Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-17 / 244. szám

4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1994. október 17., hétfő INNEN-ONNAN Brit-magyar kapcsolatok Október 17-e és 19-e között a magyar befektetői szim­póziumot rendeznek Lon­donban. Hazánk évi 200 millió dollár értékben ex­portál Nagy-Britanniába, importunk pedig 310-320 millió dollár évente. Az első félévi adatok szerint a ma­gyar export 44 százalékkal, importunk pedig 17 száza­lékkal nőtt. Eddig 450-500 millió dollár brit tőke érke­zett Magyarországra, és összesen 300 angol-magyar vegyes vállalat működik, főként alacsony tőkebefek­tetéssel. Energiaiparunk jövője Stabil jogi-politikai környe­zetre és piaci árakra van szükség az energiaiparban ahhoz, hogy a befektetők számára az ágazat vonzó te­rület legyen. Az energia- gazdálkodás meghonosítá­sának egyik fő akadálya Ke­let-Európábán, hogy a nem­zetközi pénzintézetek és támogatási alapok hiányol­ják a megfelelő színvonalú projekteket, ugyanakkor a települések és a vállalatok a befektetői tőkét várják. Minőségközpont cégeknek Regionális minőségközpon­tot nyitottak szerdán Győ­rött. A centrum Győr-Mo- son-Sopron, Komárom-Esz- tergom és Vas megyében nonprofit szervezetként kí­ván működni: oktatói bázist teremt cégeknek, szerveze­teknek, és információs hát­térrel is szolgál. Értekeztek a Dunáról A Duna-medence országait tömörítő Duna Konvenció a közelmúltban Budapesten tartotta első értekezletét. A delegációk a konvencióban megfogalmazott feladatokat egyeztették: a megállapodás hatálya a Dunára és annak mellékfolyóira, így az egész Duna-medencére kiterjed. Előírja az érintett országok szoros együttműködését a vízkészletek megóvására és az azzal való gazdálkodásra. Aszálykárok ’94-ben is Az aszálykár mértéke idén 35 millió forintra becsül­hető. A legnagyobb kár a kukoricát érte. A károk mér­séklésére a mezőgazdasági termelők egyelőre nem hoz­ták létre a jövedelemkocká­zati alapot. Az oldalt szerkesztette: Faragó Zoltán „Anyám enni ad, én meg művelem a földjét” Erdőtarcsa felől jövet, Kálló község határában egy frissen fe­hérre meszelt ház hívja fel magára a figyelmet. Közelebb menve az épület oldalára helyezett táblán a következő olvasható: „Szeszfőzde. Tulajd.: Koncz József’. A fözde csak ősztől tava­szig üzemel: vajon mivel foglalkozik a tulajdonos a két időpont között, tetemesnek tűnő szabad idejében?- A pálinka­főzőé üzemel­tetése mellett annyiban va­gyok mező- gazdasági kis­termelő, amennyiben a szüleim nevén szereplő, a kárpótlás so­rán visszaka­pott 2,1 hektár földet meg­dolgozom - mondja Koncz József. Úgy is Koncz József vállalkozó és kistermelő' fogalmazha­tok: édesanyám ad enni, én meg cserébe művelem a földjét - fogja tréfára a szót, majd hoz­záfűzi: - a föld megműveléshez szükséges gépeim megvannak, az önkormányzattól pedig még 2 hektár területet béreltem. Előképzettség: 30 munkahely Egyébként a vállalkozó szel­lemű fiatalember a gépszerelő szakmát a Gödöllői 202-es Számú Szakmunkásképző Inté­zetben szerezte meg, s amíg mai társadalmi státuszához el­jutott, volt vagy harminc mun­kahelye. Mezőgazdasági terme­léssel 5-6 évvel ezelőtt kezdett el foglalkozni. Kis területen és árpával kezdte, de a szárazság miatt gyorsan ráfizetésessé vált a termelés. Váltott, és búzával folytatta: ez sem jött össze. A következő árunövény a napra­forgó volt. Ez először kedvező eredménnyel kecsegtette, mivel nem magként adta el, hanem Jászladányban kiüttette olaj­nak, nem jött be a számítása. A kudarcok nem vették el a ked­vét, és újból próbálkozott. A kárpótlási földárverésen visz- szavásárolt földterület 50 szá­zalékát kukoricával vetette be, a másik 50 százalékán pedig lucernával kísérletezett. A ku­koricával kapcsolatos elképze­léseit az aszály húzta keresztül. Ráfizetéses volt a lucerna is A lucernánál az első kaszálás jó minőséget hozott, a második viszont lerontotta az addigi eredményt, olyannyira, hogy az értékesítése is csak a művelési költség egy részét fedezte.- Véletlenül találkoztam a Szilasmenti Mezőgazdasági Szövetkezet Halimbáriumának képviselőjével: ő vett rá, hogy próbálkozzak az édes kömény termesztésével. Jó gyógyszer alapanyag. Talán most lesz va­lami szeren­csém. Három és fél hektáron ve­tettem. A szá­razságot jól bírja, évelő nö­vény, a szárát trágyának lehet használni. A cég szakembere rendszeresen felkeres, és megmondja, mikor mit kell tennem. Javasla­tára az elmúlt Fotó: Gyurián héten kezdtem meg az idei ter­més aratását.- Ha bejön számítása, akkor megmarad ennek a növénynek a termesztésénél?- Szeretném növelni a terüle­tet. Nem biztos, hogy sikerül, mert eladó föld nincs, a helyi mezőgazdasági szövetkezettől pedig bizonytalan, hogy lehet-e nagyobb területet bérelni. Koncz József példakép lesz? Az édes kömény termesztése megmozgatta néhány helybeli gazdálkodó fantáziáját is. Ha Koncz Józsefnek minden jól si­kerül az idén, bizonyára többen követik majd a példáját, - ab­ban a reményben, hogy a gyógynövény-alapanyag ter­mesztése forintokban is jól fia- dzik jövőre is . . . Venesz K. AZ ÚJ ADÓTÖRVÉNY RÖVIDESEN A PARLAMENT ELÉ KERÜL A polgár sír, a vállalkozó meg nevet? A Pénzügyminisztérium jövő évi gazdasági csomagtervének részeként elkészült az adótör­vényt módosító javaslat is. En­nek alapvető célja, hogy a fo­gyasztáshoz kapcsolt adóbevé­telek növekedjenek, ugyanak­kor a vállalkozások nyeresége után számított adóterhek - a jövő gazdasági kibontakozását segítve - csökkenjenek. A minisztérium 1995-re 285 milliárd forint személyi jövede­lemadó bevételt valószínűsít. Várhatóan az inflációval ará­nyosan nem emelkedik a jelen­legi 110 ezer forintos adómen­tes jövedelemhatár, mert annak minden 10 ezer forintos eme­lése a számítások szerint 8,1 milliárd forintos adókieséssel járna, a változatlanul hagyott adótábla viszont a bérek vár­ható emelkedése miatt 60 milli­árd forint többletbevételt hoz­hat. A személyi jövedelemadót csökkentő kedvezmények 1995-ben csak az adóalap 30 százalékáig vonhatók le, de várhatóan a gyermekek után járó kedvezmények megszűn­nek. Nagyobb támogatásban kívánják részesíteni a befekte­téseket, a vállalkozásokat, ezért a részvény, az üzletrész és a be­fektetési jegyek osztaléka is adómentes lesz, feltéve, ha a vállalkozás nem vett igénybe társaságiadó-kedvezményt. A jelenlegi szabályok szerint három évig nem adhatók el azok az értékpapírok, ame­lyekre befektetési szja-ked- vezményt vett fel valaki. A jövő évtől azonban ez a piac felszabadul, bárki szabadon ad- hatja-veheti papírjait. Ha a be­fektetéseit valaki csökkenti, akkor csak az értékkülönbözet után kell adóznia. A befekteté­sek éves növekménye után vi­szont adókedvezmény jár, amennyiben a részvényeket, il­letve a befektetési jegyeket bróker cégnél vásárolták. Vár­hatóan adómentes lesz a tulaj­donosok által a saját cégnek nyújtott hitel kamata is, ha az nem haladja meg a Ptk. szerint törvényes kamatlábat, illetve a hitel a jegyzett tőke felét. Új­donságként a minisztérium ja­vaslatában szerepel - a befekte­tések ösztönzésére - az életbiz­tosítások után járó adókedvez­mény bevezetése is. A vállalkozók számára ked­vező javaslat szerint a nyeresé­ges cégek az adóalapjuk meg­határozott hányadából adómen­tesen beruházási tartalékot ké­pezhetnek. Ha például a jól menő vállalkozások egysége­sen 10 százalékot tartalékolná­nak, akkor az állam mintegy 8 milliárd forint adótól esne el, a változtatással azonban hosszú távon a gazdaság élénkítését kívánják elősegíteni. Szigorodnak az általános forgalmi adó visszaigénylésé­nek feltételei, de az exportőrök és az induló vállalkozások némi kedvezményre számíthatnak e téren is. Megszűnik a vállalko­zásba apportként bevitt eszkö­zök áfamentessége is. N. Zs. Felszámolás alatt álló Nógrád megyei cégek A Heti Csődértesítő 39. szá­mában megyénkből az alábbi cégek szerepelnek. Felszámo­lás alatt állnak: Salgótarjáni Cserhátsped Kft., a Nógrád- megyeri Ferrotex Árutermelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., a Bátonyterenyei Geren­dás Vendéglátóipari és Ke­reskedelmi Bt., a Pásztói K. P. Kereskedelmi és Nagyke­reskedelmi Bt., a Salgótarjáni Salgó Conveyor Szerkezeté­pítő és Anyagmozgató Gép­gyártó Kft., a Salgótarjáni Salgógép Acélszerkezetek Kft., a Vizslás-Újlaki Via Et Vita Kömyezetépítő és Vám­udvar Fenntartó Rt., a Bá­tonyterenyei Wolf-Typo Já­tékautomatagyártó és For­galmazó Kft. A hetilapban minden héten megjelentetik az új cégeket, és kiejtik azokat, amelyekkel szemben a követelési igény már nem nyújtható be. (Illetve a fizetési haladék megszűnt.) A felszámolási, illetve a vég- elszámolási eljárás alatt álló cégek így 30 napon keresztül, a csődeljárás alatt állók pedig 90 napon át jelennek meg a lapban. A sógorból partner lesz(?) Miénk a második hely az osztrákok „szimpátialistáján”. A rangsorolás mértékadónak tekinthető, hiszen a tekintélyes Al­kalmazott Politikai Kutatások Bécsi Központja készítette. Az elsők a németek, mi viszont sikeresen megelőzzük az alpesi or­szág összes többi szomszédját. Burgenland és Vorarlberg tar­tományban, valamint Bécsben állunk a legjobban. Bennünk, magyarokban va­jon milyen kép él az osztrákok­ról? Szeretjük-e, tiszteljük-e őket? Ha igen, mióta? Egyálta­lán: hogyan is lettünk sógorok? Ezt is elemezték a napokban történészek, politológusok, dip­lomaták, gazdasági szakembe­rek a keszthelyi magyar-oszt­rák dialógus-fórumon. A többi között azért, hogy lehámozzák a valóságról a kli­séket, sztereotípiákat és előíté­leteket. Hiszen - emlékeztetnek rá - ebben a században is soro­zatosan szólt bele a sógorokról alkotott véleményünkbe a poli­tika. Együtt veszítettük el az I. világháborút és vele területeink igen nagy részét - ez együtt kel­tett rokonszenvet és ellenérzé­seket. A monarchiabeli ro­koni-gazdasági szálak elsza­kadtak - nosztalgikus rokon- szenv. Trianon lecsípte a Du­nántúl nyugati sávját - ellen­szenv. Ötvenhatban az osztrá­kok voltak a legsegítőkészeb­bek a magyar menekültek befogadásában, ráadásul az ak­kor már semleges Ausztria volt a példakép - rokonszenv. Odaát jól vásárolhatott a már utazó magyar - rokonszenv. Volt új K.u.K. korszak Kreiskyvel, Kádárral - rokonszenv. Szét­vágtuk a vasfüggönyt - rokon­szenv. Hozza manapság az osztrák a pénzt - rokonszenv. Bécs segít kitaposni az utat ne­künk (is) Brüsszel, az Európai Unió irányába - ez jelentős tá­mogatás. Ezzel azonban újra kell ren­dezni együttműködésünk (ha tetszik együttélésünk) számos fejezetét. Ennek ismeretében lett a dialógus-fórum egyik fon­tos következtetése, hogy kel­lene végre egy jó történelem- könyv, amit magyarok, osztrá­kok, csehek és szlovákok, szlo­vének, románok, szerbek, ukrá­nok együtt írnánk, s egyaránt használhatnának e nemzetek új nemzedékei: azok, akik egy­szerre lesznek Európa-polgárok és önálló országok öntudatos állampolgárai. De része az újra formálódó kapcsolatoknak, hogy közös gázvezetéket épí­tünk Németjárfalunál, ott, ahol összeér a magyar, az osztrák és a szlovák határ. Már nem csak a kormányok ösztönzik osztrák vállalkozók jelentősebb ma­gyarországi befektetéseit; s nem csak a magyarok sürgetik, hogy Ausztriában több magyar vállalhasson munkát, mint a je­lenlegi tízezer. Ezt hivatalosan immár a magyar-osztrák régió­közi együttműködés részének nevezik. Kevésbé hivatalosan pedig a sógorságból kinőtt partnerségnek .. . Phare-asztó visszaigénylés helyett A Pénzügyi Közlöny 7. számá­ban megjelentekből az alábbiak derülnek ki: a Phare segély- nyújtási program keretében fi­nanszírozott termékértékesíté­sek és szolgáltatások Magyar- országon forgalmi adó mente­sek. A Phare-segélyprogram alapján finanszírozott tevé­kenységekre és beszerzésekre a jövőben nem kell áfá-t felszá­molni, és 1993 január 1-ig visz- szamenőleg a már kifizetett áfa is visszaigényelhető. és a tagdíj - az alakuló gazdasági kamarákban Kötelező lesz a tagság ­A 80-as éveket követően a gazdasági és társadalmi rendsze­rünkben alapvető változások következtek be, és tapasztalhat­tuk, hogy a demokráciákban is alapvető mozgató rúgó a gazda­ság. A kormányváltások egyik alapvető szempontja éppen az, hogy biztosítsa a gazdasági élet működésének feltételeit. A stabilizálódás eszközei egyebek között azok a szerve­zetek, amelyek a vállalkozók érdekében tevékenykednek: ezt hivatott betölteni a ma már ala­kulóban lévő és egyre gyakrab­ban emlegetett Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Nyugatabbra bevált gyakorlat A nyugat-európai fejlett or­szágokban minden vállalkozó ismeri a köztestületi kamarákat, amelyeket törvénnyel hoztak létre a vállalkozók és vállalko­zások önkormányzatának kia­lakítására, és ami kötelező tag­sággal is jár. Amikor Magyar- országon megszületett a gazda­sági kamarákról szóló törvény, a demokrácia szelleme vezé­relte azt. A korábbi években ilyen törvénnyel szabályozott szervezeteket valószínűleg nem lehetett volna létrehozni, noha szükség lett volna rájuk, hiszen a gazdálkodó szervezetek veze­tői számtalanszor érezték hiá­nyukat. Kevesen látták át a ka­marák jelentőségét, pedig szá­mos szabályozatlan, kesze-ku- sza, kibogozhatatlan feladatot vállaltak önkéntesen azért, hogy tagjaikat ki tudják szol­gálni. Tisztázatlan volt (vagy talán nagyon is tisztázott?) a gazdasági életben az állam sze­repvállalása, de maguknak a kamaráknak a szerepe is. Ebből adódóan a kamarai tagok szám­talanszor tették fel azokat a jo­gos kérdéseiket, amelyek arra vonatkoztak, hogy mit, illetve milyen szolgáltatást várnak, il­letve kapnak a kamaráktól. Számtalan olyan kamara is megalakult, amelyik azt sem tudta pontosan megfogalmazni, milyen célzattal, miféle érde­keknek a védelmében jött létre. Ezek a kamarák névlegessé vál­tak, sőt olyan is előfordult, hogy be sem voltak jegyezve. Ez tarthatatlan helyzetet idézett elő a különféle kamarák köré­ben is. Hét ideiglenes osztály A kézművesség, az ipar, a kereskedelem, a szolgáltatás, a mezőgazdaság szereplőit tömö­rítő ilyen kamarák a reményeik szerint biztosítani tudják majd megrendelőiket arról, hogy tag­jaik tisztességes szolgáltatáso­kat nyújtanak. Ezért azonban nemcsak a kamaráknak, hanem tagjaiknak is erőfeszítéseket kell tenniük. Nógrád megyében közel 12 ezer vállalkozás van: a most alakulófélben lévő köz­jogi Nógrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara szervező bizottsága a törvény előírását figyelembe véve úgy döntött, hogy a nála regisztrált mintegy hétezer vállalkozást hét ideig­lenes kamarai osztályba sorolja. Ezek a következők:-többségi állami tulajdonú cégek,- szolgáltató tevékenységet ellátók,-az iparból a kitermelő- és az alapanyaggyártó ipar, a fém­ipar és az építőipar;- a másik osztályban az élelmiszeripar, a könnyűipar és az egyéb feldolgozóipar;- a kereskedelmi vállalkozók- az idegenforgalom, a ven­déglátás, a szállodaipar és az egyéb közvetlen lakossági szolgáltatás;- a közlekedés, a szállítás, a hírközlés és az általános inf­rastruktúra; Az említett kamarai osztá­lyok rövid időn belül megtart­ják osztályértekezleteiket, ahol az osztályok megválasztják küldötteiket, majd november közepén az új Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tisztségviselőit és szerveit. Kötelező lesz a tagság! Jelenleg a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamará­nak közel száz tagja van, ezzel szemben az újonnan megala­kuló szervezeteknek a törvény által előírt kötelező tagság mi7 att mintegy hétezer tagjuk lesz! Ilyen óriási tagságot kell majd ellátni és lehetőség szerint segí­teni a közeljövőben. A kötelező tagsággal egy igen széles körű, többrétegű ér­dekvédelmi és egyben érdek­szolgáltató önkormányzati te­vékenység is párosul, melynek anyagi feltételét a tagdíjfizetés­sel maguk a tagok teremtik meg. A befizetendő összeg mértékéről az Alapszabály fog majd rendelkezni. Reméljük, hogy a közösen kialakított el­vek alapján a kamara kezében jelentősen nagyobb pénzösszeg áll majd rendelkezésre feladatai ellátásához, hiszen a törvény ál­tal meghatározott módon ez a tagdíj a nettó árbevétel 8 ezre­léke is lehet, vagyis az iparű­zési adó felső határa. (Folytatjuk) á. . ,t Tóth Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom