Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-12-13 / 267. szám

8. oldal Hétvégi Magazin • Közélet 1994. november 12-13., szombat - vasárnap Zajjal jár a takarítás? Tiltakozás kíséri a kormány minden személyi döntését. Sű­rűn hallani a vádat: a Horn-komány politikai tiszto­gatást folytat az államélet leg­különbözőbb szegmentjeiben, felkészült szakemberek sorát állítja föl, hogy saját embereit ültesse helyükbe. Jogos a vád? Adatok szerint a kormányváltás óta a sze­mélycserék a foglalkoztatottak 1,8 százalékát érintették. Meg­ítélés kérdése, hogy sok ez vagy kevés, de túlzásnak tűnik politikai tisztogatásról be­szélni. Már csak azért is, mert az elmúlt négy év elég okot szolgáltatott egyes vezetők szakmai tudásának megkérdő­jelezésére. A választópolgár voksaival ezért is mondott föl a hatalom gyakorlóinak. En­nek fényében a személycsere­arány egyáltalán nem magas. A politikai tisztogatástól való félelem azonban érthető. Hi­szen rendszerváltás előtt és után is gyakorlat volt, s ma­radt a párthűség jutalmazása ranggal, magas beosztással. És minden hatalom szívesen elhiteti magával, hogy a poli­tikai sógorság-komaság bo­csánatos bűn - amennyiben ő követi el... A vezetőcseréket kísérő lármás ellenzéki megnyilatko­zásokat a tények egyelőre nem hitelesítik. De: vigyázat, a normális méreteket megha­ladó, politikai indokú személyi változások mérhetetlen morá­lis és anyagi kárt okozhatnak. Bajnok Zsolt T egnap a buszról láttam Laci bácsit, egy köztes megálló­ban várt, elsuhantunk mellette. Laci bácsi munkatársam volt - még előző munkahelyemen. Vékony, szikár, magas ember: nagy tudású. Es végtelenül szerény. Pap­tanárként szolgált egykoron - valahol a vértes vonulatai közt, Csákváron tán, de egyformán otthon volt a hortobágyi pusz­tán vagy ahol megismertem őt, az északi hegyek közt. Akkor 64 éves volt, most, ha jól szá­molom, a hetvenkilencediket tapossa. Leszálltam én a következő megállóban, csak egy kézfo­gásra, de elkerültük egymást. Kár, kedves Laci bácsi! Mert Te, immáron nyugdí­Laci bácsi jasként, visszatértél a tieidhez: ma megint a ciszterci barátok életét éled. Pedig a Te helyed a katedrán van. Emlékszem, varázserőd volt fölöttünk, míg együtt dolgoz­tunk. És Tőled nem volt szé­gyen tanulni! Miért adod fel a tanítást? Olyan sok iskolát újra­indított mostanában az egyház - minden diákja szegényebb lesz, akinek nem adatik meg, hogy órákon át a te szavaidat hallgassa! Valamikor, régen azt mond­tad, hogy kiöregedtél belőle. Most is mondom, nem igaz! A szónak valós és átvitt értelmé­ben is egyenes tartásodat, spor­tosan rugalmas lépteidet, naptól cserzett arcod színét bármelyi­künk megirigyelhetné most is. Te 64 évesen is úgy mentél fölfelé a hegyre, hogy nagy do­log volt utánad mennünk: meg aztán hogy is öregedne meg, aki úgy tud a fiatalok nyelvén, mint Te! Számtalan példát tud­nék rá mondani! át csak ezt akartam, kedves Laci bácsi, csütörtökön, ott a buszmegállóban. Persze, tudom, a ti életetek más ott a közösségben, mint aho­gyan azt mi, világiak elgondol­juk: csak mondom, megint mondom: kár, százszorosán, ezerszeresen is kár azokért a diákokért, akiket nem Te taní­tasz a jóra... Hubai Grúber Miklós A polgármester reflektorfényben dolgozott... Smitnya Sándor megpróbálko­zott a képviselőjelöltséggel is. Nem sikerült bejutnia a parla­mentbe. Most az SZDSZ „fa­lusi” listáját vezeti.- Vágjunk a közepébe! Kapi­talizálódunk, Smitnya úr.- Ahogy vesszük. Az biztos, hogy az SZDSZ a kapitalizmust eszköznek tekinti, és nem cél­nak.- De mi a cél?- Az, hogy a lakosság jól él­jen és elérje a céljait. Egyéb­ként a magántulajdonnál eddig még nem találtak fel jobbat. Ez működik hatékonyan.- A közpénzekkel olykor könnyedén sáfárkodnak a hely­zetben lévők. Néha még a pár­tok is.- Szerintem az SZDSZ na­gyon szigorúan veszi a közpén­zek elköltését. Mi a közpénzek szigorú, ellenőrzött felhaszná­lását tartjuk elfogadhatónak.-Jönnek a helyhatósági vá­lasztások. Milyen eredményre számít a pártja, és ön személy szerint?- Bízom a jó szereplésben.- Megvan már a polgármes­terjelöltjük?-Igen, a jelenlegi polgár­mestert, dr. Németh Györgyöt támogatja a tagság. Tehát őt in­dítjuk a választáson.- Előny vagy hátrány szá­mára a négyéves ténykedés?- Szerintem elsősorban előny, hiszen a polgármester reflektorfényben dolgozott.-Hát éppen ez az, fényben a hibák is jobban látszanak.- Figyelembe kell venni, hogy Németh György nagyon nehéz körülmények között vette át a város irányítását, és ennek ellenére sikerült megtar­tani a működőképességet, még fejlesztésre is futotta, (ádám) Kiket küldünk majd a T. Házainkba? Egy hónapon át ismét a válasz­tók szavazatokban kifejeződő támogatásáért versenyeznek a pártok, a civil szervezetek és a független jelöltek. A voksok ezúttal nem a parlamentbe, ha­nem az önkormányzati testüle­tekbe juttatják be a megválasz­tott személyeket. De vajon eb­ből adódóan a december 11-i választásnak kisebb a tétje, mint a májusinak volt? A kérdés úgy is feltehető: a választópolgár közérzete, jó vagy rossz sorsa csak az orszá­gos politika alakulásától fíigg-e, vagy a közvetlen kör­nyezetének állapotára, szelle­miségére ható helyi politizálás is befolyásolja életét, munkáját, hangulatát? Nyilvánvaló, hogy a két - az országos és a helyi - tényezőt nem lehet szétválasz­tani és szembeállítani. Mind­kettő egyformán fontos. Milyen beleszólási lehetősé­gei vannak a választópolgár­nak? E tekintetben már lehet némi különbséget tenni a par­lamenti és az önkormányzati képviselők, polgármesterek megválasztása között. Ha egy választókerület lakossága man­dátumhoz juttatta a képviselője­löltjét, annak napi állásfoglalá­saira többnyire csak csekély mértékben és igen áttételes módon tud hatni. A helyi tiszt­ségviselők azonban nemcsak területileg vannak közelebb hozzájuk, hanem egy városban, de még inkább a kisebb telepü­léseken közvetlenül szambe- sülnek a lakosság vélemény- nyilvánításával, javaslataival, bírálataival. Következéskép­pen: a helyi önkormányzatok­kal a lakosság a saját érdekei­nek és akaratának érvényesíté­sét legközvetlenebbül szolgáló intézményeket hívja életre. Ha így nézzük, akkor nagy a tét: jól kormányozzuk-e önma­gunkat a következő négy év­ben? Nem mások minket, mi magunkat, s nem "odafenn” a Parlamentben, hanem itt, a mi utcánk, kerületünk, községünk vagy városunk Tisztelt Házai­ban. Ferenczy Europress NÉGY ÉV ALATT ÉVTIZEDEKET LÉPTÜNK ELŐRE Tisztességben telt el a közszolgálat Bánszky György - az egyik legkisebb magyar város, - Rétság polgármestere 1990 óta. Meglepetést keltett, hogy idén nem indul újra, hiszen a nyugdíjba vonulás helyett szolgálata folytatását várták tőle választói és a városka pártjai.- Hány párt jelölte polgár- mesternek 90-ben, és hány po­litikai csoport támogatta volna 94-ben?- Négy éve négy párt (FKGP, NDNP, MDF, SZDSZ) jelöltje voltam. Idén még több szervezet keresett meg... Felte­hetőleg azért fordultak hozzám, mert a választók nem értékelték rossznak a polgármesteri mun­kámat. Igyekeztem is becsület­tel szolgám a városomat. Ne­héz feladat pedig bőséggel akadt.- Rétságot sokak szerint csak „kinevezték” városnak... Milyen mértékben urbanizá- lódott azóta a település?-Tisztább lett az utóbbi években Rétság városi jellege. Öt esztendő alatt területünk 95 százalékán kiépült a gázveze­ték. A város lakóinak kéthar­mada csatornázott területen él. Megoldottuk a szennyvízderítő gondját: 800 m3-es napi tisztí­tókapacitása belátható időre elegendő. A crossbar-rendszerű távhívásos telefonhálózat is működik. A város polgárai eh­hez komoly támogatást adtak, de a központ telepítése a város­nak és környékének nem került pénzébe. Az is az igazsághoz tartozik, hogy Tolmács és Bánk önkormányzati önállósodása tovább javította Rétság fejlett­ségi mutatóit. Elválásunk béké­ben történt, és a két községgel jó kapcsolatban maradtunk. Összekötnek a közös térségi érdekek és feladatok. A város­nak ma is van mintegy 20-25 ezer fős természetes vonzás- körzete. Együttműködésünk a községekkel erkölcsileg köte­lesség.- A nyugat-nógrádi térség- fejlesztés gondjai viszonylag ismertek. Mekkora az előre­lépés, és milyen örökség ma­rad az utódokra?- A megyei fejlesztés szem­léletével sokat küzdöttünk. Nyugat-Nógrád Regionális Ta­nácsa a térségfejlesztésben elért néhány komoly eredményt, kü­lönösen az infrastrukturális be­ruházások látványosak. Nagy csaták után lett meg a dél-nóg­rádi falvak gázhálózata, a Bánki tó részleges tisztítása, a dejtári vízbázist védő beruhá­zás. Az utóbbi négy év alatt év­tizedeket léptünk előre ezen a téren. Közben azonban nagyon nehezen tudtunk elválni a me­gyei Vízmű Vállalattól. Végül 1993-ban mégis megalakulha­tott a Nyugat-Nógrádi Ívóvíz Kft. A megyei egységes tele­fonhálózat kialakítása viszont mindenkinek előnyös lett volna. Mégis két társaság ala­kult a megyén belül: a Kelet-, illetve Nyugat-Nógrádi COOM. Inkább nekünk lett igazunk, mert a falvaink több­ségében van telefon, miközben keleten hiányoznak az eredmé­nyek. Területfejlesztési küz­delmeinkben komoly együtt­működés alakult ki Balassa­gyarmat és Rétság vezetése kö­zött. Legnagyobb gondunk a Ma­gyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány térségi irodáinak lassú kiépülése. E nélkül min­den városnak és községnek kü- lön-külön kell kialakítania a sa­ját fejlesztési tervét. így össze­hangolatlanul maradhatnak a célok, és több pénzbe is kerül a tervezés. Rétságnak is van fej­lesztési projektje, ami az ide­genforgalom és a térségi mező- gazdasági kisvállalkozások fel­lendítésén alapul. Eredménye­ink szerények, de biztatóak: a berkenyéi hűtőház már meg­van, de talán a rétsági gyü­mölcsfeldolgozó is meglesz. Viszont az önkormányzati tér­ségfejlesztési társulások nem vállalhatják magukra a gazda­sági válság és a munkanélküli­ség megoldásának minden gondját, mert hiányoznak hozzá az eszközeink.- Milyen jellegűnek minő­síti a nyugat-nóg­rádi munkanélküli­séget?-Rétság 10 száza­lékos munkanélküli­sége alacsonyabb a megye rossz átlagá­nál. Megoldásáért keveset tehetünk, mert ez a munkanél­küliség Budapesten és Vácott keletkezett. Ott vesztek el a mun­kahelyek, a gond mégis nálunk jelent­kezik: az ingázók rét­sági és környékbeli lakóhelyükön állnak sorba munkáért vagy segélyért. A városban a téesz megmaradt, helyi üzemeink - bár gyengék - valaho­gyan termelnek. Ve­getál viszont az itteni kisvállalkozások többsége. Ezek fejlesztése a legszükségesebb, mert felszív­nák a munkanélküli szakembe­reket. A foglakoztatási problé­mák kezelése marad térségünk legnagyobb gondja a következő években is.- Valamilyen komoly oka lehet annak, hogy a városban viszonylag elégedettek sokan a polgármester munkájá­val?...-Talán két érvvel magya­rázható az önkormányzati testü­let elfogadottsága. A fontosabb ok gazdasági természetű. Rét­ság négy éve nettó 160 millió forint adósságot örökölt. Mi azonnal nagy takarékosságba kezdtünk. Spóroltunk az ön- kormányzati kiadásokon: elad­tuk a tanácsi autókat, ésszerűen csökkentettük a hivatali dolgo­zók létszámát. A megmaradt önkormányzati ügyintézők több fizetést és nagyobb önállóságot, felelősséget kaptak. A polgár- mesteri hivatal vezetésében döntő volt a jegyzőnő, Kapecs- káné hozzáértő irányítása. Jó pályázatokat készítettünk, je­lentős fejlesztési összegeket nyertünk. Hátrányosan induló helyzetünkből mára óriásit lép­tünk előre. Rétság városának most nincs semmi adóssága, sőt anyagi tartalékokkal adjuk át a város költségvetését. Eredmé­nyesen dolgoztunk. Sikerünk másik oka az ön- kormányzati testület szerencsés szemlélete. Hamar megszűntek köztünk a pártviták, egyfelé húztunk mindannyian. A pártok szerepe nálunk másképp érvé­nyesült. Világnézetünket, poli­tikai meggyőződésünket mind­annyian megtartottuk, mégsem alakult ki politikai csata, pél­dául az iskolai hitoktatás kiter­jesztésének látszólag kényes kérdésében. Én tíz éve vagyok a helyi katolikus egyháztanács elnöke, mégis önmérsékletet gyakoroltam. Más kérdésekben más képviselőtársaim is hason­lóan viselkedtek.- Tényleg a hatodik, a most legerősebb politikai párt, az MSZP is tett Önnek újraindí­tási ajánlatot?-Történt ilyen ajánlat, amit én habozás nélkül visszautasí­tottam. Felvilágosult, mérsékelt keresztény ember vagyok. Tisz­teletben tartok minden demok­ratikus politikai meggyőződést, de a rétsági egyháztanácsi el­nök nem vállalhat szocialista jelöltséget. Annak megint más az oka, hogy nem indulok, ha­nem nyugdíjba megyek. Tisz­tességben, becsületben töltöt­tem el polgármesteri szolgála­tomat.-Annak is oka van, hogy nem szerepel Bánszky György neve az FKGP, KDNP, MDF közös megyei listáján?-Két okból nem vállaltam jelöltséget. Párton kívüli kon­zervatív helyi politikusként dolgoztam. Pártjaink hibás poli­tikája vezetett a tavaszi nagy választási vereséghez. Mégsem tapasztalok azóta pozitív válto­zást. Ennek a decemberi me­gyei önkormányzati választá­sokon sem lehet jó vége. Felhá­borítónak tartom, hogy megyei listánkon egyetlen nyugat-nóg­rádi községbeli polgármester sem szerepel esélyes helyen. Ezzel negyven-ötvenezer em­ber politikai képviseleti érde­keit sértik meg súlyosan olyan pártok, amelyek a mi környé­künkön kapták a szavazataik többségét! Minden politikai súlyunkat elveszíthetjük. Ilyen helyzetben inkább visszavonulok és meg­várom a viszonyok tisztulását. Én - úgy érzem - eddig is meg­tettem a magam kötelességét. Bilecz Endre Bánszky György: Megvárom a vi­szonyok tisztulását- Te Bözse! Nekem ne zsörtölődj azon, hogy megint a pestieknek jó, mikor ne­künk már tévénk sincsen. Ferter János rajza

Next

/
Oldalképek
Tartalom