Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-17 / 271. szám
6. oldal Életmód - Szabadidő 1994. november 17., csütörtök ASSZONY A FŐNÖKI SZÉKBEN Anya, már megint dolgozni voltál? Úgy tudja, szeretnek vele dolgozni a beosztottjai. Nem hajszolja a sikert, de tisztában van azzal: az anyacég egyik első embere elvárja, hogy sikeres legyen. Az ideális női főnök szerinte is határozott, szigorú és persze következetes. Istókné Horváth Ildikó valójában főnök volt és főnök lett, miközben - bevallása szerint nagyon nehezen - megélte a cége átalakítását. A Közép-magyarországi Tejipari Vállalat jogutód nélkül megszűnt, és telephelyének egy részét vásárolta meg a magyar-olasz Latti Kft. Ő, a hajdani labor-, és művezető termelési és kereskedelmi igazgatóvá lépett elő. — Tudja, milyen főnöknek tartják?- Csak sejtem, hogy a beosztottjaim mit mondanának rólam, de úgy hiszem, igazságos vagyok mindegyikükkel szemben. Sajnos, lobbanékony a természetem, de a velem dolgozók szerencsére szakmabeliek, így nem kell magyarázkodnom előttük. Tisztában vannak azzal, hogy Istókné Horváth Ildikó: Igénylik a barátias kapcsolatot Fotó: Rigó Tibor a letolásaim nem ellenük, hanem értük, a jobb eredményért szólnak. Elvem, hogy mindig elsősorban önmagámmal szemben legyek kritikus, viszont ezt elvárom a többiektől is. _ — Vezető és beosztott között Ón szerint fontos a közvetlenség?-Igen, s esetünkben főleg azért, mert a közvetlen termelésben dolgozók fele nő. Igénylik a barátias kapcsolatot, azt, hogy a magán jellegű problémáik elől se zárkózzunk el.-Az olasz anyacég egyik első embere, ügyvezető igazgatója is hölgy. Milyennek ismeri őt?- Magyar származású, huszonegy éve él Olaszországban. Egyébként főnök típus: határozott, szigorú és következetes.-Hogy viseli a család a hosszú távolléteit?- Nagyon sokat jelent nekem, hogy a férjem megértő, sokat elvégez a háztartási munkából. Az elsős és negyedikes fiam azért egy-egy hosz- szú nap után szinte mindig megkérdezi: anyu, már megint a Lattinál voltál?- Mit tesz, ha névtelen telefont vagy levelet kap?- Először is meglepne, mivel még soha nem volt részem ilyesmiben. Amennyiben úgy érezném, hogy van egy apró valóságalapja annak, amit a tudomásomra hoztak, elgondolkoznék, s addig nem nyugodnék, míg utána nem járnék a dolgoknak... (M.J.) KÖTÖGETÉSRE, HORGOLÁSRA JÓ ALKALMAT KÍNÁLNAK A HOSSZÚ ESTÉK „Huzatpulóver” - színes fonalmaradékokból A hosszúra nyúló őszi-téli esték jó alkalmat kínálnak kötöge- tésre, horgolásra. S aki az unokáknak karácsonyra praktikus, hangulatos meglepetést szán, keressen elő a maradékok kosarából színes fonalakat: ízléses, kedves holmit, úgynevezett huzatpulóvert készíthet belőlük. Előnye a nagyon kényelmes, mutatós ruhadarabnak, hogy könnyű T-vonallal készül, s horgolása egyáltalán nem időigényes. Egyszerű egyráhajtásos pálcákból kell horgolni; a sorminták színeit tetszés szerint, változatosan lehet variálni. Az alapminta ajánlott sorszínei: középkék, narancs-, nap- és citromsárga, továbbá zöld és tengerészkék. A kötött huzatpulóverhez hasonló színeket lehet használni. A leszámolható minta alapján dzsörzé — színén sima, visszáján fordított - kötéssel dolgozhatunk. Tetszés szerint vagy a munka visszáján vezetjük a színes szálakat, vagy egymásba fogva készítjük el a mintát. ajándékot terveznek, még egyáltalán nincsenek késésben. Tapasztalni fogják ugyanis, hogy - éppen a darabok egyszerűsége miatt - gyorsan halad a munka, így a következő hetekben több huzatpulóverrel is könnyen elkészülhetnek. MAJA HAGYOMÁNYOK SZERINT. Dr. Lonnie Hammargren építész, az ősi maja kultúra kutatója az indián építkezés hagyományai szerint építette fel új házát. Modern, de múltat idéző otthona a maja piramisok alaprajzait követi. Mézes receptek - nem csak ínyenceknek Molnár Béláné (Bátonyterenye) ajánlatai Mézes puszedli 17 deka kristálycukrot és 17 deka mézet együtt megmelegítünk. Adunk hozzá 2 tojássárgát, fél kg lisztet, 1 késhegynyi szódabikarbónát, pár szem darált szegfűszeget, 1 kávéskanál fahéjat és körülbelül 2 deci tejfölt. Jó simára eldolgozzuk, utána apró kis gombócokká kiszaggatjuk és zsírozott tepsiben megsütjük. Ha kisült, a következő mázban meghem- pergetjük: 2 tojásfehérjét, 4 evőkanál cukrot és 1 evőkanál ecetet gőzön felverünk. A pu- szedlit beletesszük egy nagyobb tálba és ráöntjük a habos masszát. Jól összerázzuk és gyúrótáblára egymás mellé kirakjuk száradni. (Sipos Tiborné, Salgótarján) Belga mézes 3 tojássárgát 3 evőkanál porcukorral, egy késhegynyi szódabikarbónával habosra keverünk. Adunk hozzá 6 evőkanál meleg mézet, 6 evőkanál lisztet, a 3 tojás keményre vert habját és apróra vágott cukrozott gyümölcsöt. Egy tepsit kivajazunk, a tésztát vékonyan szétkenjük benne, tetejére apróra vágott diót vagy mogyorót hintünk és megsütjük. Ha kisült, tetszés szerinti formákkal kiszúrjuk, de szeletelhetjük is. (100 éves recept, a nagymama megőrzött füzetéből) Mézes szelet 1 egész tojást, 15 deka cukrot, 2 evőkanál mézet és 1 kávéskanál szódabikarbónát hidegen összekeverünk, majd folytonos keverés mellett körülbelül 3 percig főzzük. 45 deka liszttel gyúrótáblán összegyúrjuk és tepsi hátán 4 lapot sütünk belőle. Tetejére csokoládémázt főzhetünk, de porcukorral szórva is finom. Töltelék: 20 deka vajat 20 deka porcukorral habosra keverünk. 4 deci tejből 4 evőkanál liszttel sűrű pépet főzünk. Ha kihűlt, összekeverjük a vajas krémmel és a lapokat megtöltjük. (Dr. Schmidt Andrea, Kisterenye) Egymillió gyermekhalál megelőzhető lenne A szoptatás fontosságát számos egészségügyi fórumon hangsúlyozták már, a Lancet című brit orvosi folyóirat most konkrét adatokkal is szolgál. A lapban megjelent cikk szerint évente egymillió csecsemőhalál lenne elkerülhető, ha az anyák nagyobb gondot fordítanának a szoptatásra. A írás hatékonyabb cselekvést sürget e téren az egyes országok politikusaitól és az ENSZ-től. A szoptatás jótékony hatású az anyára és a gyermekre egyaránt. Csökkenti az ismételt teherbe esés lehetőségét - ezáltal megakadályozza, hogy egy gyorsan bekövetkező második terhességben a legyengült szervezetű asszony életképtelen gyermeket hozzon világra - és szerepe van a klimax ideje előtti mell- és petefészekrák megakadályozásában. Segít megelőzni az újszülöttkori fertőzéseket, és az egyik legtöbb gyermekáldozatot követelő hasmenés ellen is védő hatású. A Lancet cikke szerint, ha valahol a világon évente egymillió gyermek életét megmentő oltóanyagot találnának fel, akkor az egészségügyi szervek nem késlekednének ennek elterjesztésével. Az anyatej a cikk szerint pontosan egyfajta „oltóanyag”, amely mindezeket tudja, és még ennél sokkal többet is. Hasonlóan a Lancetben jelent meg az a cikk, amely svéd kutatók megfigyeléseiről ad hírt. Szerintük a későbbre halasztott szülés védő hatású lehet a petefészekrákkal szemben. Az uppsalai egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, a 34 éves koruk után szülő nők 40 százalékkal alacsonyabb kockázatot viselnek arra nézve, hogy később petefészek- rákot kapnak, mint a 20 évesen szülő társaik. SZÁNTÓ PÉTER SOROZATA: HASUNK TÖRTÉNETE Két tucat fácánagyvelő TÓI Jmdjuk, a rómaiaknak két dolog kellett: kenyér és cirkusz. No, de kenyérből nem akármilyen, hanem az annona, vagyis az ingyen osztogatott kenyér. A római volt a világon az első birodalom, amelyik oly mértékben városiasodon, hogy természetes módon már nem tudta fönntartani önmagát. A j városokba tódult népet in- I gyenkenyérrel kellett ellátni. Julius Caesar például azzal I dicsekszik, hogy azok számát, akik annonában részesülnek, sikerült leszorítania 150 ezerre. No, ez nem tartott sokáig, mert fél évszázad múlva számuk már 320 ezerre emelkedett. Még később a plebejusok már nemcsak a kenyeret kapták ingyen: Septimius Severus császár ingyen olajat is osztatott nekik. (Ezzel, persze nemcsak Rómát segítette, hanem szülővárosát, Leptis Magnát is, mert parancsa úgy szólt, hogy az ingyen olajat e városból kell hozatni.) Marcus Aurelius a kenyérhez és az olajhoz még napi fél kiló zsírt is adott, valamint elrendelte, hogy a nép bort is kapjon. Ekkor morgolódott a palota kincstárnoka írásban is, hogy „mielőtt észrevesszük magunkat, még csirkét és sült libát is adunk nekik.” Bármilyen meglepő: a csirke, ez a ma mindennaposnak számító élelmiszer, akkor még újdonság volt. A csirke Indiában honos vadszámyas, ott háziasítottak, s már csak időszámításunk után, Róma közvetítésével ismerte meg Európát. Följegyzések szerint Augustus császár idején a birodalom népét évi 450 millió liter gabonával lehetett megetetni. Ennyi gabonát az itáliai félsziget nem is tudott megtermelni. A legtöbb Egyiptomból, Szicíliából és Eszak-Af- rikából érkezett. A kifinomult ízlésű rómaiaknak amúgy sem volt mindegy, mi honnan való. Pontyot például „jobb körökben” csak olyat volt érdemes enni, amelyet Róma városának két hídja között fogtak. Mármint a Cloaca Maxima közelében, ott, ahol Róma szennyvizei a Ti- berisbe ömlöttek. Ezen ne nagyon csodálkozzunk, mert még később, a császárkorban a csukákat és harcsákat fogyasztás előtt rabszolgák húsával etették. A savanyúságot Spanyolországból hozatták, ínyencek kizárólag francia sonkát ettek, görög és germán borokat ittak, az osztrigát pedig jég közé csomagolva egyenesen Angliából hozták, hajókon. A rómaiak nagy fűszerkedvelők voltak, arab és indiai közvetítéssel még a kínaiakkal és az akkoriban hihetetlenül távoli indonéz szigetvilág népeivel is kereskedtek. (Tőlük kapták a szegfűborsot, fahéjat, szegfűszeget.) (Csütörtökön folytatjuk) ÉRLELVE JÓ A PEZSGŐ. Akárcsak a jó bort, a pezs- gó't is érlelni kell, hogy elnyerje megfelelő' ízét. A képen látható gazda szerint mit sem ér a pezsgő, amíg nincs legalább „tinédzserkorban”. Még jobb, ha már nagykorú. A kézimunkázó nagymamák, akik több unokának is hasonló A kézimunkázó nagymamák akár karácsonyi ajándékként is elkészíthetik unokáiknak Fotó: Verebélyi Anití
