Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-22 / 196. szám

1994. augusztus 22., hétfő Balassagyarmat es Környéke 5. oldal Málnaháború augusztusban V ihar közeleg Gyarmat felé a kertek felöl, amelyek a nagyligeti sportpályával szemben találhatók. Ezeket a kerteket a gyarmati polgárok bérelték a tsz-től, nyolcéves időtartamra, és málnával te­lepítették be. A tsz minden év­ben kiküldte a csekket, melyen a bérlők befizették a bérleti díjat. Ezután már csak a munka maradt, meg a remény a tisz­tességes felvásárlási árért. A munka állandó tényező volt, a reális felvásárlási ár viszont többségében csak hiú ábránd. Azért minden évben kiballa­gott a polgár kora tavasszal a bérelt birtokra, és befektette munkáját, pénzét. így történt ez az idén is. A változás csak annyi volt, hogy nem érkezett meg tavasszal a csekk a tsz-től. Ettől függetlenül meg­hozta kevéske termését az idén is a málna. Most még az ára is elfogadható volt. A be­takarítás után egy kis pihenő következett, majd a bérlők ki­látogattak a telekre. Nagy meglepetésre, ott már voltak. Be is mutatkoztak: mi va­gyunk az új tulajdonosok. Ilyenkor a bérlő se köpni, se nyelni nem tud. Ezután „fel­homályosították” őket. A málnásokat kárpótlási föld­nek osztották, és már az új tu­lajdonos nevére telekkönyvez- ték. A bérlők, akiknek a szer­ződésük nyolc évre szólt, csak álltak, mint, aki megnémult. Végül beletörődtek a meg- változtathatatlanba, és neki­álltak a málna közé rakott oszlopok és a kifeszített drót- kertítés lebontására, mivel az nem két krajcárba került. Erre az új tulajdonosok egyike sem rest, felkapott egy karót, és kijelentette, jaj an­nak, aki az ő birtokán bármi­hez nyúl. A bérlő megpróbálta ma­gyarázni, hogy az illető csak a földet kapta meg, de a rajta lévő oszlopok és egyéb odate­lepített tárgyak az övéi, az nem illeti meg az új tulajdo­nost. Az új gazda viszont köti az ebet a karóhoz, illetve az oszlophoz, és nem engedett a negyvennyolcból. Törvényre és rendőrségre hivatkozott és arra a karóra, mely éppen a kezében is volt. A régi bérlő megesküszik, hogy úgy is elviszi a jussát, mert az az övé, ha máshogy nem, visszajön a rokonokkal és haverokkal, lehet, hogy pont éjfélkor, amikor nem lesz ott senki. Azt próbálja meg, replikázott a másik, és jött az újabb fenyegetőzés. A z egész vitában csak a tsz nyugodt, sőt az is lehet, hogy jót kuncog a két (és több) szerencsétlen cívódá- sán.-soós­Totóban „utazni” élvezet Balassagyarmat. Az Ipoly- parti városban soha nem tapasz­talt méreteket öltött a totózási és lottózási kedv. Mindennap hosszú sorok állnak a Rákóczi úti irodában, néha még előtte is. Szerencsevadászok - mondhat­nánk. Igaz, sokan görcsösen, már-már mániákusan a pénzre A gyarmati iroda előtt vadásznak, ám akadnak olya­nok is, akik játszanak. Ők azok, akik nagy-nagy eleganciával töltik ki a szelvényeket, és nem esnek kétségbe, ha nem nyer­nek. És mégis, általában ők nyernek. A fenti megállapítás persze nem teljesen igaz. Mondom ezt azért, mert húsz éve játszom, totó­zom lazán, köny- nyedén, elegán­san. Tizesig jutot­tam. Abban vi­szont szerintem sok igazság lako­zik, hogy oda megy a pénz, ahol már van éppen elég. Habár kivé­tel erősíti a sza­bályt. Égy biztos: a gyarmati totózó- ban sok pénzt felmarkoltak már. A közelmúltban például néhány fi­atal négymilliót szakított. De nem ritka a százezres nyeremény sem. Nincs mentség, nincs magyarázat: totózni, lottózni Fotó: K.K.J élvezet, (-dám) FAJCSIK JÓZSEF: ÁLLANDÓAN FELJELENTETTEK BENNÜNKET Nagy ára volt Mohora önállóságának Mohora az elsők között harcolta ki önállóságát az országban. Az indulatoktól sem mentes döntés helyessége vagy helytelen­sége ma már talán higgadtan értékelhető. Fajcsik József később polgármester lett, és annak idején a különválás ellen szavazott.- Fajcsik úr, emlékszünk még azokra a hullámokra, amelyeket a Magyarnándor- tól történő leválás okozott. Ön akkor az önállóság ellen sza­vazott. nyugodt a lelkiisme­rete?-Azért voltam a leválás el­len, mert már akkor is láttam azt, hogy a falu akkori irányítói alkalmatlanok a község vezeté­sére. Szerintem ők tehettek az elmérgesedett helyzetről. Ha valahol meghallották Mohora nevét, csak a botrányra gondol­tak. Nekem az első érvem az volt, hogy nem szabad meg­bízni azokban a vezetőkben, akik azt ígérték, lesz óvoda, közben kiderült, ennek nincs reális alapja. Átverték a falut. Szóval, nekem nyugodt a lelki­ismeretem.- És a második év?- Mint később bebizonyoso­dott, a korai önállóságnak nagy ára volt. Négy évvel ezelőtt szinte minden társközséget ösz­tönöztek, váljanak külön - en­nek fejében kétmillió forintot ajánlottak fel az illetékesek. Azzal, hogy Mohora másfél évvel korábban önálló lett, ele­sett ettől a komoly összegtől.-A helyi MDF-szer vezet élete sem volt éppen viharok­tól mentes.- Kívülállóként pozitívum­ként értékelem az MDF ketté­válását. Mondom ezt azért, A polgármester mert pontosan azok a szemé­lyek kerültek ki, akik állandóan a bujtogatással és a múltjukkal való visszaéléssel állandóan maceráltak engem és a képvi­selő-testületet. Ezeket az embe­reket kiközösítették a helyi szervezetből. Most az MDF a többi párttal megegyezésre ju­tott. Mi egyébként egyforma tisztes távolságot tartunk min­den párttól - ha úgy tetszik: pártsemlegesek vagyunk.- Sajátos rekordot döntöt­tek a sok bírósági pörrel.- Való igaz, a rosszakarók állandóan feljelentettek ben­nünket. Néha egész nap a mi ügyeinket tárgyalta a bíróság. Hála Istennek, egyetlen egy port sem vesztettünk el. Engem egyébként mindig „csak” rá­galmazásért és becsületsértésért jelentettek fel.- Elérkezett a mérlegkészí­tés ideje.- Most tartunk egy falugyű­lést, ahol beszámolunk az el­végzett munkáról. Bátran kiál­lunk az emberek elé és elmond­juk, mit sikerült megvalósíta­nunk, s mit nem az elképzelése­inkből. A tájékozódásban talán az a kiállítás is segítséget nyújt, amelyet hamarosan megnyi­tunk a művelődési házban. Új­ságcikkeken és egyéb doku­mentumokon keresztül bemu­tatjuk, mit csináltunk a ciklus alatt.-Indul a helyhatósági vá­lasztásokon?-Vannak elvárásaim. Ha a testület úgy áll össze, hogy az számomra is elfogadható, talán indulok. Ehhez persze az is kell, hogy a különböző támo­gató pártok, szervezetek olyan személyeket támogassanak, akikkel együtt lehet dolgozni. Ám, ha olyan személyek kerül­nek előtérbe, akik nem tudják a falu elvárását teljesíteni, nem indulok. Néhány képviselő azt mondja: ha én nem, akkor ők sem akarnak képviselők lenni.-Ön abból a szempontból előnyben van, hogy komoly gyakorlati tapasztalatokkal gazdagodott az elmúlt évek­ben.-Négy év alatt nem lehet igazából megtanulni ezt a szakmát. Igaz, a gyakorlat na­gyon lényeges ebben a felelős­ségteljes beosztásban, (ádám) Okos számítógépek a dejtári iskolában Bizony a nyolcvanas évek elején még komoly fegyverténynek számított, ha valaki, valamely intézmény Commodore számító­géphez jutott. Azóta nagyot változott a világ - óriási fejlődésen ment keresztül Neumann János találmánya. Ma már életünk ré­szévé, munkaeszközünkké vált a számítógép. Pajor János egyik tanítványával Az iskolában korán felismer­ték e technika ismeretének fon­tosságát. S tettek is azért, hogy a legifjabb nemzedék elsajá­títsa, megszeresse a számítógé­peket. Kezdetben ez az intéz­mény is Commodore gépeket vásárolt, melyek még ma is az oktatást szolgálják. Az alapvető fogások megismerésére a ki­sebbeknek kellő ismereteket nyújt ez a gép. Két évvel ezelőtt újabb gépekkel gazdagodott az iskola. Â 286-os IBM-gépek megvásárlásához persze pénz, és a fenntartó önkormányzat támogatása is kellett. De az iskola vezetői, tanárai nem elégedtek meg az akkori szinttel - többre, jobbra, újabbra vágytak. Ám a vágyak­nak egy ideig gátat szabott az önkormányzat szűkös költség- vetése. Mégsem beszélhetünk véletlenszerűségről azon té­nyek ismeretében, hogy a kö­zelmúltban egy 386-os és egy 486-os IBM-hez jutott az in­tézmény. Talán nem csupán azért támogatja ilyen lelkesen a fejlesztést Fábián János pol­gármester, mert maga is mate­matika-fizika szakos tanár, ha­nem azért is, mert nagyon pon­tosan tudja, mekkora jelentő­sége van annak, hogy a fiatalok megtanulják a számítástechni­kát. A fejlesztési elképzelések támogatásában rajta kívül part­ner a jegyző, s partner az ön- kormányzat is. Pedig Dejtáron sem dúskálnak a javakban, vala­hogy mégis megtalálják az ideális megol­dást, melyet úgy hívnak: pénz. Nyomtató is lesz hamarosan. Meglepően fogékonyak a gyerekek - ál­lítja Pajor János igazgatóhelyet­tes, aki megis­merteti a gyere­keket a számító­gép rejtelmeivel. A tervek sze­rint bővítik az iskolában a szá­mítástechnika óraszámait. Mint mondja a lelkes tanár: az alap­fogásokra szeretnék megtaní­tani a gyerekeket. És ez sem kevés. Úgy lehet, éppen egy munkahelyet jelent később. (-más) Balassagyarmat és környéke RÖVIDEN Patak. A községben a munkanélküliség óriási mé­reteket öltött. Az országos átlaggal összevetve közel a duplájára emelkedett a mu­tató. Ezen tény óriási terhe­ket rak a település önkor­mányzatának a nyakába, mivel a jövedelempótló tá­mogatást nekik kell állniuk. Jelenleg ötvenhatan része­sülnek ilyen címen pénza­dományokban. Mohora. A község veze­tése - mivel tagjai szeretik lakóhelyüket - nagy gondot fordít az utcák tisztaságára. Nem unatkoznak a köz­munkások, hiszen rendsze­resen kaszálják az árkok mentén növő füvet. Most, hogy elkészült a fő úton a járda is, igazán esztétikus látványt nyújt a központon átívelő utca. De csinosítják a kultúrházat is - belülről már elkészültek a festéssel, jelenleg éppen a kerítést ké­szítik. Dejtár. A községben javá­ban zajlik a szennyvízcsa­torna építése. A kiemelt be­ruházást a körzet új or­szággyűlési képviselője is támogatja, ugyanis a dejtári víz megóvása közös feladat, hiszen a szomszédos város, Balassagyarmat vízellátása nagyban függ Dejtártól. Balassagyarmat. A vágóhíd sorsa élénken fog­lalkoztatja a város és köz­vetlen környékének közvé­leményét. Igaz, a tárgyalá­sok holtpontra jutottak a Penomah sorsát illetően, mégis reménykednek a dol­gozók. Teszik ezt annak el­lenére, hogy a minap kapták kézhez azt az értesítést, amelyben közölték velük: még a jogos végkielégítésre sem számíthatnak. Az oldalt szerkesztette Ádám Tamás Holnapi lapszámunkban Rétság és környéke Űj polgármesteri hivatal épül Patakon Szegény embert még az ág is húzza - tartja a mondás. Patakon a munka- nélküliség az országos átlag kétsze­rese, s ez komoly terhet jelent a helyi önkormányzatnak. De a gondok nem járnak egyedül. A polgármesteri hivatal is költözni kény­szerült. Oravecz Imre polgármester azonban nem ijedős - bátran szembe­néz a problémákkal.- Megyek a polgármesteri hiva­talba, erre föl nem találom a régi he­lyen. Miért kellett költözniük?- Még a kulák világban elvették azt a házat tulajdonosától. Most az örökö­sök utódai visszakérték a jussukat. Egy évig ment a hercehurca a bírósá­gon, míg végül visszakapták a roko­nok az ingatlant. Egyébként, a testület nem gördített akadályt a tulajdon visz- szaadása elé.- Miért nem vették meg önök az épületet?- Két és fél millióra értékelték fel a házat - nekünk annyit nem ért.- Bérelni is lehetett volna az iro­dákat a tulajdonosoktól.-Persze, csak a bérleti díjat nem tudtuk volna fizetni. Gondoljon bele: havonta 67 ezer forint, s annak áfa vonzata nem kevés pénz.- Ott álltak polgármesteri hivatal nélkül.- Nem sokáig, mert bejelentkeztünk a Belügyminisztériumba - dr.Kara Pál fogadott bennünket. Az első láto­gatást még kettő követte. Magunkkal vittük a majdan építendő új polgármes­teri hivatal tervét. Kaptunk öt és fél millió forintot.-Az új épület építéséhez. Ehhez képest most a régi MSZMP székház­ban működik a hivatal.- Igaz, az új hivatal megépítésére kaptuk a pénzt, de forráshiányos volt a költségvetésünk. Nem volt mese, a kü- lönbözetet a kapott összeg egy részé­ből fedeztük. Maradt hárommilliónk. Egyelőre átköltöztünk a volt párthelyi­ségbe, a könyvtárból lerekesztettünk harminc négyzetméternyi darabot. Mivel az önkormányzaté ez az épület, nem került semmibe, nem kell bérleti díjat fizetnünk. Ha kiköltözünk, nyu­godtan vissza lehet állítani az eredeti állapotot.- Mikor lesz Patakon egy szép, új polgármesteri hivatal?- Remélem, nem is olyan sokára. Mint említettem, a kivitelezési terv már kész. Az alapokat szeretnénk közmunkásokkal, és a község önkén­tes munkásaival megépíteni.- De mikor fognak hozzá az épí­téshez.- A közeljövőben ülésezik a testület -remélem, a képviselők jóváhagyják a programot. Aztán megvesszük az anyagot, kezdődhet a munka.- Hol építkeznek?- Itt, ahol most vagyunk, az épület túlfelén lesz az új hivatal. Az ott lévő parasztházat megvettük, így hát semmi akadálya nincs, hogy megkezdjük a kivitelezést. Á.T. Jelenleg ebben az épületben működik a hivatal

Next

/
Oldalképek
Tartalom