Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-24 / 277. szám

1994. november 24., csütörtök Autósélet 11. oldal Gyalogosan a jövő századba? Újjáéledt Mercedes-legenda A Mercedes SL szériája mára már újjáéledt legenda, mely • A legendás T-modell, amely a század egyik úttörő termékévé vált. (Fotó: Gaál Béla) 1954-ben indult, mikor február hatodikán a New York Motor Sport Show-n bemutatták a háború utáni első Mercedes roads- tereket. Azóta eltelt negyven év, a típusok váltották egymást - egy ideig a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején szüne­telt a gyártás - de az alapelképzelés megmaradt. Joggal választották a rómaiak politikai jelszavukká: hajózni kell ! A Római B irodalom és civi- lizációja nem virágozhatott volna, ha nem uralják a tengert, ha nem biztosítják a várospk és a hadsereg gabonaellátást Észak- Afrikából. Az Egyesült Államok annak köszönheti gazdasági fö­lényét, hogy felismerte: autózni kell! A jelenkor emberének mo­bilitása az egyik legfontosabb feltétele mind a társadalmi, mind a gazdasági fejlődésnek. Az autó nem luxus! Ezt, mint annyi mindent mást, éppen azok értették meg még száz év után is a legkevésbé, akik materialistáknak vallották ma­gukat, vagy legalábbis buzgó hí­veiként indultak. Most azért idő­szerű beszélni róla, mert a kor­mány tovább emelte a közel­múltban az üzemanyagok for­galmi adóját. Az ötlet természe­tes, hiszen semmi sem hoz olyan nagy és könnyen beszedhető ál­lami bevételt, mint az az adó, amit a benzinkutaknál kell fi­zetni. De nem minden jó, ami egy­szerű. Kezdem azzal, hogy már ma is nálunk van a keresetekhez képest legdrágább benzin. Az átlagos órabér körülbelül megegyezik a benzin árával. Ezzel szemben az egyórai bérért 7-15 liter benzint vásárolhat a nyugat-európai dol­gozó. Ezt azért hangsúlyozom, mert nálunk a rendszerváltozás sem változtatott azon, hogy az il­letékesek mindig csak a világpi­aci árarányokra hivatkoznak. Nálunk márkában még mindig nem drága a benzin. Mondják. De arról nem beszélnek, hogy a benzinárakban kifejezve nálunk nevetségesek a bérek. Harminc évvel ezelőtt sértege­tésnek számított, ha valaki poli­tikai céljának tekintette, hogy a szocializmusban is legyen min­den háztartásban hűtőszekrény. Ezek a rendszerellenségek vol­tak a frizsider-szocialisták. Akik a védelmükre keltek, azokat os­tobáknak, földhöz ragadottak­nak minősítették. AT-modell az úttörő Ma már az öreg jégszekrénye­ket kirakják a szemétre. A falusi házak között nem ritkaság, ahol nemcsak egy, de akár több mély­hűtő is üzemel. Üzemel, mert igazi haszna csak később derült ki. Mindig van friss hús, zöldség és gyümölcs. Nemcsak olcsóbb és kevesebb házi munkával, de sokkal egészségesebb életvitelt hoztak. így vált fokozatosan tel­jesen elfogadottá az, ami felett az illetékesek a közelmúltban még megbotránkoztak. Most a hivata­loknál az az általános nézet, hogy a gépkocsi használata fényűzés, amikor nagy a költségvetési hi­ány. Ezért indokolt a gépkocsi­zás megdrágítása. Nem látják a napi problémák számai mögött azt, hogy a jövőt egyre kevésbé lehet gyalog járva felépíteni. Ma már történelmi tény, hogy Észak-Amerika akkor került a vi­lág élére előbb mobilitásban, in­dividualizmusban, aztán a gaz­daságban is, amikor a gépkocsi a tömegek fogyasztási cikkévé vált. A Ford által futószalagon gyártott T-modell a század egyik nagy úttörő terméke lett. Adókedvezményt, ahol indokolt Ha egy modem társadalom­ban luxus lesz a gépkocsizás, vé­gül a cipő is azzá válik. Aki taka­rékossági okokból kénytelen gyalog járni, előbb-utóbb mezít­lábas lesz. A gépkocsihasználat sokkal többet javít az emberek szemléletén, mobilitásán, mint amennyit meg lehet takarítani azzal, hogy irányvonatokra ülte­tik őket. De a gépkocsi nemcsak szemléletet alakít, hanem óriási gazdasági haszna is van. Nem­csak ott nagy a haszna, ahol az idő nagyon drága, de ott is, ahol takarékoskodni kell. Csak két képet idézek: Mi az igazi luxus?- Egy dunántúli falu határá­ban a munka után este vagy har­minc gépkocsival jöttek ki a kombájnok után böngészni a burgonyaföldet. Becslésem sze­rint a hazavitt burgonya értéke több volt, mint a falunak juttatott szociális segély éves összege. Gépkocsi nélkül nem jutottak volna ki sötétedés előtt és főleg nem tudták volna hazavinni a krumplit. Ilyen példák tucatjait ismeri az, akinek minden lehető­séget meg kell ragadnia, illetve az, aki ezzel gyakrabban találko­zik.- A napokban Szegedről jöt­tünk fel. Az úton láthatta, aki akarta, hogy a zöldségellátás biz­tosításához nemcsak az emberek szorgalma, de a sok magánkocsi és kis teherautó is nélkülözhetet­len. Ha már nem lehet az illetéke­seket lebeszélni az üzemanya­gok újabb adóztatásáról, volna egy kompromisszumos javasla­tom: engedjék el az adót a négy évnél öregebb és 1,5 liternél ki­sebb gépkocsik után. Ilyen ko­csikat már ma sem volna szabad luxusként adóztatni. Azt meg majdcsak kivárjuk, amikor az il­letékesek is belátják, autózni kell. Kopátsy Sándor Akkor New York-ban a 190 SL és a 300 SL mutatkozott be, közülük máig csak a 300 SL-nek született utódja. A 190 SL eddig úgy tűnt, csak a né­hány megmaradt példányban él tovább. A Torinói Autószalo­non azonban bemutatkozott egy SLK névre hallgató kis Merce­des roadster, amely letagadha- tatlanul az egykori 190 SL egyenes ági leszármazottja. Az új SLK roadster a már bevált Mercedes stílusjegyeket vonultatja fel, hagyományőrző karosszériája vonalait a Merce­des formatervező csoport veze­tője, Bruno Sacco vetette pa­pírra. Az ezüstszürke szín is emlék a múltból, ugyanis a régi roadstert - melyből 1963 feb­ruárjáig 25 881 darabot gyártot­tak - csak ebben a színben szál­lították. Az autó felhasznált technikája azonban már a má­ból származik, így az ABS, a kétoldali légzsák, a négyhenge­res 16 szelepes motor. Itt érdemes megemlíteni, hogy 1954-ben a 300 SL három literes, hathengeres motorját akkor egyedülálló megoldás­ként, megelőzve korát Bosch benzin-befecskendező táplálta. (A 190 SL 1897 ccm-es, négy- hengeres motorját két Solex karburátorral szerelték.) így szinte elvárható a sváb cégtől, hogy a gyártmányai csúcsát je­lentő típusaiba a lehető legkor­szerűbb technikát alkalmazzák. A bemutatott Mercedes SLK azonban egyelőre még koránt­sem szériaérett. Az utakon való megjelenését 1996-97-re ígérik a tervezők és a gyártók, egy időben az új SL sorozat piacra dobásával. Volvo, a biztonságos kocsi A svéd márka nevének hallatán szinte minden autóhoz „szagoló” ember hozzáfűzi, azok aztán a biztonságos kocsik. A híres típus azonban nemcsak megerősített karosszériából áll: a svéd konst­ruktőrük nagyon is jól tudják, hogy a biztonságnak aktív és passzív oldala is van, a hímév megtartásához pedig mindkettő­nek jó kell szolgálnia a vezetőt. A Volvo 960-as modell szinte minden tekintetben a csúcsot je­lenti azoknak, akik a hagyomá­nyos autóformát kedvelik. A hathengeres, 24 szelepes és 204 lóerős autó motorjának köbtar­talma 2,9 liter, egy ilyen kategó­riájú autóhoz pedig automatikus sebességváltó is dukál. A meg­hajtás természetesen a hátsó ke­rekekre hat, az első és hátsó ke­rékfelfüggesztések mindenben jól illeszkednek a nagy teljesít­ményű motorhoz és a hozzá tar­tozó sebességhez. Albániai autómánia Tisztítóberendezés a járműiparban • A környezetkímélő, zárt tisztítórendszer egy részlete. A jármű- és gépipar területén egy-egy szerkezeti alkatrész­nek, munkadarabnak különböző tisztítási lépcsőfokon kell átjut­nia addig, amíg az összeszerelés után az adott végtermék meg­kapja a végső festékréteget. Az alkatrészgyártás területén pél­dául a sajtolási művelet után a munkadarabon ott marad egy filmszerű szemcsés réteg, ame­lyet ilyen állapotban nem lehet korrózióvédő réteggel ellátni, lefesteni, vagy plazmás keze­lésben részesíteni. A francia járműiparban ezeket a munka­darabokat általában CFC (szén-fluor-carbon) oldattal mossák át, vagy ennél olcsóbb, de ugyanakkor hatékony klóros oldattal, mert valahogyan el kell távolítani a szemcsés szennyré­teget. Földünk ózonrétegének védelme érdekében azonban ezeknek a mosóanyagoknak az alkalmazását a montreali kon­venció 1995. december 31-ei hatállyal betiltotta. Éppen ezért a francia kutatók új, és teljes mértékben környezetkímélő ipari tisztítási metodikák és be­rendezések fejlesztésével fc>g- lalkoznak. Sokat ígérő eljárás az üveg­golyós eljárás, amelyet a Linde gaz industries Vállalat Crycolin néven fejlesz­tett ki, és napjainkban már al­kalmaz is. Lényege: apró, 0,5-2 mm átmérőjű golyókat hangse­bességgel, 3-20 bar nyomás se­gítségével lőnek a tisztítandó felületre. A nyomási értéket szükség esetén 30 barra tudják növelni. Tökéletesen működik ez a módszer, alkalmas sugárszeny- nyezett csövek, anyagok tisztítá­sára. A járműiparban acél mun- karadabok hatékonyan tisztítha­tok e módszerrel keménykrómo- zás előtt. Az üveggolyós eljárás fölöslegessé teszi a homokfúvá- sos eljárást, amelyet motorhen­gerfejek koromlerakódásainak eltávolítására használtak eddig. A repülőgépiparban Crycolin- nal tisztítják azokat a munkada­rabokat, amelyek formakibontás után festésre kerülnek. A minigo­lyókat -140 Celsius-fokos hideg hidrogéngázban apró tűkből ál­lítják elő. A FISA Vállalat a CVM tisz­títási metodikát dolgozta ki, amely környezetkímélő, zárt"' rendszerben működik, és vi­szonylag olcsó az üzeme. A CVM lényege: a munkadarab tisztítása zárt szekrényben, vá­kuumban perkloretilén szerrel történik. A vegyszerfogyasztás minimális, néhány gramm óránként, a vegyszert gőz for­májában kapja meg a munkada­rab. A tisztítás időtartama 5 perc. Öblítés egy ultrahanggal gerjesztett fürdőben történik, a tökéletes szántás szintén váku­umban. A CVM kamrákban trilkoretilént vagy más környe­zetkímélő anyagot is felhasz­nálnak, olyan anyagokat, ame­lyek az ózonpajzsot nem káro­sítják. Ilyen típusú tisztítószek­rények ma még újdonságnak számítanak Franciaországban. A BRANSON cég CLD 200 tisztítórendszere szigorúan zárt ciklusban, egy henger alakú tisztítókamrában működik. A ciklusban egy helyen zajlik le a mosás, az öblítés és a szárítás. Ez utóbbi folyamat kétlépcsős. Először meleg levegőt cirkulál­tatnak a tisztított munkadar­abra, majd a végső szárítás vá­kuumban megy végbe. Most kísérleteznek a környe­zetkímélő ipari mosószerek ki- fejlesztésén. Ezeknél általában az a probléma, hogy a szenny­vizet is meg kell tisztítani, és visszacirkuláltatni a rendszerbe. Ez a technikai probláma azon­ban ma már megoldható. A CPOAC Vállalat mosósze­res oldatokkal dolgozik. A fel­adatát elvégzett szennyes olda­tot egy ultraszűrős modul tisz­títja, az esetleges olajcseppeket elkülöníti, és a megtisztított fo­lyadékot ismét fel lehet hasz­nálni. A RENAULT-gyárban Batilly szűrős modult építettek be a tisztítóvizes rendszerbe. Egy további eljárásnál szintén ebben a gyárban az öblítővizet fordított ozmózisos eljárással megtisztítják, és ismét felhasz­nálják a körfolyamatban. Endresz István Az oldalt szerkesztette . » * Sulyok László Üléshuzat Mórról Autóülés-kárpitokat készítő üzemet épített Móron Európa egyik legnagyobb autóülés- gyártó vállalata, a Keiper Re­caro. A száz százalékban német tulajdonban levő, egyelőre száz­negyven, majd a termelés felfu­tását követően 250 dolgozónak munkát adó, 9 millió márka költ­séggel felépített üzemet a kö­zelmúltban avatták fel. A négyezer négyzetméter alapterületű üzemben ez év vé­gén már napi 550, a teljes ter­melési kapacitás kihasználását követően pedig - várhatóan 1995 végétől - napi 1100 autó­hoz készítenek üléskárpitokat. A német tulajdonosok tervei szerint az üzem évi 10 millió márka forgalmat bonyolít majd le. A Keiper Recaro a hét né­metországi, valamint hét kül­földi - Brazíliában, Angliában, Mexikóban, Olaszországban, Japánban és Móron működő - üzemében együttesen ötezer dolgozóval évente .több mint egymilliárd márka értékű ter­méket állít elő. Két éve még nagyon csende­sek voltak Albániában az utcák, csupán a kerékpárosok nyögéseit lehetett hallani, akik gyakran feleségükkel, gyermekükkel megrakottan - esetenként még a nagymamával is „tetézve” bicik­lijük teherbírását - pedáloztak valahova. Az anyósülés fogalma ismeretlen volt, mert a magántu­lajdonú gépkocsi a fehérhollónál is ritkábbnak számított: egy se volt belőle. Albánia sztálinista rendszere törvénnyel tiltotta az autóbirtoklást. Mostanra a helyzet nagyon megváltozott, idén júniusban már több mint százezer autó volt magánkézben. Vezetőiknek azonban nagyon óvatosan kell(ene) hajtaniuk, mivel Albá­nia városainak utcáin a legve­gyesebb közlekedési eszközök fordulnak elő tömegével. A ke­rékpár természetesen még min­dig éllovasnak és családi „tö­megközlekedési” eszköznek számít. A szénától púpos szeke­reket általában szamár húzza, az autókat pedig sok gyalogos tolja. Persze nem mindegyiket, de azért elég sokat, mivel az impor­tált autók nagy része olyan, ami­lyet Európa más vidékein senki sem venne meg, és az albán utca­képhez hozzátartozik a kalákás betolás. Akár a méhek királynő­jüket, úgy segítik az autót elin­dulni a gyalogosok. Utóbbiaknak saját felelőssé­gükre kell átkelniük az utca túl­oldalára, mert ha egy autó egyszer beindul, vezetője nem szívesen áll meg vele. A közle­kedési szabályok még koránt sincsenek az albánok „véré­ben”, a rendőrség sem áll a helyzet magaslatán, hiszen év­tizedeken át összesen kétezer személyautó közlekedett- az or­szágban. A rendőrök ugyan szorgalmasan sípolnak, de en­nek akkora fegyelmező hatása van, mint a rigófüttynek. Albániában nem csupán a vá­rosi közlekedés nagy kaland minden résztvevő számára, ha­nem a gépkocsivásárlás is. Utóbbi legfőbb izgalmát az adja. hogy nem tudni biztosan, lopott-e a kocsi, vagy sem. Akadt olyan tulajdonos, aki azt hitte, hogy nem, és Olaszor­szágba vitte át javíttatni az au­tót. Ott aztán magyarázhatta a rendőrségnek jóhiszeműségét, ám példátlan sikerrel tette. Az autót végül is megtarthatta. RÉGI AUTÓK SZERELMESEI. Nagyon sok ember számára nemcsak az új autók je­lentenek örömet és szépséget, hanem a régi masinák is. így vannak ezzel a bogárhátú Volkswagenek tulajdonosai is, akik évente úgynevezett bogaras napokat is szerveznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom