Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-22 / 196. szám

4. oldal Óvásoktól - Olvasóknak 1994. augusztus 22., hétfő Pf. 96 - A Hírlap postájából A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltételnül ért egyet. Nem félünk a Farkastól! Farkas Istvánné levelének elolvasása után vegyes érzelmek ka­varognak bennem. A levél tartalma cáfolja a közmondást, mert itt az úgy igaz, hogy jó tett helyébe jót ne várj! A további cikkekben senki sem foglalkozott Farkas Ist­vánné egészségi állapotával, így nehezen érthető, mennyiben van ennek köze a fennálló tar­tozáshoz. Magyarázatul szolgál ugyanakkor a levél ellentmon­dásos tartalmának alaptalan vá­daskodására, melyek a levél íróját minősítik, nem pedig a hi­telezőket, akiknek több millió forintja bánja Farkasné vállal­kozását. Nem kívánok részlete­sen vitába szállni, mert vitat­kozni csak megfelelő bizonyí­tékokkal alátámasztott érvekkel lehetne... Rossz álom lehetett Maradnak a tények, melyek könyörtelenek és objektívek. Farkasné levelében varrodá­jának minősíthetetlen állagáról és állapotáról számol be, majd leírja, hogy ezt az üzemet meg­szerették volna vásárolni, és mivel erre nem került sor, ezzel az álmuk meghiúsult. Én úgy gondolom, ez csak egy rossz álom lehetett, ha egy ilyen rossz üzemet kívántak megvá­sárolni. Valamelyik tényállítás nem valószerű... Egyébként levele elején maga Farkasné írja, hogy a be­téti társaságuk forgótőke hiá­nyában nem volt és nem lehe­tett életképes. Ez a megállapítás teljességgel helytálló, éppen ezért érthetetlen, hogy miért másban keresik a hibát. Megfe­lelő saját tőke nélkül nem cél­szerű vállalkozni. A korábbi válaszcikkben em­lített tényeket nem cáfolja a le­vélíró, így azt sem, hogy a vál­lalkozás keretében a szerződé­ses szabadság alapján kötöttek bérleti szerződést, a bérleti díjat a szövetkezet rövid idő múlva harmadával csökkentette, pedig az éves infláció akkor 40 száza­lék volt - ami éppen emelésre adott volna alapot. A három év bérleti időszakból közel egy évet a szövetkezet elengedett, a három év alatt összesen egy év bérleti díját fizették ki 6-8 hó­napos késedelemmel, mely után egy év bérleti díjával a mai na­pig adósak, még a felszámolás előtt egy hónappal is adtunk gépet kölcsön, melyért bérleti díjat nem fizettek, sőt még ne­künk kellett visszaszállítani is, mert erre Farkas úr még köszö­netképpen sem volt hajlandó. Döntse el az olvasó, hol be­szélhetünk itt a fejésről, s még alkalmatlan kísérlet sem jöhet szóba, annál is inkább, hiszen Szügyben a helyiség és a gépek bérleti díja a duplája volt an­nak, mint amit Szandán a komplett üzemért fizetni kellett volna. Töke nélkül építkezés? Tőke hiányában nem igazán értem, hogy jövőre már épült volna az új üzem, amibe ősszel költözhettek volna. Egy ilyen üzem építése 5-10 millió forint, a társaságnak vagyona nincs, megfelelő fedezet híján ez aligha lett volna megvalósít­ható. Nyilván ezért utasították el már korábban is a különféle hitelkérelmeket. így az üzemé­pítés is csak szépen hangzó il­lúzió maradhatott. Érthetetlen a szövetkezet 1991. évi csődeljárása, hogyan kerül az asztalra, ahogyan az is, hogy miért hiányolja Farkasné a szövetkezet mérlegét. A gaz­dálkodó szervezetek mérlege a cégbíróságon leadásra kerül, és bárki által megtekinthető. Ami a banktitkot illeti, ehe­lyütt is vissza kell utasítsam az alaptalan rágalmazást, de annak megjegyzésével, hogy a Buda­pest Bank betétesei aligha szenvedtek sérelmet, annál is inkább, mert Farkasék nem be­tétesek, hanem adósok voltak, olyan adósok, akik nem fogják megfizetni tartozásukat a pénz­intézetnek, s erre a felszámolási eljárás keretében sincs remény. A felszámolás kezdő idő­pontjáról a felszámoló rendel­kezik. Tehát az üzem „kisöp­rése” a felszámoló nyilván megfontolt és helyes