Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-24 / 277. szám

november 24., csütörtök A Nap kél: 7.01 órakor, nyugszik: 16.00 órakor. A Hold kél: 21.45 órakor, nyugszik: 11.11 órakor. Szeretettel köszöntjük névnapjukon EMMA FLÓRA nevű kedves olvasóinkat! Az Emma jelentése: Ermin- hez, az erő istenéhez tar­tozó. Virága: sárga-tarka le­velű dísznövény. A Flóra jelentése: virág. Vi­rága: piros-tarka levelű dísznövény. 1994. Egyházi naptár November 24., csütörtök, köznap. Napi igék. Kát.: Jel 18,1-2. 21- 23-19,1-3. Lk 21,20-28. Ref.: lSám 6. 2Kor 3,1-11. Ev.: Ez 43,1-7. Jel 22,1-5. Őrt.: Kol 4,2-9. Lk 9,49-56. Védőszent: Boldog Emma apátnő (+750), Szent Flóra hispániai vértanú lány (+851). Az őrt. és a gör. kát. naptárban Szent Kelemen római püspök, Szent Péter alexandriai püspök vértanú. MOZI Salgótarjáni Apolló: 15.30, 17.45 és 20.00 órától: Az ügyfél Színes, amerikai film Kamara: 15.30 és 19.00 h.-tól: Wyatt Earp Színes, monumentális, ameri­kai filmeposz Balassagyarmati Madách: 15.30, 17.45 és 20.00 órától: A pokol angyala Színes, amerikai akciófilm Kamara: 18.00 és 20.00 órától: Puszta formalitás Színes, olasz-francia film A nap mondata „Senkit sem lehet meg­előzni, ha nyomdokain ha­ladunk.” (Francois Truffaut) Mai viccünk Fiatalasszony kopog kétségbe­esetten a mennyország kapuján, a férjét keresi.- Mikor halt meg, hogy hív­ják - kérdi Szent Péter.- Öt éve. Szabó János a neve.- Tudja, asszonyom, hány Szabó János van nálunk? Legalább mondjon valami is­mertetőjelet róla, mi volt mond­juk az utolsó mondata?-Hát, mielőtt meghalt, azt mondta, hogy ahányszor meg­csalom, annyiszor fordul egyet a sírjában.- Akkor megvan! - kiált fel Szent Péter. - A ventilátor Szabó a mennyei konyhából! NOVAK ÉVA BERNADETT: DROGCSEMPESZ VOLTAM (1.) Újra börtönben Tudtam, hogy a fővárosba visznek, de hogy melyik bör­tönbe, azt nem. A hegyeshalmi határállomáson kísérőim megkérdezték, nincs-e vala­mire szükségem, majd figyel­meztettek, hogy ne kíséreljek meg szökést. Ereztem a hang­jukon, hogy a rutinszöveget mondják, s egy pillanatig sem féltek attól, hogy megpróbá­lom eltéríteni a rendőrkocsit Ausztriába. A történtek után magamba roskadtan gubbasz­tottam a hátsó ülésen. A Budapestig tartó hosszú úton kísérőim alig szóltak hoz­zám, egymással sem beszéltek túl sokat, így alkalmam volt végiggondolni, mi történt az elmúlt órákban. Bonito felhívott délelőtt, megkérdezte, jól vagyok-e, az­tán mondta, hogy menjek el a Martinelli térre, ott találkoz­zunk.-A szokott helyen foglak várni, a „búzadarát” feltétlen hozd magaddal, és vigyázz, nehogy szétszóródjon az úton. A fekete fiú szeretett vicce­lődni, most a gyalázatos ma­gyarsággal kiejtett „búzadara” szót keverte bele az angol mondatba, alig értettem meg, mire céloz. Nevetett is hozzá, pedig tudtam, hogy komolyan beszél, azért ködösít, ha valaki lehallgatja a telefont, ne tudja meg, hogy kokainról beszé­lünk. Bonito az új kapcsolatom volt, Lilién barátnőm ajánlotta, megszánt, mert nagyon el vol­tam keseredve KaracsT után. Nem volt munkám, lakásom, pénzem, de ruhám, cipőm is alig. Amit nélkülözni tudtam, már rég eladogattam a biziben, meg kéz alatt, hogy valahogy fenntartsam magam. Lilién el­mesélhette Bonitonak, milyen nagy bajban vagyok, ő meg üzent, hogy szívesen segít, s ha utazok, ad pénzt, meg mindent, amire szükségem lesz. Hallani sem akartam az utazásról, a csempészésről. Még Karacsiban elhatároz­tam, hogy abbahagyom, elég volt nyolc hónap a rács mö­gött. Üzentem Bonitonak, hogy nem kell a pénze, a segít­sége ... De ... Aztán mégis kellett. A Martinelli téren már várt rám Bonito a barátnőjével. Én a fiúval elmentem telefonálni, szállodát rendelni Bécsben. Bonito nagyon jó szervező volt, nem úgy mint Pietro, aki maga a megtestesült trehányság, aki néhányszor engem is nagy bajba sodort. O volt az, aki megígérte, hogy eltesz láb alól. De erről majd később. Bonito mindig pontosan készítette elő az utat, azért is telefonáltunk együtt, hogy tudja a helyet, ahová a bécsi rezidenst küldeni kell. A címek, telefonszámok Bo­nito cetlijén sorakoztak, én hív­tam fel őket sorban. A Ta­bor-Straßen találtam egy he­lyet, fogalmam sem volt, miféle szálloda lehet, az 500 schillin­ges szobaárból következtetve nem túl elegáns. Akármilyen is, egy éjszakát elviselek vala­hogy. Bonito adott pénzt busz­jegyre, meg 1000 schillinget szállodára és költőpénznek. Délután 5 órakor indult a Bla- gus-járat. Senki nem kísért ki az állomásra, nem integettek utánam zsebkendővel. Miért tö­rődött volna bárki is Novák Éva Bernadettel? Csak egy magyar turista voltam a sok közül, aki az osztrák fővárosba igyekszik. Ki tudhatta, hogy ott van a zse­bemben egy kis csomag, alig öt deka.. . Hegyeshalomnál először a határőr jött fel a buszra, elkérte az útleveleket, rövid pillantást vetett rájuk, majd leszállt. Azt gondoltam, nemsokára indu­lunk, de feljött a vámos is. Ők kifelé menet nem szoktak ellenőrizni, rögtön rossz érzé­sem támadt. A Karacsi reptér jutott az eszembe, az a pillanat, amikor beléptem az előcsar­nokba, s az ottani vámos men­ten magához intett. Később megtudtam, már várt rám . . . A vámos mindenkitől elkérte az útlevelét, futó pillantást ve­tett rájuk, majd visszaadta. Mellettem egy osztrák srác ült, az útlevele a vámost nem érde­kelte, az enyémet viszont ott szorongatta a kezében.- Asszonyom, megkérem, vegye magához a csomagjait és jöjjön velem. Megéreztem, hogy baj van. Csak engem szállítottak le, a többiekkel ment tovább a járat! Ők már a bécsi buszpályaudva­ron lehettek, amikor én a he­gyeshalmi vámosok irodájában aláírtam a jegyzőkönyvet. Eb­ben az állt, hogy a dzsekim zsebében találtak egy kis cso­magot, s abban kábítószergya­nús fehér port. Megszűnt az akaratom, azt tettem, amit mondtak. A rendőrkocsi jóval száz fölött robogott a pályán. Nyitott szemmel bámultam az elsuhanó fényeket. Jobbról egy dombvo­nulat, fényes ablakszemek vilá­gítanak a sötétben. Mintha csak otthon lennék Kőszegen, a Ki­rálydomb oldalában. Megérkeztünk a börtönhöz. Bekísértek a kapun, aztán a te- kervényes folyosón egy cellá­hoz. A rendőr kinyitotta az ajtót és intett. Beléptem a szűk he­lyiségbe. Az éjszaka csendjé­ben felerősödve hallatszott a zár kattanása. Lejegyezte: Halász Kálmán Copyright: Atlantic Press Munkahelyi románc A párkapcsolatok harmada a munkahelyeken szövődik. A férfiak 70 %-a álmodik arról, hogy közelebbi ismeretségbe kerül kolléganőjével, a hölgyek fele úgy véli, hogy a munkatár­sak közti románc légkörjavító. „Szakértők” szerint egy mun­kahelyi viszony két évig tart. S ZAJ PEREXP RES S 'L Ha ma 12 óráig - akár telefonon is - feladja és kéri, a holnapi lapban ezen a helyen már olvashatja hirdetését. Hirdetésfelvétel: Salgótar­ján, Erzsébet tér 6. Telefon: (32)-311-504,316-455/215-ös mellék. Eladó F8-50 gázkonvektor kitűnő állapotban, 6 hónap garanciával. Tel.: 32/316— 496. 18 h után. A Hírlap receptje: Lucskos káposzta Hozzávalók: 50 dkg sertésol­dalas, 1 kg fehér káposzta, olaj, 2 evőkanál liszt, 1 nagy csokor kapor, 1 marék csombor, 1 dl tejföl, só. Nagyobb darabokra vágjuk a húst, és annyi sós vízben tesz- szük fel főni, amennyi ellepi. Amikor már félig puha, hozzá­adjuk az ujjnyi széles laskára vágott káposztát, beletesszük a kaprot, meg a csombort, és le­fedve, együtt puhára pároljuk. Az olajból a liszttel világos rán­tást készítünk, besűrítjük vele a lucskos káposztát és jól össze­forraljuk. Tálaláskor kidobjuk belőle a kaprot meg a csombort, és megtejfölözve adjuk asztalra a lucskos káposztát. ŐRZŐ ANGYALOK. Hollywood nyugati városrésze Los Angeles közelsége miatt közbiztonsági szempontból nagyon veszélyes. Ezért megalakították a különó'rző bri­gádjaikat Guardian Angel - Őrangyal néven. A fiúk felve­szik a harcot kábítószeresekkel, a gangekkel is. (FEB-fotó) Egyperces nyelvlecke A Nógrád Megyei Hírlap International és az ILS Nyelviskola közös játéka anguage chool Lapunk és az ILS Nyelviskola közös játéka angol és német nyelvű fordulóval folytatódik. Akik bekapcsolódnak, azok mindennap feleleveníthetik tudásukat egy egyperces nyelvlecke segítségével. A két hétig, naponta megjelenő mondatok közül az egyik válaszol a 12. alkalommal, szombaton megjelenő kifejezésre. Keresse meg ezt a mondatot, és ha játszani szeretne, küldje be a lapból kivágva az ILS Nyelviskola címére: 3100 Salgótarján, Pf.: 28. A német megfejtéseket "Sprechen Sie Deutsch?", az angolt továbbra is "Do you speak English?" jeligére várjuk. E fordulónk beküldési határideje: 1994. december 1. A helyes megfejtést beküldők között kéthetente kisorsolunk egy 1000 Ft értékű nyelvkönyvet és egy negyedéves Nógrád Megyei Hírlap-előfizetést; négyhetente, két egymást követő megfejtést beküldők között az ILS Nyelviskola egy 60 órás nyelvi kurzusát és a Nógrád Megyei Hírlap féléves előfizetését. Mai angol mondatunk: O iv/io. IS HE STUCK IN A TRAFFIC JAM? Mai német mondatunk: * 11/10. FAHREN SIE IM RAUCHERABTEIL? Játsszon velünk és nyerjen! A beküldő neve, életkora és címe: Köszönjük, hogy ma velünk tartott, legyen továbbra is olvasónk! AJÁNLÓ HOLNAPI LAPUNKBÓL Indul önvédelmi sorozatunk Életünkben gyakran tapasztal­juk az erőszak jelenlétét. Bármikor kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy meg kell vé­deni magunkat. Sorozatunk első részében Kovács István és Csancsár Sándor mellső fojtás karsöp­réssel történő védését mutatja be. (7. oldal) Ügyeletes riporter: Dudellai Ildikó - (32)-316-455 Álmomban újratemettek Jfülönös álmom volt a minap. IN Állami pompával újrate­mettek. Ott volt az egész város, az önkormányzat, természete­sen ők szigorúan magánember­ként. Jobbra tőlem cserkész- csapat állt díszőrséget, balra tőlem úttörők sorfalat. A fejfámnál ökumenikus pap­ság misézett, míg mögöttem az OTP őszintén siratta a ka­matadóját. A szónok elcsukló hangon, hogy végre hazai föld­ben, városunk szülötte, aki oly sokat, oly nagyot, oly mara­dandót, annyira kitartóan, megalkuvás nélkül. Öregbítette a messzi távolban is, melyre most már méltán lehetünk büszkék. Mert ez a város hálás és nem felejt, megbecsüli, sze­reti, csak áldozni ne kelljen rá. Néha ebből merít erőt, hogy tovább éljen mindannyiunk szí­vében, amelyből vétetett. E te­mető legyen neki és nekünk most már mindig, meg ezentúl, a hosszú út vége. Amíg élt a rendszer, a kormány, a hata­lom, cinikusan, közömbösen, gáncsolta, szombatonként el­tűrte, de fel nem érte. Próbált kitörni, de sohasem betörni, pedig tengődött, kalló­dott, nyöglődött, évődött. Ezért megalázták, kiközösítették, bé- listázták, a marxisták, bicsérd- isták, zongoristák, kálvinisták, filatelisták, imperialisták. Már nem bírta, egy nap kitántorgott, elhagyva itt hagyva hazát, a mamát és Belindát. Odakint ta­lált egy új hazát, egy nagyma­mát és Belindát. De a szíve az mindig - ott is állandóan — az maradt - vallotta is, hogy a legdrágább és legkényelmesebb a hazai földben. Odakint jelentek meg elő­ször, megmutatta, bekenték és terjesztették, ez tükrözte ébren tartotta, felszította és vihart ka­vart. Már a második évben megkapta, még idejében elment vele, és a következő évben már maga a miniszter adta át. Utána, még kétszer, majd jött a nagydoktori, a kisdoktori és a doktori, közben Belinda csend­ben elment, a kapuból még visszanézett. Tőlünk távol is szerény, csendes, zárkózott, visszahúzódó, magába forduló, évforduló, felforduló. Évente egyszer, néha kétszer üzent, de mi nem. Újra üzent, de mi most sem. Nem haragudott, mert sze­retett mindannyiunkat, mert mi is magyarok vagyunk. Aztán egy csendes éjjelen, ott Párizs mellett, a Kaspi-tó partján, egy utolsót, egy legutolsót és egy legeslegutolsót dobbant, és el­ment oly csendben, ahogy jött. Lábujjhegyen, kis átmeneti ka­bátjában, melyben oly sokat ült a zongora mögött, amikor meg­komponálta árnyékszék-fogla- lóját. Odakint csak néhány ma­gyar siratta a pénzét, melyet most már soha. Idegen temető, árvalányhaj, parókába fonva, utolsó útjára csak Morzsa és a házvezetőnő kísérte. Fújt a szél, szakadt az eső, bugyi és szem nem maradt szárazon. Sok idő eltelt, amíg hiány­zott, ameddig rájöttek, megér­tették, felfogták és eldöntötték. Megtalálták, engedélyezték, (vigyék a fenébe morogták) közben elfogyott a pénz, kellett segélyre. Adakoztunk gyűjtöt­tünk, végre összejött, majd sző­rén szálán eltűnt. Reményked­tünk, feljelentettük, végül már az Interpol is, a sajtó szerint ilyent is csak nálunk csinálnak. A város megmozdult, egy emberként, a jelszó, hogy moz­dulj Gyarmat! Végre újra, most már őrizték, éjjel nappal, amíg ez a nagy nap van. Most végre újra itthon, temető, sírhant, kopjafa, áfa. Mindannyiunk szívében, örökre, ott a nyolcas parcellában, jobbra a második. M ár-már alig látszik, ahol lehajtotta fejét, belepte a szemét. Soós Gé?a NÓGRÁDI HÍRLAP BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA az Axel Springer-Magyarország Kiadói Kft. lapja. Felelős vezető: az ügyvezető igazgató. Főszerkesztő: DR. TANKA LÁSZLÓ. Felelős kiadó: az AS-M Kft. ügyvezető igazgatója. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6. Postafiók: 96. Telefon: 32/316-455, Telefax: 32/312-542, 32/311-504. Főszerkesztő: 32/310-589. Irodavezető: 32/312-542, Hirdetési csoport: 32/311-504, Az előfizetők részére terjeszti ügynökségei révén az AS-M Nógrád Megyei Irodája. Árusításban terjeszti a BUVIHIR Hírlapker. Rt. (1133. Budapest, Véső u. 3., Telefon: 1203-345, Fax: 1129-5688) Nógrád megyében működő Árushálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál Salgótarján, Erzsébet tér 6. (Telefon: 32/316-455) es ügynökségeinél, a Nógrád Megyei Hírlap hírlapkézbesítőinél, postautalványon és átutalással a Mezőbank Rt. Salgótarjáni Fiók 379-98903 sz. számlájára. Előfizetési díj egy hóra 375 Ft, negyedévre 1125 Ft, fél évre 2250 Ft, egy évre 4140 Ft. Előállítja az Egri Nyomda Kft. Eger, Vincellériskola u. 3. sz. Felelős vezető: Kopka László HU ISSN 0865-9095

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom