Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-15-16 / 243. szám
6. oldal Hétvégi Magazin • Nógrádi Alkotók 1994. október 15-16., szombat - vasárnap ZABARI HÁZÁNAK PINCÉJÉT RENDEZTE BE MŰTEREMNEK - CIGÁNY MŰVÉSZ TARJÁNBÓL Lakatos Menyhért biztatására vált festővé Az Izland sziklái című festmény A magyarországi cigány képzőművészek tavaszi országos tanácskozásán egyebeken kívül rövid történeti áttekintésre is sor került. Tény, hogy a cigány népzenei- és néptáncmozgalommal, az írók jelentkezésével egy időben az utóbbi két évtizedben a cigány képzőművészet is megszületett, illetve kibontakozott és ismertté vált. Nógrád megyében a cigány naiv művészet kivirágzása a világhírűvé lett salgótarjáni Balázs Jánossal kezdődött. Napjainkban szintén e műfajban alkotnak azok a cigány művészek, akik közé Radies Szilveszter is tartozik. Házának pincéje a műterme 1978-tól Zaba- ron. Cereden született 1952-ben, hétgyermekes cigánycsaládban. A nyolc osztályt is itt járta. Utána a somoskői Med- vespusztán juhokat őrzött két évig. Aztán 1970-ben a Lósport Vállalathoz került lovásznak. Ez időben járt a Kortárs szerkesztőségébe Simon István költőhöz, mivel regényt és verseket írt. Szobafestő-mázoló szakmát szerzett, húszévesen vonult be katonának, de fél év múlva betegsége miatt leszerelték. A salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari Technikumot 1978-ban végezte el. A következő évben találkozott Cereden Lakatos Menyhért íróval, s az ő biztatására fordult a festészet felé. Akkor már volt néhány képe. A szederkényi termelőszövetkezetben dolgozott hegesztőként 1980-ban. Itt rendezték meg első kiállítását is. Képeivel 1981-től szerepel a Nógrád megyei amatőr képzőművészek tárlatán, és tagja lett a stúdiónak. A nyolcvanas évek elejétől gyógynövénygyűjtéssel foglalkozik. A Mátradrog 1988 őszén állománycsökkentés miatt elbocsátotta, munkanélküli lett. Jelenleg gyógynövényfelvásárlással foglalkozik, fenyőtobozokat gyűjt, és elsősorban a téli hónapokban jut ideje a festésre. Kerékgyártó István Daróczi Ágnessel együtt kereste meg 1989-ben, s fölkérték a Néprajzi Múzeumban rendezendő kiállításon való szereplésre. Ez volt az autodidakta cigány képzőművészek országos tárlata. Azóta szerepeltek művei a budapesti Józsefvárosi Galériában, a Budapest Galériában, a Néprajzi Múzeumban, legutóbb pedig a Mara Galériában. Radies Szilveszter a Phralipe Független Cigányszervezet za- bari tagszervezetének vezetője. A Nógrádi Mecénás Alapítvány támogatása lehetővé tette, hogy anyagokat vásárolhasson, alkotó munkája újabb lendületet vegyen. Képein a képzelet tágassága ragadja meg a nézőt. A lovakkal benépesített, kicsit álomi dombok közül gyakran elkalandozik a messzi, mesebeli tájakig, akár az északi Izland sötétlő sziklái közé, amelyek kiemelkednek a bíborszínű hullámok közül. Az elképzelt ligetekben szinte érezni a szelek eleven fuvallatát. -mér Radies Szilveszter két művét ajánlotta fel a létesítendő Cigány Múzeum számára Most is írhatná - Tallózás egy érdekes Mikszáth-kötetből A salgótarjáni Mikszáth Kiadó 1992-ben jelentette meg Mikszáth Kálmán: Az én jeles mondatom című, fontos gondolatokat tartalmazó kötetét. Ebből az érdekes könyvből adunk közre csokorra valót olvasóinknak. * Magyarországon a politika és az irodalom kölcsönösen termékenyítették meg egymást, hol az egyik a másikat, hol a másik az egyiket, és csak azt nem lehet tudni, melyikük volt a nő és melyikük a férfi. * A politika és az irodalom nálunk Magyarországon édes testvérek, két szép lány képében. Ha az egyik bajban van, a másik segít neki. Nyelvünknek jogait a politikusok vívták ki. Mikor a tanácsteremből szobáikba vonultak vissza államfér- fiaink, literatúrát csináltak a nemzetnek az íróasztalaiknál. Mert én még soha azért tollhoz nem nyúltam, hogy valakit megsértsek vele - de soha azért a toliamat le sem tettem, mert az valakinek nem tetszett. * Hiszen tudod, hogy megy ez Magyarországon. A könyv megeszi a kiadót, a könyvet megeszi az egér, az egeret megeszi a macska. A macskánál aztán megakad az egész irodalmi pályafutás, mert a macskát nem eszi meg senki. Az író ellenben semleges perszóna az egészben. Őt nem eszik, de ő sem eszik. * Ha rajtam állna, én csak egy szigorú esztétikai parancsot adnék ki az íróknak: „Ne hazudj" ... * Egy író könnyebben tehet híressé egy királyt, mint egy király egy írót. * ...a jó könyvek nem ölik meg az embert, a rosszak hamarabb. MIT CSINÁL JELENLEG BALOGH BÉNI? Kalandregény 1848-49-ből Az író Balassagyarmaton dedikál Balogh Béni, ifjúsági írót nagyon sokan ismerik és szeretik Nógrád városaiban, falvaiban, ahol gyakori kedves vendég. Műveinek egy része Nógrád festői és történelmi tájain játszódik. Most Sió- fok-Szabadifürdőn tartózkodik.- Nincs hideg a tó partján?- Most már egyre hűvösebb van itt is. Egy-két hét múlva visszaköltözünk Pestre, s valószínűnek tartom, hogy novemberben Salgótarjánba is ellátogatok, a balassagyarmati Novitas-B. Kiadó által korábban megjelentetett könyvekkel kapcsolatos ügyek intézésére.- Már az ünnepi könyvhétre újabb Balogh Béni-regényt vártak az ifjú olvasók. Mikor jelenik meg?- Jobb később, mint soha. A Csatára fel! című regényem most, szeptember végén látott napvilágot, a Sygnatura kiadásában. Műfaját tekintve kalandos ifjúsági regény, amely 1848-49 szellemét igyekszik ébren tartani.-Ez is Nógrádban játszódik?- Kivételesen nem, de ezen az északi vidéken, Hevesben, Borsodban, a Bükkben és a Mátra alatt. Örülök, hogy 72 éves fejjel megértem tizenkettedik könyvem megjelenését. Persze lehetne már 24 is, ha nem ilyen zűrzavaros időket éltünk volna. (bte) BERLINBEN JÁRT A GYARMATI DALEGYLET Szívből, telt ház előtt énekeltek Carl Orff: Carmina Burana - Pénzes Géza illusztrációja A berlini Lichterfelder Chorkreis jubileumi rendezvényén teltházas koncerten mutatkozott be a Balassagyarmati Dalegylet Carl Orff: Carmina burana című művének előadásán szeptemberben a Schauspielha- usban. A Bartók rádió Hangadó című műsorában október 12-én Ember Csaba karnagy beszélt a berlini sikerről, Balassagyarmat zenei múltjáról és jelenéről. Ez a múlt igen gazdag. Jeles, országos, sőt nemzetközi hírű zenei események, kiemelkedő muzsikus személyiségek tevékenysége kapcsolódik az Ipoly-parti város nevéhez mindazok körében, akik érdeklődnek Nógrád művészeti életének hagyományai és jelen állapota iránt. A rádióban részlet hangzott el a berlini előadásból, valamint Perneczky Zsolt orgonáit. A berlini műsorfüzethez a balassagyarmati Pénzes Géza készített szép rajzokat, nagy grafikai érzékenységgel idézve a középkor hangulatát. A lapokon a vonalak finomsága, üde mozgalmassága és érzékisége ragadja meg a nézőt. E sorozat egyik lapját mutatjuk be most olvasóinknak.-th A költészet a világ teljességét jelenti A pálya elején álló költő, Pa- róczai Csaba 1965-ben született Salgótarjánban. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán 1988-ban végzett, történelem-népművelés szakon. Az ELTE történelem szakán 1992-ben szerzett újabb diplomát. A salgótarjáni Egészségügyi Szakközépiskolában történelmet, társadalomismeretet, német nyelvet tanít. Első versei lapunk elődjében láttak napvilágot 1990-ben. Később a Palócföld című folyóirat, a Balassi Bálint Könyvtár Hírmondója és a Balassi Bálint Asztal- társaság lapja, az Asztaltársasági Füzetek közölte verseit.- Mit jelent a költő számára a történelem?- A történelem inkább abból a szempontból érdekel, hogy az adott korban az egyes ember hogyan élte az életét, mit tudott a világról, hogyan érezte magát.- Van-e kedvenc kora?- A korai középkor, az 500-as évektől a 10-11 - századig, de bizonyos szempontból a reneszánszig. - Miért?- Azt hiszem, hogy természetesebbek voltak az emberek. Persze, vadak is - gondolok például a frankokra -, akkor is érdekeik szerint cselekedtek, de erős misztikában éltek, ami alapján egységben szemlélték a világot. Számukra nem technikai probléma volt a világ megközelítése. Az egységes szemlélet alapja a vallás volt. Később a modernizáció sok testi kíntól szabadította meg az embert, a lelki kínoktól azonban nem.- Hogyan érzi magát a mai Paróczai Csaba első versei lapunk elődjében jelentek meg 1990-ben feszültségekkel teli korban?- Abban a kis világban, például a családban, amit az ember megteremt, jól érzem magamat. Ha viszont az egészet nézem, már nem így van. Nem látom, hogy merre tart a világ és Magyarország. Azt látni, hogy a szétesés felé halad. Nincs benne semmiféle vezérlő elv, ami szerint történnek a dolgok. De azt sem tudom, egyáltalán létezhet-e valamilyen vezérelv. Ma csak politika van, s akik benne vannak, saját érdekeik szerint cselekednek, ami nem azQnos a közérdekkel.- Miért ír verset?- A költészet, a művészet az, amely által az ember be tudja fogadni a világot a maga teljességében, nem részekre hasítottam Az ember azért ember, hogy próbálja keresni létének értelmét, választ kapjon arra, miért él. Úgy gondolom, egy-egy pillanatban, hangulatban nyilvánulhat meg a lényeg. Ezeket a pillanatokat kellene megragadni. A múló nyárra Elmúlt ez a nyár is oly észrevétlen libbent el mint az elfelejtett gondolat Hiánya él már csak a nyaraknak s az örök vágy az áttetsző dél- előttök iránt Talán ha fohászkodni tudnék vagy játszani sziklaszirten lombiiárfán szélfurulyán mi kedves e mindent betöltő lágy szavú istennek ki pusztul s mire megyünk ketten pusztítjuk mi is magunkban és minden megnyilatkozásában Hogyan szóljak hát hozzá ha minden nyelven ért s szóljak-e egyáltalán általa adott szavakkal Mert egyetértünk a lombhullásban zúzmarában és megfagyott testű folyókban az újrakezdés halálos előkészületeiben a menni muszájban a lenni kellben s hogy egy vízcsepp prizmáért egy semmittevő kamasz délelőttért mindent feladni érdemes kicsi mindennapi meghalásain- kat őzsorsunkat farkasfogunkat sárga levélen hullassuk s szarkofágbölcsőnk csak egy lehet a vérünkszínű Nap A fák alatt r Mert minden nap hoz valamit, néha rosszat, néha jót, van, hogy egy örök délelőttött, néha csak esőre hót. Fák alatt állok: magasság és mélységaz idő hulló falomb. Lassan minden értelmét veszti. Az értelem is. Ha hagyom. Egyik szép, kedves munkája a Tájkép lovakkal
