Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-01 / 205. szám

4. oldal Gazdaság 1994. szeptember 1., csütörtök A hazai cukorrepatermes biztosítja a szükségleteket... A Cukoripari Egyesülés becs­lése alapján a várható hazai cu­korrépatermés alatta marad a korábbi 3,8-4 millió tonnás vá­rakozásoknak. A mostani prog­nózis szerint a 106 ezer hektár vetésterületről 3,5 millió tonna cukorrépát fognak betakarítani. A tavalyi 2,1 millió tonnás termést így is jócskán megha­ladó mennyiségből, átlagosan 12 százalékos cukorkinyerési rátával számolva, 420 ezer tonna körüli cukor állítható elő, s ez elegendő a belföldi szük­séglet fedezésére. Még akkor is ki lehet zárni az importot, ha a cukortartalom a reméltnél ala­csonyabb lesz, mivel az or­szágnak 30-40 ezer tonnára be­csülhető átmenő készlete ma­radt a tavalyi termésből. A múlt évben hazai cukorré­pából 260 ezer tonna cukrot gyártottak, de emellett 230 ezer tonna cukorszirupot importál­tak is, amiből további 128 ezer tonna cukrot nyertek. MENNYIT KAPTAK A SZÖVETKEZETEK ÉS A GAZDÁK? Támogatott tény észállomány A földművelésügyi miniszter meghirdette a tenyészállat-állo­mány mezőgazdasági fejlesztési alapból történő támogatását. Nógrád megye a pótkerettel együtt több mint 14 millió forintot kapott az akció lebonyolítására. A huszonhárom jelentkező közül kilencnek kiegészítésre visszadta pályázatát az FM Nógrád Megyei Földművelésü­gyi Hivatala. Az első három mezőgazdasági szövetkezeten kívül (Nőtincs, Bátonyterenye, Erdőtarcsa) a pataki 780 ezret, a mátramindszenti 500 ezret, az érsekvadkerti 1 millió 720 ez­ret, a kazári Labet Kft. pedig 440 ezer forintot kapott új te­nyészállatok beállítására. A magángazdálkodók közül a karancsberényi Tórák Károly százezer forintot kapott. A me­gyei keretből a pilinyi Marosok József magángazda 40 ezer, Vodnák Sándorné ugyancsak 40 ezer, a szécsényfelfalui Licskó József pedig 20 ezer forint tá­mogatásban részesült. A ren­delkezés szerint egy tenyészál­lathoz a szarvasmarhánál 20 ezer forint az állami juttatás. Szakvéleményezés céljából a földművelésügyi hivatal az Or­szágos Minősítő Intézethez (OMMI) elküldte a ceredi, a drégelypalánki és az endrefalvi nagyüzemek pályázati kérel­mét. Ez utóbbi juh-tenyészálla- tokra vonatkozik. Az igenlő vá­lasz után a cerediek 1 millió 600, a drégelypalánkiak 500, az endrefalviak pedig 198 ezer fo­rinthoz jutnak állami támoga­tásként. A juttatásról szóló kifizetést engedélyező iratot a Nógrád Megyei Földművelésügyi Hiva­tal állítja ki, és harminc napon belül intézkedik, hogy a meg­ítélt összeg a jogosulthoz jus­son. A célszerű felhasználást a minisztérium megbízásából szintén a megyei földművelé­sügyi hivatal végzi az OMMI, valamint az elismert tenyésztő szervezetek bevonásával. A hi­vatal indokolt esetben vérvizs­gálatot rendelhet el. A törvény intézkedik a jogta­lanul igénybe vett támogatás visszafizetéséről. Ennek eldön­tése a megyei földművelésügyi hivatal joga. Jogtalan támogatásnak mi­nősül és a támogatás teljes, il­letve a késedelmi kamattal emelt összegének alapszámlá­jára kell a kapott pénzt vissza­fizetni, ha a termelő a rendelet előírása szerint vállalt létszám- növelésre, illetve annak szinten tartására vonatkozó kötelezett­ségét nem teljesíti; ha a rende­letben foglaltak végrehajtásá­nak ellenőrzését meghiúsítja vagy azt akadályozza; a kapott pénzt rendeltetéstől eltérő célra használja fel. V. K. Végelszámolásra készül a BRG- Ha kifizeti, SALGÓTARJÁN. A BRG Mechatronikai Vállalat végel­számolója értékesítésre meg­hirdeti a végelszámolás alatt álló vállalat alább felsorolt készleteit: acéláru, színesfé­mek, kötőelemek, elektronikai cikkek, műanyag granulátu­mok, egyéb anyagok. Értékesí­tésére szeptember 26-30-án délelőtt 9.00-14.00 óra között kerül sor Salgótarjánban, a Bu­dapesti Rádiótechnikai Rt. sal­hadd vigye ­gótarjáni gyárában, Csokonai út 27. szám alatt. A legkedvezőbb ajánlattevőt illeti meg a vásár­lás joga. A megvett különböző cikkekért és egyéb anyagokért a helyszínen és kizárólag kész­pénzben kell fizetni. A lehetőségekről bővebb in­formációt ad Bene Károly és Lám Lóránt, akik a BRG Mechatronikai Vállalat 1887-148-as telefonszámán ér­hetők eí'. Van, aki kijelenti: nem akar dolgozni...- Mint a macska, szívósan küzdünk létünkért, egyelőre még si­került talpon maradnunk - indítja a beszélgetést Pusztai Tibor, a pásztói Faipari Kisszövetkezet ügyvezető elnöke, majd így folytatja: - Ha a gazdasági környezet nem változik meg előnyö­sen, akkor egyre kevesebb esélyünk lesz.- Kifejtené bővebben, hogy miért?- Hiányoznak az előrelátó, előnyös változást kiváltó kor­mányintézkedések. A felerő­södő fekete munka ellen sem­mit sem tesznek az illetékesek. Emiatt képtelenek vagyunk asz­talos szakembereket szerezni. Ennek tulajdonítható, hogy több milliós megrendeléseket utasítottunk vissza. Nekünk bi­zonylatok alapján minden fil­lérről el kell számolni. A vál­lalkozók meg úgy könyvelnek, ahogy akarnak. A korábban nyolcvan fővel dolgozó kisszövetkezet az el­múlt négy esztendőben hu­szonöt főre karcsúsodon a meg­rendelések jelentős visszaesése miatt. Most viszont az ellenke­zőjét élik meg. A többmilliós iskolabútorokra szóló igényt nem tudják fogadni, mondván: a felfutáshoz szükséges szak­munkásokat nem tudjuk előte­remteni.- Nincsenek ebben a szak­mában munkanélküliek?-A megyei munkaügyi köz­pont pásztói kirendeltsége húsz szakembert közvetített ki. Ket­tővel nagy nehezen sikerült egyezséget kötnünk, de a kije- * lölt időpontban egyikük sem je­lentkezett.- A többiek nem feleltek meg az önök követelményei­nek?- Többségük azt mondta, ad­jak olyan ajánlatot, amit ők nem fogadnak el. Volt köztük aki egyértelműen kijelentette: ő pedig nem akar dolgozni. -Mennyi pénz kellett volna nekik?- Nálunk a kezdő szakember a létminimumot tudja megke­resni, az ügyes kezű, jó szak­munkás pedig bruttóban és ha­vonta húsz-huszonöt ezer forin­tot. Ezzel szemben a fekete­milyen gazdasági gondok fog­lalkoztatják a szakembereket, milyen jövő előtt állnak, miben működhetnének közre eredmé­nyesen. Ez olyankor történik, amikor úton-útfélen hangoztat­Molnár Gyula, Horváth Krisztián és Mocsári Kor­nél tanulóasztalokat szerel munka virágzik, mert ott többet lehet keresni. Korábban a város vezetői összehívták a ter­melő-gazdálkodó egységek ve­zetőit, hogy megtudakolják el­képzeléseiket, megismerjék gondjaikat. Az önkormányzat vezetői például nem hívtak meg, nem kerestek meg a kap­csolatok felvétele céljából. Csupán a helyi adó befizetésére szorítkozik együttműködésünk. Pedig a város vezetésének is érdeke, hogy meggyőződjön, Fotó: Kun Király József ják: az ország életében legége­tőbb feladat a gazdaság, a ter­melés növelésének megalapo­zása, a növekedés feltételeinek megteremtése.- A szövetkezet jelentős lét­számleépítéséhez milyen mér­tékben járult hozzá a termé­kek korszerűtlensége?-Jobban oda kellett volna figyelnünk a technológiára, il­letve a termékváltásra, annak felgyorsítására. Egy kicsit le­maradtunk. Venesz Károly Mennyit ér az áram, ha magyar 9 A Magyar Energetikai Hivatal főigazgatója nagyvonalúan bá­nik a számokkal. A minap kije­lentette: a gáz- és áramszolgál­tatók a mai árak kétszeresében, az ipari tárca illetékesei a mai árak másfélszeresében látnák reálisnak az árakat. Hogy mennyiben tartaná reá­lisnak a fogyasztó? Ezt egye­lőre nem kérdezték meg. Igaz, nemrégiben Tatabánya lakói ír­tak levelet a kormánynak, jár­janak közben az áramszolgálta­tónál mintegy 2800 család adósságának elengedése ügyé­ben, mert ha megfeszülnek sem tudják kifizetni a munkanélkü­livé vált bányászcsaládok a tar­tozásaikat. Ilyen alapon persze szinte minden város és falu megírhatta volna a maga leve­leit... De hát erre nem került sor. Mi lenne, ha egyszer a fo­gyasztó kerülhetne olyan hely­zetbe, hogy megszabja, mennyit hajlandó fizetni valamilyen áruért? Gondolom, még az öt­lettől is kileli a hideg az energi­agazdákat. Pedig a húsiparosok a megmondhatói, mi történt ak­kor, amikor néhány éve az em­berek egyszerűen nem voltak hajlandók megvenni a szerintük túl drágán kínált tőkehúsokat, és a boltokból tonnaszám visz- száruzták a romlott portékát. Persze, húst nem enni köny- nyebb, mint gyertyafénynél élni, hidegben vacogni. Ezt ők is tudják. • •• • Hogy végül is mennyit ér az az áram, vagy az a gáz, amit a magyar erőművekben, gázfel­dolgozókban magyar munkások állítanak elő? Pontosan annyit, amennyit a magyar fogyasztó a magyar bérekből erre ki tud fi­zetni. Talán nem ártana, ha az energia-lobby tudomásul venné: baj, hogy a világ leérté­keli a munkánkat, Se még na­gyobb baj lehet abból, ha az árak hazai diktálói viszont tú­lértékelik az emberek tehervi­selő képességét. Nem lehetne megpróbálni, hogy egyszer már a saját fogyasztásunkra szánt termékeink árait a saját bére­inkhez arányítsuk? Jó lenne ezen igazán elgondolkodni. Ferenczy Europress A fogyasztók többet fizetnek... Júliusban a fogyasztói árak az előző hónapokhoz képest va­lamivel nagyobb mértékben, 1,3 százalékkal emelkedtek. Az elmúlt 12 hónap során az árak 20 százalékkal növekedtek. Ja­nuárban még az éves árnöveke­dés mértéke 17 százalék volt, februárban, márciusban nem változott lényegesen, majd má­jusban 18,3 százalékra, június­ban 19,2 százalékra emelkedett. A KSH szerint a júliusi ára­kat a hatósági intézkedések is befolyásolták. Ez jelentkezett a benzin árának többszöri emelé­sében. Egyes önkormányzatok is növelték a lakbéreket, és drá­gultak a külföldi gyógyszerek. Az emlékek a mának szólnak Különleges, nem mindenna­pos kiadvány megjelenteté­sére készül a Vízügyi Mú­zeum, Levéltár és Könyv­gyűjtemény. A honfoglalás 1100. évfordulójára, 1996- ra várhatóan kiadják a Vízi emlékek útikönyvét. Mindez csaknem ezer adatot dolgoz fel a mintegy több ezer fel­lelhető szakmai emlékből. A nagy gyűjtő- és össze- frómunka a vízügyi igazga­tóságok közreműködésével már meg is kezdődött. A vi­zeink mentén ugyanis szá­mos olyan „műtárgy”, lát­nivaló található, amely a tu­risták körében is érdeklő­désre tarthat számot. A víz­ügyi múzeum alapfeladatá­nak tekinti ezt a munkát, és munkatársai arra töreked­nek, hogy valamennyi hazai vízi emléket számba vegye­nek, feltérképezzenek. Ezek­hez tartoznak például az ár­vizet jelző táblák és védvo­nalak, a közkutak, a szivaty- tyútéJépek, néni kevésbé az ágazatban egykoron tevé­kenykedett mérnökök sírem­lékei, a víztornyok, halasta­vak, öntözőberendezések, vízi erőművek. Tulajdon­képpen ennek az óriási mennyiségű anyagnak a legérdekesebb adatait fog­ják megjelentetni az úti­könyvben. A szerzők alapvető célja, hogy a ma már technikatör­téneti különlegességekre - például egy múlt századi, gőzzel működtetett szivaty- tyútelepre, amelyet régen el­feledtek -felhívja a figyel­met. A technikatörténet ugyanis a kultúra Szerves része. Még akkor is, ha je­lenleg ez a gyakorlatban nem érvényesül. A leendő Emlékek könyve egy parányi lehetőség lesz ennek a meg­változtatására. Mentusz Károly Szigorúbb monetáris politika A Magyar Nemzeti Bank a múlt év december vége óta hat alka­lommal emelte a repokamato- kat, s egyszer - június 15-én - a jegybanki alapkamat számotte­vően, 22-ről 25 százalékra emelkedett. A múlt év december végén a a visszavásárlási kötelezettség­gel kötött értékpapír-adásvételi megállapodásoknál alkalmazott kamatok - az aktív oldalon - még 23 százalék körül alakul­tak. Az első jelentősebb kamat­emelésre március végén került sor, amikor a repokamatok 24, majd május közepén 24,5 szá­zalékra növekedtek. A kamat- emelkedés júliusban gyorsult, akkor a repokamat már 26,5 százalékot ért el, egy hónappal később újabb két százalékkal növekedett, 28,5 százalékra. A jelenlegi 31 százalékos kamat július végén alakult ki. A GAZDASÁG HÍREI Új bankjegy Ausztriában Három éven belül új ezerschil­linges bankjegy kibocsátását tervezi az osztrák központi bank. A jelenleg érvényben lévő ezres a legrégebbi a for­galomban lévő bankjegyek közül. Az új kékhasú kibocsá­tását biztonsági megfontolások indokolják, mivel a régit könnyebb hamisítani, mint például az úgynevezett kine- grammal ellátott ötezrest. Az új pénz kibocsátásakor meg­változik a bankjegyen lévő portré is: Erwin Schrödringet az osztrák tudományos-kultu­rális élet egy másik híressége váltja fel. Egyetlen dolog aka­dályozhatja meg az új pénz ki­bocsátását: ha az Európai Unió addigra közös pénz meg­teremtését határozza el. (Napi Gazdaság) Növekedtek Kína valutatartalékai Kína valutatartalékai 1994 első hat hónapjában 50 száza­lékkal, 31,86 milliárd dollárra emelkedtek - írta legutóbbi számában a China Daily gaz­dasági hetilap. Június 30-án a tartalékok 69 százalékkal múl­ták felül az egy évvel korábbi szintet. Ez is bizonyítja, hogy a hatalmas országban erőfeszí­téseket tesznek a valutatartalé­kok növelésére. (Napi Gazdaság) Alagút épül a Tokiói-öböl alatt A világ legszélesebb, tenger alatti alagútjának építését kezdték meg japán szakembe­rek a Tokiói-öböl alatt a hét végén. A 9,4 kilométer hosszú alagút része annak a 15,1 ki­lométernyi főútszakasznak, amely a Kavaszaki és Kiszara- dzu városa közötti távolságot hivatott megrövidíteni. A főút építése egy 4,4 kilométer hosszú híd és két mesterséges sziget építését is megköveteli: ezek a munkálatok már meg­kezdődtek. Az új úton a felmé­rések szerint 1997 áprilisától naponta 33 ezer autó közleke­dik: számuk később 64 ezerre is emelkedhet. (Világgazdaság) Szaúd-Arábia benzint importál Szaúd-Arábia benzint importál az Öböl menti arab államok­ból, miközben saját termelésé­ből továbbra is exportál üzem­anyagot - írja a MEES című közel-keleti lap. A lap szerint erre az a magyarázat, hogy a kormány felülbecsülte a fo­gyasztás várható növekedését. Az előrejelzések szerint az idén 4 százalékkal emelkedik a fogyasztás az országban, ami elmarad az 1992/93-as nagy­arányú növekedéstől. (Világgazdaság) Közös közgyűlés lesz 1997-ben A Világbank és az IMF 1997-es közgyűlését Hong­kongban rendezik - jelentette be a Nemzetközi Valutaalap. A döntés jelentőségét az adja, hogy a pénzügyi világszerve­zeteket már a pekingi kormány hívta meg, mivel addigra Hongkong ismét kínai fennha­tóság alá kerül. Az ÍME közleménye szerint egyébként Nagy-Britannia is támogatásáról biztosította a döntést. (Világgazdaság ) VALUTA vételi eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban Angol font 166,42 169,42 Ausztrál dollár 80,64 81,98 Dán korona 17,42 17,72 Finn márka 21,35 21,69 Francia frank 20,11 20,45 Görög drachma (100) 45,42 46,22 Holland forint 61,37 62,41 ír font 164,66 167,46 Japán yen (100) 108,99 110,85 Kanadai dollár 79,08 80,60 Kuvaiti dinár 363,29 369,95 Német márka 68,89 70,09 Norvég korona 15,69 15,97 Olasz líra (1000) 68,41 69,63 Oszt. schilling (100) 978,79 995,49 Spanyol peseta (100) 82,88 84,34 Svájci frank 81,75 83,07 Svéd korona 14,03 14,27 USA dollár 108,40 110,40 ECU (Közös Piac) 131,34 133,58

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom