Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-15-16 / 243. szám

1994. október 15-16., szombat - vasárnap Hétvégi Magazin • Társasági élet 7. oldal Újabb száz évre ürítették poharaikat az SVT-Wamsler ünnepségén Az ügyesebbjének egészen nagy tál jutott. A szem-szájnak ingere „terülj-terülj, asztalkám’’ mellett jobbról balra: Mihály Zoltán, a Nógrádker kereskedelmi vezetője és Ja­kab Zoltán Üzletigazgató Rigó Tibor felvételei Magad uram...Lisztes János, a Gravitáció Áruház ügyvezetője Szombathelyről, a háttér­ben Budai Tibor, a Karancs étterem üzletvezetője szolgálja ki Kalapos Györgyöt, a Gázmo­dul Kft. ügyvezető igazgatóját / eles évfordulóra emlékez­tek a minap Salgótarján­ban, a Karancs Szálló ét­termében: betöltötte fennál­lásának századik esztendejét a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár-Wamsler Ház­tartástechnikai Részvény- társaság. Nem csak emberi, de gyári viszonylatban is figye­lemre méltó e kor. Minden hasonlóság ellenére azon­ban van egy óriási különb­ség: a 100 éves ember meg­újulása lehetetlen, a 100 éves gyár ugyanakkor min­den ízében felfrissíthető. Ez történt pár éve az SVT-vel is, amikor házasságra lépett a Wamslerral. A matróna e frigyben kivirult, mint az ifi- asszony, és megerősítette gazdasági helyzetét, piaci pozícióit. További erőre kapását jól szolgálta a baráti hangvé­telű, fényes parti. A gyár mai dolgozói megelégedné­nek egy újabb száz évvel, így legalább lenne munká­juk a dédunokáknak is. Én már nem is vagyok fontos nektek? - Gressai Sándor, az SVT-Wamsler vezér- igazgatója és Borbély Zoltán, az ÁVÜ igazgatója között Lauter Gabriella, az ÁVÜ tanácsosa Tuzkígyók, gömbök milliárdja az égen - az ünnepi est kétségtelenül legfényesebb mozzanata a tűzijáték volt Ezt suttogja falu, város... Egyáltalán nem arról lesz szó az alábbiakban ezeken a ha­sábokon, hogy bajnok lesz a Ferencváros. Különben sem beszéltünk a játékosokkal, ép­pen ezért fogalmunk sincs róla, mennyi elszántság lako­zik a zöld-fehér fiúkban, akik­nek most megy a szekér. A mi köznapi pletykáinkról kívánjuk tájékoztatni e helyen olvasóinkat. Például most ar­ról, amit a Salgótarjáni Ko­sárlabda Klub vezetőiről sus- torognak széles e - pardon, inkább hosszú e - megyeszék­helyen. Úgy látszik, kirakatba került a sport. Csütörtökön olvashattak lapunkban arról, hogy potom pénzért gazdára talált a síküveggyár sportléte­sítménye, és ott hamarosan befellegzik a tekézőknek. Most pedig azt halljuk, hogy derék magyar és öntudatos melós ember (vagy szocialista szim­patizáns) nem jár a kosaras meccsekre, mert azok, akik csinálják - koalíció ide vagy oda - nem hozzávalóak; az SKK úgy, ahogy van, „cak- kompakk” SZDSZ-es bagázs. Újra politizál a sport. Hiába, kérem, magyarok vagyunk! Hát mit feleljünk erre? Af­féle liberális eszmékkel ma­gam is átitatott polgárfi, nem érdekel, milyen pártállásúak a vezetők. Na, de várjuk meg a susmus végét. Az azért már csak érdekes, hogy ez az SZDSZ-es bagázs saját ha­talmi ambícióinak a kielégíté­sére használja fel a Fekete Sasok (sajnos nem mindig) győzedelmes szárnyalását. Pfujj! A klub vezetői politikai hatalmat akarnak maguknak. Egyikük - mondják - nem át- allana még polgármester is lenni; a másikuk megelégedne a városi sportcsarnok igazga­tói székével. Hogy aztán mire lenne jó nekik ez a hatalom? A Sasok bizonyára profitálnának be­lőle, és - csak halkan mon­dom - talán a többi más spor­tág is, főleg az ezreket meg­mozgató labdarúgás. Ha pe­dig így volna, akár Isten áldá­sát is adhatjuk a kosaras sportvezetők karrier-ambíció­ira. Hű-ha, csak nem színt vallottam?! Gyorsan vissza is szívom. Nehogy megokolja­nak érte azok, akik távol tart­ják magukat mindenféle sporttól; mert azért mégis­csak ők vannak többségben. Határozottan kijelentem: az legyen a polgármester,' aki a többség bizalmát elnyeri, füg­getlenül attól, hogy jár-e ko­sárlabdameccsre vagy sem. De nem hagy nyugton a kisördög: miért baj, ha valaki ambiciózus, ha valaki kosár­labdameccsre jár? Tessék megmondani, nem marhaság, ha azt mondaná valaki, ne járjunk templomba, mert az kereszténydemokrata érde­keltség? Apolka Nem könnyű viselkedni Néhány használható, eligazító jó tanács-A vezető sohase fölényes­kedjék munkatársaival. Tartsa tiszteletben egyéniségüket, fon­tolja meg javaslataikat, helyes kezdeményezéseiket.- Ha a vezetőnek valamelyik munkatársával a munkán kívüli baráti kapcsolata alakult ki, ezt nem illik sem titkolnia, sem pe­dig visszaélni vele. A beosztott se próbálja kihasználni a mun­kán kívüli barátságot, ne pró­báljon belőle jogtalan előnyö­ket kicsikarni.- Ne bizalmaskodjunk túl­zottan a vezetővel, bármilyen jó is vele a - munkahelyen kívüli- kapcsolatunk.- A vezetőkkel szembeni megalázkodás legalább olyan idegen az illemtől, mint a túl­zott bizalmaskodás. — Ha a vezető belép munkahe­lyünkre, úgy kínáljuk hellyel, hogy ha közölnivalója van, mindannyiunkat láthassa.-Ha a vezető hívat, ne lép­jünk szobájába égő cigarettá­val, vagy kopogtatás nélkül (más munkatársunk szobájába sem!). Ha nem kínál hellyel, meg lehet róla a véleményünk, de magunktól ne üljünk le.- A tisztelet kifejezése, ha a vezetőnek előre köszönünk, kézfogásnál megvárjuk, míg ő kezdeményezi.- Női vezető esetén a férfi beosztott kettőzött figyelmes­séggel viselkedjék, egyrészt a vezetőnek, másrészt a nőnek ki­járó megbecsülés legyen érez­hető magatartásából.- A jó vezető a munkatárs hibáit sosem a többiek előtt tár­gyalja meg, hanem - lehetőség szerint - négyszemközti be­szélgetésben. Kivétel, ha ne­velő célzattal az egész kollektí­vát érintő kérdésben mond a közösség előtt véleményt.-Az udvariasság a munka­társak között a jó munkahelyi légkörnek is egyik alapfeltétele.- A kölcsönös udvariasságon is túlmenő baráti kapcsolatok a munkatársak között a munka eredményességében is megmu­tatkoznak.- Sok munkahelyen okoz konfliktust a dohányzók és nemdohányzók ellentéte. Ebben legyünk megértők egymással, a nemdohányzó viselje el azt, hogy a dohányos olykor rá­gyújt; a dohányos pedig ne gyújtson egyik cigarettáról a másikra a nemdohányzók tár­saságában.- A munkahelyi telefonok nem hosszadalmas magánbe­szélgetésekre valók.- A furkálás, rágalmazás, erőszakos törtetés erkölcsi vét­ség, s mert a jó ízlés ellen való, illetlenség is.- Munkahelyi öltözékünk legyen mindig célszerű. Je­gyezzük meg: a munkahely nem divatbemutató színhelye -, de azért öltözzünk ízlésesen, és főleg legyünk mindig ápoltak. HÍVHAT BENNÜNKET ÉJSZAKA IS Társak keresnek társakat K edves Hölgyem, Uram! Érezte már magát egye­dül? Gondolkodott már azon, hogy milyen rideg, érzelem nélküliek a mindennapjai egy megértő társ nélkül? Mennyi­vel vidámabb, boldogabb lenne az élete, ha a napi él­ményeit megoszthatná vala­kivel? Megtett-e mindent, hogy a megfelelő társat meg­találja maga mellé? Erről szeretnénk Önnel be­szélgetni a kapcsolatteremtő vonalon, ha felhív minket a 316-455-ös telefonszámon minden szerda este 21 és 23 óra között. Ha viszont nem akar tele­fonálni, mert zavarja az élő­beszéd, írja meg levélben ez­zel kapcsolatos gondolatait a következő címre: Nógrád Megyei Hírlap, 3100 Salgó­tarján Pf.96. Meséljen: milyen az élete egyedül; szeretne-e társat ta­lálni; milyen társat keres; mit vár el attól, akit a társának képzel el? A látványos külsőt részesíti-e előnyben, vagy in­kább a szellem gazdagságát? A mindenki figyelmét fel­keltő, talán irigylésre méltó szépséget, vagy a hétközna­pok megértő gyakorlatiassá­gát, a családi összhangot? Elmondhatná, hogy Ön mit kínál leendő társának. Be­szélhetne önmagáról. Beavat­hatna minket szíve titkaiba, " vágyaiba, álmaiba. Azokba a j1' gondolataiba, amiket eddig f’° csak saját magának vallott be, de úgy érzi, hogy meg kellene osztani ezt a névtelen nyilvá- „ b nossággal. Abban szeretnénk segíteni, hogy megtalálja azt, aki az el­képzeléseinek legjobban megfelel. Arra vállalkozunk, hogy a társkereséshez felkí­náljuk Önnek megértő segít­ségünket, lehetőségeinket. Azzal a szándékkal indítjuk útjára társkereső szolgálatun­kat, hogy egymásra találhas­sanak azok, akik keresik egymást. Azt kérjük, hogy a maga ál­tal választott jeligével jelent­kezzen mindenki, akár telefo­non, akár levélben, mert csak így tudjuk biztosítani azt ä nyilvánosságot, amely meg­ismeri a gondolatait, de nem fordul Ön után az utcán. Az újság hasábjain hetente egyszer közöljük az egymást keresők véleményét, óhajait, közvetítünk a leendő társak között. Ahhoz, hogy segíthes­sünk egymásra találniuk kö­zölje nevét és címét is (melyet bizalmasan kezelünk), hogy eljuttathassuk Önhöz az ér­deklődők írásait. T ehát gondolja át az életét, és érdeklődéssel várjuk je­lentkezését szerdán!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom