Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-29-30 / 255. szám

6. oldal Nógrádi alkotók 7. oldal Társasági élet 8. oldal Hitvilág r r tv j 1994. október 29-30., szombat - vasárnap ÜJ rr| ü D ... J E xkluzív 9. oldal s I I - r I Szolgáltatás 10. oldal r 1 / !__^__U U H irdetés 11. oldal 5. oldal / Medveczky Adám mondja a családról Medveczky Ádám (53) kar­mester, az Állami Operaház tagja, a Magyar Szimfoniku­sok zenei igazgatója Buda­pesten született. Mondhatni: bele a zenébe, mivel abban az időben édesanyja az Ope­raház tagja volt. A korrepetitor mama gyak­ran magával vitte gyermekét, így az előbb hallotta a zenét, mint látta, kik zenélnek. Édes­apját a második világháború­ban veszítette el. Testvérei is muzsikusok: húga karigazgató az Operában, bátyja kürtös.- Miért részesíti előnyben a nagy családot?- Mivel magam is nagy csa­ládban nőttem fel, nekem is az van. Négy gyermekem már nagy, és sorsom úgy alakult, hogy nem olyan régen meg­született az ötödik. Egyik fiam aktívan tanul zenét, a legidő­sebb bölcsészhallgató, egyik kislányom most fog érettsé­gizni Debrecenben, a piaris­táknál... A család összetartó erő, egyben fegyelmezi is az embert. A húgom sokszor anyáskodott felettem, s ez olykor az előnyömre is vált. A bátyám valahogy sohasem igazított helyre, ám mégis úgy éreztem, hogy ő hatott rám a legjobban. Közben rájöttem, hogy a tekintélyt nem kell ki­vívnunk, az mindig a másik­nak kell, hogy elismerjen ben­nünket. Talán ez is közreját­szott abban, hogy karmester lettem, illetve azzá váltam.- Abban a családban, ame­lyikben többen vannak, a te­hetség is őszintébben felsza­badul. A jövő útja már korán kibontakozik a gyermekben. S játszani^ nekem ott volt a csa­lád... Érzelmeink kihatással vannak a családra is, mivel a belső kontroll hiányát a család tagjai érzik meg legelőször; és vállalnunk kell, amit elkövet­tünk... Kép és szöveg: Kun EGY NEHÉZ NAP ÉJSZAKÁJA A KÉPERNYŐN Divatot teremtettek zenében, megjelenésben Jó időben jelentkezett a könnyűzene porondján a Beat­les együttes: a korabeli tánc­zene ugyanis egyre kevesebb érdekeset nyújtott rajongóinak, akik valami újra vágytak. Az ősi bluesból, a rock and rollból, a hatvanas évek elején kialakult ezernyi liverpooli zenekar által hallatott hangokból - ahogyan azt Tardas Pé­ter Rock lexi­konában ol­vashatjuk - létrejött az új hangzás: az úgynevezett beat-zene. A Beatles együttes négy angol ifjút je­lentett: John Lennont, Paul McCartneyL George Harri- sont és Ringó Starrt. Vala­mennyien li­verpooli szüle­tésűek, s lényegében egy gene­ráció tagjai. Lennon és Ringó 1940 második felében született, McCartney 1942 közepén, míg Harrison 1943 elején. Lennon tizenöt éves korában zenekart alapít, később ehhez kapcsoló­dik McCartney és Harrison, akik már 1957-ben közös szer­zeményeket írnak. Ringó Starr öt évvel később veszi át az előző dobos helyét, s ezzel kia­lakul a legendás négyesfogat. 1962 mérföldkő a popzené­ben: megjelenik az első kisle­mez, a Love Me Do, és a sláger­listákon először olvasható az a név, amely meghatározza a ké­sőbbi évek muzsikáját. 1963-at a győzelem első évének neve­zik. Számos, mára örökzöld sláger születik a Beatlesek mű­helyében. Lemezek sokasága jelenik meg. Szinte mindegyik nagylemez már a megjelenés pillanatában siker - nemcsak a brit szigeten, hanem az egész világban. Rajongó ifjak zeneka­rokat alakítanak, és minden szempontból hasonlítani sze­retnének a „gombafejűek”-hez. A Beatles divatot csinál a zené­ben, a megjelenésben, a frizu­rában. Zenéjükkel olyan hírne­vet szereznek Angliának és annyi érdeklődőt az angol nyelvnek, hogy Erzsébet ki­rálynő 1965-ben a Brit Biroda­lom Érdemrendjével tünteti ki a négy fiút. Ma már le­genda az együt­tes: 1970-ben je­lent meg az utolsó nagyle­mez, s ebben az évben jelentet­ték be a felosz­lást. A szellemi vezér, John Lennon 1980. december 8-a óta pedig már nem él: gyilkos golyó végzett vele. A televízió 1-es csatornáján szombaton 20 óra 15 perckor kezdődik az Egy nehéz nap éjszakája című film, amely méltó emléket állít a ki­váló együttesnek. A rendező, Richard Lester 1964-ben sze­gődött világkörüli útjukon a fiúk mellé, akik bámulatos ter­mészetességgel viselkednek a kamera előtt. A zeneszámok közötti szöveg szinkronizált. A Beatles együttes több mint 30 évvei ezelőtt HARRISON FORD LEGÚJABB SIKERFILMJE, A VÉGVESZÉLYBEN / 7 Eletre-halálra a drogháború kellős közepében Már a főszereplő'sem tudja, ki az ellenség, ki nem A balassa­gyarmati kö­zönség után most a salgó­tarjáni láthatja Harrison Ford legújabb film­jét, a Végve- szélyben-t. Az Apolló mozi­ban november 2-val bezáró­lag vetítik. A film hő­sét, Jack Ryant helyzetelem­zőből a CIA hírszerzési igazgatóhe­lyettesévé lép­tetik elő, és rögvest az Egyesült Államok egyik legveszedelmesebb konf­liktusában, a drogháború kellős közepében találja magát. Mi­után felfedezi, hogy szoros kapcsolat van az USÀ elnöké­nek egyik befolyásos barátja és a kolumbiai drogkartell között, útja a Fehér Ház folyosóiról Kolumbia dzsungeleibe és Bo­gota utcáira vezet. Jack már nem is tudja, ki az ellenség. A filmben már nem az alapvető társa­dalmi feszültsé­gek mozgatják a cselekményt, hanem a határo­kat nem ismerő bűnbandák konspirációja. Ebben a világ­ban a fekete-fe­hér ellentétet a szürke millió árnyalata vál­totta fel. Jack Ryan jól felké­szült a nemzetet fenyegető ve­szély elhárítá­sára, csakhogy a belülről fenyegető veszély a nagyobb. Harrison Ford egyike a leg­népszerűbb amerikai sztárok­nak. Filmenként tízmillió dol­lárt és nyereségrészesedést kap. Osborne színmüve a rádióban: Luther A hagyomány szerint Luther Márton, a teológia profesz- szora 1517. október 31-én déli tizenkét óra körül a witten­bergi vártemplom kapujára kiszögezte a búcsúra vonat­kozó kilencvenöt tézisét. Az Ágoston-rendi szerzetes, bár tudatában volt cselekménye fontosságával, azt aligha gon­dolta, hogy fenekestül felfor­gatja a katolikus egyház addig kialakult rendszerét. Eszméi ta­laján parasztfelkelés tört ki Németországban. Megkezdő­dött és kibontakozott a refor­A reformáció nemzet­közi mozgalmának elindí­tója: Luther Márton (rajz) máció, amely később többfelé szakította a római katolikus egyházat, s ösztönzést adott a nemzeti gondolkodásnak. A Kossuth rádióban szomba­ton 20 óra 5 perckor az angol John Osborne színművének 1962-es rádióváltozatát mutat­ják be Barlay Gusztáv rendezé­sében. A címszerepet a magyar színjátszás egyik közelmúltbeli jeles és népszerű művésze, Kálmán György játssza. Leó pápa szerepében nem kisebb színész-személyiség, mint Básti Lajos hallható. NOVEMBER 23-IG LÁTHATÓ A BREZNÓI FOTÓS KIÁLLÍTÁSA TARJÁNBAN Párizsban is bemutatták már műveit Peter Bercsik Poprezován, egy Breznó melletti kis faluban szü­letett 1953. augusztus 3-án. A fényképezéssel általános isko­lás korában ismerkedett meg. Lekötötte és ámulatba ejtette a kis Szmena orosz fényképező­gép technikai teljesítménye. Szinte minden funkciót tudott, amire akkor szüksége volt. Kiállításaival a szlovákiai nagyvárosokat végigjárta, s két esetben Párizsban is sikerrel szerepelt. Szerdától - novem­ber 23-ig - Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Köz­pontban is láthatók alkotásai. Képeinek nincs címe. Nem akarja ugyanis megfosztani a nézőt saját benyomásaitól. Nem adott címet az 1995-ös naptár képeinek sem. Peter Bercsik édesanyja fényképész fiútestvérétől leste el a mesterség alapfogásait, és saját tapasztalásain ju­tott el az országhatáron kívüli ismertségig Fotó: Kun Király A MAGYAR KÖNYVPIAC ( ÉS TÉVÉ) MEGLEPETÉSE Újra közöttünk a szépséges rabszolgalány Sokan emlékezhetnek még a Rabszolgasors című nagy si­kerű brazil tv-Filmsorozatra, amely éveken át lázban tar­totta a magyar tévénézőket is. Természetesen azokat, akik fogékonyak az érzelmes, egzo­tikus történetekre. A tv-filmsorozat egy múlt századi brazil költő és író, Ber­nardo Guimaraes Isaura, a rabszolgalány című regényéből készült. Nemrégiben aztán a magyar könyvpiacon is megje­lent a folytatás. Szerzőjéről semmi közelebbit nem tudunk. Neve után ítélve hölgy, és kí­sértetiesen hasonlít az előző könyv szerzőjéhez. Isabela Gu- imares regényének címe: Isaura visszatér. Ez a mű azonban nem a szépséges rabszolgalány szomorú sorsát meséli el, ha­nem a rabszolgaság utáni évek­ISABELA GUIMMES ISAURA Immár egy gazdag ne­mesúr hitvese ről szól. Isaura immár egy gaz­dag nemes úr hitveseként él a világtól távol, egy ültetvényen, s gyermekeit neveli. Már csak néha, álmában kísért kínzójá­nak, Leonciónak emléke. Békés életét semmi nem zavarja, míg­nem elhatározzák, hogy látoga­tásra elutaznak az Egyesült Ál­lamokba. Az Isaura visszatér izgalmas, fordulatos regény hí­rében áll, s stílusában is hason­lít nevesebb elődjére. Isaura tisztelői a televízió képernyőjén is újra találkoz­hatnak kedvencükkel, ponto­sabban megformálójával, Luce- lia Santossal. Ezúttal A kisasz- szony című, szintén brazil szap­panoperának a főszerepét for­málja meg. A százhetven részes sorozatot kedden kezdte sugá­rozni a televízió, s minden va­sárnap dél körül az előzőleg játszott négy részt együtt mu­tatja be az 1-es csatornán. Mivel tölti a hét végét? Dr. Cseplák György: I Körülbelül harmincnégyféle ehető gombát ismerünk Salgótarján környékén Sokan mondjuk hét közben, ha lesz kis időnk, hét végén föltétlenül pótoljuk, amit öt napon át elmulasztottunk. Mivel tölti a hét végét dr. I Cseplák György bőrgyó­gyász, kozmetológus szakor­vos (Salgótarján):-Feleségemmel együtt ki­rándulunk, gombát szedünk. Ez régóta hagyományos hét végi programunk.- Honnan ered ez az érdek­lődés a természet iránt?-Talán onnan, hogy a Ba­konyban születtem, hegyeit és völgyeit már gyermekkorom­ban többször bejártam, még­pedig a gyermek fogékonysá­gával és alaposságával. A Ba­konyban úgyszólván minden fű, fa virág személyes ismerő­sömmé vált, s megszerettem az erdei vadakat, égi madara­kat is.- Salgótarjánt ugyancsak hegyek övezik.- Igen. Salgótarján termé­szeti környezete is szép és iz­galmas, habár más, mint a Ba­kony. De itt is mód van arra, hogy nézzük a növényeket, szedjük a gombát, feleségem biológia szakos tanárként dől- I gozott. Összeszámoltuk, hogy körülbelül 34-féle ehető gom­bát ismerünk Salgótarján kör­nyékén. Ősszel is gyönyörűek az erdők. Én korábban foglal­koztam mérges pókokkal is. Magyarországon egyetlen mérges pók van, én itt a város környékén találkoztam négy­féle mérges pók marásával. Figyeljük a madarakat is.- Melyik a legkedvesebb év­szakuk?-Minden évszaknak meg­van a maga vonzása szá­munkra, a természet változa­tossága kimeríthetetlen. Azért mégis az ébredés, a tavasz a kedvenc évszakunk. De a tél sem az elmúlás, hanem az al­vás évszaka. A természet nem hal meg, hanem csak alszik, pihen. Készül az ébredésre.-th „Összetartó eró', egyben fegyelmezi is az embert”

Next

/
Oldalképek
Tartalom