döntésén alapszik. Kár ezért másokat báztatni. Korábban is leírtuk, hogy a szandai szövetkezet közgyűlése 1994. május 16-án volt. Farkasék pedig saját állí­tásuk szerint is már 1993-ban azért hagyták ott Szandát, mert kevésnek ítélték a munkaerőt, elfeledkezve arról, hogy ők sem biztosítottak olyan munkafelté­teleket és bért, ami vonzóvá tette volna cégüket. Tiszta a lelkiismeretünk Részünkről lezártnak tekint­jük az ügyet; a hátralékos tarto­zás megfizetése ügyében a bí­róság ítélete dönt. A tanulságot mi is levontuk, és hogy az is­mert nagy sikerű film címét idézzem, „Nem félünk a Far­kastól”, mert nekünk nincs fél­nivalónk, a lelkiismeretünk tiszta. Farkaséknak azzal kéne tö­rődni, hogyan törlesztik a közel 3,5 milliós tartozást, amire nincs fedezet, és a betéti társa­ság beltagja korlátlanul felel? Dr. Tományi Csaba ügyvéd A pénzügyminiszter eró'feszítése Rajz: Ferter FELSZÁMOLJÁK A SZÜGYI CIPÖFELSŐRÉSZ-KÉSZÍTŐ BETÉTI TÁRSASÁGOT Nem bírtuk a fejést, ezért levágásra ítéltettünk Lapunkban már többször foglalkoztunk a szügyi cipőfelsőrész-ké­szítő bt. kálváriájával. Megszólalt Farkas István, a tulajdonos és felesége is. Lehetőséget adtunk dr. Tományi Csaba ügyvédnek, aki a szandai téesz jogtanácsosaként fejtette ki álláspontját. Nem kí­vánunk, s nem is akarunk igazságot szolgáltatni senkinek. Most le­gutoljára mégis ismét megszólalhatnak az érdekeltek. Ezennel a témát lezártnak tekintjük. Menjen minden a maga útján! Mészáros László, a szandai téesz elnöke 1990 őszén beje­lentette a tisztelt vezetőségnek, hogy kénytelen megszüntetni a cipőfelsőrész-készítő mellék­üzemágat, mert nem tudja fog­lalkoztatni a dolgozókat. Fér­jem 1990 óta vezette az üzemet, így tisztában volt a helyzettel. Mégis úgy döntött, döntöttünk betéti társaság formájában talán hatékonyabban működtethető a melléküzemág. Akkor bizalmat szavaztak férjemnek a téesz ve­zetői. A dolgozók vállalták őt is és az új felállást, a bt.-t is. Pén­zünk nem lévén, a téesz jól fel­fogott érdeke szerint adott köl­csönt a vállalkozás indításához, forgótőke híján azonban a bt. nem volt, nem lehetett életké­pes. Sokan veszítettek (A fenti s alábbi gondolato­kat kifejtő Farkas Istvánné ko­rábban balesetet szenvedett, s most azt hozza elő. A címzett dr. Tományi Csaba - a szerk.) Ugye, ügyvéd úr, nem jött be a megjósolt diagnózis, mert újra megtanultam ími-olvasni, és ember tudtam maradni. Nem az eszemet és szívemet hagy­tam Gyarmaton, a Kossuth ut­cában a balesetemnél - egysze­rűen csak fizikálisán roggyant meg az egészségem. Milyen csodálatos üzemről beszélnek Szandán?! Még ivó­víz sem volt ott, Gyarmatról ci­peltük a vizet, hogy szomjan ne haljanak a dolgozók. Hungaro­cellből és deszkából tákolták össze az emeleti részt a szandai üzemben. Fűtés sem volt, ro­hadt az épület, ázott a tető. Hol van a hatmillió forintot érő géppark? Miről beszél, kedves Tományi úr? Szándékosan soha nem kés­tünk a fizetéssel;. Az viszont igaz, hogy voltak olyan dolgo­zók, akiknek nem volt kötelező a törvény szerint a munkahe­lyen megjelenni, ezért a termék rendszeresen késve jutott k ren­deltetési helyre. Tisztelt Budapest Bank, a harmincnapos átfutási időt nem mi találtuk ki, s azt sem, hogy egy éven keresztül minden, pá­lyázatunkat elutasították. Arról sem beszél, tisztelt ügyvéd úr, hogy a téesz sokkalta többel tartozik a banknak, mint mi. Tavaly tavaszon Szandán szerettük volna megvásárolni a gépeket, és az üzemet magát. Ez az álmunk meghiúsult. Ek­kor már sokan hallani sem akar­tak az állítólagos fejlesztési koncepcióba épülő terveinkről. Egy szó, mint száz, elegünk lett az évekig tartó tili-toliból. (Itt jegyzem meg, hogy a bank a té­esz számláját lezárta, befejező­dött a csődeljárás.) Ekkor már Tótpál Árpád volt a szövetkezet élén. Szóval ekkor már a téesz csődeljárás alatt állt. Jó nekünk a faluban A mi betéti társaságunk 1991. március 1-jétől az árbe­vételtől függően - kötelezettsé­gének eleget tett a szövetkezet­tel szemben. S hogy pontos le­gyek: 1993. szeptember 30. és 1994. április 30. között betéti társaságunk folyamatosan utalta a bérlethátralékot, annak ellenére, hogy 1994-bén Tóth- pál Árpád, a téesz igazgatója felszólította férjemet, hogy a részleteket és a bérleti díj hátra­lékot ne a bankon keresztül, hanem készpénzben fizesse. És ha az ügyvéd urat ezekről nem tájékoztatták, akkor legalább most kérdezze meg á téesz ve­zetőit. Igen, elfogadtuk a szügyi önkormányzát által felkínált le­hetőséget, a helyiség bérlétére vonatkozóan. Jól érezzük ma­gunkat Szügyben. Dolgoztunk erőnket megfeszítve - ám a nyugalom nem tartott sokáig. Szanda ismét belépett az éle­tünkbe. Az az igazság, hogy az említett közgyűlés után soro­zatban léptek ki az emberek tő­lünk. A férjem a téesz tagja, s háta mögött folyt a kipellengé- rezés. Most szétcincálják azt a közművesített telket is, amin már jövőre épült volna az új üzem, ősszel költözhettünk volna. S hogy egészen pontos legyek: nem a szügyi telekre vettük fel a félmillió forintot, hanem a tb-tartozás kifizeté­sére, mely összeget a pénz át­utalása után be is fizettünk a társadalombiztosításnak. A Budapest Bank gyarmati betétesei, hogy bízhatnak a banktitkokban, amikor Tomá­nyi úr, a bank jogtanácsosa ki­szolgáltatja azokat. Igazán bol­doggá tett volna bennünket a jogász úr, ha a SÁSBÉRC téesz mérlegét is a nagy nyilvánosság elé teregeti. Lassan halad a felszámolás Egy hónap alatt kisöpörték az üzemet, egyesek számára ez volt a legfontosabb. Nem taga­dom, mi is hibáztunk. De hibá­zott áz ügyvéd úr is, hiszen megsértette a banktitkot. Nagyon sokan veszítettek ezen a vállalkozáson. 'Sajnos, nagyon, lassan halad a felszá­molás. Szomorú, hogy a bt. volt dolgozói mind a mai napig nem kapták meg a pénzüket. És ez már tényleg nem rajtunk múlik. Farkas Istvánné BARÁTSÁG KLUBUNK AJANLATA Sörfesztivál Münchenben A müncheni sörfesztivál egész Európából vonza a turistákat. Az idei rendezvényre a Népszava Barátság Klub is indít autóbu­szokat Németországba, október 2-án. Utasaink a jó bajor sör íze mellett természetesen megismerkednek Münchennel és vásá­rolhatnak más németországi városban is. Az utazás és a két éj­szakai szállás reggelivel 11 500 forint. Az ősz folyamán más kül­földi utazásokat is ajánlunk ol­vasóinknak. Szeptember 2-án és 3-án egy turista út keretében meglátogatjuk Pozsony és Becs városokat. Az utazás és szállás vacsorával, reggelivel 4000 fo­rint. Szeptember 23-án és 24-én Eszak-Magyarországra, Sáros­patakra, Hollóházára és Szlo­vákiába, Kassára indítunk au­tóbuszt. Ezeken utasaink két napig nem teljes ellátással 3500 forintért vehetnek részt. Van még néhány üdülője­gyünk a görög tengerpartra au­gusztus 30-tól szeptember 7-ig, 13 ezer forintért, szeptember 20-tól 29-ig 11 800 forintért. Lehet jelentkezni a Föld­közi-tengeri hajóútjainkra is, amelyek szeptember 14-én és 21-én indulnak Rodosz, Ciprus szigetekre és Izraelbe. A rész­vételi díj, teljes ellátással 57 500 forint. A hazai tájak kedvelőinek augusztus 27-én Harkányt, ha­zánk egyik legkedveltebb gyógyfürdőhelyét tudjuk aján­lani. Szeptember 3-án Hódme­zővásárhelyre, 10-én Nyíregy­házára, 11-én Bugacpusztára, 17-én Gemencre látogatunk. Az autóbuszköltség és az ebéd - bármelyik kirándulást választ­ják olvasóink - 1200 forint. Augusztusi klubnapunkat 28-án rendezzük délután 4 órá­tól 10 óráig Budapesten az Aj­Az Isar-parti bajor főváros látképe tósi Dürer sor 19-21. szám alatti étteremben. Lesz tánc, tombola és műsor. Salgótarjánból is indulnak csoportok: Görög tengerpart, 10 nap apartmanban, luxusbusszal, au­gusztus 30-tól és szeptember 13-tól 13 500 forint; október 11-től 9300 forint. Izraeli hajóút 10 nap, teljes ellátással. (Jeruzsálem, Betle­hem, Ciprus, Rodosz, 58 000 forint.) À csoportok Salgótar­jánba érkeznek vissza. Jelentkezni lehet a szakszer­vezetek házában (Főtér 1.,tel.:32-317-244/121), illetve Boskó Hildánál (Centrum Áru­ház, földszinti virágbolt). OLVASÓINK KÉRDEZTEK - JOGÁSZUNK VÁLASZOL A visszavásárlási jogról Olvasónk üdülőhelyi ingatlant szeretne vásárolni, ezért már több, hirdetésben megjelent telek tulajdonosával tárgyalt. Az utóbbi időben több ízben beszélt az egyik eladóval, aki kijelen­tette, hogy ha olvasónk később netán eladná a felkínált telket, akkor ő visszavásárlási jogával élne! Olvasónk már hallott az elővásárlási jogról, de a visszavásárlás jogáról most hallott először, s nem hiszi, hogy valakinek ilyen törvényes joga lehet. Kéri, lapunk ismert rovatában tájékoztassuk őt arról, hogy valóban van-e ilyen törvényes lehetőség és szeretne választ kapni arra is, ilyen esetben mennyi a visszavásárlási ár. Mód van-e arra, hogy a ráfordításokkal és a piaci árváltozással be­következett értékkülönbözetet is megkapja az eredeti vevő? Az elővásárlási jognál lé­nyegesen kevésbé elterjedt a visszavásárlási jog gyakorlása, noha a Ptk. XXXIII. fejezete az adásvétel egyes különös nemei cím alatt egyidőben szabályozta e jogokat. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 374. paragrafusának 1. bekezdése szerint, az eladott dolog visszavásárlásának jogát az adásvételi szerződéssel egy­idejűleg írásba kell foglalni. A visszavásárlás az eladónak a vevőhöz intézett nyilatkozatá­val jön létre. A visszavásárlás jogát tehát bármilyen forgalomképes do­logra - így a szóban lévő ingat­lanra is - ki lehet kötni. A visszavásárlási jog kikötését az ingatlannyilvántartásba is be lehet jegyeztetni. A bejegy­zésnek a vevő tulajdonszerzé­sével egyidejűleg kell megtör­ténnie. A visszavásárlási jogot leg­feljebb öt évre lehet kikötni; az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Kevesebb időre lehet, de többre nem. A fentebb hivatkozott tör­vényhely 3. bekezdése szerint a visszavásárlási ár egyenlő az eredeti vételárral. Az eredeti vevő azonban a visszavásárlási áron felül követelheti azt az összeget is, amellyel a dolog értéke a hasznos ráfordításai folytán a visszavásárlás idő­pontjáig gyarapodott. A visz- szavásárló pedig levonhatja a dolog időközi romlásából eredő értékcsökkenést. Egye­bekben a visszavásárlási jogra az elővásárlási jog szabályait kell alkalmazni. A visszavásárlási jogot hi­vatalból törölni kell az ingatl­annyilvántartásból, ha a visz- szavásárlási jogon alapuló tu­lajdonszerzés bejegyzése meg­történt. Olvasónkat elsődlegesen az érdekli, hogy a piaci árban a kereslet-kínálat módosulása folytán beállott értékváltozás, tehát a pusztán konjunkturális okból bekövetkezett for­galmi-értékváltozás figyelem- bevételére van-e lehetőség a visszavásárláskor. Ismereteim szerint erre nincs lehetőség, noha én is tudom, hogy 1-5 év elteltével a forgalmi érték je­lentősen emelkedhet. Itt kell kiemelnem, hogy a felek megállapodhatnak abban is, hogy a visszavásárlás jogát az eladó öt évnél kevesebb - például egy, vagy kettő év - idő alatt gyakorolhatja. Ezzel elejét vehetik a nagy értékvál­tozás lehetőségének. Megítélésem szerint az alku során a vevő elszólta magát a jövő terveit illetően, melyből az eladó abban a feltevésben lehet, hogy olvasónk nyerész­kedési céllal vásárolná meg a telkét, s azért élne a visszavá­sárlás jogával. Ha olvasónk jövőbeli tervét sértené a visszavásárlási jog, ne kössön ezzel az eladóval adásvételi ügyletet, válogas­son a felkínált lehetőségekben. Vegyen másik üdülőtelket, de akkor már legyen óvatosabb. Dr. Verebélyi Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom