. Habosra keverünk 25 dkg margarint, apránként hozzáadjuk a lehűlt és megkocsonyásodott pudingot, valamint 20 dkg darált diót. Ezt a keveréket a formában lévő piskótára kenjük, erre egy sor piskóta kerül. Egy napra jégbe hűtjük. Másnap tálra borítjuk, a folpackot lehúzzuk róla, és édes tejszínhabbal díszítjük. Kb. 2 doboz babapiskóta kell hozzá. Molnárkalács (kevert) Fél kg lisztet 10 deka olvasztott margarinnal, ízlés szerint cukorral és annyi tejjel keverünk össze, hogy a palacsintatésztánál sűrűbb keveréket kapjunk. Vizezett evőkanállal adagoljuk az ostyasütőbe, amelyet minden adag előtt margarinnal bekenünk. (Édesanyám receptje) Molnárkalács (gyúrt) Fél kg lisztben elvegyítünk egy csomag sütőport. Adunk hozzá 15-20 deka margarint, 1 egész tojást, 1 csapott evőkanál sót, 15 deka reszelt trappista sajtot és egy kevés szódavízzel ösz- szedolgozzuk. Kis adagokra osztva ostyasütőben megsütjük. (Valent Józsefné, Rákóczi-te- lep) Pirított máj 2 fej metéltre vágott vöröshagymát, 7-8 deka zsírban világosra pirítunk. Megszórjuk mokkáskanálnyi törött borssal, majoránnával, majd ráteszünk 60 deka, hosszú, csíkokra vágott sertésmájat. Erős tűzön, állandó keverés közben 4—5 percig pirítjuk. Ekkor megszórjuk 1 csapott evőkanál pirospaprikával, elkeverjük, és azonnal tálaljuk. Csak a tányéron sózzuk meg. Sós vízben főtt burgonyával tálaljuk. SZÁNTÓ PÉTER: HASUNK TÖRTÉNETE Az ember: kétlábú birka Amikor a barbár törzsek elfoglalták Európát, ez sokak szerint a világ temetését jelentette. A hódítók inkább a sűrűn lakott városok felé támadnak, ezért a lakosság szétszéledt. Néhány évtized alatt nem csak a városi kultúra pusztult el, hanem a latin konyhaművészet is. Hogy a középkori ember szegényes menüje miből állt? Zöldségfélékből (répa, gyökér, retek, hagyma, póré, káposzta, spenót) és húsfélékből (főként vadhús), amelyet nyárson sütöttek. Fönnmaradt Nagy Károly császár panasza, aki rettenetesen fölháborodott azon, hogy idős korára tekintettel orvosai a nyársonsült helyett főtt húst javasoltak neki. Miután az ételek tartósításának tudományát teljesen elfelejtették^ a téli étrend meglehetősen szegényes volt. Reggel leggyakrabban üres kenyeret ettek sörrel, esetleg kását, délben főtt káposztát, karalábét, hagymát, néha-néha egy-egy darab sózott disznóhúst. Európa főzési tudománya ekkor vált határozottan kétfelé, abba az irányba, amelyet ma francia, illetve mediterrán konyhának nevezünk. Délen a civilizáció addigi másfél ezer éve szinte teljesen kiirtotta az erdőket, míg északon volt elegendő fa. így délen kialakult a faszénen való sütés tudománya, létrejöttek az első széntüzelésű tűzhelyek. Északon több évszázadig divatban maradt a hatalmas szabad tűzön, kondérban való főzés. A ház vagy kastély nagytermében mindig égett a tűz, s fölötte mindig Totyogott egy kondér, amelynek tartalmából naponta merítettek a háziak és a vendégek. Új meg új adalékanyagokat raktak bele. Egy-egy nyulat, galambot, máskor káposztát meg sózott húst, melynek za- mata még napok múlva is érezhető volt az ételben. A konyhaművészetet a barbár hódítás után alaposan tönkretette ez a néhány évszázad. Közben még titokzatos járványok is keletkeztek, amelyet a kor embere csak Isten büntetésének tudhatott be. Néha több százezren csak abba pusztultak bele, hogy kenyeret ettek. Nem tudták ugyanis, hogy a rozsot gyakran megtámadja egy gomba, amely húszféle mérget tartalmaz, például nagy meny- nyihégű LSD-t. Az arabok hódításával pedig egész Európa gabonatáblái elpusztultak. A támadók ugyanis magukkal hozták borbolyabokraikat, melyek levele gyógyszer volt, bogyója pedig köret a birkahúshoz. Európában viszont feketerozsdával támadta meg a gabonaféléket. Mindezen szörnyűségek következménye a kannibalizmus volt. A legelkínzottabb vidékeken, a mai Csehország, Szilézia és Lengyelország területén rablóbandák garázdálkodtak, elejtették az óvatlan utazót, megfőzték, és annak adták el a húsát, aki a legtöbbet kínálta érte. Az érzékenyebbek kedvéért időnként azt mondták, hogy disznóhús (akik már ettek, azt állítják, legjobban erre emlékeztet az ember húsa), máskor meg, hogy birka. Kínában, ahol nagy éhínségek idején szintén divatban volt ez a gyakorlat, szó is született rá: „kétlábú birkának” nevezték az emberhúst. (Csütörtökön folytatjuk) 40 évig a padláson December 31-ig állítják ki Amszterdamban Van Gogh egy eddig ismeretlen virágcsendéletét, amely 40 éven át porosodott egy zürichi lakóház padlásán. Röviddel a második világháború után vásárolta meg a „Vincent” kézjeggyel ellátott festményt egy ismeretlen polgár a franciaországi Reims bolhapiacán. Nem különösebben nyerhette el az ízlését, mert ahelyett, hogy felakasztotta volna lakásának falára, a padláson helyezte el. Csak amikor a média nagy terjedelemben beszámolt a németalföldi festő Amszterdamban rendezett retrospektív kiállításáról, akkor jutott eszébe a I csendélet. Elvitte egy műkere- kedőhöz, aki nyomban megállapította, hogy a kép Van Gogh alkotása, és értesítette az amszterdami Van Gogh Múzeumot. Szakértők megerősítették a kép eredeti voltát. Van Gogh valószínűleg 1886-ban Párizsban festette a virágcsendéletet, amikor elkezdte ilyen témájú sorozatát. Mivel keletkezése óta nem restaurálták - és ezért nem is hamisíthatták - különös kultúrtörténeti érdekességgel bír. Az elmúlt négy hónap alatt most négy restaurátor eltávolította a festményről a vastag porréteget, és eltüntetett néhány kis hajszálrepedést a vásznon. Január elseje után a festményt visszaadják meg nem nevezett tulajdonosának, aki - miután annyi éven keresztül fogalma sem volt értékéről - most már semmi pénzért sem hajlandó eladni azt. i , ELETHÚ BABÁK AZ OKTATÁSBAN. Mind gyakoribb, hogy az édesapa marad otthon az újszülöttel. Ezért az Egyesült Államokban beiktatták az iskolák tanrendjébe - élethű, sírni is tudó babákon gyakorolva - az újszülöttel való foglalkozást.
