Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-24 / 277. szám
1994. november 24., csütörtök Autósélet 11. oldal Gyalogosan a jövő századba? Újjáéledt Mercedes-legenda A Mercedes SL szériája mára már újjáéledt legenda, mely • A legendás T-modell, amely a század egyik úttörő termékévé vált. (Fotó: Gaál Béla) 1954-ben indult, mikor február hatodikán a New York Motor Sport Show-n bemutatták a háború utáni első Mercedes roads- tereket. Azóta eltelt negyven év, a típusok váltották egymást - egy ideig a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején szünetelt a gyártás - de az alapelképzelés megmaradt. Joggal választották a rómaiak politikai jelszavukká: hajózni kell ! A Római B irodalom és civi- lizációja nem virágozhatott volna, ha nem uralják a tengert, ha nem biztosítják a várospk és a hadsereg gabonaellátást Észak- Afrikából. Az Egyesült Államok annak köszönheti gazdasági fölényét, hogy felismerte: autózni kell! A jelenkor emberének mobilitása az egyik legfontosabb feltétele mind a társadalmi, mind a gazdasági fejlődésnek. Az autó nem luxus! Ezt, mint annyi mindent mást, éppen azok értették meg még száz év után is a legkevésbé, akik materialistáknak vallották magukat, vagy legalábbis buzgó híveiként indultak. Most azért időszerű beszélni róla, mert a kormány tovább emelte a közelmúltban az üzemanyagok forgalmi adóját. Az ötlet természetes, hiszen semmi sem hoz olyan nagy és könnyen beszedhető állami bevételt, mint az az adó, amit a benzinkutaknál kell fizetni. De nem minden jó, ami egyszerű. Kezdem azzal, hogy már ma is nálunk van a keresetekhez képest legdrágább benzin. Az átlagos órabér körülbelül megegyezik a benzin árával. Ezzel szemben az egyórai bérért 7-15 liter benzint vásárolhat a nyugat-európai dolgozó. Ezt azért hangsúlyozom, mert nálunk a rendszerváltozás sem változtatott azon, hogy az illetékesek mindig csak a világpiaci árarányokra hivatkoznak. Nálunk márkában még mindig nem drága a benzin. Mondják. De arról nem beszélnek, hogy a benzinárakban kifejezve nálunk nevetségesek a bérek. Harminc évvel ezelőtt sértegetésnek számított, ha valaki politikai céljának tekintette, hogy a szocializmusban is legyen minden háztartásban hűtőszekrény. Ezek a rendszerellenségek voltak a frizsider-szocialisták. Akik a védelmükre keltek, azokat ostobáknak, földhöz ragadottaknak minősítették. AT-modell az úttörő Ma már az öreg jégszekrényeket kirakják a szemétre. A falusi házak között nem ritkaság, ahol nemcsak egy, de akár több mélyhűtő is üzemel. Üzemel, mert igazi haszna csak később derült ki. Mindig van friss hús, zöldség és gyümölcs. Nemcsak olcsóbb és kevesebb házi munkával, de sokkal egészségesebb életvitelt hoztak. így vált fokozatosan teljesen elfogadottá az, ami felett az illetékesek a közelmúltban még megbotránkoztak. Most a hivataloknál az az általános nézet, hogy a gépkocsi használata fényűzés, amikor nagy a költségvetési hiány. Ezért indokolt a gépkocsizás megdrágítása. Nem látják a napi problémák számai mögött azt, hogy a jövőt egyre kevésbé lehet gyalog járva felépíteni. Ma már történelmi tény, hogy Észak-Amerika akkor került a világ élére előbb mobilitásban, individualizmusban, aztán a gazdaságban is, amikor a gépkocsi a tömegek fogyasztási cikkévé vált. A Ford által futószalagon gyártott T-modell a század egyik nagy úttörő terméke lett. Adókedvezményt, ahol indokolt Ha egy modem társadalomban luxus lesz a gépkocsizás, végül a cipő is azzá válik. Aki takarékossági okokból kénytelen gyalog járni, előbb-utóbb mezítlábas lesz. A gépkocsihasználat sokkal többet javít az emberek szemléletén, mobilitásán, mint amennyit meg lehet takarítani azzal, hogy irányvonatokra ültetik őket. De a gépkocsi nemcsak szemléletet alakít, hanem óriási gazdasági haszna is van. Nemcsak ott nagy a haszna, ahol az idő nagyon drága, de ott is, ahol takarékoskodni kell. Csak két képet idézek: Mi az igazi luxus?- Egy dunántúli falu határában a munka után este vagy harminc gépkocsival jöttek ki a kombájnok után böngészni a burgonyaföldet. Becslésem szerint a hazavitt burgonya értéke több volt, mint a falunak juttatott szociális segély éves összege. Gépkocsi nélkül nem jutottak volna ki sötétedés előtt és főleg nem tudták volna hazavinni a krumplit. Ilyen példák tucatjait ismeri az, akinek minden lehetőséget meg kell ragadnia, illetve az, aki ezzel gyakrabban találkozik.- A napokban Szegedről jöttünk fel. Az úton láthatta, aki akarta, hogy a zöldségellátás biztosításához nemcsak az emberek szorgalma, de a sok magánkocsi és kis teherautó is nélkülözhetetlen. Ha már nem lehet az illetékeseket lebeszélni az üzemanyagok újabb adóztatásáról, volna egy kompromisszumos javaslatom: engedjék el az adót a négy évnél öregebb és 1,5 liternél kisebb gépkocsik után. Ilyen kocsikat már ma sem volna szabad luxusként adóztatni. Azt meg majdcsak kivárjuk, amikor az illetékesek is belátják, autózni kell. Kopátsy Sándor Akkor New York-ban a 190 SL és a 300 SL mutatkozott be, közülük máig csak a 300 SL-nek született utódja. A 190 SL eddig úgy tűnt, csak a néhány megmaradt példányban él tovább. A Torinói Autószalonon azonban bemutatkozott egy SLK névre hallgató kis Mercedes roadster, amely letagadha- tatlanul az egykori 190 SL egyenes ági leszármazottja. Az új SLK roadster a már bevált Mercedes stílusjegyeket vonultatja fel, hagyományőrző karosszériája vonalait a Mercedes formatervező csoport vezetője, Bruno Sacco vetette papírra. Az ezüstszürke szín is emlék a múltból, ugyanis a régi roadstert - melyből 1963 februárjáig 25 881 darabot gyártottak - csak ebben a színben szállították. Az autó felhasznált technikája azonban már a mából származik, így az ABS, a kétoldali légzsák, a négyhengeres 16 szelepes motor. Itt érdemes megemlíteni, hogy 1954-ben a 300 SL három literes, hathengeres motorját akkor egyedülálló megoldásként, megelőzve korát Bosch benzin-befecskendező táplálta. (A 190 SL 1897 ccm-es, négy- hengeres motorját két Solex karburátorral szerelték.) így szinte elvárható a sváb cégtől, hogy a gyártmányai csúcsát jelentő típusaiba a lehető legkorszerűbb technikát alkalmazzák. A bemutatott Mercedes SLK azonban egyelőre még korántsem szériaérett. Az utakon való megjelenését 1996-97-re ígérik a tervezők és a gyártók, egy időben az új SL sorozat piacra dobásával. Volvo, a biztonságos kocsi A svéd márka nevének hallatán szinte minden autóhoz „szagoló” ember hozzáfűzi, azok aztán a biztonságos kocsik. A híres típus azonban nemcsak megerősített karosszériából áll: a svéd konstruktőrük nagyon is jól tudják, hogy a biztonságnak aktív és passzív oldala is van, a hímév megtartásához pedig mindkettőnek jó kell szolgálnia a vezetőt. A Volvo 960-as modell szinte minden tekintetben a csúcsot jelenti azoknak, akik a hagyományos autóformát kedvelik. A hathengeres, 24 szelepes és 204 lóerős autó motorjának köbtartalma 2,9 liter, egy ilyen kategóriájú autóhoz pedig automatikus sebességváltó is dukál. A meghajtás természetesen a hátsó kerekekre hat, az első és hátsó kerékfelfüggesztések mindenben jól illeszkednek a nagy teljesítményű motorhoz és a hozzá tartozó sebességhez. Albániai autómánia Tisztítóberendezés a járműiparban • A környezetkímélő, zárt tisztítórendszer egy részlete. A jármű- és gépipar területén egy-egy szerkezeti alkatrésznek, munkadarabnak különböző tisztítási lépcsőfokon kell átjutnia addig, amíg az összeszerelés után az adott végtermék megkapja a végső festékréteget. Az alkatrészgyártás területén például a sajtolási művelet után a munkadarabon ott marad egy filmszerű szemcsés réteg, amelyet ilyen állapotban nem lehet korrózióvédő réteggel ellátni, lefesteni, vagy plazmás kezelésben részesíteni. A francia járműiparban ezeket a munkadarabokat általában CFC (szén-fluor-carbon) oldattal mossák át, vagy ennél olcsóbb, de ugyanakkor hatékony klóros oldattal, mert valahogyan el kell távolítani a szemcsés szennyréteget. Földünk ózonrétegének védelme érdekében azonban ezeknek a mosóanyagoknak az alkalmazását a montreali konvenció 1995. december 31-ei hatállyal betiltotta. Éppen ezért a francia kutatók új, és teljes mértékben környezetkímélő ipari tisztítási metodikák és berendezések fejlesztésével fc>g- lalkoznak. Sokat ígérő eljárás az üveggolyós eljárás, amelyet a Linde gaz industries Vállalat Crycolin néven fejlesztett ki, és napjainkban már alkalmaz is. Lényege: apró, 0,5-2 mm átmérőjű golyókat hangsebességgel, 3-20 bar nyomás segítségével lőnek a tisztítandó felületre. A nyomási értéket szükség esetén 30 barra tudják növelni. Tökéletesen működik ez a módszer, alkalmas sugárszeny- nyezett csövek, anyagok tisztítására. A járműiparban acél mun- karadabok hatékonyan tisztíthatok e módszerrel keménykrómo- zás előtt. Az üveggolyós eljárás fölöslegessé teszi a homokfúvá- sos eljárást, amelyet motorhengerfejek koromlerakódásainak eltávolítására használtak eddig. A repülőgépiparban Crycolin- nal tisztítják azokat a munkadarabokat, amelyek formakibontás után festésre kerülnek. A minigolyókat -140 Celsius-fokos hideg hidrogéngázban apró tűkből állítják elő. A FISA Vállalat a CVM tisztítási metodikát dolgozta ki, amely környezetkímélő, zárt"' rendszerben működik, és viszonylag olcsó az üzeme. A CVM lényege: a munkadarab tisztítása zárt szekrényben, vákuumban perkloretilén szerrel történik. A vegyszerfogyasztás minimális, néhány gramm óránként, a vegyszert gőz formájában kapja meg a munkadarab. A tisztítás időtartama 5 perc. Öblítés egy ultrahanggal gerjesztett fürdőben történik, a tökéletes szántás szintén vákuumban. A CVM kamrákban trilkoretilént vagy más környezetkímélő anyagot is felhasználnak, olyan anyagokat, amelyek az ózonpajzsot nem károsítják. Ilyen típusú tisztítószekrények ma még újdonságnak számítanak Franciaországban. A BRANSON cég CLD 200 tisztítórendszere szigorúan zárt ciklusban, egy henger alakú tisztítókamrában működik. A ciklusban egy helyen zajlik le a mosás, az öblítés és a szárítás. Ez utóbbi folyamat kétlépcsős. Először meleg levegőt cirkuláltatnak a tisztított munkadarabra, majd a végső szárítás vákuumban megy végbe. Most kísérleteznek a környezetkímélő ipari mosószerek ki- fejlesztésén. Ezeknél általában az a probléma, hogy a szennyvizet is meg kell tisztítani, és visszacirkuláltatni a rendszerbe. Ez a technikai probláma azonban ma már megoldható. A CPOAC Vállalat mosószeres oldatokkal dolgozik. A feladatát elvégzett szennyes oldatot egy ultraszűrős modul tisztítja, az esetleges olajcseppeket elkülöníti, és a megtisztított folyadékot ismét fel lehet használni. A RENAULT-gyárban Batilly szűrős modult építettek be a tisztítóvizes rendszerbe. Egy további eljárásnál szintén ebben a gyárban az öblítővizet fordított ozmózisos eljárással megtisztítják, és ismét felhasználják a körfolyamatban. Endresz István Az oldalt szerkesztette . » * Sulyok László Üléshuzat Mórról Autóülés-kárpitokat készítő üzemet épített Móron Európa egyik legnagyobb autóülés- gyártó vállalata, a Keiper Recaro. A száz százalékban német tulajdonban levő, egyelőre száznegyven, majd a termelés felfutását követően 250 dolgozónak munkát adó, 9 millió márka költséggel felépített üzemet a közelmúltban avatták fel. A négyezer négyzetméter alapterületű üzemben ez év végén már napi 550, a teljes termelési kapacitás kihasználását követően pedig - várhatóan 1995 végétől - napi 1100 autóhoz készítenek üléskárpitokat. A német tulajdonosok tervei szerint az üzem évi 10 millió márka forgalmat bonyolít majd le. A Keiper Recaro a hét németországi, valamint hét külföldi - Brazíliában, Angliában, Mexikóban, Olaszországban, Japánban és Móron működő - üzemében együttesen ötezer dolgozóval évente .több mint egymilliárd márka értékű terméket állít elő. Két éve még nagyon csendesek voltak Albániában az utcák, csupán a kerékpárosok nyögéseit lehetett hallani, akik gyakran feleségükkel, gyermekükkel megrakottan - esetenként még a nagymamával is „tetézve” biciklijük teherbírását - pedáloztak valahova. Az anyósülés fogalma ismeretlen volt, mert a magántulajdonú gépkocsi a fehérhollónál is ritkábbnak számított: egy se volt belőle. Albánia sztálinista rendszere törvénnyel tiltotta az autóbirtoklást. Mostanra a helyzet nagyon megváltozott, idén júniusban már több mint százezer autó volt magánkézben. Vezetőiknek azonban nagyon óvatosan kell(ene) hajtaniuk, mivel Albánia városainak utcáin a legvegyesebb közlekedési eszközök fordulnak elő tömegével. A kerékpár természetesen még mindig éllovasnak és családi „tömegközlekedési” eszköznek számít. A szénától púpos szekereket általában szamár húzza, az autókat pedig sok gyalogos tolja. Persze nem mindegyiket, de azért elég sokat, mivel az importált autók nagy része olyan, amilyet Európa más vidékein senki sem venne meg, és az albán utcaképhez hozzátartozik a kalákás betolás. Akár a méhek királynőjüket, úgy segítik az autót elindulni a gyalogosok. Utóbbiaknak saját felelősségükre kell átkelniük az utca túloldalára, mert ha egy autó egyszer beindul, vezetője nem szívesen áll meg vele. A közlekedési szabályok még koránt sincsenek az albánok „vérében”, a rendőrség sem áll a helyzet magaslatán, hiszen évtizedeken át összesen kétezer személyautó közlekedett- az országban. A rendőrök ugyan szorgalmasan sípolnak, de ennek akkora fegyelmező hatása van, mint a rigófüttynek. Albániában nem csupán a városi közlekedés nagy kaland minden résztvevő számára, hanem a gépkocsivásárlás is. Utóbbi legfőbb izgalmát az adja. hogy nem tudni biztosan, lopott-e a kocsi, vagy sem. Akadt olyan tulajdonos, aki azt hitte, hogy nem, és Olaszországba vitte át javíttatni az autót. Ott aztán magyarázhatta a rendőrségnek jóhiszeműségét, ám példátlan sikerrel tette. Az autót végül is megtarthatta. RÉGI AUTÓK SZERELMESEI. Nagyon sok ember számára nemcsak az új autók jelentenek örömet és szépséget, hanem a régi masinák is. így vannak ezzel a bogárhátú Volkswagenek tulajdonosai is, akik évente úgynevezett bogaras napokat is szerveznek.
