Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-23 / 197. szám

1994. augusztus 23., kedd Rétság Es Környéke-fo 5. oldal A borsosberényi sportöltöző közösségi célokat is szolgál A kisebb települések életében rendkívüli jelentősége van a sportnak. Beszélhetnénk itt a közösségformáló erőről, az egészséges életmódról, egyebekről, de sokkal többet jelent az, hogy az embereknek hetente egyszer van hol és miért összejönniük, és van kiért szurkolniuk. A kisebb községek többségében a sportegyesület az egyetlen működő társa­dalmi szervezet... Természetesen nincs ez másképp az ezer lakosú Borsosberényben sem. — A lakosságnak jóformán ez az egyetlen szórakozása, és mindig rengetegen összejön­nek a meccsre - mondta Varga László, Borsosberény polgármestere. - A körülmé­nyek jobbítására kezdtük el a sportöltözőnk építését, a sportpálya szomszédságában. Ha ironikusan fogalmaznék, akkor azt mondanám, hogy úgy készült el, mint a Luca szakipari munkát ugyanis cél­szerűbb volt mesteremberekre bízni, mint társadalmi mun­kában megcsinálni... Az épületben egyébként van kü­lön bírói öltöző, két csapat-öl­töző, WC és zuhanyozó is. A közeljövőben tehát megfele- lelő körülmények között ké­szülhetnek a borsosberényi labdarúgók, de az ide látogató ellenfelek csapatai is. A baj­Közmunkások végzik az utolsó simításokat az öltöző körül. Az épületet azóta átadták rendeltetésének széke ... Három éven keresz­tül folytak a munkálatok: az első évben tető alá hoztuk az épületet, a továbbiakban a szakipari munkákat és a te­reprendezést végeztettük el. Minden évben felhasználtuk a költségvetésből az erre a célra elkülönített, nem különöseb­ben jelentős pénzösszeget...- Ki volt a kivitelező?-Társadalmi munkában épült a ház, a falu sportszerető lakói és a közhasznú dolgo­zók is kivették a részüket a munkából. Természetesen a borsosberényi focisták szin­tén tettek valamit az öltözőjü­kért, hiszen ők ásták ki a szennyvízderítő gödröt és földvezetékek árkait.- A községnek mennyibe került az építkezés?- Összesen 600 ezer forin­tot költöttünk rá. Ez az anyagköltség, valarrjint a vil­lanyszerelő és a vízvezeték­szerelő munkabére. Ezt a két nokság kiírása miatt ősztől ificsapatunk is lesz, tehát dup­lán van szükség az új épü­letre!-Az öltöző talán közös­ségi célokat is szolgálhat...-Igen, az épület elé egy nagyobb előteret is építettünk, és ennek valóban lesznek kö­zösségi céljai: ez ugyanis Borsosberény szabadtéri színpada is lehet! A kis emel­vényen előadások is tarthatók. A falusi ünnepségeket is nagyrészt a sportpályán tart­juk, így aztán a fellépőknek lesz hol szerepelniük. A kö­zönség „szükségleteinek” el­látására új vécécsoportot is építettünk a sportpálya mel­lett .. . A közösségi célokat is szolgáló sportöltözőt augusz­tus 20-a tiszteletére, egész napos ünnepi program és ze­nés műsor mellett adták át rendeltetésének. F.Z. Akáckopjafa az egykori botanikusnak Alsópetény Nézsa felőli szélén állt valaha az Andreánszky-féle kastély. Az épület mára teljesen eltűnt a föld színéről, nyoma sem maradt, de az egykori úri lakot körülvevő park fái a mai napig a helyükön állnak, és messziről látni, hogy szakszerűen telepítették őket... Az őspark néhai gazdája ugyanis növé­nyekkel foglalkozó tudós botanikus, tudományos akadémiai tag volt. Dr. Andreánszky Gábornak hívták, és a községben sokan és jószívvel emlékeznek az egykori földbirtokosra. összegyűlt, abból készítettük el ezt a kopjafát. Akácból van, ritka az ekkora darab akácfa... Egy Alsópetényből elszárma­zott rétsági fafaragó, Dudás György készítette el ezt az ősi jelképet.- A park növényzetének felújítását is tervezik? A kastélyparkban elhelyezendő kopjafa egyelőre a tornateremben szárad Fotó: Kun Király József- Ismertem személyesen is dr. Andreánszky Gábort - mondta Kis Ernőné, Alsópe­tény polgármestre. - Akadé­miai tag és budapesti lakos lé­tére azt tartotta, hogy igazán jó bricsesznadrágot csak az alsó­petényi Bulejsza János szabó­mester tud készíteni, ő pedig az apósom volt... A falu lakói is szerették a tudós botanikust, hi­szen az afrikai útjain készített felvételeit is elhozta ide, és be­mutatta a helybelieknek, és elő­adást is tartott a látottakról. Jönnek a volt kollégák A televíziót megelőző idő­szakban nagy szó volt ám ez! Egyébként az egri főiskola bio­lógia tankönyvei a mai napig az ő munkáját dicsérik. Tanított is, s nemzetközi hírű tudósok ke­rültek ki a keze alól.- Az alsópetényiek bizo­nyára ezért is szeretnének em­léket állítani neki...- A község lakossága szíve­sen emlékezik azokra a neves személyekre, akik valamikép­pen kötődnek szűkebb pátri­ánkhoz: ezért fogunk dr. And­reánszky Gábor emlékére is kopjafát állítani. Augusztus 28-án lesz a szentelés, amelyre a Magyar Tudományos Aka­démia képviselői is eljönnek, közöttük dr. Horánszky András, a doktor úr tanítványa is. Egyébként az Andreánszky-év- forduló csak jövőre lenne, de a kopjafát még az idén elhelyez­zük. Elképzelhető, hogy jövőre a hamvait is Alsópeténybe ho­zatjuk. Jövőre az országos And­reánszky ünnepség rendezésé­nek jogát is szeretnénk megsze­rezni. Vasárnap mindenesetre szép szertartást tartunk. Tábori mise lesz, amelyre meghívtuk dr. Keszthelyi Ferenc váci me­gyés püspököt is. Alapítvány helyett emlékmű- A kopjafát ki készítette?-Szerettünk volna egy ala­pítványt szervezni a falu fej­lesztésére, de mindössze három magánszemély adott hozzá pénzt. Ami kevés alaptőkénk-Ezt egyelőre nem tudjuk megvalósítani, de a volt ker­tészlakot megvásárolta egy bu­dapesti illető. Szépen felújí­totta, rendbe tette a környezetét is, és most platánokat szeretne ültetni, természetesen össz­hangban a természetvédelmi hatóság előírásaival. A park ugyanis természetvédelmi terü­let, de az önkormányzat tulaj­donában van.-Mi lesz a falu érdekében tervezett alapítvánnyal?- Nem mondtunk le arról sem: ha a feltételek kedvezőb­bek lesznek megcsináljuk azt is, hiszen a község érdekei ezt követelik meg! Faragó Zoltán NAGYOROSZI. A közhasznú munkások közül négyen dolgoznak a község központját a temetővel összekötő járda építésén. A munkát főállású kőműves irányítja. Fotó: k.k.j. Rétság és környéke f RÖVIDEN NÉZSA. A község óvodá­jának kertjében megkezdték a KRESZ-park kialakítását. Az ehhez szükséges betono­zási munkálatokat már el­végezték a közhasznú mun­kások, csak a közlekedési táblák elhelyezése, az »út­burkolati” jelek felfestése van hátra. \ KISECSET. A község önkormányzata legutóbbi ülésén döntött arról, hogy felújíttatja a templomot és a ravatalozót. Költségveté­sükből egyelőre 700 ezer fo­rintot különítettek el erre a közösségi célra. NŐTINCS. A termelő- szövetkezet varrodáját egy vállalkozó vette bérbe a kö­zelmúltban. A tervek szerint 20-30 helybeli állástalant tud majd foglalkoztam! szakképzett és betanított varrónőként. KESZEG. A község ön- kormányzata évek óta ter­vezi, hogy kialakíttatja az idősek napközijét. A Népjó­léti Minisztérium kistérségi ffályázatarj mar háromjzór kísérleteztek;' eddig Ered­ménytelenül: forráshiányra hivatkozva elutasították igényeiket A községben sok idős ember él, és a csa­ládtagjaik is kérték már a napközi létrehozását. NÓGRÁDSÁP. A község önkormányzata a közel­múltban egy koporsóhútőt vásárolt a temető ravatalo­zójába. A beruházás 200 ezer forintjukba került, és éppen a legmelegebb nyári napok idejére sikerült be­üzemelniük a hűtőt. Az oldalt szerkesztette Faragó Zoltán Szerdai lapszámunkban­Pásztó és környéke ígérgetett a leendő vevő, azután meg odébbállt... A korábbi időszakban (pártállam) 190-en dolgoztak a Gránit Csiszolókorong- és Kőedénygyár Romhányi Widenta Gyárá­ban. Az elmúlt években viszont hatvanhárom főre apadt az itt kenyerüket keresők létszáma ... Megváltozott korábbi helyze­tük is: egyik napról a másikra élnek. Hogy életben maradjanak, havi kötelezettségüknek mindenkor eleget tesznek. A korábbi­akkal ellentétben most nem három-négy hónapra, hanem jó, ha három-négy hétre előre ismerik a feladataikat. A laktanya humorából- A hónap végéig 6,5 milliós termelési értéket hozunk létre - érzékelteti mai valóságukat Ba­lázs József, a gyár termelésve­zetője. - A romhányi gyár része a Gránit Csiszolókorong- és Kőedénygyártó országos válla­latnak, amely végelszámolás alatt áll. Eladását az ÁVÜ több­ször meghirdette, vevőként egy hazai vállalkozó is jelentkezett, de nem tudta előteremteni a megvásárláshoz szükséges ösz- szeget. Eközben vételi szándé­kával hitegette a vállalat veze­tését. Végre ez év közepén be­jelentette: eláll a vásárlástól. Lebegünk a levegőben, mint Mohamed koporsója .. . Mindegyikünknek meg­nyugvást jelentene, ha mielőbb lezajlana a tulajdonosváltás. Addig hosszabb távon senki sem gondolkodik, vállalkozik. Szóba került, hogy az MRP (munkavállalói részvény prog­ram) keretében a dolgozók megvásárolnák a gyárat vagy egy részét. Eltekintettünk ettől a szándékunktól, mert amíg a csődeljárásban foglaltak alól fel nem szabadítanak bennünket, addig szó sem lehet róla. Lég­várakat pedig egyikünk sem kí­ván építeni —■ hangsúlyozza a termelésvezető.- A romhányiak önállóan lát­ják el termelési és értékesítési tennivalóikat. Ugyanakkor ha­vonta kétmillió forintot be kell fizetniük a budapesti központ­nak. Eddig még teljesítettük ez irányú kötelezettségünket, de nem volt könnyű. Korábbi kül­földi megrendelőink elpártoltak tőlünk, illetve a lejárt szerződé­süket nem hosszabbították meg. Apró-cseprő érdeklődés ré­szükről most is előfordul. Na­gyobb kívánsággal eddig csak régebbi iráni partnerünk jelent­kezett, akinek korábban már többször is szállítottunk. Kí­vánságát mégsem teljesítettük, mert nincs pénz a devizaszám­láján. A havi átlag 6,5 milliós ár­bevételt az ország különböző részeiben tevékenykedő nagy- és kiskereskedelmi vállalatok megrendeléseinek teljesítésével teremtjük elő. Az eredeti elkép­zelés szerint június 30-ig át kel­lett volna alakulni a vállalatnak. Az újabb határidő: 1994. de­cember 31-ig szól. Addig sze­retnénk megtartani jelenlegi termelési szintünket, a hozzá tartozó létszámot, elkerülni az esetleges drasztikus beavatko­zást. Ennek érdekében, ha szükséges, óránként állunk át az egyik termék gyártásáról a másikra. Ettől az állapottól már csak jobb jöhet, nemcsak ré­szünkre, hanem az országnak is - mondja némi bizakodással az utóbbiakat a termelésvezető. Ennek egyik biztató jelét vé­lik felfedezni a két év utáni, nemrég végrehajtott, 15 száza­lékos fizetésemelésben. Tíz százalékot alapbéresítettünk, öt százalék maradt a prémiumra. Nem nagy összeg, nem lehet vele különösebben ösztönözni. Annyit elértünk, hogy száz fo­rint alatt nincs teljesít­mény-órabér, vagyis az átlag 120-130 forint között váltako­zik. Az emelés után is a havi nettó 14-15 ezer forint a gyar­matokra jellemző bérezésnek felel meg. Művészet belőle megélni, de még egyelőre biz­tos. Az ellenkezőjéről megjele­nésig nem kaptunk jelzést... Lejegyezte: Venesz Károly Könnyebb a tű fokát eltalálni A szakaszvezető rettenetesen dühös az egyik újoncra — aki civilben szabó volt -, mert a lövészeten sosem talált célba.- Nem tudja eltalálni a célt? Hát akkor munka köz­ben hogy találta el a tű fokát? — Jelentem egyszerű a do­log. Sosem tartottam a tűt száz méterre a cérna végétől! Nem elveszett ember Egy nyári gyakorlaton folyón keltek át a katonák, és az egyik honvéd kulacsa belee­sett a Tiszába. A katona töp­rengett, hogyan vágja ki ma­gát, hogy ne kelljen megfizet­nie a kulacs árát. Végre meg­találta a megoldást. Az egyik pihenőnél odafordult a század parancsnokához:-Százados úr, véleménye szerint elveszettnek tekint­hető-e az a tárgy, amelynek tudnak a hollétéről? — Az nem elveszett tárgy! — Nagyszerű — örvendetett a katona. — Nekem ugyanis az \ előbb a Tiszába esett a. kula­csom. . Szerencsére tudóin, hogy hol van... Hosszú lépések el ! A felderítő foglalkozáson az \ önvédelem titkairól van szó. A foglalkozást vezető tiszt meg­kérdezi az egyik honvédet: Milyen lépéseket tenne, ha egy marcona támadó íves­sel fenyegetné? A növendék rövid gondol­kodás után rávágja: — Nagyokat, őrnagy úr! Egyre melegebb lesz A menetgyakorlaton ű s'zá- j zadparancsnok megkérdi: — Kovács honvéd, milyen égtáj felé megyünk? — Délnek! — Honnan tudja? — Jelentem egyre jobban melegem lesz!

Next

/
Oldalképek
Tartalom