Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-29-30 / 255. szám

6. oldal Hétvégi Magazin • Nógrádi Alkotók 1994. október 29-30., szombat - vasárnap Tíz antológia után jó lenne egy saját verseskönyv is Ketykó István (Verőce-Rét- ság-Balassa- gyarmat): Szügyben születtem 1946-ban, je­lenleg Verőcén élek, Rétságon dolgozom, és tagja vagyok Balassagyar­maton a Kom­játhy Jenő Iro­dalmi és Mű­vészeti Társa­ságnak, meg az óbudai Krűdy Körnek is. Első ver­seim megjele­nése óta a megyei, valamint az országos napi- és hetilapok, fo­lyóiratok rendszeresen közölték azokat. Magyar nyelvű szlová­kiai hetilapban és egy eszpe­rantó folyóiratban is megjelent versem. Eddig tíz szépirodalmi antológiában szerepeltem: Éb­resztő idő (Salgótarján, 1979), Bőrünkön a betűk (Balassa­gyarmat, 1987), Szabad jelzővel, Elkísérnek a csillagok, A szó­kimondás évada, Sínek monológja, Óda a gyorsasághoz, Nemzedékek Budapest, 1986-tól 1991-ig), Almák íze (Debrecen, 1991), Gondja­inkra bízva (Nyíregyháza, 1991). Első önálló verseskö­tetem szerkesz­tett anyagát több kiadó vissza­adta, vagy több évi agyonhall- gatás után visszakértem. így még mindig csak kéziratban lé­tezik, Hajnali fohász címmel. Verset utoljára 1990. június 26-án írtam Miért e marathoni futás címmel, amely az úgyne­vezett Anna-ciklus záródarab­jaként jelent meg a Nemzedé­kek című antológiában. Ketykó István, akinek verseskönyve kéziratban lé­tezik Ketykó István versei: Mindent félretettem Anyám házában megkondul a csönd jöttömre bagolyszemű képek huhog­nak rám a falról... Visszatér-e még ide, hol szü­lettem...? Gyermekkorom vastag lek­város kenyerei szállnak el felettem asszonyt, csókot, szerelmet mindent félretettem---­V isszatér-e még ide, hol szü­lettem? Anyám gondolatai Hová is tűnhettek a petróleum- szagú képek...? A fekete gerendákat néztem, lestem hogyan hízik a pókháló, akár a csönd... Hová is lehettek a szekré­nyek, melyeket Bözsinek ígér­tem...? Ő jó hozzám igen, a szekrényeket néki adom! Hová is mehettek a kakasok az udvarról...? Tegnap még hallottam, hogy marakodtak---­S miért nem kukucskál be az ablakon a függönyt félrehúzva Manci...? De hiszen levágták hajam, érzem a kezemmel---­K iáltanék, de nem tudok sebes a szám és könnyeim is befelé hullanak... Vádolsz Hát így kell meghalnod leszakított és eldobott virág­szálként anyám...? Mardos a kín---­Égs zínű szemeden látom, hogy vádolsz... Kezeim megkötve szorosan bilincsben ­mit tehetek érted...? Levágott hajszálaid fehér csomókban hullanak szívemre akár a hó. Holdbéli tájakon jössz felém s felemelsz a porból te óriás asszony! Hát így kell meghalnod leszakított és eldobott virág­szálként anyám...? Sirályhangok Hát elmentél te is anyám...! fáradt lepkeszámyad fenn­akadt az idő bokrán, még vergődtél egy darabig, míg ki nem szabadított a tövisek közül az utolsó álom: a halál. Hol jártam akkor én, miféle színpad fényeit imád­tam, mikor utolsót szorított ben­ned a görcs...? Visszahoználak én a keselyűk vad karmai közül tépett sebeid kötözném puha szavaimmal, de nem tehetem---­éd es nedveid gyökereknek adtad, féltékeny vagyok földre, fűre, fára Anyám, anyám! Miért van az, hogy nekem már a sirályhang is lárma...? (Balassagyarmat, 1978) TISZTELGŐ LÁTOGATÁS CZINKE FERENC GRAFIKUSMŰVÉSZ MŰTERMÉBEN „Lélekben az őszi Sajkodon élek, évente tíz-húsz művem készül el” Czinke Ferenc: „Szellemi őrlán­gon égek...” Fotó: R. Tóth Sándor Czinke Ferenc, Mun- kácsy-díjas érdemes művész az idei szécsényi őszi tárlaton Nógrád Megye Közgyűlésé­nek díját kapta. Az utóbbi években Nógrádban viszony­lag keveset lehetett hallani arról, milyen alkotói korsza­kát éli a jeles grafikusmű­vész. Erről kérdeztük most. — Az érdeklődök né­hány év óta észrevet­ték, hogy Czinke Fe­renc körül Nógrádban meggyűlt a csönd. A hallgatás visszavonu­lást jelent?- Egyáltalán nem. Az viszont igaz, hogy hatvan év után őrlán­gon égek. De most is dolgozom, évente tíz-húsz művet készí­tek, ez elégedettséggel tölt el. Most fejeztem be a Sajkodi szürküle­tei. Már hosszabb idő óta lélekben az őszi Sajkodon élek, akkor is, ha éppen nem tiha­nyi műtermemben dol­gozom. Nem nagyon háborgattak mostaná­ban, így több időm jut a medi- tálásra, s ennek örülök. Annak viszont már nem, hogy má­sokkal együtt én is úgy látom, nincse­nek helyén a dolgok, retten­tően nagy az értékzavar. Az utóbbi pár évben előre tört a középszer, a szellemi dominó eldőlt, s mintha nem lenne Fekete vitorlák I. megállás. Mindenki az, ami­nek hiszi magát, az értékren­dezés ideje most nagyon távo­linak látszik. Talán ezért is hallgatnak nagyon sokan, írók, költők, művészek, akiknek gondolatai fontosak lehetné­nek.- Mi adhat reményt?- Számomra elsősorban a természet az, ami reményt ad. Tihany és környezete az a táj, ami ugyan szintén veszélyezte­tett, hiszen a tó vizét például kék alga, a par­tot silányság, giccsáradat lepte el, mégis őrzi az évezredes euró­pai, s benne a magyar történe­lem, szellemi ér­ték nyomait, azt a kultúrát, amelyben otthon lehet az ember. Másrészt - ezzel összefüggésben - föllelheti még az ember az al­kotói csöndöt. Belátja, vannak idők, amikor nem szükséges villogni, a csönd termékeny a szellem szá­mára. így szü­lethetett meg a Fekete vitorlák című színes gra­fikai sorozatom.- Miről szól?- Ez a sorozat olyasmit jelent számomra, mint ami Ady Endre életművében a Téli Magyaror­szág. Annak ide­jén a költő az őr­lángot őrizők felelősségéről beszélt. Azt hi­szem, ismét olyan korszak­ban élünk, ami­kor feketére ég­tek a vitorlák, az ember remé­nyei. Újra idő­szerű a figyel­meztetés, ha egy nemzet alól ki­húzzák a szel­lemi talajt, s a középszer szel- lemtelensége tör felszínre, akkor előbb-utóbb baj lesz. Márpedig manapság mintha minden­ről inkább szó lenne, mint a kultúráról. Ez veszélyes. Má­sokkal együtt én is úgy vélem, támadás indult a nyugati civi­lizációban az ember szellemi lényege ellen, amikor a bármi áron történő fogyasztást jelölte meg egyetlen célként, ami a környezet és a lélek pusztulá­sát jelenti. Márpedig az ember lényege nem a javak fogyasz­tásában határozható meg, in­kább abban, ahogyan létének értelmét keresi. -mér Fekete vitorlák II. Fekete vitorlák III. Két nyelven a nógrádi szlovákokról Dr. Horváth István új könyvében sok érdekes­séggel szolgál a nógrádi szlovákokról Dr. Horváth István történész (Salgótarján):-A nógrádi szlovákok 1920- 1938 című kétnyelvű (szlovák­magyar) kötetem most jelent meg a Mikszáth Kiadó és Nyomda gondozásában. Egyet­len tanulmányt tartalmaz. A ku­tatást és a megjelenést „A ma­gyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekért” Alapítvány támogatta. A szlovákok nógrádi viszonyaival, körülményeik jel­legzetességeivel összefoglaló tanulmány huszadik századi ér­vényességgel még nem foglal­kozott. Ennek okai között erő­teljesen jelentkeztek a politikai nyomás változatos formái is, szlovák és magyar részről egy­aránt. Különösen érvényes ez a tárgyalt korszakra, de a későbbi időszakokra is. Tanulmányo­mat adalékként tettem közre, s ösztönzésként is a téma további kutatásához, amire szükség van. Az általam vizsgált kor­szak vizsgálatát nehezítette, il­letve nehezíti, hogy kevés az érvényes információval bíró megtalált dokumentum. -th A z új határvonal kijelölését a lakosság is nehezen szokta meg a mindennapok során. A határhoz közeli települések la­kosai és a csehszlovák határt védő katonák között gyakori volt az összeütközés, a perpat­var. Annak ellenére volt ez így, hogy a határon túli földek mű­velésére határszéli útigazol- ványt vezettek be 1930-tól... A hivatalos körök számára is új feladatot jelentett a határ őr­zése, az utak ellenőrzése. Új­fajta magatartás ellen is fel kel­lett a hatóságoknak lépni. A ha­tárvonal stabilitását követően szinte azonnal jelentkezett az államérdek, az államtitok vélt vagy valós megsértőinek, a kémeknek az üldözése. Meg­jegyzendő, hogy ebben mindkét fél figyelemre méltóan szor­goskodott. A harmincas évek közepén a környék és Balassagyarmat éle­tében is beszédtéma volt az a kémper, amelynek bizonyítási és pereljárását a megyei tör­HORVATH ISTVÁN: Határmenti konfliktusok- részlet ­vényszéken bonyolították le. A „kémkedési és hűtlenségi bűn- pernek” hét vádlottja volt. A vádlottakat „jogtalan határátlé­pésük alkalmával egy szom­szédos állam határközegei szó­lították fel a kémkedésre. Pénzt ígértek nekik, és fenyegetéssel kényszerítették őket, hogy to­vább folytassák a hazaárulást”. A per végén Bíró János sza­kaszvezetőt és Kovács József foglalkozásnélkülit halálra, Mészáros János ácssegédet 15 évi, Mészáros Pál föld­művest 2 évi fegyházra, Torda Margit háztartásbelit 8 hónapi börtönre, Koczur-Géczi Erzsé­betet 3 havi fogházra ítélték. Treso István „cseh állampolgárt felmentették a vád alól”. Az akasztást 1936. október 28-án fél nyolckor, „a balassagyar­mati határőrosztály laktanyájá­nak udvarán végrehajtották.” Az e vonatkozású politika kissé végletesnek tűnő esemé­nyének kell tartanunk, hogy a „Magyar Cserkész Szövetség 1936. március 29-én, vasárnap az egész ország területén kém­kereséssel összekötött cser­készriadót rendelt el.” Amíg a politikai életben gyakoriak vol­tak a konfliktusok, a gazdaság­ban, az üveggyárak alapanyag­ellátásában, az acélgyár nyers­anyag-utánpótlásában, a vasúti közlekedésben zavartalanabb volt az élet. Az eddig ismert, erősen kor­látozott számú forrás áttanul­mányozása alapján is leírható következtetés, hogy a Nógrád­ban élő szlovák nemzetiség mindennapjaiban, életnívójá­ban lényegesen nem különbö­zött az itt élő magyar családok­ban kialakult lehetőségektől és gyakorlattól, sőt inkább nagyon is közel állt ahhoz. A korábban kialakult beil­leszkedési folyamat továbbra is erősen érvényesült. A szlovák nemzetiség politikai ambíciói­nak megvalósítására csak a ma­gyar, a vármegyei viszonyok adtak választási, szervezeti le­hetőséget. Önálló politikusai nem bukkantak felszínre, e cso­port politikai törekvései speciá­lisan nem ismeretesek. Éle­tükre, mindennapjaikra nagy hatással volt az egyház: mind a katolikus, mind az evangélikus egyházi elöljáróságról elmond­ható ez. A hatás és eredménye a hivatalos nyelvhasználat gya­korlatában is kimutatható. Vé­gül is elmondható, hogy a szlo­vák falvak népe, közösségei egymás közötti kapcsolatában, lehetőségeik szerint őrizték anyanyelvűket, ápolták hagyo­mányaikat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom