Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-15-16 / 243. szám

8. oldal Hétvégi Magazin • Közélet 1994. október 15-16., szombat - vasárnap „A FÓRUM JOBBOLDALI VEZÉREI ÖNKÉNTES TÁVOZÁSOMRA JÁTSZANAK” Ki is ez a Bilecz Endre? „Tizenöt éve döntöttem végleg a demokrácia és a polgári társadalom mellett” Fotók: Rigó Tibor Nyughatatlan ember. Leg­alábbis a kívülálló számára sokszor nehezen érthető, mi motiválja lépteit. Az utóbbi időben dr. Bilecz Endre hátat fordított a politikának, alig hallani róla valamit. Írásai vi­szont rendre feltűnnek a Nép- szabadság és lapunk hasáb­jain. Megpróbálkozunk azzal a szinte lehetetlen feladattal, hogy egy interjú keretében megrajzoljuk arcélét.- Bilecz úr, azt mondják, ön a pécsi egyetemen marxizmust tanított!- A hír igaz, csak a jereváni rádió stílusában módosítva. Te­hát: 1974-ben végeztem törté­nészként, és a pécsi marxizmus tanszéken előbb filozófiát, majd XX. századi történelmet tanítottam. A baj az volt, hogy ezt nem marxista szellemben tettem. Ezért vesztettem el az állásomat 1984-ben. Egyébként Jézus harminc éves koráig a zsidó vallásban élt, Luther Már­ton pedig negyven éves koráig a katolikus egyház szerzetese volt. Kikoptatták az állampártból- Mettől meddig volt tagja az MSZMP-nek?- Egészen pontosan 1972-ben, 23 éves koromban léptem be az egyetlen létező pártba. Érdekelt a politizálás, és akkor vonzottak a párt szociális jelszavai. Pár év alatt a hirdetett elvek ellenkezőjét tapasztalva a szememnek hittem, nem a me­séknek. A hetvenes évek végén akartam kilépni, de az akkori legismertebb ellenzéki, Donáth Ferenc ellenezte legjobban a szándékomat. Azt mondta, ér­telmetlen hősködés helyett tá­mogassam tovább Pozsgayékat. A nyolcvanas évek elején „ki­koptattak” az MSZMP-ből.- Mikor és miért érett meg az elhatározás ön­ben, hogy ott­hagyja az állam­pártot?- Tizenöt éve döntöttem végleg a demokrácia és a polgári társada­lom mellett. Egy­részt azért, mert láttam a létező szocializmus mű­ködésképtelensé­gét, törvényszerű csődjét. Másrészt akkorra alaposan megismertem a polgári eszméket, és a magyar törté­nelem valóságos tényeit. Ezután nem hittem a szo­cializmus reform­jában, csak a gyö­keres változásban gondolkodtam. Bibó István, Erdei Ferenc, Donáth Ferenc nézetei hatottak rám legjobban. Véleményem azóta is változatlan, ha tetszik, ilyen a végleges világnézetem. Felfo­gásom akkor jobboldalinak mi­nősült, mára már korántsem az. Ordítozó szájhősök-Ellenzéki lett, mit csinált ezen időszakban?-Próbáltam valahogy meg­élni, mert nem lehetett érdemi állásom négy-öt évig. Szabad­úszóként tanulmányokat írtam, de tetőszigetelőként az „ural­kodó osztály” életébe is bele­kóstolhattam. Sokat segítettek rajtam ezekben a nehéz évek­ben. Nem politikai meggyőző­dés alapján oszlik meg az em­beri becsület.-Hogy került Balassagyar­matra?- Házasságkötés miatt, 1986-ban. Azóta folyamatosan itt élek.- A nyolcvanas évek második felében igen keményen támadta az MSZMP politikáját. Emlék­szem egyik előadására —, meg­állt a kés a levegőben.- Az MSZMP akkori hivata­los politikáját bíráltam, mert gyorsítani szerettem volna a magyar demokratikus átalaku­lás folyamatát. Ugyanakkor szurkoltam a '89-es reformkö­rök sikeréért, és örültem az MSZP megalakulásának. A szocializmus bukásában biztos voltam, ám józanul nem várhat­tam a polgári pártok 90-es vá­lasztási győzelmét. Mi végül a Reagen-Gorbacsov megegye­zések és a prágai, berlini forra­dalmak hatására győzhettünk az első választásokon. A ma­gyar nép nem utálta a „reform­kommunistákat”, mert nálunk nem volt igazi diktatúra. Akik ezt elfelejtik, rosszul emlékez­nek. Én aktívan dolgoztam a szocializmus ellen a kockázatos időkben, de a győzelem után nem tartottam az ürgelyukból „bátran” előmászó, ordítozó szájhősökkel.-Részt vett a kisgazdapárt újjászervezésében ?-Mindegyik új, demokrati­kus párt szervezésében részt vettem, 1988-tól. Miután én ír­tam a '88-as szárszói nyilatko­zatot, több ellenzéki csoport át­vette ezt a laza programot, és a gyakorlati politizálásba is be­vont. Csak abban az évben több tízezer kilométert vonatoztam az országban.-Hányas sorszámú volt az MDF -tagkönyve ?- '88 szeptemberében a 64-es sorszámot kaptam.- Sokan az ön személyes pél­dáját követve léptek be az MDF-be. Igen erős szervezet jött létre akkoriban Balassa­gyarmaton.- A Fórumba nem miattam léptek be az emberek, hanem a változások reménye miatt. A balassagyarmati volt az első ér­demi ellenzéki szervezet Nóg- rádban. Sok kiváló embert is­merhettem meg akkoriban a vá­rosban és megyeszerte. Azóta is tisztelettel gondolok mindegyi­kükre, akárhogyan is alakultak a pártállásaink. Minden az em­bereken múlik, a pártokon jóval kevesebb. 1990 óta mindegyik új pártból kiábrándult az alapító értelmes emberek többsége, ezért nem megy a szekér. (Egy helyi tanárnő szakdolgozatban is megírta a gyarmati MDF első éveinek történetét — a szerk.) Nem lett nagykoalíció- Miért lépett ki az MDF-böl, és lépett be az SZDSZ-be? Talán utóbbi párt radikalizmusa vonzotta?- Vonzott az akkori SZDSZ akkori világos politikai vonala, és taszított Csurka kezdődő népnemzeti radikalizmusa. Egyébként álmomban sem gondoltam, hogy az MDF és az SZDSZ a választás után nem köt nagykoalíciót. Nem állítom, hogy ebben igaza volt a két pártnak, mert 1990 tavaszán mindenképpen MDF-SZDSZ- nagykoalíciót kellett volna kötni. Helyette lett egy vérsze­gény paktum, s utána jött a vég­telen, értelmetlen acsarkodás.- Az SZDSZ színeiben beju­tott a parlamentbe, aztán ke­nyértörésre került a sor. Miért?- Az előbbiekből követke­zik: az SZDSZ-ben mindig MDF-esnek tartottak, az MDF-ben pedig mindig SZDSZ-szimpatizánsnak. Ráa­dásul egyidejűleg volt igaz rám a két ellentétes állítás... 1988 óta egyfolytában a magyar poli­tizáló értelmiség tragikus luxu­sának tartom, hogy három ha­sonló pártban (Fidesz, MDF, SZDSZ) gyilkoljuk egymást. A következmény is tragikus... Ez a lényeg, tehát ezen kellene vál­toztatnunk! Megmaradt a csurkizmus- Visszament a gyökerekhez, az MDF-frakcióban folytatta politikusi pályáját. Mi moti­válta döntésében?- Erről azért nem lehet még mindig teljes nyíltsággal be­szélni, mert nem szándékaim szerint alakult az említett há­rom párt közeledése mostaná­ban. Egyébként abban bíztam '93 elején, hogy Csurkával együtt a csurkizmus is eltávo­lítható az MDF-ből. Tévedtem - most ezért fizetek.- Az a hír járja, személyesen Antall József miniszterelnök írta alá ajánló szelvényét.- így történt. Közben gúnyo­san megjegyezte: még úgysem ajánlottam senkit a pártba. Természetesen az MSZMP-vei cikizett. Erre azt találtam vála­szolni, hogy ez a tapasztalatlan­sága meg is látszik a gyatra káderpolitikáján...-Milyen politikus volt An­tall?-Nagy kérdés! Történelmi személyiségről majd a történe­lem fog ítéletet mondani. Antall úgy járt, mint Deák Ferenc: megvalósult a politikai célja, bár munkáját halála miatt nem fejezhette be. Történész va­gyok, tudom, hányszor értékel­ték át halála óta Deák tetteit. Jellemző a mai magyar lelkivi­lágunkra, hogy Antalit is csak a halála pillanatában fogadtuk el igazán. Amúgy reálpolitikus volt, tehát törvényszerűen nép­szerűtlen. Életében csak vitat­koztam vele, szemébe rosszakat mondtam, újságokban bíráltam. Hiányát pótolhatatlannak tar­tom a magyar politikában.- Hónapokig tartott a harc a megyei közgyűlés elnöki poszt­jáén. Aztán ön egyik napról a másikra visszalépett.-A nyugat-nógrádi polgár- mesterek jelöltek 1990-ben a megyei közgyűlés elnökének. Tisztes arányban kaptam sza­vazatokat. Közben lépett életbe az akkori összeférhetetlenségi törvény. Én nem mondtam le parlamenti mandátumomról, így az elnökjelöltségtől léptem vissza.- Később egyetlen közgyű­lési ülésen sem vett részt. Mi­ért?-Tulajdonképpen 1990 kö­zepétől rendszeresen távol ma­radtam a közgyűlés üléseitől. Olyan mértékben nem értek egyet a megyei infrastruktúra, az ingatlanok privatizációjának módjával, hogy az én esetem­ben ez az egyetlen lehetséges magatartás. Lemondásomat ta­valy felajánlottam az engem a közgyűlésbe delegáló balassa­gyarmati önkormányzatnak. A testület ezt nem fogadta el, én pedig figyelmesen tanulmá­nyozom a megyei önkormány­zat anyagait, jegyzőkönyveit.- Sok országgyűlési képvi­selő megszedte magát az elmúlt négy évben. Hogy van ezzel?- Minden jövedelmi adato­mat, vagyoni állapotomat nyil­vánosságra hoztam. Elhatároz­tam a rendszerváltás előtt, hogy értelmiségi maradok, nem lé­pek elő tőkéssé. Jelenthetem: teljesült ez az álmom...- Többen azt mondják, ön köpönyegforgató...-A vicc ismert: Kohn bácsi öt állam polgára volt, pedig éle­tében ki sem mozdult Mun­kácsról... Én is tartottam ma­gam Bibó politikai filozófiájá­hoz, meg a nézeteimhez. Köz­ben a pártok rugalmasabbak voltak... Hasonlítsák össze mondjuk a '87-'88-as tanulmá­nyaimat a mostani cikkeimmel; aztán a '89-es pártprogramokat a '94-esekkel. Természetesen mindig a pártoknak van a poli­tikában igazuk, ezért én nem vagyok jó politikus. A jó politi­kus a nézeteit váltogatja, bár mindig ugyanott, és látszólag ugyanazt mondja. Aki ezt nem vállalja, sürgősen hagyja abba. MDF-sirató- Elárulná végre, mi történt a háttérben az országgyűlési képviselői választások előtt?- Magam sem tudom ponto­san. Ami tudható, azt dr. Cse- key László, az MDF „megbol­dogult” elnöke elmondta egy hosszabb nyilatkozatban... Ér­demben nincs mit hozzáten­ném.- Miért nem indult MDF-szí­nekben, vagy akár független je­löltként a választásokon?- Egy pillanatig sem gondol­tam független jelöltkénti indu­lásomra, miután az MDF illeté­kes testületéi a jelölésem ellen döntöttek. Két dolog is moti­vált. Elsősorban nem akartam ragaszkodni ahhoz a bizonyos hatalomhoz. Másrészt valóban nem értettem egyet az MDF „Nem lépek elő' tőkéssé" Antall halála utáni viharos jobbratolódásával. Ennek a po­litikának ismert a végeredmé­nye: Az országos viszonyokról most nem beszélek, de Nógrád megyéről mégsem hallgatha­tok. Hol van ma Nógrádban az MDF? Ötödik lett a megyei lis­tán, szorosan a Munkáspárt mögött.-Ha már itt tartunk, kérem mondja el, hogy látja a megyé­ben a pártokat!-Nógrádban ma egy politi­kai párt működik eredménye­sen, az MSZP. Ez demokráciá­ban nem szerencsés állapot. Én azonban ezért nem a szocialis­tákat bírálom, hiszen mégsem nekik kellene megszervezniük a saját ellenzéküket. Ha nem lesz széles körű összefogás a pártok között, az MSZP egye­dül könnyen többséget szerez­het a megyei önkormányzati választásokon. Megyeszékhelyi dilemmák- Ön robbantotta ki a me­gyeszékhely-vitát. Mindenki tudja, ön állt a háttérbe. Ma is vállalja nézeteit?- Az úgynevezett megye­székhely-vitát 65 települési ön- kormányzat robbantotta ki, amikor támogatta a gyarmati képviselő-testület hivatalos kezdeményezését. Ez kéthar­mados többséget jelent, mert tudtommal senki nem vonta vissza közülük az állásfoglalá­sát. Valójában nem székhely vi­táról van szó, hanem a hatáskö­rök megosztásáról, a megye egész területének arányos fej­lesztéséről. A törekvéssel egyetértek. Örömömre szolgál, hogy az új önkormányzati tör­vénycsomag tervezete Salgótar­jánt önálló megyei jogú várossá nyilvánítja. Ez a tény már ön­magában csillapíthatja a ko­rábbi feszültségeket. Érdekes módon éppen a korábbi kor­mány belügyminiszterei nem kezdeményeztek egy ilyen lo­gikus és méltányos lépést. Óri­ási hiba volt. A politikában a bűnnél is rosszabbnak számít a hiba!- Teljesen visszavonult a po­litikától?- Könnyű volt visszavonul­nom, ha egyszer az MDF visz- szavonultatott. Nem vagyok po­litikus, mert nincs közigazga­tási vagy pártpolitikai hatalmi pozícióm. Ez kellemes, meg­nyugtató személyes állapot. A Fórum jobboldali vezérei ön­kéntes száműzetésemre játsza­nak. Miért lépnék ki abból a pártból, amelyiket Antallal együtt én is alakítgattam? Más dolog, hogy az urak jelenlegi céljait egyáltalán nem támoga­tom! Nem számítanak az önjelöltek- Országos politikai előre­jelzés?- A polgári társadalom gon­dolatának képviselete Magyar- országon úgyis megmarad. A szocialista baloldali MSZP és a baloldali liberális SZDSZ mel­lett mindenképpen lesz valami­lyen nagyobb konzervatív-libe­rális polgári párt. Legfeljebb nem MDF-nek hívják. A történe­lemnek mindig van ideje. A poli­tikus pedig akkor fejezi be a pályá­ját, ha végzetes hibát vét, azaz meghal.- Lehet, ho£y ön lesz Balassa­gyarmat polgár- mestere? Netalán a megyei közgyű­lés elnöke?- Válasszuk ketté a kérdést. Néhányan meg­kérdezték tőlem, jelöltetem-e ma­gam a gyarmati képviselő-testü­letbe. Nem és nem. A megyei közgyűlésbe ed­dig senki nem ja­vasolt, ezért nem is válaszolhatok a fel nem tett kér­désre. Amúgy a politikában nem számítanak az önjelöltek, csak a jelöltek.- Milyen személyes tervei vannak?- Mindig ugyanaz: meg aka­rok élni, el akarom tartani a csa­ládomat. Ez ma senkinek sem könnyű. Folyamatosan dolgo­zom, írok, tanulmányokat ké­szítek. Jól vagyok. A.T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom