Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-17-18 / 219. szám

4. oldal Salgótarján Es Környéke 1994. szeptember 17-18., szombat - vasárnap Vályogot vernek közmunkában Sóshartyán. Az önkormányzat irányításával szeptember elején megkezdődött a vályogverés, s máris mintegy ezer darab vá­lyogot tartanak raktáron. Más­fél hetes kísérletezés, tanulás és gyakorlás után a négy közmun­kás már jó színvonalon végzi a munkát. A helyi önkormányzati vezetés úgy tervezi, ha az em­berek megkedvelik ezt a régen használt és nagyon sok jó tulaj­donsággal rendelkező építő­anyagot, s rendelnek belőle, akkor több embert is foglalkoz­tatnak és bevezetik a darabbé­rezést. Ennek a tevékenységnek a megszervezésére az önkor­mányzat az Esélyteremtő Ala­pítvány kuratóriumától kapott lehetőséget. Szakmai nap nyelvtanároknak Salgótarján. A TIT Nógrád Megyei Egyesülete salgótarjáni székházában pénteken szakmai napot rendezett angol és német nyelvtanárok részére. A talál­kozás célja az volt, hogy meg­ismertessék a résztvevőket az ICC (angol) és Zertificat (né­met) nemzetközi nyelvvizsgák követelményével, az eddig le­bonyolított vizsgák tapasztala­taival. A helyi tanárok közül ilyen vizsgáztatói joggal ruház­ták fel Dósa Ildikót, Fazekas Györgynét és Király Lászlót. Az ICC-Zertificat elneve­zésű vizsgáztatási rendszer ná­lunk a Német Népfőiskolái Szövetség közvetítésével hono­sodott meg. S mint önálló in­tézménynek a főtitkársága és szakmai központja Frankfurt­ban működik. Magyarországot a 150 éves TIT képviseli. Csúcsfogás a tóstrandon A szerencsés horgász itt, a salgótarjáni tóstrandon fogta a 18 kiló 20 dekáS amurt Fotó: Holecz Ferenc Tízéves korában ismerkedett meg a horgászás szépségeivel Vavrik János salgótarjáni vállalkozó, akire mostanában igencsak rámo- solygott a szerencse. A huszonöt éves fiatalember hosszú kihagyás után jó egy hónapja kezdett el újra horgászni, és máris kivételes sikerekkel büszkélkedhet. Sokan évekig nem fognak olyan nagy halakat, mint ő. Az elmúlt hetek­ben találkozásukat bánja egy-egy hat-, hét- és nyolckilós hal, legú­jabban pedig a múlt pénteken zsákmányolt 18 kiló 20 dekás amur. Áldja is a nevét Kovács Zoltán nevű barátjának, aki áll­hatatosan biztatta az újbóli hor­gászásra.- Nehezebbnek gondoltam a kifogást - emlékezik vissza. - De segített a tóstrandi halőr, Robi bácsi is. Szákolt nekem, és há­romnegyed óra alatt az amur kint volt a vízből. Harmincas, japán damillal győzött a horgász, bizonyítva, hogy ez a vékony zsinór óriási terhet is elbír. Mi lett a hal sorsa? Negyedét a család halászléként és lisztben paprikásán elfogyasztotta. A to­vábbi kilók pedig a hűtőszek­rényben várják, hogy a horgász szakács sógora ismét bemutassa tudományát. (ok) zsákmánnyal MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP SALGÓTARJÁN TÉRSÉGÉBEN Diplomával elmehetnek lapátolni? Augusztusban visszaállt a tizenegy hónapig tartó, ám júliusban felborult „rend” Nógrád megyében, s a hónap végén ismét ke­vesebb munkanélkülit tartottak myilván a hat városi munkaü­gyi központban. Az állástalanok száma háromszáznyolcvan- nyolccal mérséklődött az előző hónaphoz képest, de még mindig meghaladta a 18 és fél ezret. Vagyis a munkaképes korúak 16,7 százalékának nem volt hivatalos kenyérkereseti lehetősége. Szécsény 11,25 Pásztó 13,57 B.-gyarmat 16,47 A Nógrád Megyei Mun­kaügyi Köz­pont jelentése értelmében a bátonyterenyei (19,3 százalé­kos) és a szé- csényi körzet­ben (18,3 szá­zalékos) volt a legmagasabb a munkanélküli­ség aránya, míg Salgótar­ján és kör­nyéke (17,4 százalékkal) harmadik volt a szomorú rangsorban. Utóbbi területen az elmúlt év hasonló időszakához képest ugyan csaknem 1500-zal csök­kent a munkanélküliek száma, de az említett időpontban még így is több mint 6100-an voltak állás nélkül. Vagyis a me­gyénkben átlagosan bruttó 11 ezer 3 forint segélyre kárhozta- tottak egyharmada ebben a ré­gióban tengette életét. A mun­kanélküliek háromötöde az erő­sebb, kétötöde a gyengébb nemhez tartozott. Salgótarján térségében a átlagostól is több a munkát nem találó férfi. A regisztrált munkanélküliek térségenkénti megoszlása, százalékban B.-terenye Salgótarján pán 34,6 év. Ez annak követ­kezménye, hogy a korábbinál több pályakezdő nem tud a végzettségének megfelelően munkahelyet találni; számuk augusztusban megközelítette a 2300-at. Létszámuk gyarapo­dása a megye- székhely térsé­gében volt a leg­jelentősebb. A pályakez­dőként utcára kerülők 47,6 százaléka szak­munkásbizo­nyítvánnyal rendelkezett, 50,1 százalékuk középfokú okta­tási intézmény­ben fejezte be a tanulmányait, 2,3 százalékuk felsőfokú okta­Rétság 10,83 33,12 ___ _1 A kegyelemkenyérre szoru­lók majd' 85 százaléka fizikai, 15 százaléka szellemi foglalko­zású. Az előbbiek aránya mér­séklődött, míg az utóbbiaké nö­vekedett. A fizikai állományú munkanélküliek 36,6 százaléka szakmunkás, 33,2 százaléka be­tanított munkás, 15,1 százaléka segédmunkás. Az állástalanok 55 százaléka a munkavégzés szempontjából legaktívabb korosztályokból (a 26-35, illetve a 36-45 évesek­ből) került ki. Az átlagos élet­kor mind csökken, s már csu­tasi intézmény­ben végzett. Ha nem is látványo­san, de növek­szik azoknak a száma, akik dip­lomával a zsebükben legfeljebb elmehetnek lapátolni. Sok jóra a jövőben sem szá­míthatnak a téblábolni kénysze­rülők, hiszen a múlt hónapban mindössze 1078 álláshely be­töltésére nyílt lehetőség. Ebből 400 jutott Salgótarjánra és von­záskörzetére, tehát elvileg min­den tizenötödik munkanélküli helyezkedhetett volna el. Csak­hogy leginkább hórukk-embe­reket kerestek, míg diplomá­sokra változatlanul kevésbé volt igény. (kolaj) Két képviselő még nem osztott pénzt SALGÓTARJÁN. Fejenként évi 150 ezer forintos képviselői alappal rendelkezik a város 27 képviselője. Új helyzetet te­remtene, ha az alapot nem költenék el, de ha mégis megma­radna a pénz (vagy egy része), azt az új testületnek lesz majd lehetősége felhasználni. Körképünk arról szól, hogyan éltek lehetőségükkel a képviselők az első fél évben, és az is kiderül, hogy ketten roppant takarékosak, még egyetlen Tűiért sem költöttek el alapjukból. Zsély András két célra 89 ezer 771 forintot áldozott. M. Szabó Gyula szintén két célra összesen 16 ezer 600-at. 86 ezer 500 forintot költött el An­gyal Dávid, ő kilenc progra­mot támogatott. Négy helyre összesen 50 ezer forintot adott Kadlót Vilmos. A célok megnevezésében Kuti István első a képviselők között: 12 célt 125 ezer forint­tal támogatott. Fancsik János 60 ezer forintot szánt öt helyre, Kun Zsuzsa szintén ötre 50 ezer forintot. Szabó Sándornak még sok pénze van, eddig két címre 38 ezer 450 forintot adott. Jó még anyagilag Szigetvári János is, aki három célra címzett 61 ezer 712 forintot. Nándori Fe­re ne né 75 ezer 904 forintot költött el hét, Cserháti József pedig 48 ezer 653 forintot négy célt támogatva. Ercsényi Ferenc megneve­zésekben a második, 11 céllal és 115 ezer forinttal. Felhasz­nálási összegben első Torda- iné Sztráska Erzsébet, aki 4 ezer 950 forinttal még túl is lépte a keretet. Tolmácsi Fe­renc 74 ezer 979 forintot adott hét helyre, míg Gusztos István 140 ezer forintot tízre. Kazinczi István 113 ezer 491 forintos támogatást nyúj­tott nyolc helyre, Tamássy Ist­ván 140 ezret hétre, Deme At­tila 65 ezret kilencre, Eötvös Mihály 50 ezret négy célra. Nyerges István és Bővíz László még nem nyúlt hozzá a képviselői alaphoz. Bercsényi Lajos két célt tá­mogatott 100 ezer forinttal, Kovács József pedig négyet 80 ezerrel. Az alap felhasználásában a második legjobb Bánházi György 142 ezer 235 forinttal és kilenc céllal. Erdei Imréné négy célra történő felhaszná­lással 112 ezer forintot adott, Czine Béla három helyre 140 ezret. Ponyi Zsolt 100 ezer 390 forintot juttatott négy célra, Detre Jenő öt célt támogatott 80 ezer forinttal. - Dudellai ­Salgótarján és környéke RÖVIDEN KARANCSLAPUJTŐ. A művelődési háznak neves művészházaspár vendége lesz a közeljövőben - tájé­koztatott Novák Györgyné intézményvezető. Záray Márta és Vámosi János táncdalénekeseket várják szereplésre október 15-én. SALGÓTARJÁN. A nyári karbantartások után a személyi feltételek is bizto­sítottak a megyeszékhely ti­zenöt óvodájában. Az új tanévben 1700 gyermek ne­velését kezdték meg, közü­lük hatszázan először lépték át az óvoda küszöbét. ZABAR. A minap megtar­tott falugyűlésen mintegy százan vettek részt. Az ön- kormányzat jelenleg a gáz­programba való belépés la­kossági felmérését végzi. Nagyobb az érdeklődés, mint a vezetékes víz iránt volt. Közben az önkor­mányzat megbízottai a víz házi bekötésén dolgoznak, ássák a csövek számára szükséges árkokat. Két­százhatvan családból eddig száz adta be az igényt, nekik még az idén csapról folyik majd a víz. Az álampolgá­roknak a szerelvényeket és a vízórát kell fizetniük, a többi költséget - megközelí­tőleg hárommillió forint - az önkormányzat vállalta magára. CERED. Vasárnap a római katolikus templomban 34 ál­talános és középiskolás ré­szesül a bérmálkozás szent­ségében, Pálos Frigyes hat­vani prépost bérmál. Az oldalt szerkesztette: Sulyok László Hétfői lapszámunkban: Balassagyarmat és környéke A megye gazdasági fellendülésére várnak a műszaki középiskolában SALGÓTARJÁN. Rendezett körülmények között, jó hangulat­ban kezdődött meg a tanítás a Stromfeld Aurél Műszaki Közép­iskolában. Néhány esztendeje még meglehetősen könnyen be le­hetett kerülni ebbe az intézménybe, mára azonban már válo­gatni is tudnak - úgy, mint hajdanán, a népszerűség csúcsán. Tizennyolc osztályban ötszázötén tanulnak, azaz egészen kicsi­vel többen, mint esztendeje. Négy osztály van évfolyamonként, s két ötödikes - technikusi - osztály is működik. Negyvenhét ta­nár gondoskodik a diákok szellemi gyarapodásáról. A tágas igazgatói irodában beszélgetünk Plenczner Györggyel. Kéri, feltétlen em­lítsem meg, hogy szeptember 24-én történelmi esemény kö­vetkezik: akkor rendezik 40 éves találkozójukat az 1950-ben alapított intézmény első érettségizői. Általános gép­ipari technikusként végeztek. Azóta rengeteget változott mind az oktatás, mind az is­kola. Beszélgetésünk erről szól.- Napjainkban milyen technikusokat képeznek az in­tézmény falai között?- Gépgyártás-technológiai és számítástechnikai technikuso­kat — feleli az igazgató. - Ők az ötödikesek. Egy év múlva vé­geznek. Ide a legérdeklődőbbe­ket, a legrátermettebbeket vet­tük fel. Szuperül érettségiztek tavaly. Csupán szakmai tárgya­kat tanulnak, főként automati- kát, robottechnikát, számító­géppel irányított tervezést és gyártást.- Jó hallani, hogy ilyen mo­dern a képzés. Mintha igye­keznének elébe menni me­gyénk gazdasági igényeinek...- Felfogásunk szerint gazda­ságunk talpraállása csak új mű­szaki alapokon történhet meg. A XXI. században iszonyú in­formációs verseny várható. A mostani tanévben el is kezdtük a képzést a világbanki gépész- és informatika szakmai cso­portban. Tehát e megyében nem két világbanki iskola van. Csak annyi a különbség köz­tünk meg a többiek között, hogy mi nem kerültünk be a támogatott alapiskolák közé, hanem úgynevezett követő is­kola vagyunk. Saját magunk­nak kell a költségeket előterem­teni, pályázatokkal, önkor­mányzati támogatással. Öröm­mel mondhatom, hogy az ön- kormányzat megszavazta a szükséges pénzt. Az első két évfolyam számára adottak is az oktatás feltételei, most fárado­zunk az utóbbi két évfolyam­nak szükséges berendezések beszerzésén. Informatikai kép­zés egyébként csak nálunk van a megyében, a Borbély Lajos Műszaki Középiskolában elekt­ronikai képzés folyik.- Mit tanulnak a diákok ezen a tagozaton?- Az a sajátossága, hogy e formában több nyelv- és mate­matikaóra van, kezdettől fogva tanulnak biológiát és földrajzot is. Más osztályokban a biológia csak harmadik osztályban van, földrajz pedig egyáltalán nincs. Az oktatott nyelvből - gépé­szeknél a németből, informati­kusoknál angolból - kötelező mindenkinek érettségit tenni. Igen nagy volt az érdeklődés a szakok iránt, pedig alig csinál­tunk nekik propagandát.- Szavaiból többször ki­tűnt, hogy nincsenek gondjaik a beiskolázással, nem kell Plenczner György: In­formatikai képzés csak ná­lunk van a megyében lasszóval fogni a gyerekeket.- Az utóbbi két-három évben valóban megnőtt irántunk az érdeklődés. Már tudunk válo­gatni. Megszűnt a kényelmes bekerülés lehetősége. A máso­dik évében járó közbiztonsági fakultációra például kétszeres volt a túljelentkezés. A jelent­kezők fizikai felmérésen esnek át. Minthogy ezek a tanulók a belügyi pályára készülnek, a rendőrség végezte a felmérést. A felvételi beszélgetéseket egyébként csak a jövő évtől tervezzük. Az idén még meg­elégedtünk az érettségi tár­gyakból és a nyelvből hozott jó jegyekkel.- Milyen visszajelzések ér­keznek a végzősökről a felső­oktatási intézményekből?- Viszonylag sokan jelent­keznek főiskolára, egyetemre, de sokan nem veszik elég ko­molyan. Úgy gondolkodnak, hogy legföljebb visszajönnek az 5. osztályba. Legutóbb hat gyerekünket vették fel a mű­szaki egyetemre az iskolában szerzett jegyek alapján, Jók ezek a kedvezmények. Persze felvételivel is bekerültek. Az a tapasztalat, hogy akiket felvet­tek, azoknak a kilencven száza­léka végez is.- A hétköznapi életben mi vár a „gépiparisokra”?- Nehéz - mint másoknak is - a szakmában való elhelyez­kedésük. Épp egyik részük más munkaterületen helyezkedik el, akik pedig bejelentkeznek munkanélkülinek, azok egyből átképzésre mennek. Aki talál munkát, az megbecsüli a he­lyét, a vélemény is jó róluk. Já­ratosak a számítástechnikában, az idegen nyelvben. A fő gond inkább a cégek bizonytalan helyzete. Á Stromfeld Aurél Műszaki Középiskola pedagóguskara a legkorszerűbb ismeretekkel igyekszik megismertetni tanít­ványait. Jövőre tervezik az üz­letszervező technikusi szak megszervezését. Szakemberek tehát lesznek - sőt volnának -, csak a megyei gazdaságnak kel­lene a mélypontról elmozdul­nia. (sulyok)

Next

/
Oldalképek
Tartalom