Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-15 / 269. szám
4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1994. november 15., kedd INNEN’ONNAN A jövő évtől forgalmi adót kell fizetni a külföldieknek akkor, ha apportként eszközt hoznak be az országba. Megszűnik az áfatöbblet automatikus visszaigénylési lehetősége is és első számú szabályként csak az adóhivatalnak befizetett összegből Tehet levonni a visszajáró forgalmi adót. * A Magyar Biztosítók Szövetsége a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás jövő évi díjának a korábban beterjesztett 23,2 százalék helyett 24,1 százalékos átlagos emelését javasolta. * Nem szűnnek meg vasútvonalak jövőre - jelentette ki Lotz Károly közlekedési miniszter. Az 1995-ös évet arra szánják, hogy megvizsgálják: a csekély utasforgalmú vasutak helyett milyen más, gazdaságosabb módszer vagy eszköz alkalmazható. * Az első három negyedévben az összes magyar kivitel 7361 millió dollárt, a behozatal 10 115 millió dollárt tett ki. Az export az előző évhez viszonyítva dollárban 14,3 százalékkal, az import 16,2 százalékkal nőtt. * Egy év alatt 40-45 ezer tonna hulladék abroncs képződik Magyarországon, növelve ezáltal a korábbi években felhalmozódott hatalmas készletet. VALUTA vételi eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban Angol font 171,71 175,19 Ausztrál dollár 81,19 82,79 Dán korona 17,96 18,32 Finn márka 23,34 23,80 Francia frank 20,38 20,80 Görög drachma (100) 45,50 46,42 Holland forint 62,53 63,79 ír font 168,72 172,18 Japán yen (100) 109,93 112,13 Kanadai dollár 79,51 81,09 Kuvaiti dinár 361,18 368,42 Német márka 70,11 71,53 Norvég korona 16,12 16,44 Olasz líra (1000) 68,40 89,80 Oszt. schilling 9,96 10,16 Spanyol peseta (100) 84,28 86,00 Svájci frank 83,54 85,24 Svéd korona 15,00 15,30 USA dollár 107,86 110,00 ECU (Közös Piac) 133,46 136,18 Az oldalt szerkesztette Kolaj László FELEMÁS ÁLLAPOT SZENVEDŐ ALANYAI VOLTAK AZ IGÉNYLŐK Tisztázatlanok a földtulajdon-viszonyok- A földrendező- és földkiadó-bizottságokról szóló törvény már születése pillanatában is elhibázott volt, ugyanis ezeket a szervezeteket a jogszabály nem ruházta fel olyan hatósági jogkörrel, amely elősegíthette volna az egyértelmű, áttekinthető és határidőhöz kötött földtulajdon-rendezést - válaszolta Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára arra a kérdésünkre: miért került jogszabályalkotás sürgősségi listájára a földkiadó- és földrendező-bizottságokról szóló törvénytervezet módosítása? Az államtitkár szerint a föld- tulajdonosok felemás állapot szenvedő alanyai voltak, mert a kárpótlásra jogosultak és a részarány-tulajdonosok földjének kiadási mechanizmusa elvált egymástól: párhuzamosan, két külön bizottság végezte az ezzel kapcsolatos tennivalókat. A kárpótlási földalapok kijelölése és a földkiadó-bizottságok között sem volt összhang, ezért fordulhatott elő, hogy a részarány-tulajdonoknak mindösz- sze 40 százalékát tudták csak kijelölni.- A törvény módosításának felgyorsítása tehát azt a célt szolgálja, hogy a még „várólistán” lévő mintegy másfél millió részarány-tulajdonos birtokát mielőbb kimérhessék?- A félreértések tisztázása végett: nem földkimérésekről van szó, hanem arról, hogy az érintettek földtulajdonát hely- rajzilag bejegyezzék. A paragrafusmódosítás lényegében - ha úgy tetszik - kényszerítő jellegű: a földrendező-bizottságoknak 1995. március 31-ig be kell fejezniük a földkiadást. Azokon a helyeken, ahol a törvény szabta határidőig nem történik meg a részarány-tulajdonok kijelölése, ott a közgyűlésnek kell döntenie: új bizottságot választ vagy a földművelésügyi hivatal közreműködésével hatósági sorsolás útján folytatják le a földkiadást. 1995. december 31-e a legvégső határidő.- Ezt követően már az érintettek „bőrére” megy, ha a bizottságoknak nem sikerül az adott területen a föld tulajdon- viszonyait rendezni. A tulajdonosok ugyanis azt kockáztatják, hogy ha a későbbiekben ténylegesen szeretnék kiméretni a földjüket, elveszítik azt a kedvezményt, amelyet ma a törvény számukra biztosít. Nevezetesen a földkimérési költség 50 százalékos visszatérítésének a lehetőségét. Nem kétséges: ezek nagyon kemény feltételek, de a kormány programjának megfelelően legkésőbb 1996-ra be kell fejezni a tulajdonviszonyok rendezését. Újvári Gizella NE HAGYJUK KÁRBA VESZNI A TERMÉSZET AJÁNDÉKAIT! Gyógynövényünk: a csipkebogyó Sokan szedik ősszel a csipkebogyót. Ilyenkor a tüskék bökésének, szúrásának kivédésére ajánlatos kesztyűt is felvenni. A kemény bogyókból tea lesz, a puhábbakból lekvár. A teának valót szántani kell. Ez történhet egészben, vagy kettévágjuk a bogyót, a magját késsel kikaparjuk, és a külső, húsos részt szárítjuk meg. A szárítást jó időjárás esetén a napon is végezhetjük, zsákon, papíron, esetleg szárítókereten. Ügyelni kell a vékony rétegű szétterítésre. így megakadályozható a befülledésből eredő penészedés, rothadás. A csipkebogyó teáját javasolják magas vérnyomás, epe-, máj-, bélhurut-, valamint gyo- morbántalmak esetén. Magas C-vitamin tartalma miatt (főleg télen és járványos időszakokban) nagy mértékben fokozza a szervezet védekező és ellenálló képességét. A lekvárt a párom a következőképpen készítette: Alaposan megmosta, majd a kocsányától megtisztította a bogyókat. Aztán puhára főzte, és óvatosan átpasszírozta, hogy a magok ne nyomódjanak széjjel, mert a bennük lévő pihés gubacsok „szúróssá” tennék a lekvárt. Az átpasszírozott masszát lemérte, s kilójához 80 deka kristálycukrot téve folyamatos keverés közben bő fél óráig főzte. Amikor megfelelő sűrűnek találta, kimerte az előmelegített befőttesüvegekbe. Másnapra a lekvár teteje meghártyásodott, és csak ekkor kötötte le az üvegeket. Csipkebogyóból is készíthető szörp: a bogyókat jól meg kell mosni, aztán ledarálni. A ledarált gyümölcsre a duplájának megfelelő vízmennyiség kerül. Ezt lassú tűznél kell felmelegíteni. Az így nyert levet 2-3 napig „pihentetni” kell. Utána szitán, plusz gézen átszűrik. Ha ez megtörtént, akkor minden liter léhez 80 dekagramm kristálycukrot adagolva sziruppá főzik. A szirupba csöppnyi borkősavat kevernek. Mikor a háziasszony megfelelő sűrűnek találja, kimeri az előmelegített üvegekbe. A csipkebogyó voltaképpen bionövény, hisz' ellentétben a kertjeinkben termelt növényekkel, gyümölcsökkel, többnyire nincs permetezve, vegyszerezve. Ajánlatos az úttól távolabbi részeken szedni. Hunyadi István Hatarjaras - járhatatlan utakon A gazdálkodóknak az idén igazán nem lehet panaszuk az őszi időjárásra. Volt elegendő csapadék a talajmunkák jó minőségű elvégzéséhez és az őszi vetések kezeléséhez. Megfelelő ütemben lehetett betakarítani, és a vetéshez is volt elegendő csapadékmentes nap. így aztán a gazda szemének bíztató az őszi határ képe, hiszen szépek a gabonavetések. Az őszi mélyszántások barázdaszeleteitől is egyre inkább sötétlik a táj. Aki így ősszel kijut a határba, az nem csak a gondos munka gyümölcsét tapasztalhatja, hanem láthatja, hogy az utak mentén a vetések keresztül-kasul le vannak taposva. Ha az úton van egy kis kátyú, akkor sajnálva a gépet, vagy a gépkocsit az esetleges összesározástól, inkább azt választják, hogy lehajtva az útról a vetést vagy a szántást tiporják meg. Aki földdel bánik, csak az tudja, hogy mennyi energiába, veszödségbe és költségbe kerül, mire kikel a növény a talajból. Jobb esetben 10-20 méteres szakaszokban van letaposás, de látni olyan táblát is, ahol az úttal párhuzamosan, a tábla egész hosszában kezdtek el egy új „ utat”. Az igazsághoz az is tartozik, hogy az utak egyre inkább gazdátlanná válnak. A törvények értelmében a dülöutak önkormányzati tulajdonba kerültek úgy, hogy fenntartásukra az állam nem tud forrást biztosítani. Korábban a nagyüzemek az utak javítását elvégezték, de a földek privatizációja után az útkarbantartás felelőssége is elaprózódott. M inden településen - a pontosan elvégzett munka becsületének érdekében - haladéktalanul megoldást kell találni arra, hogy a dűlő utakat rendeltetésszerűen lehessen használni. Varga András- Elhagyott az asszony, mert tele lett a köténye a mezőgazdasági termeléssel. Ferter János rajza Élelmiszerek versenye A Hungexpo Rt. Agro Stúdiója november 23-a és 26-a között rendezi meg a budapesti vásárközpontban a Nemzetközi Élelmiszeripari és Élelmiszergépipari Szakkiállítást, a Foo- dapest ’94-et. A vásárral egyidejűleg kerül sor a Kiváló Minőségű Élelmiszer (High Quality Food) termékversenyre. A hazai és nemzetközi érdeklődés az idén minden várakozást felülmúl, amit az is mutat, hogy a versenyre 156 terméket neveztek be, közülük 13 a külföldi. A díjra pályázó készítmények többsége baromfi, illetve hústermék, és sok mélyfagyasztott élelmiszert is neveztek. A Foodapesten nagydíjat nyert termékeket külföldön is jegyzik. A világhírű német Nieder- reuther cég a Foodapesten kapott ajánlólevél, illetve a nagydíj alapján bevezeti és ajánlja a nyertes termékeket a német piacon. Mielőbbi törvényre várnak a minőségi bortermőhelyeken A kormány sürgős eljárást kérve terjesztette az Ország- gyűlés elé a hegyközségi szervezetekről szóló törvényjavaslatot. Erről beszélgettünk dr. Bálint Györggyel, a neves szakíróval, országgyűlési képviselővel.- A hazai szőlő- és bortermelés fejlesztésében jelentős állomás ez a törvényjavaslat, mert a magyar borok minőségés eredetvédelmének szervezeti kereteit teremti meg. A hegyközségeknek nagy múltjuk van: 1949-ig 800 községre kiterjedő szervezetet alkottak. A törvényt most 430 település több mint százezer bortermelőjének érdekében hozzák.- Milyen szervezeti keretek között működik majd egy-egy hegyközség?- Ezek tulajdonképpen a minőségi bortermőhelyek szakmai önkormányzatai lesznek. Köz- testületi formában működnek majd. A borvidéki szervezeteket a hegyközségi tanácsok fogják össze, országos szervezetük pedig a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa lesz. Önkormányzati jellegükből következően önmaguk döntik el, mit tesznek termékeik minőségének javításáért, hogyan kívánják védeni a márkájukat. Nem csak döntéseket hozhatnak, hanem joguk lesz ellenőrizni a végrehajtást is.- Mindez magyar sajátosság, vagy van rá külföldi példa is?- Nemrégiben Reimsben jártam, a francia pezsgőgyártás fővárosában. Ott sok évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek. Meghatározzák, melyik dűlőben, milyen termésmennyiséget lehet az adott évben betakarítani. A többletből nem szabad pezsgőt, legfeljebb csak borpárlatot készíteni. Azzal, hogy maximálják a termés mennyiségét, a minőséget és az árszínvonalat védik. A hegyközségeknek joguk van meghatározni a betelepíthető szőlőfajtákat is. Aki nem aszerint jár el, nem adhatja el a hegyközség neve és címkéje feltüntetésével a termését. A csomagolást, a palackozás formáját és módját is meghatározzák. Aki az adott márkanevet kívánja használni, nem térhet el az előírásoktól...- Mikor érjük ezt el Magyar- országon is?- Nincs szükség évtizedekre. (koós) Hová tűntek a jól képzett varrónők Balassagyarmatról? Az előző évek egyik napról a másikra való kínlódása után az idén jobbak a piaci körülmények, amit a korábbinál sokkal nagyobb értékű megrendelések bizonyítanak - érzékelteti piaci pozíciójuk jó irányú elmozdulását Boros László, a balassagyarmati Ruházati Kisszövetkezet igazgatóságának elnöke. A Vám- és Pénzügyőrség által kiirt pályázatot elnyertek. Ők gyártják az állomány részére szükséges egyenruhákat.- Jól jött ez a megbízás, mert a hagyományos bérmunkát kérő külföldi partnereink részéről csökkent a megrendelések száma és értéke. A megbízás 130 milliós feladatot jelent, és több évre szól. Ebben az esztendőben 30-40 millió forint értékű egyenruhát adunk át a testületnek. Előnyt jelent, hogy negyedévre előre megkapjuk az igényeket, nem úgy, mint a külföldi megrendelőknél. Az év végéig még 8 millió értékű kötelezettségünk van. Ezen kívül 70-80 ezer márka bérmunka elvégzése vár ránk - ismerteti kedvező helyzetüket az elnök.-A megnövekedett feladathoz van elég munkáskéz?-Tíz-tizenöt főt azonnal fel tudnánk venni. Hirdettük is. Azok, akik jelentkeztek, nem feleltek meg a minőségi követelményeknek. Azt hittük, hogy a kvalifikált munkaerő elkezd majd mozogni. Tévedtünk. Pedig Balassagyarmaton és vonzáskörzetében van elég jól képzett varrónő. Három évvel ezelőtt hagytuk abba a szakmunkásképzést. Előtte tíz évig, esztendőnként 10-15 fő tanuló szerezte meg a szakmunkás-bizonyítványt, ami nem kevés.- Hová tűntek az ügyes kezű asszonyok, lányok?- A feketegazdaságba.- Milyenek a keresetek? -Átlagban havi 15-16 ezer forint. Termékösszetételünk sem nagyon változik: blézert és zakókat gyártunk. Ez növeli a begyakorlottságból fakadó előnyöket. Amennyiben a hiányzó 10-15 fő jól képzett kolléganő hozzánk csatlakozna, a mostaniak bérét azonnal, akár 15-20 százalékkal is fel tudnánk emelni, mert az állandó költségeket csökkenteni tudnánk - hangsúlyozza Boros László.- Ilyen kényszerhelyzetben mit tudott tenni?- Alvállalkozókkal próbálkozunk. Az elsők közül hárommal megszüntettük az üzleti kapcsolatot, mert nem adták a minőségi követelményeket. A mostani négy viszont eleget tesz ez irányú kívánságainknak. A megyében Szécsényben dolgoznak nekünk. Rajtuk kívül még Debrecenből, Siófokról, Nyíregyházáról vesszük át a nekünk gyártott termékeket. Nyáron nagyon sokat túlóráztak a szövetkezetben dolgozók, ami növelte az előállítási költségeket. Az év fontos jellemzője még, hogy munkahelyteremtő pályázaton több mint 6 millió forintot nyertünk. Július 1-től havonta 580 ezer forintot kapunk, melyet a bérek egy részére, a közterhek fizetésére és a hitel csökkentésére használhatunk fel. E nélkül nem tudtunk volna talpon maradni.- Milyen évet zárnak??- Eddigi számításaink szerint az idén sem leszünk veszteségesek. Ha marad a jelenlegi kedvező piaci helyzetünk, akkor 1995. július végére minden adósságunkat kifizetjük, utána nagyobb összeggel kívánjuk növelni az itt dolgozók jövedelmét. Venesz Károly Oláh Andrásné és Kakas Józsefné szabászok, az erdésznadrágokhoz szükséges anyagot szabják Fotó: Gy. t.
