Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-25 / 199. szám

1994. augusztus 25., csütörtök Bátonyterenye Es Környéke 5. oldal KIÁLLÍTÁSRA készül bátonyterenye Falvak, városok, régiók Az Infrastructure '95 gyűjtő- fogalommal fémjelzett nem­zetközi szakkiállítást rendezik meg 1994. október 3-6-án a Budapest Sportcsarnokban. Ezen belül az egyik legjelen­tősebb terület lesz - a „Falvak - Városok - Régiók” néven - Közép- és Kelet-Európa tele­pülési önkormányzatainak bemutatkozása. Ezen a ren­dezvényen a települések arcu­latának színvonalas megjele­nítésére nyílik lehetőség: a fejlesztési, befektetési tervek, az ingatlanok, idegenforgalmi adottságok, a munkakultúra és a művészet területén. A bátonyterenyei város- fejlesztési iroda benevezett a kiállításra: 18 négyzetméteres pavilont bérelt. Várják azon intézmények, ipari, kereske­delmi egységek, vállalkozók jelentkezését, akik a színvo­nalas, kiállításon bemutatható és a témához kapcsolódó anyagokat (prospektus, fotó, termék stb.) rendelkezésre tudják bocsátani. A kiállítás konkrét előké­szítése a témafelelős bizottság megalakulásával a napokban megkezdődik. Ez a szakértő csoport dönt majd a beérke­zett és kiállításra szánt anya­gok megjelenéséről. A jelent­kezőktől a pavilonban való szereplésért külön díjazást nem kémek. A konkrét kiállí­tandó anyagok mellett esetle­ges szponzori támogatást is szívesen fogadnak. A bátonyterenyei szerve­zők azt remélik, hogy szerény szereplésük nívós és eredmé­nyes lesz, így ezzel is hozzá tudnak járulni városuk fejlő­déséhez, a válságjelenségek kívánatos visszaszorításához is szükséges pozitív „image” kialakításához. BRONZPLAKETT A PEDAGÓGUS KÖZÖSSÉG EREDMÉNYES MUNKÁJÁÉRT Kitüntették a Bartók Béla Általános Iskolát BÁTONYTERENYE. Az augusztus 20-a előtt megtartott rend­kívüli ülésen a képviselő-testület immár kilencedik alkalommal döntött arról, kik kapják meg a Bátonyterenyéért elismerő ki­tüntetést. Minden évben két személy és egy kollektíva részesül­het ebben. A kitüntetett személyek a díszoklevél mellé a város címerével ellátott arany pecsétgyűrűt kapnak, míg a kollektívák egy bronz plakettet. Az önkormányzati képviselők idén Mengyi Jánost és Kakuk Pálnét (mindketten pedagógusok) és a Bartók Béla Általános Iskolát jutalmazták ezzel a kitüntetéssel. FÉRFIAS MESTERSÉG FŐISKOLAI SZINTEN Diplomát szerez a könyvtáros A mátraterenyei művelődési házban négy amatőr művész­nek volt kiállítása nemrégiben. Közülük az egyik, Dócziné Nagy Anikó Nádűjfaluban él és alkot. A munkahelyén, Homok- terenyén, a könyvtárban be­szélgettem vele. Sallangok és egyéb díszek- Szinte már nem is hallani ilyen mesterséget, hogy szíj­gyártó és nyeregkészítő. Hon- nét az ötlet, hogy ezt a régi népi mesterséget tanulja ki?- A budapesti művelődési központ hirdetett egy tanfo­lyamot, arra jelentkeztem. Ezt a képzést már az én kurzusom alatt főiskolai szintűre emelték, kismesterségek néven. Három és fél éves az iskola, és most vagyok harmadéves. Én a nyer­ges és szíjgyártó kismesterséget választottam, lószerszámok ké­szítését tanulom.- Ez nem éppen nőies...- Egyáltalán nem.- Nehéz a bőrt megmun­kálni?-Nem olyan nagyon nehéz, mint amilyennek gondolják. Van, amikor én is úgy érzem, hogy nagyon fárasztó vele dol­gozni, de nagyon szeretem csi­nálni, és ez erőt ad a további munkához. Amit év közben csinálunk bőrmegmunkáláso­kat, sallangokat, szíjakat, díszes ostort, nyergeket és különböző lószerszámokat, ezeket értékeli a mester, Pánczél Attila szíj­gyártó, aki édesapjától tanulta a mesterséget. Ő valóban mester­fokon bánik a bőrrel.- Mi a legújabb műve?- Most egy úgynevezett sal­langot készítettem. Ebből fali­dísz lesz. Ezen kívül nemrég készült el egy lovagló és egy kocsizó kantár. Most a nyáron egy díszes nyerget készítek.- Milyen bőr kell a nyereg­hez?- Marhabőrből fog készülni, lovaglónyereg lesz. Sallangok­kal fogom díszíteni.- Mi a sallangozás?-A sallangozás kifejezetten népi motívumokra épül. Ezeket dolgozzuk fel.- Hányán vannak egy osz­tályban, akik ezt a régi kis­mesterséget választották?-Most már csak 15-en va­gyunk, elég nagy volt a lemor­zsolódás. Akik kimaradtak, ne­héznek találták a mesterséget. A gyakorlati rész bizony komp­likált, és nagyon kell igyekez­nem, hogy kész legyek a meg­adott időre az előírt darabbal. Időigényes foglalatosság. Fárasztó, de megéri- Vannak más kismestersé­gek is ebben az iskolában?- Természetesen vannak ko­sárfonók, gyöngyfűzők, faze­kasok, népi bőrösök is. A gya­korlatin kívül tanulunk még pedagógiát, néprajzot és nép­művészetet is.-S mit szólt mindehhez a család?- A szüleim nem túlzottan örültek neki, hogy minden hét­végén Budapestre utaztam. A férjem nem szólt semmit, mivel én már akkor másodéves vol­tam. Lassan azonban majd csak befejeződik, és ez diplomát ad. Fárasztó, de megéri.-Cserhalmi­Mindhárom esetben az in­doklás: a város gyermekeinek nevelésében kifejtett odaadó tevékenység. Nincs képesítés nélküli Amikor megkerestem a Bar­tók iskolát, a nyárvégi szokásos készülődés fogadott - a nagy- takarítás minden jellemzőjével. Jó néhány pedagógus is bejött már, rendezgetik a kabineteket, termeket. Nemes Lászlóné igazgatónő 1988 óta látja el ezt a megbíza­tást, őt kérem, mutassa be a 40 éves intézményt.- A mi iskolánk valóban álta­lánosan képző, nincsenek tago­zatok, minden iskolaérett gye­rek jöhet hozzánk. Sok a tehet­séges és sok a hátrányos hely­zetű. Mi arra törekszünk, hogy minden gyereket a saját képes­ségei határáig eljuttassunk. Nyelvből vannak tagozatos csoportjaink, ezek több osz­tályból tevődnek össze. A tan­testület 69 fős, 38 osztályhoz, képesítés nélküli nevelő nem dolgozik nálunk, inkább nyug­díjasokkal töltjük be az állást, ha ez többe is kerül.- Említette, hogy sok a hát­rányos helyzetű gyerek. Mi­lyen szempontból?- Ismert, hogy igen magas a munkanélküliség a városban. De vannak olyan családok, akik a rossz anyagi helyzet mellett még elhanyagoló neveléssel is nehezítik a gyerekek helyzetét. A napközisek fele ingyen étke­zik, mert annyira rosszak a kö­rülményeik. A kollégáknak kissé szociális munkásoknak is kell lenniük, azaz segítő szán­dékkal kell fordulni a csalá­dokhoz, a szülőkhöz. Alapítványt létesítettek- Hallottam, hogy a testület létesített egy alapítványt a kö­zéleti kötelezettségvállalásról. Milyen céllal hozták ezt létre?-Az alap egyszeri 200 fo­rint, ami nem nagy összeg, bár nem csupán a pedagógusok, az iskola összes alkalmazottja csatlakozott ehhez, a takarító­nők is, és számítunk arra, hogy lesz folytatás, mások is segíte­nek. A cél? Legyen módunk ok­tatási segédeszközöket vásá­rolni, javítsuk a környezeti kul­túrát, tudjunk a tehetséges gye­rekeknek egy kis jutalmat adni. Hét tagú kuratórium dönt fo­lyamatosan az ügyekről és fo­lyamatosan lehet az alapít­ványhoz befizetni is. Versenyeken is szerepelnek- Sok tanítványuk ért el szép sikereket az elmúlt tan­évben.- A képességfejlesztéshez szorosan kapcsolódik ez - nem csak egy-egy versenyen szere­pelték, hanem felkészülést igénylő feladatmegoldó, képes­ségfejlesztő tantárgyi verse­nyeken is. Magyarból, matema­tikából, földrajzból például, és az angol nyelvből. Sokat szere­pelnek gyerekeink a városi ren­dezvényeken is. Idén 130 nyol­cadikosunk volt - közülük ket­ten buktak fél évkor és ők csak előzetes felvételt nyertek, a többiek mind továbbtanultak. A továbbtanulás az iskolánkban az országos aránynak megfele­lően alakult. Ez nem kis ered­mény, mivel elég nehéz körül­mények között sikerült elérni. Ehhez kell a pedagógusok egy­üttműködése, hogy hivatásnak érezzék a munkát. Úgy érzem, ez nálunk megvan. -gkm­Bátonyterenye és környéke RÖVIDEN MÁTRAMINDSZENT. A kirándulók kedvelik a te­lepülés „bakancsos turista- házát”. A romantikus, kel­lemes környezetben olcsó áron lehet szálláshoz és ebédhez jutni. A szolgálta­tást heti turnusonként átla­gosan 25 kiránduló-üdülő veszi igénybe. MÁTRANOVÁK. Számi tógépet telepítettek a ttalt bányatelepi fogorvosi ren­delőbe. Dr. Kaizler Láséló fogszakorvos véleménye szerint ezzel pontosabbá, könnyebbé teszik a betegek nyilvántartását, a diagnózi­sok rögzítését. íl SZUHA. Nyáron is üze­melt az iskola konyhája.^A kétszáz adagosra fejlesztett konyhából az iskolai és óvodai gyermekétkeztetés mellett közel ötven nyugdí­jas kedvezményes ellátását is biztosítják. A nyári hóna­pokban a mátraalmási üdü­lőtelep étkeztetése szintén innen történt. „Dolgozni csak pontosan, szépen...” Nádújfaluban született és la­kik a 84 éves Kotroczó Lukács József. Gazdag életútja volt.- Hárman voltunk testvérek. Apám az 1914-es háborúban volt hat évig, addig az öregr- pám nevelt és tanított a mun­kára. Tizennyolc hold földet műveltünk. Mikor aztán az apám hazajött, utána már job­ban éltünk. Két fogatunk lett, apám ment az egyikkel, én a másikkal. Robotoltunk éjjel-náppal, mert úgy volt a paraszt ember­nél, hogy nappal kaszált és gyűjtött, éjszaka meg hajnalban szántott. Köves volt az újfalusi határ, nagyon jól kellett rajta dolgozni, hogy teremjen íi. Azt mondta mindig az öregápám: „Ha az oldalt nem vered üteg a földeden, nem lesz termés!” Később megnősültéül', és 1933-ban elvittek kiképzésre a határőrséghez. 1938-ban bevo­nultam katonának. 1940-ben egész nyáron egyebet sem csi­náltunk, csak a katonalovakat legeltettük... Ej, de sok dolog elmaradt akkor tőlem! Sokat dolgoztunk, de aki jól végezte a munkáját, annak jól ment. Aki nem a kocsmába hordta a pénzét, annak volt mindig. 1959-ben alakult meg a tsz. Ott is dolgoztam, még a kocsi is rámdőlt, de látja, itt vagyok mégis! Később a bányához kerül­tem. Amikor letelt a sikta, ak­kor mentem a földemre dol­gozni. Tíz évet húztam le a föld alatt. Most tízezer forint nyug­díjam van. Ebből éldegélek, mert a feleségem már nem él. De a fiam meg a menyem és fő­leg az unokám sok örömet sze­rez nekem. (cs) SZÁZÉVES LAKODALMAS VERS IS VAN A BIRTOKÁBAN Fiatalasszonyként kezdett hozzá gyűjteni Mátramindszenten él Kun Gáborné 54 éves asszony, aki arról nevezetes, hogy lako­dalmas verseket gyűjt; meny­asszony kikérőket, szózatot a násznagyhoz és egyéb verse­ket.- Régóta gyűjtögetem már én ezeket a szép versikéket. Két fiam volt, és rájuk gondoltam, amikor elkezdtem gyűjtögetni, hogy ha majd felnőnek és a ro­konságban vőfélykednek, ak­kor tudjanak igazi, régi szép ki­kérőket és mindent, amit egy lakodalomban tudni kell. Kunné öregektől és hivatásos vőfélyektől szedte össze a gaz­dag gyűjteményét.- Volt olyan versike, ami az ebédhez vagy a vacsorához szó­lította a vendégeket. Ezt úgy is mondták, hogy a vőfély felve­zette a vacsorát. Külön vers­szakok készültek a húsleves­hez, a töltött káposztához, a rántott húshoz, fasírozotthoz, vagy éppen, ami étel volt. A két fiam, amíg legények voltak, lakodalmakban mond­ták a verseket, de nem papírról olvasva, hanem fejből. Kunnénak már az ismerősei is tudták, hogy milyen gyűjtő szenvedélye van, és a bankban egy öreg portás bácsi is elmon­dott neki egy nagyon régi ver­set, amit még az apjától tanult. A következőképpen kezdődött: Kun Gáborné: A fiaim fej­ből mondták a szövegeket Bocsánatot kérek e tisztelt ház fejétől,! Kedves menyasszo­nyunk hű nevelőitől,/ Apjától, anyjától és testvéreitől,/ Mivel meg kell válniuk édes gyerme­küktől./ Húzd rá zenész, te ne keseredj úgy el! /Induljon a menet dallal, nótás kedvvel, / Hogy tudja a falu apraja és nagyja, / Lakodalom van a mi kisfalunkban. Ez a vers nagyon-nagyon régi, talán százéves is lehet már. Amikor aztán a menyasz- szonyt elvitték a fiús házhoz, akkor a következőket mondta a vőfély: Szerencsés jó estét násznagy uramnak,/ Végére ju­tottunk im nehéz utunknakj Alázattal kérjük e jelen való­kat,/ Hogyha meghallgatnák némely szavunkat./ - Nagyon sokan elkérték már és legépel­ték ezeket a szövegeket. Nem tudom, hogy más falvakban, hogy szokás, de Mátramind­szenten és Szuhán vannak ilyen szokások. Ebben a két faluban voltunk közvetlen rokonok, és Szuhán is gyűjtöttem egy-két verset. A versek nagyon meg- hatóak, és sokszor bizony sí­rásba fulladt a menyasszony­kikérés. A szülők siratják a lá­nyukat, a lány pedig a szüleit, dehát ez az élet rendje. Aztán pedig jött a mulatozás a lakoda­lomban, amit mindenki igazán szeret.-cse­Az oldalt szerkesztette: Vendel Lajos Holnapi lapszámunkban: Szécsény és környéke Egész nyáron tele az ifjúsági BÁTONYTERENYE. Nagybátonyt elhagyva Katalin-telepre érünk, ahol a volt bányász kolóniák megmaradt sorházait a mai napig lakják. Tovább, a Mátra felé haladva jutunk el Szorospa­takra. Itt, a település szélén, a futballpálya fölött, a hegy olda­lába kapaszkodva találhatók az ifjúsági tábor faházai. Jól érezték magukat a budapesti diákok is- Az üdülőtábor 1979-től, az első nemzetközi gyermekévtől működik, felnőtt vendégeket is fogadva - világosít fel Bordás István, az ifjúsági tábor jelen­legi gondnoka.- Mennyi vendéget tud egy­szerre fogadni a tábor?-Kényelmesen jelenleg 87 személyt tudunk elszállásolni. Ez a létszám a 7 fős faházakban elszállásolható. Tíz építmény helyezkedik el félkörben a pá­lya szélén, illetve van egy veze­tői épületünk is, amelyben a nevelőket és a személyzetet szállásoljuk el. De ha többen jönnek, akkor sem esünk két­ségbe. Az e feletti létszámokat sátrakban tudjuk fogadni.- Ezen a területen 1979 előtt milyen létesítmény volt?- A Szorospataki Bányász labdarúgóinak sporttelepe volt, de sok más sporttevékenységet lehetett itt végezni. Azóta per­tábor vidámsággal Bordás István: A Szoros­pataki Bányász labdarúgói­nak sporttelepe volt valami­kor ezen a területen sze már az itt lakók is kicseré­lődtek. Ahogy megszűnt a bá­nyászkodás, vele együtt tűnt el a sportegyesület is. A hasznosí­tás miatt az akkori KlSZ-esek- nek, majd a volt úttörőcsapat tábori életének adott otthont. Közben, ahogy telt az idő, úgy változott a neve is, egészen napjainkig. Jelenleg ifjúsági tá­bor név alatt funkcionál. Ettől függetlenül minden korosz­tályt, korcsoportot fogadunk, mindenféle kikötés nélkül. így az idény kezdetén a Salgó rali versenyzőinek, va­lamint a hozzátartozó személy­zetnek a kiinduló otthonául szolgált táborunk. Ahogyan a visszajelzések elérkeztek hoz­zám: mindannyiuk legnagyobb megelégedésére. S ez így volt egész nyáron, mirit most is: tele voltunk táborozókkal és har­sány vidámsággal. K.K.J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom