Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-13 / 241. szám

1994. október 13., csütörtök Bátonyterenye Es Környéke 5. oldal ÖNFENNTARTÓ MŰVELŐDÉSI HÁZAK NEHÉZSÉGEI Ellopják, ami mozdítható KARÁCSONYRA GYÁRTANAK. A Zagyvavölgye Kesztyú'készítő Kft. terenyei üze­mében már a karácsonyi vásárra készítik az ágyneműket, a díszes ünnepi asztalterítőket. Képünkön Bakos Györgyné, Márinkó Mihályné és Boros Károlyné a varrógépnél. Fotó: Kun ÖSSZETARTÓ KÖZÖSSÉG A KISTERENYEI NYUGDÍJASKLUB Bebarangolták már a fél országot Milyen hatást gyakorol kör­nyezetére manapság a klub­könyvtár? Milyenek a lehető­ségei? Erről beszélgettünk Szomszéd Tamással, a bá- tonyterenyei művelődési ház és könyvtár igazgatójával.- Öt klubkönyvtár tagintéz­ményünk van. Január elsejétől vagyunk így egyben, mert költ­ségcsökkentés címén összevon­tak bennünket. Sajnos, létszám- leépítésre is sor került.- Kapnak-e valamilyen tá­mogatást az önkormányzattól?-A fűtést, a villanyt és az egyéb rezsi költséget, valamint az itt dolgozók bérét megkap­juk. Minden más tevékenysé­günkre - nyugdíjasklub, elő­adások, mozi - nekünk kell elő­teremtenünk a pénzt. Pályáza­tokat szoktunk benyújtani, több-kevesebb sikerrel. Tavaly 500 ezer forintot nyertünk, az idén eddig közel 400 ezret. Eb­ből a pénzből szoktuk a gyere­kek történelmi alkotótáborát is működtetni Szorospatakon.-Nagy, látványos rendezvé­nyeket nem tudunk finanszí­rozni, ezért a kiscsoportok mű­ködését igyekszünk támogatni. Van tini, ifjúsági klubunk, ha­gyományőrző csoportunk, pa­A napokban rendezték meg a Szentes Kupa modellezőver­senyt, ahol a mátraverebélyi Tösmagi Szilárd a felnőtt vi­torlázó kategóriában a máso­dik helyen végzett.- A mátraverebélyi csapat újból bizonyította, hogy a me­gyében ezt a sportágat is komo­lyan kell venni, mivel serdülő és ifjúsági versenyzőink tavalyi sikerei után idén a felnőttek kö­zött is jól szerepeltünk - mondja Tösmagi Szilárd, majd így folytatja:- Hosszabb kihagyás után nemrég kezdtem újra a ver­senyzést, hiszen - miután mun­kanélkülivé lettem - több sza­bad időm maradt. Amikor a nyáron ezt a modellt befejez­lóc népdalkörünk, működik a nyugdíjasklub, a testépítő- és aerobicklub, a természetjáró csoport.- Ebből is látszik, hogy telje­sen átalakult a művelődés fi­nanszírozási rendszere. Éppen ezért teljesen új utakat kell ke­resnünk. A hagyományos, régi gyakorlatot: a bálokat, koncer­teket - mivel nincs rá anyagi fedezet és fizetőképes kereslet - el kell felejtenünk. Kicsit ta­lán már az üzemekhez hasonlít a működésünk, hiszen olcsó vá­sárokat szervezünk, reklámúj­ságokat jelentetünk meg, hogy elő tudjuk teremteni a műkö­dési költségeinket. Ez az egész országban így van.- Tudna-e említeni érdekes esetet?-Sajnos, csak rosszat tudok mondani. Az elmúlt négy év alatt 38 betörés történt az öt in­tézményben. Most is egymás után három napon jártak nálunk ismeretlen, hívatlan „vendé­gek”. Minden alkalommal elvi­szik, ami mozdítható. Sajnos, ezek közül nagyon kevés dolog kerül később elő. Ez nagyon rányomja a bélyegét a működé­sünkre, és kellemetlenül érint valamennyiünket. tem, szinte ráéreztem: így kell kinéznie egy díjnyertes gépnek. Az elkészítése közel 100 órát vett igénybe. Legutóbb, a győri Rába Kupán holtversenyben a második helyen végeztem. Ott, sajnos, elveszett a modellem, amelyet nagyon kedveltem.- Meglehetősen régi anya­gokkal dolgozunk - panaszolja. - Ha ez elfogy, úgy néz ki, leáll a modellező szakkör. Az uta­zást, a nevezési díjat, a klub­fenntartás költségeit így is saját zsebünkből fizetjük. A polgár- mesteri hivataltól az idén 10 ezer forintot kaptunk. Ez a pénz két versenyre sem elegendő, holott évente több, mint 10 erő­próbán veszünk részt. Kép és szöveg: Kun Király J. Alig két éve alakult Kistere- nyén a nyugdíjasklub. Jó híre, leleményessége, gyorsan szárnyra szökött. A klub veze­tőjével, Sándor Imrénével be­szélgettünk, aki nyugdíjas pe­dagógus.- Két éve határoztuk el, hogy nyugdíjasklubot alakítunk. Nyolc taggal indultunk, most már több mint 60 tagot számlá­lunk. 58 évestől 76 éves korig járnak közénk az idős emberek.- Kik járnak a klubba?-A nyugdí­jasok között találhatunk kétkezi mun­kást, irodai dolgozót, ér­telmiségit, háztartásbelit. Elég vegyes a társaság. Leg­többjük egye­dül álló, öz­vegy vagy el­vált. Hetente egyszer talál­kozunk a Mozgalmi Házban. Itt kaptunk helyet bérmentesen. Sándomé elmondta, hogy anyagilag teljesen önállóak. Nincs náluk tagdíj, viszont ha program adódik, akkor befize­tik a pénzt. Ezen kívül pályáza­tot írtak a Lakitelek Alapít­ványhoz, és nyertek 15 ezer fo­rintot. Ebből a pénzből sikerült ellá­togatniuk Ipolytamócra, Holló­kőre, Szécsénybe. Ezen kívül eljutottak a Dunakanyarba, Szentendrére, Visegrádra és Vácrátótra. Legutóbb pedig Egerben, a Szépasszony- völgyben és Szilvásváradon jár­tak. Nagyon jól érezte magát mindenki. Negyedévenként megtartják az esedékes névnapokat. Erre ezer forint támogatást kapnak a városi művelődési háztól. Eb­ből vesznek üdítőket, apró sü­teményeket. Kis ünnepség kere­tén belül köszöntik fel egymást.- Az idén jó néhány sikeres programunk volt. Készítettünk bábokat az óvodásoknak. Vol­tunk nyársalni és bográcsozni, különböző vetélkedőket szer­veztünk. A könyvtárban hall­gattuk meg az orvosi és diabe­tikus előadásokat. Többen hat­hetes vöröskeresztes - házi be­teggondozói - tanfolyamon vet­tek részt. Rendeztünk író-ol­vasó találkozót, megünnepeltük a farsangot, pótszilveszterez- tünk és a zeneiskola hallgatói­nak zárókoncertjét is élvezhettük. Legutóbb Ki mit tud? vetélkedőt rendeztünk. Ilyenkor appróbb jutalmakat adunk (cukor, tea, kakaó, egye­bek). A díjakhoz szponzorokat keresünk. Megérdemlik, hogy megemlítsük a nevüket. A leg­többet Fazekasék segítettek, az­tán a helyi és a megyei TESZ-szervezet, Kiss István hentes és mészáros, az Avon-terjesztők és a helyi sportegyesület. Külön köszöne­tét érdemelnek a művelődési ház dolgozói és igazgatója, mert mindenben a segítsé­günkre vannak. Sándor Imréné itt megállt, je­lezve, hogy a legsikeresebb szereplésükről ad számot. Büszkén mondhatják, hogy a nyugdíjasklubból hárman részt vettek az Arany János életéről, munkásságáról szóló országos vetélkedőn, amelyet a tele­vízió is műsorra tűzött. Másodi­kok lettek, de ez már nem volt elég ahhoz, hogy az elődön­tőben is részt vegyenek. A nagymamák így is értékes díjakat nyertek. A közeljövő­ben sportvetél­kedőt terveznek, olyan feladatok­kal, amelynek a 60-70 éves ember még képes eleget tenni. Ezen kívül mű­veltségi vetélkedőre készülnek, melynek két fő témája kifeje­zetten Kisterenye és a megye.- Az idős emberek nagyon szeretnek a klubba járni. Most a 64 tagból 30-^40 személy állan­dóan jelen van. Összetartóak, a betegeket rendre meglátogat­ják. Remek kis közösség ková- csolódott össze az elmúlt két év alatt. Jól működik a klub, és én személy szerint nagyon szere­tem valamennyiüket. Remélem, hogy ők is hasonlóképpen vé­lekednek rólam - mondta végül Sándor Imréné, a klub vezetője. Bátonyterenye és környéke RÖVIDEN MÁTRANOVÁK. A né­pitánckar megkezdte pró­báit. A művelődési ház könyvtárában készülnek az asszonyok és lányok a kö­vetkező fellépésre. A 14 tagú együttes a próbákat szerdánként tartja. Galga menti sétálós dalokat és tán­cokat tanulnak az elkövet­kezendő időkben. MÁTRAVEREBÉLY. Az önkormányzat tavaly és a megelőző évben ingyenes tankönyvtámogatásban ré­szesítette a kisiskolásokat. Az idén ezt a szociális segít­ségnyújtást tanulónként ad­ták: az általános és szakis­kolába járók 500 forintot, a középiskolások 1000 forin­tot, a főiskolások és egye­temisták 1500 forintot kap­tak. BÁTONYTERENYE. A megyei vértranszfúziós ál­lomás kiszállásos önkéntes véradó napot rendezett az üzemi rendelőben a Fűtőber és a Vízmű dolgozói részvé­telével. A két cégtől azonos arányban, mintegy 10 száza­lékban vettek részt. Össze­sen huszonkilenc donortól vettek vért.' imjshóvjhbvl MÁTRANOVÁK. Októ­ber 23-án adják át ünnepé­lyesen a mátranováki torna­csarnokot. A nemzetközi méretű sportlétesítményben gyerekek és felnőttek is ta­lálhatnak maguknak moz­gási lehetőséget. A torna­termen kívül konditerem és a későbbiekben szauna is várja majd az érdeklődőket. Itt az általános iskolában szeptembertől 175 diák kezdte meg a tanulmányait. Ebből tizenheten első osztá­lyosok. Ők a Tolnai-féle módszerrel tanulják az olva­sást és az írás tudományát. Az oldalt szerkesztette Tuza Katalin Holnapi lapszámunkban Szécsény és környéke Ezüstérmes verebélyi modellező Tösmagi Szilárd dobogós helyen végzett Együtt a kisterenyei nyugdíjasklub tagjai Nem ecsettel, hanem spaklival fest - A tudatalattira szeretne hatni Fekete András nagyon sokoldalú ember. Nemtiben jól ismerik öt a lakosok: mestersége szerint cukrász, pék és hegesztő. Sza­bad idejében fafaragással, gesztusrajzok készítésével és festé­szettel foglalkozik. Festményei nagyon egye­diek. Olyannyira azok, hogy műveit nehéz lenne bármelyik stílusirányzatba is besorolni.- Gyerekkoromban nem kap­tam jó jegyeket rajzból, mert én máshogy láttam a a világot, mint a rajztanárom. Lassan már húsz éve festek. Egyik barátom adta az ötletet, hogy fogjak hozzá én is képeket készíteni. Eleinte nonfiguratív, elvont al­kotások jöttek ki a kezeim alól. Fekete Andrásnak az ország­ban már sok helyen volt kiállí­tása. Több díjjal is büszkélked­het. Legutóbb egyik festményét 50 ezer forintra értékelte a zsűri. Képein találhatók amőba­alakzatok, amőbacsaládok; fes­tett rockénekesnőt, önarcképet, temetőt, aktot, prizmaformákat és kubisztikus alakzatokat. Érdekes, hogy nem ecsettel dolgozik, hanem spaklival húzza el a színeket, ettől válik teljesen sajátossá, egyedivé ké­peinek az álomszerű világa.- Az emberek tudatalattijára akarok hatni. A színhatásokkal azt szeretném elérni, hogy gon­dolkodjanak el a látottakon. Fekete soha nem másolt, s modellek alapján sem szeret dolgozni. Csak a saját elképeze- léseit valósítja meg a vásznon. Zenei illusztrációkat is készí­tett. Bartók Harmadik zongora- versenyének zenéjére festett Az 50 ezer forintos festménnyel képeket, melyet Debre­cenbe vitt el egy hege­dűművész.- Szeretem hirtelen odatenni a festéket. Spaklival találtam ki ezeket a technikákat, mert szerintem ecsettel már-már nem lehet újat, egyedit alkotni. Fekete úr elárulta: he­geszteni is azért tanult meg, hogy vasból szob­rokat készíthessen. A bal keze is ugyanolyan ügyes, ugyanúgy dolgo­zik vele, akár a jobbal. A kiállításokon úgy látta, hogy tetszettek a művei, de előfordult olyan is, hogy fordítva rakták föl a képeit. Emlékezetes történe­teket mesél:-Egyik képemen nő ember ráteszi egy nőnek a fe­nekére a fejet. Az a világegye­tem kellős közepe. Buda­pesten, a kiállításon meg­kérdezték: „Mi ez, segg­fej?” A festményt rögtön megvették...- Másik alkalommal, valamelyik alkotótáborban női aktot készítettem. Va­laki így érdeklődött a ké­pem felől: miyen madár, amit festettem, papagáj-e? Az! - válaszoltam. - Csak nem bír fölrepülni.- Volt egy alkotásom, - anya gyermekével, amint éppen szoptatja a csöpp­séget. A kiállításon a párt is képviseltette magát, és a párttitkár azt mondta: „Ej­nye! A nő egyik melle na­gyobb!” Pedig az a gye­reknek a feje volt... Cserhalmi Adél l / O ti .5 fenekéből fejet csináltam. Sze­rintem csodálatos dolog, ha az Női akt

Next

/
Oldalképek
Tartalom