Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-17 / 271. szám
1994. november 17., csütörtök Az Önkormányzat Négy Eve - Bátonyterenye 5. oldal Az Ady most már a városé A Nógrádi Szénbányák Vállalat tulajdona volt az Ady Endre Művelődési Központ. Már felszámolás alatt állt a vállalat, amikor bérbe adta a házat a Typo Team Kft.-nek, amely működési ideje alatt viszont nem valósultak meg a közművelődési feladatok. Az önkormányzat kérésére a szénbányák 1991. április 30-ától nem hosszabította meg a bérleti szerződést a kft.-vei. Azóta a Bátonyterenye Kultúrájáért Alapítvány működteti a művelődési központot. Alapítói - a Bátonyterenye Barátainak Köre, az ön- kormányzat, a szénbányák, a Bányaipari Dolgozók Demokratikus Szakszervezete - pályázatokkal, támogatásokkal jól működő intézményt alakítottak ki. A ház tulajdonosa 1/30-ad arányban az önkormányzat volt. Amikor a szénbányák felszámolója értékesítésre meghirdette az Ady Endre Művelődési Központot, az önkormányzat vételi ajánlatot adott be. Ezt a szándékot a BDDSZ is erősítette. Ma már az Ady tulajdonilag az ön- kormányzaté. Ennek ismeretében az volt az a kérdés, továbbra is az alapítvány működtesse-e az intézményt? Legutóbbi ülésén a képviselő-testület azt a javaslatot fogadta el, hogy az Ady az önkormányzat önálló intézményeként működjön, de maradjon életben az alapítvány. így nagyobb eséllyel nyerhet az intézmény pályázatokon, ugyanakkor fenntartása többe kerül majd az ön- kormányzatnak, hiszen eddig részben járult hozzá a működtetéshez. Önálló intézményként fog működni a művelődési ház _____________________________________________ A z oldalt szerkesztette Dudellai Ildikó Nagy hiánypótló az iskolai tornaterem A bátonyterenyei képviselő-testület számára is gondot jelentett, hogy közel ezer gyereknek nincs tornaterme a Fáy András Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskolában, ezért megépítését már az 1992-es költségvetésben megtervezték. A 45 millió forintos építési költség 40 százalékát céltámogatással nyerte el az önkormányzat. Egy év alatt sikerült megvalósítani a beruházást, 42-szer 24 méteres játékterű a tornaterem. 1993 októberében avatták a tornatermet, amely nem csak az ISZSZI óráinak és diákjainak ad helyet, sportolhatnak A képviselők támogatják a templomépítést Többféle lakossági igényt jelenített meg az önkormányzat, amikor 50-100 ezer forinttal hozzájárult a különböző felekezeti templomok felújításához. Tetőfelújításokat, homlokzat- javításokat támogatott a képviselő-testület, a kisterenyei templom teljes tetőszerkezete megújult. Egy új katolikus templom terve is felvetődött a hívek között úgy, hogy támogatná-e az önkormányzat annak létrehozását a bányaváros, Ma- conka és a Mátra-lakótelep találkozási pontján. A képviselő-testület ingyen adta rendelkezésre a telket, Nagy Mihály polgármester személyesen beszélgetett erről Seregély István egri érsekkel. A katolikus hitközség e célra gyűjtést kezdeményezett, a templom tervei elkészültek. Miután időközben megváltoztak az egyházmegye határai, és Nógrád már a váci püspökséghez tartozik, a polgármester azt tervezi, hogy kihallgatást kér ez ügyben a váci püspöktől. Az önkormányzat támogatja a templomépítést. Bátonyterenyén a képviselő-testület ellenvetés nélkül adta vissza a volt egyházi tulajdonú ingatlanokat. Sajnálatos, hogy ezen épületek felújítása viszont nem történt meg, holott az önkormányzat megigényelte erre a pénzt a minisztériumtól. A kisterenyei római katolikus templom teljes tető- szerkezetét felújította az önkormányzat. MINDEN ADÓRENDELET ELKÉSZÜLT UGYAN, DE A NÉGY ÉV ALATT NEM ADÓZTATTÁK MEG A LAKOSSÁGOT Elsődleges fontosságú volt az intézmények működtetése Olyan viszonylagosan nehéz helyzetből indultunk, hogy egy 300 millió forintot alig meghaladó költségvetés mellett a 170 millió forintot közelítette az adósságállmány - mondta Nagy Mihály, Bátonyterenye polgármestere az önkormányzat négy évét ösz- szefoglaló beszélgetésünk elején. Ezek a gazdálkodáshoz, működéshez szükségek hitelek terheiből, kötvénykibocsátásokból adódtak, több évre elosztva - folytatta a város vezetője. Az első években 30 millió forintos volt a visszafizetési kötelezettségünk. A négy év alatt már közelíti a 900 milliós kiadási tervezetet a költségvetésünk. A módosítások után mintegy 162 millió forintos ez évi költségvetési hiány mutatkozik. Részben még a korábbi időszakról megmaradt követelések, illetve az újólag felvett hitelek miatt az adósságterhek a későbbi évekre elosztva 280 millió forintot tehetnek ki. így két oldalról tudom közelíteni. A kezdeti időszakban az adósság az éves költségvetés felét tette ki, most egyharmad teher az adósságszolgálatunk. Túlzottan rossz helyzetet nem alakítottunk ki, attól függetlenül, hogy 1991 és 1994 között mindig költségvetési hiánnyal küszködtünk. Azt mondta ki a képviselő-testület, hogy az intézmények működtetése elsődleges fontosságú. Ezen belül a fontossági sorrend: egészségügy, szociális ellátás, oktatás és művelődés. így dolgoztuk ki a költségvetési koncepciókat. Ez teljesült is. Az intézményhálózatot nem szűkítettük a négy esztendő alatt, kínnal-keservvel ugyan, de fenntartottuk. A fejlesztések, felújítások Emellett próbáltunk fejleszteni, igaz, hogy ebben különösebben látványos eredményeink nincsenek. Minden utcába vezetékes ivóvíz jutott el, még Szúpatakra is, bár ott van egy csaknem három kilométeres vezetékszakasz, amely mentén nem lakik senki sem. A vízvezetékes ellátást teljes egészében megoldottuk, miként az önkor- mápy?atj fçlaçlat,, vplt. Ez céltámogatással megvalósított fejlesztés. Ugyancsak érzékelhető, hogy a településen az elmúlt négy esztendő alatt jelentős számú új utat építettünk, 18 új út épült, kettő folyamatban van, és 11 utat újítottunk fel. Az ipari szakmunkásképző intézetben és szakközépiskolában tornatermet építettünk, 30-40 éves gondot oldottunk meg ezzel a közel 50 millió forintos beruházással. Hosszú, kitartó munkával sikerült megszereznünk a művelődési ház tulajdonjogát. Ez nem új fejlesztésként jelenik meg, ennyivel bővült az intézményhálózat. Mindenféle rafinériát be kellett vetnünk, hogy hozzájuthassunk. Nagyon fontos, hogy elkezdődött a szeméttelep építése, ez '86-tól húzódó probléma megoldása lesz jövő tavaszra, amikor készen lesz, most 70 százalékos készültségi fokú a munka. Óriási eredmény lesz, ha kikerül a szeméttelep a bányaváros közepéből. Sikerült olyan megállapodást kötni a kivitelezővel, hogy bár megfelelő szigetelőréteg lett volna maga a talaj, de ugyanannyi költségért nyugat-európai normáknak is megfelelő műanyag fólia szigetelé- ses szeméttelepet fogunk építeni. Ha az odahordott hulladékmennyiség drasztikusan nem változik, akkor ez 30-35 esztendőre biztosítja a szemét elhelyezését. * * * Amit nem tartunk elégségesnek: intézményeink felújítását nem tudtuk a szükséges ütemben elvégezni. Nagyobb munkák történtek, a Váci Mihály Gimnázium és a Kossuth Lajos Általános Iskola tetőszerkezetét felújítottuk. Ebben az évben a Kossuth iskolában, az ISZ- SZI-ben, a Bartók iskolában olaj fűtésről gázfűtésre térünk át. Mindig keveselltük a fejlesztésre fordítljatQ összpgpt,.mégis jó néhány dologban léptünk előre. Fejlesztettünk orvosi területen is. Új gépet vettünk a fogorvosi rendelőbe, EKG-készü- lékekkel láttuk el az orvosokat. A városnak kellett átvállalnia a kórháztól az orvosi ügyeletet, ami nem kis terhet jelentett, működési terhek jelentek meg ilyen módon, de ezeknek meg tudott felelni az önkormányzat. Az önkormányzat, személy szerint én is, nagyon sokat tettünk azért, hogy itt rendőrkapitányság legyen. 1992. szeptember 25-e volt az avatás napja. Példa értékű lehet az az összefogás, amit a megyei főkapitánnyal és a helyi kapitánnyal ezért megtettünk. A támogatási rendszer 1991- ben még jól működött a normatív támogatási rendszer. 1992- ben kevéssé követte a változásokat, '93-tól már szinte sehogyan sem. Az első esztendőben valamiféle automatizmus érvényesült a bérben, a dologi kiadásokban, ami mára teljesen elveszett. Nem a kiadásokat finanszírozza, hanem az önkormányzatok bevételeit biztosítja. Az önkormányzatnak ki kell egészítenie a normatív támogatásokat. A négy év bebizonyította, hogy korrekció nélkül nem működik jól a rendszer. A bölcsődénél több mint 200 ezer forint egy férőhely fenntartása, és egyetlen fillér normatívát nem kapunk. Az óvodáknál legalább ugyanany- nyival pótolunk, mint amennyi normatívát kapunk. Az általános iskoláknál 30-60 százalékos pótlást kell hozzátennünk a normatívához, a 3. számú kisegítő iskolánál száz százalékot. Csak a középiskoláknál közelíti a normatíva a működés költségeit. Egyenes tendencia volt, hogy 30, 45, 80, 160 millió forintos lett az éves költségvetési hiányunk. Amellett, hogy működtünk, volt egy kicsi fejlesztési arány, de vannak eredményeink, amelyekre büszkék is lehetünk. Ha a támogatási rendszer nem változik, igencsak nehéz helyzetbe kerülnek az önkormányzatok. Azt hiszem, ez a tendencia mindenhol fellelhető. A kis önkormányzatok kedvezőbb helyzetben vannak, mert kétmilliós támogatás tizenkét milliós éves költségvetésnél nagyon nagy arány. A nagyvárosoknál, ahol sokan laknak, viszonylag kis távolságban, fajlagosan jóval kisebb költségek vetődnek fel a városfenntartásnál. De nekünk a 80 kilométeres úthálózattal van 170 kilométer árkunk, útpadkánk, ami nem kevés. A település szétszórtsága sem könnyíti ezt a helyzetet. 84 négyzetkilométer a közigazgatási területünk, 16 ezer ember él itt. Bérlakásokkal, tömblakásokkal beépített területen lényegesen kedvezőbbek a fajlagos városfenntartási költségek, legyen az szemétszállítás, parkgondozás, járdatakarítás, utcai világítás. Ezek nagyon sok pénzt emésztenek fel, hiszen akkor is hat lámpát kell égetni, ha csak négy ház van egy utcában. * * * Eléggé magas a város bérlakásállománya. Rendeletet alkottunk az elidegenítésről, 50 százalékos értéken értékesítünk a műszaki becslés után. Két lépcsőben ugyan, de száz százalékos lakbéremelés lesz. A fenntartási költségeket messze nem fedezik még az emelt lakbérek sem. Néhány száz vételi szándék van, 1500-1600 bérlakás marad az önkormányzat tulajdonában. Ebben az esztendőben 12 bérlakást tudtunk felújítani, önkormányzati tulajdonú intézmények, épületek felújítására nagyon kevés pénz jutott. A költségvetési hiány Úgy érzem, egy költségvetési hiányt kétféleképpen lehet megközelíteni, ha az elfogadható mértékű. Ha hitelekből élünk és azt fejlesztésre fordítjuk, az egy későbbi időpont megelőlegezése, aminek az előnyeit már élvezhetjük. Ha hitelekkel küszködünk, az ösztönző, mert azt vissza kell fizetni. Két oldalról hajtja az embert. Az egyik oldalról teher, a másikról megtakarítás, mert az árak, költségek tendenciája nem lefelé szálló. Segélyezés, vállalkozás Segélyezésre az éves költségvetések csaknem tíz százaléka elmegy, de ez gyakorlatilag nem old meg semmit. Csaknem kétezer ember munkanélküli, 711-en kapnak tőlünk jövedelempótló támogatást, ezek szörnyű számok. Csak azon gondolkodni, hogy a segélyezésben próbáljunk előrelépni, nem megoldás. Az önkormányzat - helyzetéből adódóan - munkahelyteremtést nem tud megvalósítani, de nem is feladata. Soha nem értettem egyet azzal, hogy egy önkormányzat legyen vállalkozó. Az önkormányzat a vállalkozások feltételeit teremtse meg. Mi a kis induló vállalkozókat 50-100 ezer forinttal támogatjuk, ha lakossági szolgáltatásokat nyújtanak. Az adókat a lakosságra nem tudtuk kiterjeszteni. A lakossági személyi jövedelemadó mértéke fele az országos átlagnak - ez elmond valamit a jövedelmi viszonyokról. Minden adórendeletünk elkészült, de nem tudjuk megadóztatni a lakosságot. * * * A cél- és címzett támogatási rendszer jól indult. Kötelező feladatokhoz csatoltan, igaz hogy tartalma évenként változott. Egy óriási bakit viszont elkövetett: nem volt benne rendszerszemlélet. A vízbéru- házási támogatásnak kutyakötelessége lett volna legalább any- nyira erőteljesen vonzania a szennyvízberuházások céltámogatását. Nagyon sok támogatási rendszer működött, mi éltünk is ezekkel a lehetőségekkel, minden esztendőben nyertünk pályázati pénzeket, ezzel egészítettük ki a saját keretünket. Nagybátony faluban 1995-ben megépül a szennyvízcsatorna gerinc, Kistere- nyére már készülnek a szennyvízcsatorna-hálózat tervei, ez több mint 100 milliós beruházás lesz. 1991. januárjában bekapcsolták a 2000 állomáshelyen működő crossbar-központot. Ez most kevés, de sajnos, késik az a fejlesztés, ami még közel 1000 igényt kielégítene. Tavaly önerős lakossági gázhálózat épült, amely 900 lakást kapcsolt be Maconkán, Kiste- renyén, Nagybátony faluban. Előkészítés alatt áll a Rá- kóczi-telepi ellátás. Ez elsősorban lakossági áldozatvállalás volt, de a társuláshoz hozzájárult az önkormányzat, 10 millió forintért építettük meg a nyomásszabályzót. Kisterenyén és Nagybátonyban elkezdett feladatsor a temetőbővítés, ez két-három év alatt valósul meg. Nagy Mihály: Az önkormányzat a vállalkozások feltételeit teremtse meg ott az egyesületek, alkalmas rendőrségi edzésekre és városi rendezvények megtartására is. Nagy előrelépés Bátonytere- nyén, nagy hiánypótló a városi létesítmény. Tavaly októberben avatták fel büszkeségüket, az új tornacsarnokot
