Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-08 / 185. szám

6. oldal Házunk Tája 1994. augusztus 8., hétfő Egészségünk őrzői a gyógynövények: a borzang A borzang megél az utak mentén is Fotó: Ho-Fe Gyermekko­romban meg­figyeltem, hogy a falusi szegényebb sorsú embe­rek augusztus végén már el­kezdték gyűj­teni a borzon­gat, vagy ahogyan ők mondták, a borzagot. Az apró, fekete bogyók gyűj­tés során igencsak be­festették az emberi kezet. A bogyókból lekvárt és finom pálinkát főz­tek. Faluhelyen akkoriban az a szólás járta, hogy a borzagpá- linka fogyasztása kicsiben „gyógyszer”, nagyban predig „orvosság”. Volt is benne igaz­ság, mert aki reggeli előtt a tor­kán leöntött egy „felest”, azt elkerülte mindenfajta betegség. Igaz, hogy a borzangpálinka erős illatú, de íze, zamata, vetek­szik a leghíre­sebb pálinkák ízével. A borzangot földi bodzának is nevezik. Mint a fekete bodza, ugyancsak or­szágosan elter­jedt, utak és ár­kok mentén, szemetes, televé- nyes helyeken. Gyökérzete a ta­lajban szertekú­szó, egy-két ujj­nyi vastag, kívül világosbarna, be­lül sárgás színű, húsos-rostos állományú. Szára egyenes, szívós, egy-két méter magas, csöves, ősszel elhaló, levelei szárnya­sán összetettek. Virágzata a fekete bodzáéra emlékeztető, a bogemyő azon­ban kisebb, domborúbb, szaga sajátságos, nem kellemes. Bo­gyótermése ugyancsak emlé­keztet a fás bodzáéra, annál azonban valamivel kisebb. Jú­niusban, júliusban virágzik, termése augusztusban, szep­temberben érik. A növény érett termése és a gyökérzete adja a drogot. Vizelethajtó, enyhe hashajtó, izzasztó hatású teake­verékek alkotórészeként szok­ták használni. Vesebetegségek­ből származó vízkór ellen tisz­tán fogyasztják. A termésdrog kevés illóola­jat, keserűanyagot, cukrot, lila festéket, míg a magjában zsíros olajat tartalmaz. Hatása enyhe hashajtó, vizelethajtó és iz­zasztó. Bőrfestésre is használ­ták. Lekvár alakjában sokak ál­tal dicsért tbc-ellenes házi szer. Holecz. Ferenc Államkötvény 1997/K Legyen akar kényelmes ...elfoglalt, előrelátó, a Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mind­azoknak- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek - például gyermekeik taníttatásához, ingatlan vásárlásához vagy vállalkozás beindításához. Az államkötvény-vásárlásra fordított összeg le­vonható az adóalapból. a kijelölt forgalmazóknál. A maximális vételár az értékesítés ideje alatt naponta a következő: 99,06%, 99,14%, 99,21%, 99,28%, 99,35%. így a vételár naponta emelkedik, mivel a kam­atozás a kibocsátás napjától kezdődött. A legújabb Magyar Államkötvény 1997/K 3 éves futamidejű (1994. augusztus 3. - 1997. augusz­tus 3.) értékpapír. Ä kötvény mozgó kamato­zású, melynek alapja 1,3 és 6 hónapos disz­kont kincstárjegy átlaghozama +1,75% kamatpré­mium. A kötvény első félévre érvényes (1994. augusztus 3. és 1995. február 3. közötti) kamata évi bruttó Amennyiben az esedékesség munkaszüneti nap, úgy a kifizetés a következő munkanapon teljesül. Adócsökkentő Az Államkötvény 1997/K megvásárlására for­dított összeg véglegesen levonható az adó­alapból, annak 30%-a erejéig, feltéve, ha azt a magánszemély befektető 1994-ben vásárol­ta és lejáratig megtartja. Állami garancia Államkötvény 1997/K Állami garancia van rá. Mind a kamatfizetést, mind a törlesztést az állam szavatolja. A befektetők 1994. augusztus 8. és 12. között vásárolhatnak névérték alatt államkötvényt leg­feljebb az 1994. július 29-én tartott aukción kialakult átlagárfolyam (98,5%) +0,2 száza­lékponttal és az aukció értéknapjától fel­halmozott napi kamatokkal megnövelt értékén Törlesztés névértéken 1997. augusztus 3-án. A kötvény alapcímlete 10 000 Ft. Kamatfizetési időpontok: 1995. február 3. 1996. augusztus 3. 1995. augusztus 3. 1997. február 3. 1996. február 3. 1997. augusztus 3. Külföldiek is vásárolhatják A Magyar Államkötvény 1997/K sorozatát külföl­diek is vásárolhatják. Forgalmazó és kifizetőhely: MNB Nógrád Megyei Igazgatósága: Salgótarján, Rákóczi u. 15. • OTP Bank Rt.: 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 22. Tenyészállat támogatási akció A tenyészállat-támogatás hatására várhatóan hamarosan 3-4 százalékkal növekszik a nagyüzemi tehénlétszám. Egyebek kö­zött ezt tartalmazza a Földművelésügyi Minisztérium e témá­ban készített összefoglalója. Megyénkben eddig az FM földművelésügyi hivatalához 22 igény érkezett. Ebből 8 olyan egyéni gazdálkodóé, akik már eddig is foglalkoztak állat- tenyésztéssel. Két gazdasági társaság, egy kft. és 11 szövet­kezet szerepel még az igénylők között. Ez utóbbiak nagy te­nyésztési tradíciókkal rendel­keznek, az állomány-bővítés­hez megvan a szükséges férő­hely, illetve a mezőgazdasági fejlesztési alapból kapott pénz­ből bővítették, fejlesztették ál­lattartó telepeiket. Három intézményből - Nóg­rád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állo­más, az adott állatfaj tenyésztő szervezete, az Országos Minő­sítő Intézet területi felügyelője, - beszerzett dokumentumok alapján a végső szót az FM Nógrád Megyei Földművelésü­gyi Hivatala mondja ki. Eddig a benyújtott igények közül egy nem felelt meg az előírásoknak. A tárgyalt 12 ké­relemből nyolcat elfogadtak, s felküldték az FM költségvetési irodájának. Az előbbiek egyút­tal azt is jelentik, hogy az ere­deti megyei keretet - 6,2 milliót - már felhasználtak. Ez az ösz- szeg 310, legalább 3 hónapos vemhes üsző megvásárlását te­szi lehetővé. A megyei hivatal jelzését, hogy kevés a keret, méltányolta az FM, és újabb 8,5 millióval egészítette ki az e célra szánt összeget. Az elbírálásra váró igények a rendelkezésre álló előbb említett növelt összeget teljes mértékben lekötik. A hi­vatal döntése után a támogatást a nyertesek egy hónap múlva kapják meg. Eddig a mezőgaz­dasági szövetkezetek közül a bátonyterenyei, a nötincsi, az erdötarcsai már birtokában van a tenyészállat bővítéséhez szükséges és igényelt pénznek. Fejlesztési támogatás A mezőgazdasági és egyes erdőgazdálkodási beruházások, va­lamint a mezőgazdasági érdekeltségű útberuházások, ezen belül a beruházások funkcióképességét biztosító infrastrukturális jel­legű fejlesztések, a biológiai alapok (növény- és állatfajok, ve­tőmagvak, szaporítóanyagok) megőrzéséhez, fenntartásához szükséges kiadások, fejlesztések, mezőgazdasági tanácsadás cél­jára vehető igénybe. Kamattámogatás: 50 százalék A termelő beruházásokhoz öt­ven százalékos visszterhes tá­mogatás nyújtható, amely a be­ruházás befejezését követő év­től négy esztendő alatt fize­tendő vissza, ugyanakkor a nem termelő infrastrukturális beru­házások támogatása 40 száza­lékos, és nem kell visszafizetni. A termelő- és infrastrukturá­lis beruházások megvalósításá­hoz szükséges készletek be­szerzéséhez, a fejlesztéshez felvett hitelek kamatainak 50 százalékát a termelő támogatás formájában visszakérheti. 1994. január 22-től az FM újabb támogatási lehetőséggel segíti a saját forráshiánnyal küzdő vállalkozásokat. Eszerint a beruházási költség 30 száza­lékáig, de legfeljebb 500 ezer forintig egyszeri, visszteher- mentes saját tőkét kiegészítő támogatást vehet igénybe az arra jogosult. Ehhez az egyéni és társas vállalkozók, mező- gazdasági kistermelők pályá­zati úton juthatnak hozzá. Az elnyeréséhez szükséges dokumentumot a területileg il­letékes megyei földművelésü­gyi hivatalhoz kell benyújtani. Az egymillió forint értékhatár alatt, valamint a kizárólag gép- beszerzésre irányuló kétmillió forint értékhatár alatti beruhá­zásnál a pályázatot a földműve­lésügyi hivatal, egyéb esetek­ben az e célra létrehozott Ag­rárfejlesztési Bizottság vélemé­nyét figyelembe véve, a minisz­térium bírálja el. Választhat a pályázó A tartalmi és formai köve­telményeknek megfelelő pályá­zatoknál a támogatást engedé­lyező okiratot ad ki. Ez a föld­művelésügyi hivatal, illetve a minisztérium. Ennek alapján a pályázó támogatási szerződést köthet az Állami Fejlesztési In­tézettel. A megítélt összeget a kivitelezés üteméhez igazodva, a pályázó által választott pénz­intézeten keresztül folyósítja az Állami Fejlesztési Intézet. Öntözés takarékosabban Sajnos, az utóbbi hetekben megyénk legtöbb településén a leg­nagyobb gondot a házikerti növények, és személyes tapasztala­tom szerint most már a fiatal telepítésű szőlőtőkék, gyümölcs­fák szomjazása okozta. Rajtuk a levélzet turgorjának elveszté­sével egyértelműen az aszálykár jelei mutatkoznak, mivel a még fejlődésben lévő gyökérzet képtelen felszívni az esős periódus­ban dinamikusan fejlődött lombozat által elpárologtatott víz- mennyiséget a talajból. A háztartási szemétgyűjtő kukák mellett járva láthatjuk, hogy egyre nagyobb a forgalma _ 2, a 2,25 literes műanyag fla­konos, zárókupakos üdítőital­nak, aminek a göngyölegét, a flakont, kiürítés után jobbik esetben a szeméttárolóba, saj­nos sok esetben mellé, vagy a városi parkok bokrai, padjai alá dobják. Ne tegyük! Sokan vannak kertbarátaim - magam is —, akik e flakonok fe­ntiekét kivágva, fejre állítva be­leásták a földbe, és az öntöző­vizet ezen keresztül adagolják a legínségesebb helyekre. Kiváló módszer, csupán az a hátránya, hogy idővel a beásott flakonba mindenféle szél által hordott szemét és még odaté­vedt, de kimászni nem tudó kerti rágcsáló, sok bogár és egyéb kerül, ami önmagában éppen nem lenne baj, csupán el­törni az alsó kiömlőnyílást és a kitisztítás nem tartozik a leg­könnyebb (és leggusztusosabb) kerti munkák sorába. Mi tehát a címben is jelzett teendő e kellemetlenségek el­kerülésére? A flakonok alját maximum 2 milliméteres fúró­val, vagy gázlángban (esetleg akár gyertyalángban) feltüzesí- tett szeggel néhány lyukkal lát­juk el, majd a flakont, most már fejjel felfelé nyakig beássuk a fiatal szőlőtőke, gyümölcsfa vagy bármely haszonnövény közelébe, jól, erősen körüldön­gölve morzsalékos földdel. Időnként teleöntjük és a felső zárókupakkal akár szabályoz­hatjuk is a gyökérzónába való leszivárgás intenzitását, amely ha több levegőt adunk akkor gyorsabb, ha kevesebbet, akkor lassúbb. Többet érő, mint a fel­színi csepegtető öntözés, mert ez esetben a párolgási veszte­ség szinte nulla. Érdemes tehát már a jövő termelési szezonra gondolva té­len át a csavaros műanyag fla­konokat összegyűjteni!

Next

/
Oldalképek
Tartalom