Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-01 / 205. szám

1994. szeptember 1., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Ne legyenek inkubátorgyerekek! F urcsa fogalmat hallottam a napokban a salgótarjáni rendőrségen, a baleset-meg­előzési bizottság megbeszélé­sén: inkubátorgyerekek. Ők azok a gyerekek, akiket túlzó szülői szeretet és a széltől is óvó gondoskodás vesz körül; akiket az iskolába is gépko­csival visznek, nehogy el­csússzanak a járdán, veszély­telenül átkelhessenek az útke­reszteződésen, s nehogy meg­sérüljenek. Nos, éppen ez az! A társadalmi aktivista fel­szólaló éppen arra figyelmez­tetett a szavaival, hogy egyre több az olyan gyerek, akit ép­pen a szülői inkubátor „véd” meg attól, hogy időben szem­betalálkozzon a közlekedési helyzetekkel, időben megta­nulja a különféle közlekedési fordulatokat, az egyes helyze­tekben szükséges viselkedési formákat. Holott az a jó, ha a gyerek önállóan át tud és át mer kelni a forgalmi lámpá­nál, s megtanulja érzékelni a veszélyt. Nem egyedül! Ép­penséggel a hozzá legköze­lebb állóktól, a szüleitől. Nem tudom, hogy most vannak-e közlekedési őrsök az iskolákban, amelyek tagjai a tisztes megbízatás felelős­ségével segítették át társaikat a forgalmas utakon; akik - fi­gyelve a gépjárműforgalomra - piros tárcsájukkal megállí­tották az autókat, hogy társaik baleset nélkül juthassanak el az iskolába. Valamikor voltak. Ámde, ha vannak is, ezzel sem lehet helyettesíteni a legfőbb min­tát, az édesanya, édesapa, a nagyobb testvér viselkedésé­nek közvetlen tapasztalatát. Az ő okosan védő és óvó köz­lekedési tanácsaikat. Sajnos, gyakoriak a gyermek­balesetek. Salgótarjánban is vannak szomorú példák, ame­lyek harsányan figyelmeztet­nek: sokszorosan vigyázzunk a szertelen, pajkos, játékos, és különösen a közlekedés ve­szélyes üzemében tapasztalat­lan gyermekeinkre! A z inkubátorság rossz megoldás - bármennyire is kényelmesnek tűnik. Hi­szen magunk tesszük sebez­hetővé a gyerekeinket, ez el­len pedig küzdeni kell. Pádár András Az ügyész súlyosbítást kér Tegnapi lapunkban beszámol­tunk a hírhedt pásztói géppisz- tolyos országúti gengsztertá­madás, illetve a nagyrédei Megamorv-gyilkosság keddi ítélethirdetéséről, amely Balas­sagyarmaton, a Nógrád Megyei Bíróságon zajlott le. ■ Azóta néhány újabb infor­mációra tettünk szert. Megtudtuk, hogy az ítélet Koczka András, Pásztor József, Juhász Ferencné Pásztor Zsu­zsanna és Juhász Ferenc eseté­ben jogerős. Fűrész Ferenc, Földi János, Pásztor Róbert, ifjú Batta Béla, idős Batta Béla, Baranyi András, Baranyi Zol­tán és Bordák József viszont enyhítésért fellebbezett. Az ügyész a fiatalkorú Fű­rész Ferenc, Pásztor Róbert, ifj. Batta Béla és Baranyi András esetében súlyosbítást kért. Elvittek minden mozdíthatót Péntektől hétfőig hét esetben rendelt el nyomozást a Salgótar­jáni Rendőrkapitányság, kivétel nélkül lopási ügyekben. Színes tévétől a ruháig, benzintől a készpénzig jóformán mindennek lába kelt. Mindennnek, ami mozdítható ... Az események augusztus 26-án kezdődtek a Családsegítő Központ épületében, ahová a jómadarak az éj leple alatt ha­toltak be, majd kevés pénzzel és sok ruhával távoztak. A kár hatezer forint. Csupán egy éjszakát kellett várni a folytatásra: az Acél­gyári úti Palócker-bolt egy ki­rakattal, és némi élelmiszerrel lett szegényebb. A kárt 9 ezer forintra becsülik. Ugyanezen az éjszakán a Március 15. út egyik lakását is meglátogatta valaki. Itt 10 ezer forintnyi élelem és ruhanemű „cserélt” gazdát. Hétfőn éjjel betörtek a Vízmű Szikszói úti telepére is, és egy ott parkoló gépkocsiból nem kevesebb, mint háromezer forint értékű benzint szívtak le. Lényegesen nagyobb az SBTC-klub kára, ők egy negy­venezret érő színes tv-nek üthe­tik bottal a nyomát - alighanem örökre. A Csokonai úti Tükrösből el­lopott dohányárunak és italnak meg már alighanem a nyoma sincs meg. A kár 18 ezer forint. A történetek végére hagytuk azt a vérfagyasztó esetet, amely még 27-én éjjel történt. 1000 forint volt a tét az Eperjestele- pen, és egy láda. Egy láda, benne tejjel, vajjal és sok más nyalánksággal. Az ételnek nyoma veszett, a láda maradt. Talán csak azért, mert az nem ehető...-séf­Tarjáni tartály A Salgótarjáni Vegyipari Gépgyár Kft. visszatérő meg­rendelésnek tesz eleget a na­pokban. A sok egyéb terméken kívül - melyek mind német piacra kerülnek - kiemelkedik a Si­nus márkanévre „hallgató” vízbekeverő tartály, melyből ezerhatvan darabot rendeltek ismét. Képünkön Ducsai József próbanyomásra készíti elő az említett berendezést. Fotó: Gyurián Tibor SZÉCSÉNYBEN ELFOGADTÁK A VÁROS PÓTKÖLTSÉGVETÉSÉT Csak visszafogott működésre futja a pénzből Kedden a késő esti órákban ért véget a szécsényi önkormányzat testületi ülése. Hosszú vita után - amelyben több képviselő több alkalommal is szót kért - végül is elfogadták a pótköltségvetést. A kiadási rovatban 787 mil­lió forint szerepel, ugyanakkor a bevételi oldalon csak 643,9 millió forint. Hogy a forráshi­ány kisebb legyen, a bevételi oldalra 60 millió forint hitelt is beiktattak. A mérleg csak ab­ban az esetben kerülhet egyen­súlyba, ha az önkormányzat 83 millió kedvezményes hitelhez jut. Év elején még nagyobb lyuk tátongott a költségvetés­ben. A forráshiányos önkor­mányzatok támogatására bea­dott pályázatra 30,3 millió fo­rintot kapott a városi A képviselők, figyelembe véve az adatokat, az első fél év teljesítését, a többletbevételi lehetőségeket, áttekintették az intézmények költségvetését. A szociális és egészségügyi terület rendelkezésére bocsátott összeget változatlanul hagyták. A többi szakterületről össze­sen 26,6 millió forintot vontak el. Az összeg nagy részét a fű­tés korszerűsítése teszi ki. A Prometheus Tüzeléstechnikai Kft. vállalta, hogy a város in­tézményeit átállítja gáztüze­lésre. Az áttérés és az üzemelte­tés költségeit a jelenlegi fűtési árakon számítják fel. Ez azt je­lenti, hogy a város intézménye­inek a fűtés öt éven át egy fillér­jébe sem kerül. A testület meghallgatta és el­fogadta Czudor Istvánnak, a Mezőgazdasági Szakközépis­kola igazgatójának az intéz­mény egyéves munkájáról szóló előterjesztését. A városatyák úgy döntöttek, hogy a Fenyő, a Tavasz, a Nyár és a Kerülő utcában építőanya­got biztosít a lakosság számára a járdaépítéshez. szenográdi Ünnepélyes tanévnyitó falun és városban - 1994/95 Vége a vakációnak Ferter János rajza (Folytatás az 1. oldalról) A berceli iskola a harmadik volt a sorban - Luciáivá, Ka- rancsság után -, amely kor­mányprogram keretében épült. A következők ilyen intézményt Taron avatják majd. Szécsénvben hçs^zù évek után ismét gimánáziumi tanév­nyitót tartottak. A művelődési központban, a hat- és nyolcosz­tályos Körösi Csorna Sándor Gimnázium megnyitóján diá­kok és szülők mellett ott voltak a város vezetői, az egykori gimnázium tanárai, a környező települések polgármesterei, is­kolák igazatói. A tanulók lírai műsora után dr. Verbói Klára, az egykori gimnázium diákja a szülők ne­vében köszönetét mondott mindazoknak, akik lehetővé tet­ték, hogy Szécsénynek ismét van gimnáziuma. Szerémy Gyula, az iskola igazga­tója megnyitójá­ban arra kérte a diákokat, hogy ne elégedjenek meg a középszerűség­gel. Mindenki ké­pességei szerint teljesítsen. Az iskolában olyan légkört te­remtenek, amely­ben felnőttek, gyermekek egy­aránt jól érzik majd magukat. Jó kapcsolatot alakítanak majd ki a város többi intézményivel, s a környező települések iskolái­val. A gyermekvédelem érde­kében szorosan együtt kíván­nak működni a szülőkkel. A tudásban, lelkiekben való gyarapodást az iskola hivatott elősegíteni. Vezetők és tanárok azon lesznek, hogy ennek a fel­adatnak maradéktalanul megfe­leljenek - mondta az igazgató. A mentőszolgálat helikopterét riasztották Keddi lapunkban Mentőheli­kopter a pályán címmel képhír­adást közültünk, s az informá­cióba sajnálatos hiba csúszott. Valójában mi is történt? Er­ről dr. Csapó István, a megyei mentőszervezet vezető főor­vosa adott tájékoztatást. A salgótarjáni mentőállo­mást vasárnap 12.14 órakor ri­asztották, hogy Szalmatercsen személygépkocsi borult fel. Azonnal kivonult a rohamko­csi. Az egyik súlyos sérült ge­rinctörést szenvedett, akit a sal­gótarjáni baleseti sebészetre szállítottak. A kórház kérte, hogy a sérültet még aznap szál­lítsák Budapestre. A mentőál­lomáson intézkedtek, hogy az Országos Mentőszolgálat heli­koptere jöjjön. Nos, ez így is történt, az Aerocaritas a men­tésben nem vett részt. A NAP HÍREI Traffipax Ma 6-14 óráig a 2206. számú úton Salgótarján, Ka- rancsalja, Karancslapujtő, Karancskeszi, Mihálygerge és Litke körzetében talál­kozhatnak a gépkocsiveze­tők a traffipaxszal. Baleset a 22-esen Hugyag. Tegnap délután fél négykor a 22-es főúton, a hugyagi elágazó közelében árokba borult egy személy- gépkocsi. A mentők egy személyt szállítottak kór­házba, könnyű sérüléssel. Kiállítás Salgótarján. Tegnap nyílt meg a baglyasaljai iskolaga­léria második kiállítása, Oláh Jolán cigány szárma­zású naiv festő alkotásaiból. A 14 olajfestményből álló tárlat szeptember 30-ig te­kinthető meg, munkanapo­kon 8-16 óráig. Új termékcsalád Kazár. A Senior Váci Kö­töttárugyár Kazári Gyárá­ban már gyártják a saját ter­vezésű, Fidri fantázianévre keresztelt új termékcsalá­dot, amely a felnőtteknek kínál választási lehetőséget. Az új kollekció mindenféle szabadidőruha-terméket magában foglal a pólóingtől a bermudanadrágon át a mellényig. Augusztusban 3000 darabot gyártottak le. TB-tájékoztató A közelmúltban jelent meg a Nógrád Megyei Egész­ségbiztosítási Pénztár és a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság tájékoztatója az 1993. évi társadalombiztosí­tási munkáról. Elsősorban szakemberek számára ké­szült, tehát azok tájékoztatá­sát szolgálja, akik a biztosí­tottakkal foglalkoznak. Egészséges életért A salgótarjáni Egészséges Életért Klub szeptember 6-án 16 óra 30-kor tartja a nyári szünet utáni első ösz- szejövetelét. A foglalkozás résztvevői beszámolókat hallhatnak a szervezet életét érintő nyári táborokról, tan­folyamokról, emellett sor kerül a szervezési kérdések megbeszélésére is. Fogadónap Salgótarján. Boldvai László (MSZP) országgyű­lési képviselő fogadónapja szeptember 2-án, pénteken 13 órától lesz a városháza 109. számú szobájában. Miért kerül ma ennyibe a gáz, és mire jó, ha még drágább lesz? A tanácskozás résztvevői Hollókőn Fotó: Rigó Tibor (Folytatás az 1. oldalról) ezen keresztül valamilyen szociá­lis támogatást kapnak-e a lema­radott régiók? Ez a kettő szem- benáll egymással. A vezetékes gázszolgáltatás­nak van egy alapvető gondja: nem biztos, hogy gazdaságilag érdemes megépíteni egy 20 ki­lométeres középnyomású veze­téket azért, hogy legyen a veze­ték végén 150-200 fogyasztó. Ekkora távolságoknál nyugaton is sokkal drágábban adják a veze­tékes gázt. Valahol meg kell fi­zetnie a gáz vásárlójának a veze­tékszakasz fenntartási költségeit. Ma egy budapesti lakos több ve­zetékfenntartást finanszíroz, mint egy vidéki, hiszen ott egy kilo­méter vezetékre több ezer fogyasztó jut. Biztos, hogy a gázáremelés visszaveti a la­kosság vezetékre való rácsatlakozását. Szerintem eljön az az idő, amikor a la­kosság végiggondolja: mibe kerül nekem a gáz, mivel tudom helyettesíteni, és a helyet­tesítés milyen kényelmi szempontokat je­lent. Ma az a probléma, hogy energetikai összehasonlításban valóban a gáz a legdrá­gább, de sok előnye lesz még sokáig. Tény: drágább lesz, mint eddig, de ezzel a szol­gáltató vállalatoknak lehetőségük lesz arra, hogy fejlesszék a gázhálózatot, és műszaki-biztonságtechnikai szempontból szinten tartsák azt. A fogyasztókat ösztönözni fogja arra, hogy a legjobb minőségű készülékeket vegyék meg, ame­lyek a lehető legkevesebb gázt fogyasztják a lehető legnagyobb fajlagos hatásfokkal, mert nem lesz mindegy, hogy hány köbmé­ter gázt tüzelünk el. Azok a fej­lesztési erőforrások, amelyek ed­dig állami zsebből, lakossági hozzájárulásból jöttek össze a gázhálózat fejlesztésére, a gázá­ron keresztül bekerülnek a gáz- szolgáltatóhoz, és ezentúl a szol­gáltató lesz köteles fejleszteni - nyilván kemény piacgazdasági érvek alapján. Ma nem mindig így dőlnek el a fejlesztések. Ha kimondjuk, hogy egy régiót fejleszteni kell - kell akkor is, ha az összességében nem gazdaságos. A vita után az alapító okiratot tegnap nem írták alá, erre két hét múlva, Budapes­ten térnek vissza. Dudellai Ildikó KÍVÁNCSISKODÓ A díjbeszedő a garzonházi nyugdíjasokhoz megy utoljára Salgótarjánból, a garzon­házból azzal a panasszal ke­resték meg szerkesztősé­günket a nyugdíjasok képvi­selői, hogy miért 18-án sze­dik a melegvízdíjakat, ami­kor köztudomású, hogy a nyugdíjak kifizetése csak 26-a után esedékes. A nyugdíjasok panaszkodó kérdésére Horváth Jánosné, a Tarjánhő Kft. pénzügyi cso­portvezetője a következő vá- j lasztadta: — Cégünk díjbeszedői az eddigi gyakorlatnak megfele­lően valóban minden hónap 18-án kezdik beszedni a me­legvízdíjat, de annak nincs I akadálya, hogy a garzonházi { nyugdíjasokat számukra ked­vezőbb, későbbi időpontban keressék fel. Megértve az idős emberek nehéz anyagi helyze­tét, erre a lehetőséget megte­remtjük. Intézkedem, hogy a kérdést feltevő nyugdíjasok­hoz akkor érkezzen a díjbe­szedő, amikor már a nyugdíjat megkapták. A Nógrád Megyei Hírlap­ban olvastuk, hogy a Kiste- renye és Vizslás között elte­rülő tóban mérgezettek a ha­lak, és nem ajánlatos a ki­horgászásuk. Ha ez így van, akkor az illetékesek miért nem tesznek ki erre figyel­meztető táblákat, hiszen az újságcikket nem olvashatta mindenki - erre kér választ kisterenyei olvasónk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom