Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-15 / 295. szám

1994. december 15., csütörtök Diákpanoráma 7. oldal Fiatalok a faluért Sokak számára újdonságnak számított, amit a Ki tud töb­bet Magyarországról? című televíziós vetélkedőből Ságúj- faluról megtudtak. A községben 1988 óta mű­ködik a faluszépítő és műve­lődő egyesület. Ennek én is tagja vagyok, mert fontosnak tartom célkitűzéseit: a település meglévő értékeinek felkutatását és védelmét, a hagyományok felelevenítését. Ez utóbbit szolgálja a rend­szeres augusztus 20-ai hagyo­mányőrző műsor, amelyet a falu fiataljai adnak elő. Itt I.Ist­ván király élettörténetét eleve­nítjük fel, egy parasztlakodal­mat játszunk el, majd Gruber Géza, a falu plébánosa meg­szenteli és felvágja az új búzá­ból sütött kenyeret. Mi a szét­osztásában segédkezünk. Az egyesület céljai közé tar­tozik a falu tisztán tartása is. Ennek érdekében már négy év óta szervezünk nyári táborokat, melyek egy hétig tartanak. Itt a felnőttek irányításával kisebb munkákat végzünk. Takarítjuk a közterületeket, lefestjük a fa­luban található kereszteket, óvoda- és iskolakerítést, kitisz­títjuk az árkokat. A táborokat mindig jutalom­kirándulás zárja, amelyek az ország különböző tájegységei­nek értékeit ismertetik meg ve­lünk. Baranya megyében, Pé­csett és környékén nagyon szép élményekben volt részünk, de hasonló benyomásokkal gazda­godtunk Nyugat-Magyarorszá- gon, Sopronban és környékén is. Az egyesület munkájának legszembetűnőbb eredménye a Kubinyi-Prókay kastély hely­reállítása volt. Az évek során ez az épület teljesen átalakult és így a falu igazi látnivalói közé tartozik. Az egyesület próbálja a tele­pülés nevét ismertebbé tenni, ezért más falvakkal, sőt kül­földi városokkal is partnerkap­csolatot létesített. így voltak már magyamándori, erdélyi, sőt dán és holland vendégeink is. Dániából csak felnőttek ér­keztek, Hollandiából viszont hasonlóan gondolkodó fiatalok is. Az egyesületnek már több kiadványa is megjelent: hely- történeti krónika, három kalen­dárium és néhány képeslap, me­lyeket a falu lakói nagy öröm­mel fogadtak. Ezeknek a kiad­ványoknak a megírásában is szerepet vállaltak a fiatalok. Többen rendszeresen pályá­zatot is írunk. Egy ilyen pályá­zat kapcsán ismerkedtem meg a Város és Faluvédő Ifjak Szer­vezetével, amelynek már én is tagja vagyok. Ez a szervezet or­szágos szinten próbálja össze­fogni a városukat, falujukat szerető és érte tenni akaró fiata­lokat. Lipták Enikő III. kereskedelmi osztály Táncsics szakközépiskola Salgótarján A helyi faluszépító' egyesület adta ki a képeslapot Az oldal mondata „S virraszt ama csillag fénye immáron kétezer éve” Utassy József Nem csak beszélni nehéz Virág Adrienn, a salgótarjáni Madách gimnázium diákja harma­dik lett egy országos anyanyelvi pá­lyázaton Fotó: Verebélyi Anita Virág Adrienn a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium tanulója pályázott, és har­madik lett. Az Anyanyelvá­polók Szövetsége és a Hon­ismereti Szövetség hirdetett versenyt: anyanyelvről és nemzettudatról - a XX. szá­zad végén. Virág Adrienn még tavasz- szal látta meg a felhívást. Ér­dekelte a dolog. A munkához mégis csak augusztusban fo­gott hozzá. És ehhez is kellett egy magyartanár, aki biztatta. Mert a nyári szünetet sohasem könnyű abbahagyni. De ezút­tal megérte. * Három fő része volt a pá­lyázatnak. Az első a nyelvről szólt. A fejlődésről. A mai ne­héz helyzetről. A gimnáziumi Beszélni nehéz körről. Arról, hogy hányán látogatják. Idézet a dolgozatból: „ . . . diáktár­saim többségét nem érdekli az anyanyelv ügye. De nemcsak a fiatalok körében, hanem az egész társadalomban elural­kodott ez a furcsa nemtörő­dömség." A nemzettudatról szóló részt Adrienn a XIX. század­nál kezdte. írt a reformkorról, a kiegyezésről, párhuzamot vont a két forradalom - 1848 és 1956 - között. Eljutott a je­lenkorig. Fiatalokat kérdezett: kinek mit jelent a haza, a nem­zet? Volt, aki vállat vont, és azt mondta: semmit. És volt, aki hallgatott. Mert ezúttal csak a kérdés volt könnyű. Válaszolni már nehéz. * A harmadik fejezet szinte összefonta az előző kettőt: Anya­nyelv és nemzettudat - határainkon kívül. Csak egy példa: Sá- gújfalunak - itt lakik Virág Adrienn - van egy testvérvárosa Er­délyben. Akik ott él­nek, elfogadják azt a tényt, hogy ők hetven éve román állampol­gárok. De fontosnak tartják azt is, hogy magyarok. * A zsűri nem adott ki első díjat. Nyilván oka volt rá. A pályázat vé­gén egyébként Adri­enn Babitsot idézte: „Nehéz arról beszélni, hogy ki a magyar. Még néha a kérdező sem tudja.” Lehet, hogy erre gondolt a zsűri is? Soós József Tündi elsőként a nagymamára gondolt A december az év legizgalma­sabb hónapja felnőttnek, gye­reknek egyaránt. Vajon, hányszor foglaljuk mondatba az ajándék szót? Kimondva, kimondatlanul is a szeretet öleli át ezeket a napokat. Mindezek a gondolatok ju­tottak eszembe, amikor a Gaga­rin Általános Iskola Mikulása az igazgatói irodába invitált csengőjével. Az igazgató nénin és tanár­nőimen kívül még valaki ült a szobában: Kabácsné Molnár Mária, a HB-söröző vezetője. Aztán belépett még Bat a Tünde évfolyamtársam is. Arcán meg- lepődöttség látszott. Igazgató néni kedves hangon elmondta, hogy Babi néni kérésére isko­lánk vezetése úgy döntött, hogy a HB-Mikulás Tündinek hoz­zon ajándékot. Babi néni meghatódva adott át egy borítékot Tündinek, és elmondta, szeretne örömet sze­rezni vele. Olyan ajándékot vá­sároljon a pénzből, aminek leg­jobban örülne. Tündi első kérdése az volt:- A nagymamának is vehe­tek ebből a pénzből valamit? Szeme fátyolos lett a megha- tódottságtól, örömtől. így ked­veskedhet a nagymamának, aki pici korától neveli, szereti, gondoskodik róla. Ritkán okozott ekkora örö­met 5000 forint, és ritkán került jobb kezekbe, mint most. Kö­szönjük mindannyian Kabácsné Molnár Máriának és a HB-sö­röző dolgozóinak. Ponyi Borbála 8.a. osztály Gagarin Ált. Isk. Salgótarján Családok a küzdőtéren A családok éve alkalmából november 26-án, szombat délután játékos sportvetélke­dőre jöttek össze kicsik és na­gyok iskolánk aulájában. A bemelegítést a közös torna jelentette. Ezután a családok a különböző állomásokon külön­böző ügyességi játékokban vet­tek részt. Az ötletesen összeállí­tott versengésben akadt min­den, az ugrókötelezés, tenisz, kártyavár- és dobozvárépítés, talicskázás, krumpliültetés, célba dobás, labdapattogtatás és -vezetés, labdarúgás. A hangulat igen vidám volt. Mindenki mindenkiért szurkolt, izgult. Harmincegy család ver­sengett a győzelemért. Végül a legügyesebbnek az Istók család bizonyult. Az övék lett a ván­dorkupa, melyet egy évig őriz­hetnek. Ezen a délutánon nem volt vesztes! A támogatók jó­voltából mindenki egy kis ajándékkal térhetett haza. Honti Zsanett 8.a osztály II. Rákóczi F. Ált. Isk. Szécsény Felépítjük egymás álmát... „Álmodtam egy világot ma­gamnak...” Nincs hozzá köze a VALÓ­SÁGNAK: Ennek a kővé dermedt IGAZ­SÁGNAK ­Nyoma sincs a mosolygásnak. Már kénytelen voltam... - a lélek szunnyadó, mozdulat­lan. Vibrál a levegő - a test könnyű és lebegő. Itt már minden más — az érzés felkel és másba száll. Beszél a szem ­elhallgat... és én újra kérdezem. Megérint a kéz - a két kéz összeér. Felépítjük egymás álmát - s megtisztítjuk a Világ arcát. Godó Viktória Ságújfalu Karácsonyi készülődés Bátonyterenyén az Erkel Fe­renc Általános Iskolában nagy hagyománya van a ka­rácsonyra való készülődés­nek. Már hetekkel előbb elkezdő­dik a kórusok fölkészülése az ünnepi hangversenyre. Advent idején az aulában elhelyezett koszorú jelzi a várakozást. December 13-án, Luca nap­ján jelmezbe öltözött „lu- cázók” járják végig az osztá­lyokat. A fiúk a betlehemes játékot tanulják, melyet a karácsonyi hangverseny keretében szoktak előadni. A művészeti munkaközösség karácsonyváró vetélkedőt ren­dez a karácsonyi szokások is­meretéből. Végül, de nem utolsósorban karácsonyi könyvtombolán le­het értékes könyveket nyerni. így bizony nem nehéz ki­várni az ünnepeket. Kerekes László Erkel Ferenc Általános Iskola Bátonyterenye Az oldalt szerkesztette Sándor Mária A Föld, ahol élünk Kiskunfélegyházán jártam a Közép-Európa mint perspek­tíva című konferencián, ahová egy pályázat révén jutottam el. Kelemen József, a konfe­rencia szervezője, az Ember- központú Alapítvány képvise­lője hívott meg. A rendezvény témája izgalmas volt: együtt­működés a békéért, a bizton­ságért, a megmaradásunkért. A program érintette a legé­getőbb gazdaságpolitikai, ok­tatási, egészségügyi, termé­szetvédelmi kérdéseket. Nekem legjobban A Föld, ahol élünk című geológiai és környezetvédelmi beszámoló tetszett, amelyet dr. Mind- szenty Andrea tanszékvezető, egyetemi docens, a földtudo­mányok kandidátusa tartott. A konferencia utolsó prog­ramjaként kiránduláson vet­tünk részt a Kiskunsági Nem­zeti Parkban, Bugacon. Meg­ismerkedhettünk a nemzeti park rejtett szépségeivel, a tájra jellemző állatokkal: a ménessel, a gulyával és a ma­gyar ökörrel. Boldogan és egy kicsit mégis bánatosan jöttem haza. Örömömet az okozta, hogy három csodálatos napot tölt­hettem el az Alföldön, tudó­sok, professzorok, „nagy em­berek” társaságában, akiktől nagyon sokat tanultam. Szomorú azért voltam, mert szembekerültem azokkal a problémákkal, amelyekkel a konferencia foglalkozott, s melyek megoldásának halo­gatása veszélybe sodorhatja az emberiség sorsát. Mentsük meg a Földet, amíg lehet! Fontos, hogy végre rádöbbenjünk arra: ten­nünk kell valamit! Rengeteg a földben és az utcán a hulladék. Az erdők­ben eldobált szemét, az éghaj­lat változása, a levegő és a vi­zek szennyezettsége az élet pusztulásához vezethet. Ha nem cselekszünk idejé­ben, elveszítjük az éltető vi­zet, a virágzó fákat, virágokat, az állatokat; és riasztó való­sággal kerülünk szembe: pusztító háborúkkal, atomre­aktorokkal, reménytelenség­gel, amely gyermekeink jövő­jét is megpecsételheti! Ha elolvasod ezt a cikket, ne tedd csak úgy félre, ha­nem gondolkozz el, vajon mit is tehetnél jövőnk érde­kében! Sándor Boglárka, III./C Madách Imre Gimnázium Salgótarján r Enekverseny a Kodály-napon November a versenyek, de­cember az ünnepek hónapja iskolánkban. A városi vers- és prózamon­dóversenyen (november 26-án a József Attila Művelődési Központban) iskolánkat Pün­kösdi Mónika (5.b), G óta Laura (6.b), Drevenka Edit (8.b osztá­lyos tanuló) képviselte. Pün­kösdi Mónika 2., Gótai Laura 5., Drevenka Edit 4. helyezett­ként végzett. Büszkék vagyunk rájuk, mivel az iskolák közötti versenyben II. helyezést értük el. Pásztón november 29-én a megyei népdaléneklő-verse- nyen iskolánk három első he­lyezettje vett részt: Tóth Nóra (4.b.), Mányi Zsanett (7.b) és Valecsik Zsuzsa (6.b). Itt máso­dik helyezést ért el Mányi Zsa­nett 7.b osztályos tanuló. Iskolánkban minden évben megrendezzük a Kodály-napot, melyet névadónk születésnap­ján - december 16-án - tartunk. Ezen a napon színes vetélke­dők, programok várják a diáko­kat (rajzverseny, partizán játék, kötélhúzás, tréfás vetélkedő, főzőcske, angol nyelvi vetél­kedő, táncbemutató). Reggel kis ünnepség keretében néva­dónkra emlékezünk, majd a délelőtti vidámság után komoly versenyre kerül sor. Kodály emlékére ezen a napon tartjuk a megyei biciniuméneklő-ver- senyt. Urbányi Noémi 7.b osztály Salgótarján Bábosok - színpadon, nézőtéren A Magyamándori Általános Is­kola bábszakköre november 25-én a Budapesti Állami Báb­színházba látogatott. Nagy izgalommal készültünk az útra. Csodálatos élményben volt részünk, amikor megnéz­tük a Gulliver Liliputban című előadást, amely színvonalainak és látványosnak bizonyult. A bábok élethűek, mutatósak vol­tak. Jól szórakoztunk a sok gye­rekkel együtt. Máskor is szívesen elmen­nénk „tapasztalatokat” sze­rezni. A bábszakkörösök nevében: Kiss Dóra 7.0 tanuló Körzeti Ált.Isk. Magyamándor A KÉK MADÁR. A meseillusztrálás mindig izgalmas témája a salgótarjáni Petőfi iskola rajzóráinak. Lengyel Szilvia 5./ b osztályos rajza A kék madár meséjét idézi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom