Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-23 / 197. szám

Gazdaság 1994. augusztus 23., kedd ! íj Íj i ' j 7 4, oldal- Még hogy Whyskast ennél! Mikor a spájz teli van egérrel... Ferter János rajza AZ IDEI EV ELSŐ HAT HÓNAPJÁBAN A keresetek alakulása Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján 1994 júni­usában a nemzetgazdaság 10 fő feletti szervezeteinél foglal­koztatottak (*) havi bruttó átlagkeresete 34 092 forint volt, j,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A fizikai ál- íányú dolgozók átlagkeresete 26 133 forintot tett ki, közel I forinttal többet, mint májusban, míg a szellemieké 51 [5 forintot ért el, mely 3100 forinttal haladja meg az egy hónappal korábbi értéket. Az egyes nemzetgazdasági ágak közül júniusban a pénz­ügyi tevékenységek és szol­gáltatások területén dolgozók keresete volt kiugró mértékű, ,Jtt a szellemi foglalkozásúak részére bruttó értékben 75 ezer forintot meghaladó ösz- szeget számfejtettek átlago­san. A vegyipari dolgozók ke­resete szintén kiemelkedő óagyságú volt, bár elmaradt a májusi legmagasabb értéké­től. Az év első hat hónapjában együttesen a havi bruttó át­lagkereset összege 30 682 fo­rint volt, 23 százalékkal több, mint 1993 első fél évében. A nettókereset 21 504 forint, 25,5 százalékkal haladta meg áp^a tavalyi megfelelő értéket. iddMivel a fogyasztói árak i Ugyanezen időszak alatt ke- fi "Vésbé - 17,5 százalékkal - '"emelkedtek, így a keresetek reálértéke nőtt, 6,8 százalék­kal. A fizikai állományúak bruttó átlagkeresete 23 859 1 forintot tett ki, 22 százalékkal ftöbbet, mint egy éve. Har­mincezer forintot meghaladó keresetet értek el egyes nehézipari ágazatok (vegy­ipar, bányászat, energetika) dolgozói, míg a legkeveseb­bet változatlanul a textilipar­ban és a szálláshely-szolgálta­tás, vendéglátás területén fi­zették. A szellemi foglalkozá­súak 45 694 forintos átlagke­resete 22,6 százalékkal ha­ladta meg a tavaly első félévi értéket. A legmagasabb ösz- szeget a bányászati, a vegy­ipari és pénzügyi ágazatokban kapták, míg a legkevesebbet a textiliparban fizették. A nettó átlagkeresetek nö­vekedésének mértéke mind a fizikai, mind a szellemi állo­mánycsoport esetén megha­ladta a bruttóét, s ez a hatás a személyi jövedelemadó szá­mításának 1994. évi változá­sából ered. *A havi megfigyelés nem ter­jed ki a mezőgazdaság, erdő- gazdálkodás és halászat nem­zetgazdasági ágak, valamint a költségvetési intézményeknél foglalkoztatottakra. SOKAN JÁRATLANOK A TÖRVÉNYEKBEN, S EZÉRT NEM TUDNAK DÖNTENI Hogyan kell adózni a mezőgazdáknak? A földtulajdonban bekövetkezett változások sokak számára nem csak más társadalmi státust teremtettek, hanem az új jog­viszonyból eredően új kötelezettségek is hárultak a mezőgazda- sági kistermelőkre és vállalkozókra az adózás szempontjából is. A témával kapcsolatos kérdéseimre Sándor Pál, az APEH Nóg- rád Megyei Igazgatóságának bevallást kezelő és ügyfélszolgálati osztályának vezetője válaszol.-Az adóbevallások allergi- kus pontja a mezőgazdaság?- Nem. A megyében az első ütemben befejeződött kárpótlás során sokan szereztek földtu­lajdont, több olyan munkanél­küli van, aki mezőgazdasági te­vékenységgel kísérletezik. Já­ratlanok az elszámolási folya­matban, nem tudják eldönteni, hogy a kistermelői vagy a me­zőgazdasági vállalkozói kate­góriába tartozzanak. Ez bizo­nyos mértékig érthető, hiszen a kárpótlási törvény végrehajtá­sának első része tavaly, az első fél évben fejeződött be. Egymillió forint a plafon- Kik minősülnek mező- gazdasági kistermelőnek?-Az a magánszemély, aki­nek saját gazdaságában folyta­tott növénytermesztésből (ki­véve a hínárt), kertészeti ter­mékek előállításából (kivéve a virágokat és a dísznövényeket), élő állatok tenyésztéséből és ál­lati termékek előállításából (ki­véve sportló, kutya, macska, díszállat stb., valamint hullatott agancs, trófea) van jövedelme, és e tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi.- Miként adózik a kister­melő?-Kétféle módon: Adómen­tesség alkalmazásával vagy té­teles költségelszámolással.- Miként történik a jövede­lem kiszámítása az adómen­tesség alkalmazásával?-Egymillió forint árbevéte­lig nem kell adót fizetnie. Efe­lett az állattenyésztés esetén tíz, a növénytermesztésnél pedig 30 százaléka számít jövede­lemnek, amelyeket össze kell vonni más jövedelmekkel. A fi­zetendő adót progresszív adó­tábla alapján kell kiszámítani. Ha az állattenyésztésből 900, a növénytermesztésből pedig 600 ezer forint a bevétel, akkor az adómentes bevétel megoszlása a következő: állattenyésztés 60 százalék = 600 ezer forint, nö­vénytermesztés 40 százalék = 400 ezer forint. Az adóköteles jövedelem az állattenyésztésnél 30 ezer forint, a növényter­mesztésnél 60 ezer forint, melyhez hozzá kell adni pél­dául a munkabért, a munkanél­küli járadékot stb. Ebben az esetben a kistermelő nem köte­les adószámot kérni, viszont bevételi nyilvántartást kell ve­zetnie. Erre a célra megfelel egy füzet, amelyben rögzíti a bevételeit időrendi sorrendben. A bevételt azon a napon kell be­Sándor Pál osztályvezető esetben kötelező a számlaadás írni a nyilvántartásba, amikor kézhez kapja. Nincs általános forgalmi adófizetési kötelezett­sége beszerzései után, nem is igényelhet visza áfát. Viszont megilleti a kompenzációs felár, ha felvásárlónak, adóalanynak adja el termékeit. Csökkenteni lehet a bevételt- Milyen kötelezettségei vannak a tételes költségel­számolásnál?- A tételes költségelszámo­lásnál az értékesítés árbevételét csökkenteni lehet a megvásá­rolt vetőmag, gép stb. értékével számla ellenében. A bevétel és a költségek különbsége lesz az a jövedelem, amelyet évi 150 ezer forinttal csökkenthet. Ha nem ezt választja, akkor bevéte­lei 90 százalékát tekintheti dik­tált jövedelemnek. Ezekben az esetekben nem kötelező beje­lentkeznie az APEH-hez, nem fizet áfát, de nem is igényelhet vissza. Ha viszont áfát kér, ak­kor be kell jelentkeznie az adó­hivatalhoz, a 94101-es nyom­tatványon adószámot kell kér­nie áfás magánszemélyként. Az áfa visszaigénylése csak az áfakörbe való belépés esetén lehetséges. Az előbbieken kívül vállalhatja a különleges jogál­lást. Ez a kompenzációs felárat jelenti, mely a felvásárlónak el­adott termék után jár. Kétmil­liós árbevétel alatt nem fizet áfát. A felár a növénytermesz­tésnél 12, az állattenyésztésnél 7 százalék révén némi áfa visz- szaigényléshez juthat, de csak akkor, ha a felvásárlási jegyen kiállítóval közli az alábbi ada­tokat: az adóalany neve, címe, adószáma. Továbbá aláírásával elismeri, hogy az átadott ter­mék saját termelésű.- Hányféle formában adóz­hat a mezőgazdasági egyéni vállalkozó?- Személyi jövedelemadó hatálya alá je­lentkezhet, vagy pedig a társasági adózási mód­szert választ­hatja. Az egyéni vállalkozó köte­les bejelentkezni a telephely sze­rinti APEH-nél a 94101 adatlap kitöltésével, ugyanakkor pénztárkönyvet is kell hitelesít­tetni, és el kell döntenie, hogy belép-e az áfa­körbe, vagy a kompenzációs felárat választja. A jövedelem­megállapítást Minden vagy tételes el­számolás alap­ján, vagy a bevé­tel 90 százalékában lehet meg­határozni. Bármelyikről is van szó, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapí­tására azonos módszert kell al­kalmaznia. Ha a vállalkozó jö­vedelmét tételes elszámolással állapítja meg, és emellett más forrásból, például bérbeadásból is van bevétele, akkor nem al­kalmazhatja a 90 százalékos szabályt. Minden esetben köte­lező a számlaadás. Ez nem vo­natkozik a kompenzációt vá­lasztókra.- Azonosak vagy eltérőek az előírások az adóelőleg fize­tésénél?-Itt is két lehetőség közül választhatnak. Az egyik a havi, a másik a negyedévi jövede­lem- bevallás. Fontos a határidők betartása- Érdekelne, hogy kinek, milyen az adóbevallási kötele­zettsége.- A kistermelőnek és az egyéni vállalkozónak ugyan­olyan bevallást kell készítenie, mint más adóalanynak, akkor is, ha az áfa-körbe is bejelent­kezett. Az általános forgalmi adósok havonta, a vállalkozói bevallást készítők pedig min­den esetben - 1995. február 15-ig - kötelesek benyújtani. Aki adószámot kért, és az áfa-körbe bejelentkezett, de nem egyéni vállalkozó, a sze­mélyi jövedelemadó-bevallás mellett kötelezettségét 1995. február 15-ig teljesítheti. Az összes többi kistermelő március 20-ig köteles személyi jövede­lemadó-bevallását beadni. Venesz Károly A gazdaság hírei Újabb japán hitel Várhatóan az idén a harma­dik vagy negyedik negyed­évben létrejön a szerződés a Magyar Nemzeti Bank és a Japán Exim Bank között, egy japán forrású vállalko­zói hitel megszerzéséről. Egyelőre még nem lehet tudni, hogy mekkora keret­összegről lesz szó. A kama­tozási kedvezmény igazodik a jegybanki alapkamathoz, mértéke annak 75 százaléka, plusz egy százalék kezelési költség. A hitel futamideje az igényelt kölcsön nagysá­gától - kettőtől tízmillióig - függ­Hitelkamat-emelés A Takarékbank Rt. emelte általános célú, egy éven be­lüli lejáratú hiteleinek irá­nyadó kamatát. Ezek jelen­leg 29-34 százalék között mozognak. A takarékbank legutóbb július 15-ével 26-32,5 százalék közötti szintre emelte kamatait. Több a gazdálkodó Július végén az országban 94 745 jogi személyiségű, 111 336 jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet, és 754 681 egyéni vállalko­zót tartott nyilván a Köz­ponti Statisztikai Hivatal. Őszi gabonából felesleg A kalászos gabonából, főleg az őszi búzából, felesleg is lesz az idén: hektáronként 4,5 tonna feletti termés vár­ható. Ez annak köszönhető, hogy a kalászosok nem ká­rosodtak. Kávé- és teavásár Szeptember 20-22. között az osztrák főváros ad otthont a világ első kávé- és teavásá­rának az Austria Centerben. Eddig már több mint száz ismert európai, tengerentúli cég jelezte részvételét. Kor­látozott számban még to­vábbi jelentkezéseket elfo­gadnak. A szakmai szimpó­zium mottójaként a „Kávé és tea az új Európában” té­makört választották. Milliós bírságok A tavalyi gazdálkodás eredményéről szóló éves je­lentés elkészítésének elmu­lasztása miatt 22 társaságot büntetett meg egy-egy mil­lió forintra az Állami Érték­papír és Tőzsdefelügyelet. Nógrád megyei cég, válla­lat, rt. nincs a pénzbírságot fizetettek között. (A Világgazdaság nyomán) Életszínvonal-csökkenésünk és következményei (1. rész) A hetvenes évtized végétől az életszínvonal csökkenésének, az életkörülmények romlásának szenvedő alanyai vagyunk. E tar­tós irányzat következményei szerteágazóak és többségükben sú­lyosak. Kétrészes írásunkban ezek közül utalunk egynéhányra. Nadrágszíjszorítás megint? A 80-as évek közepe táján a gazdaságpolitika úgy foglalt ál­lást, hogy az adósságállomány növekedési ütemének csökke­nése, a külgazdasági egyensúly javítása érdekében a lakosságot a korábbinál nagyobb mérték­ben kell terhelni. A beruházások visszafogása és a lakossági fogyasztás ki­sebb mértékű mérséklése nem hozta meg a várt eredményt. Ezért a kormányzat radikáli­sabb, nadrágszíjszorító lépé­sekre szánta el magát: a reálbé­rek és -jövedelmek csökkenté­sétől várva a gazdaság egyensú­lyi helyzetének helyreállítását, de legalább is javítását. Mindez a mai gazdaságpoli­tikai és kormányzati elképzelé­sek kapcsán és hallatán jutott eszembe: mintha valami ilyes­min törnék a fejüket potentát politikusaink. (Lásd: bérstopról szóló híresztelések!) A 80-as évekbeli, említett gazdaságpolitika csúnyán meg­bukott. S hogy milyen követ­kezményekkel járt, azt milliók tapasztalják saját bőrükön. Ez idő szerint néhányat aligha ér­demtelen feleleveníteni, ese­tenként konkrét adatokkal. Az elmúlt évtizedben a bruttó adósságállomány három­szorosára nőtt, a gazdasági szerkezetváltásban nem léptünk előbbre, a beruházások vissza­fogása a világ műszaki színvo­nalától való további lemaradást hozta. A gazdasági rendszervál­tástól a kibontakozást, a kedve­zőtlen folyamatok megállítását vártuk. Reményeink nem teljesültek. Egyensúlyi helyzetünk tovább romlott, az egész magyar gaz­daság igen súlyos válsággal küzd. Egyes régiók, megyék - köztük Nógrád - helyzete már-már kilátástalan, százezrek kerültek az utcára, az életkö­rülmények jelentős mértékben romlottak. Kiáltó ellentmondások Az életszínvonal egyik legki­fejezőbb mutatója, az egy főre jutó reáljövedelem 1988-tól (a reálbér már ezt megelőző idők­től is) megszakítás nélkül csök­ken. Jelenkorunk kiáltó ellent­mondása: az adósságállomány óriási terhe, az egyensúlyi helyzet további romlása, illetve a személyi és családi jövedel­mek - reálbérek és reáljöve­delmek - lassan évtizedes mér­séklődése. A reálbérek - inga­dozásokkal - 1980 óta átlago­san 3 százalékkal csökkentek évente. Az életszínvonal-csök­kenés Nógrádban - a lakosság kedvezőtlen összetétele, a me­gye gazdaságának hasonló szerkezete és súlyos válsága következtében - még nagyobb mértékű volt, mint az az orszá­gos adatokból kitetszik. 1993-ban a reáljövedelemcsök­kenés 5 százalékkal volt na­gyobb, mint az országos átlag. A reálbér legnagyobb prob­lémája - csökkenésén kívül -, hogy egyik eleme, maga a bér alulértékelt. A bérek az 50-es évektől kezdődően a létfeltéte­leknek csak egy bizonyos há­nyadára kalkuláltattak. Ez azt jelenti, hogy korábban az állam a lakást, az egészségügyi ellá­tást, az oktatást jószerivel teljes egészében megfinanszírozta, de legalábbis a mainál jóval jelen­tősebb mértékben dotálta. Ezen- említett - létfeltételekre vo­natkozó kiadásokat a bér nem tartalmazta. Máig alulértékelt bérek A tragédia abban áll, hogy ezeket az elemeket a bér a mai napig sem foglalja magában. Következmény: a bérek reálér­téke összezsugorodott, és mil­liók számára mákszemnyi re­mény sincs arra, hogy jövedel­müket - szükség esetén - át­csoportosítsák. Pedig közismert tény: a jövedelmek szükségle­tek szerinti megosztásának óri­ási szerepe van - kiváltképp romló életkörülmények között- a megélhetés korábbi vagy azt megközelítő színvonalon tartásában. Magas kereseti színvonal mellett a családok könnyebben csoportosíthatják át jövedelme­iket szükségleteik szerint. Ta­karékoskodhatnak vagy éppen felélhetik megtakarításaikat. Csökkenthetik luxus fogyasztá­saikat, mérsékelhetik élelmi­szer vagy ruházati kiadásaikat. Elhalaszthatják vagy előrehoz­hatják keresletüket... Alacsonyabb jövedelmi szin­ten az ember gúzsba kötött, mozgástere minimális. Mit te­gyen például a 17 936 forint bruttó havi átlagkeresettel ren­delkező ipari munkás Nógrád megyében, amikor jövedelmé­nek 80-90 százalékát lakásra, különböző adósságainak tör­lesztésére, rezsire és élelmi­szer-vásárlásra fordítja. (Ha egyáltalán elég mindezekre.) És hogyan és hová csoporto­sítsa át kis jövedelmét a havi 11 013 forinttal (ezek megyei sta­tisztikai tényadatok) rendel­kező nyugdíjas. Ő legfeljebb azon törheti a fejét, hogy adott hónapban melyik számláját ne fizesse ki és miről mondjon le. Dr. Baráthi Ottó (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom