Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-17 / 193. szám
6. oldal Falujárás 1994. augusztus 17., szerda VILLANÓFÉNYBEN KARANCSSAG Legyen otthonunk ez a hely! Gréczi-Zsoldos Miklós polgármester a történelemben, irodalomban is jártas-Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne - mondta Gréczi-Zsoldos Miklós polgármester, Tamási Áronra utalva. Aztán hozzátette: - A mi feladatunk megteremteni annak a feltételrendszerét, hogy az itt élő emberek otthonuknak tekintsék a földgolyónak ezt a morzsányi darabját, Karancsságot. A történelemben, irodalomban jártas polgármester egy Reményi Sándor idézettel folytatta: „Ne hagyjátok a templomot és az iskolát...”- Mindenkinek tiszteletben kell tartania a lélek és a szellem szabadságát. Mindenütt biztosítani kell, hogy a két forrásból az emberek menteni tudjanak. Templomunk, amely két éve volt 100 éves, a centenárium alkalmából megszépült. Végre a kor szellemének, színvonalának megfelelő az iskolánk. Van vizünk, törjük a fejünket a szennyvízcsatorna megépítésén. Javítottuk az egészségügyi ellátást. Szóval azon fáradozunk, hogy otthon érezzék az emberek magukat a faluban. Vendégvárás Schafferéknél Augusztus 20-a Karancsságon a vendégség napja. A családok már hetekkel előbb készülődnek a nagy napra. A lányok új ruhát kapnak. A lakások kívülről, belülről megszépülnek. A háziasszonyok összeállítják az ünnepi ebéd menüjét, amelyből sohasem hiányozhat a főtt kukorica és a dinnye. Nem ritka az olyan család, ahol 20-25 vendég is összegyűlik. A napnak megvan a koreográfiája. Reggeli után a rokonok közösen részt vesznek a szentmisén és a körmeneten. Ünnepi ebéd családi trécseléssel, aztán séta a faluban, este bál.- A Schaffer család hogyan készül a vendégségre?- Az idei egy kicsivel más lesz. Hiszen a faluban nagyon sokan részt vesznek az iskolaavató ünnepségen. Ez emlékezetessé teszi a vendégek számára is ezt a napot. Mi kevesebben leszünk. Itthon lesz a kisebbik fiam, aki a szolnoki repülőtiszti főiskolára jár. Eljön a nagyobb fiam és a felesége. A menyem, aki építész, kíváncsi az új iskolára - magyarázta Schaffer Józsefné pedagógus, aki tősgyökeres karancssági.- Mi lesz az ünnepi ebéd?- Nálunk hagyomány a diós és mákos bejgli. Tyúkleves, töltött káposzta, rántott csirke vegyes körettel, s természetesen az elmaradhatatlan dinnye. JAVULT AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE. Az önkormányzat nagy gondot fordít az egészségügyi ellátás feltételeinek javítására. Hogy a rendelő a kor szellemének, az egészségügyi követelményrendszernek megfeleljen, kétmillió forintot költöttek korszerűsítésre, műszerek vásárlására. Rendbe hozták a háziorvos lakását. A lakosság régi vágya teljesült, amikor az önkormányzat megteremtette a fogorvosi rendelés feltételeit is. „Az itt élők hagyományosan vallásosak” Gruber Géza esperes több mint 20 éve a karancssági emberek lelkipásztora. Bőven akad tennivalója. Mint espereshez 16 település, 12 plébániája tartozik. Ellenőrzi a problémákat, továbbítja a püspöki irodából érkező leveleket, megbeszéléseket tart. A nyári hőség elől a karancssági plébánia hűvös szobájába „menekültünk”, ahol az esperes úrral inkább a plébánosi teendőiről, a karancssági emberekről beszélgettünk.- Bőven akad tennivalóm. Három község, Karancsság, Ságújfalu és Szalmatercs embereinek lelki gondozásával.- Ön mint a falu plébánosa milyennek látja az itt élő emberek viselkedését, gondolkodását?-Az a véleményem, hogy zömében . rendes, törekvő, szorgalmas emberek laknak a faluban. Ennek bizonyos mértékig ellent mond a munkanélküliek magas aránya. Közülük többen nem tehetnek arról, hogy erre a sorsra jutottak. Viszont sokan vannak, akiknek lenne munka- lehetőségük, de egyszerűen nem vállalnak. A karancssági emberek arra törekszenek, hogy a szűkebb környezetük szép legyen. Vigyáznak a lakásuk rendjére. Mindez nem mondható el a tá- gabb környezetükről. Nem óvják a falu rendjét.- Mennyire vallásosak?- A palóc emberekre jel— A mi munkánk legnagyobb elismerése, látni, hogy az emberek jóízűen elfogyasztják, amit főztünk - magyarázta Illés Ferencné főszakács.-És elégedettek az emberek a főztj ükkel?-Ezt tőlük kellene megkérdezni. Megtettük. Az öregek napközi otthoAz önkormányzat a helyi problémákat, a lakossági igényeket figyelembe véve víz, szennyvíz és gáz sorrendet állított fel. A vízprogram két éve megvalósult. Most a faluban az ivóvízellátás megnyugtató. A lakások nagy részébe bekötötték a vezetékes vizet. Ahol pedig erre nem került sor, ott a közkifolemző, hogy hagyományosan vallásosak. Kevés azonban közöttük a tudatosan hívő ember. Körülbelül ez a kép igaz Karancsságra is. A faluban igen sok a cigánycsalád. Általánosságban azt mondhatom róluk, még korábban csak a keresztelőre, első áldozásra hozták el a gyerekeket, s nem tartoztak a rendszeres templomba járók közé, addig az utóbbi időben erősödött a vallásgyakorlásuk.-Két éve, a szentelés 100. évfordulójára nagyrészt az itt élők jóvoltából, felújították a templomot. Az adakozásra, a munkákra az embereket a nába, mert hogy oda is az ön- kormányzat konyhájáról hordják az ebédet, Tóth Sándorné, Farkas Lajosné, özv. Báli Sándorné, özv. Demény Ferencné és a többiek elismerően nyilatkoztak a konyhai dolgozók munkájáról. Márpedig ha valaki véleményt tud alkotni, akkor ők, akik évtizedeken át főztek családjuknak, tudnak. lyókat használják. E családoknak a testület nem határozott meg külön vízhasználati díjat. A 13 közkút vízdíja az önkormányzat számláját terheli. Azt senki nem tudja megmondani, mikor építik ki a szennyvízhálózatot. Egyet viszont igen: a magas talajvíz miatt jó lenne, ha mielőbb kész mély vallási meggyőződésük, vagy ahogyan ön említette, hagyománytiszteletük motiválta?-Mindkettő. Attól függően, hogy ki hogyan él, vélekedik a vallásról. A templom külső és belső felújítása kétmillió forintba került. Ennek a felét az itt élők adták össze, a másik felét az esztergomi érsekség biztosította. Nagyon sokan élő munkával segítettek. A belső festést két helyi festő, Ujj Dezső és Báli Ferenc végezték.- A templom védőszentje Szent István. Augusztus 20-án, István királyunk ünnepén lesz a búcsú. Milyen kultusza van itt az állam- alapítónak?-Az emberek tisztelik Szent Istvánt. A falu legnagyobb ünnepe augusztus 20. Ilyenkor még azok is eljönnek a templomba, részt vesznek az ünnepi szentmisén és körmeneten, akik egyébként ritkán járnak. Korábban, amikor ezen a napon háttérbe szorult a Szent István-i gondolat, mi akkor is megtartottuk a búcsút. Az idén az iskolaavató ünnepség után lesz az ünnepi szentmise, amelyet Varga László váci kanonok úr, egyházmegyei zenei igazgató celebrál. A szentmise után tartjuk aztán a hagyományos körmenetet.-Nem lehet könnyű az étlapot egy olyan konyhán ösz- szeállítani, ahol szinte minden korosztály étkezik...-Valóban így van. Azért iparkodom úgy megtervezni a heti étlapot, hogy mindenki elégedett legyen - mondta Dénes Andrásné élelmezésvezető.- Sok személyre főznek?- A nyári hónapokban kevesebb, ősztől amikor az iskola és az óvoda is teljes létszámmal üzemel, 200 adagot főzünk. lenne. A három település - Szalmatercs, Karancsság és Ságújfalu - elkészítették a közös szennyvíztisztító és csatornarendszer építési és kivitelezési tervét, ami 6,5 millió forintba került. A napi 300 köbméter teljesítményű szennyvíz- tisztító telep és a három község csatornarendszerének kiépítése 800 millió forintba kerülne. Ez csak igen komoly állami támogatással lenne megalósítható. Nyit a falumúzeum Régebben parasztház volt, majd úttörőszoba, később kényszerből oktatási célokra használták. Augusztus 20-tól falumúzeum. Godóné Varga Gabriella tanárnő irányításával két éve működik az iskolában a néprajzi szakkör. A gyerekek megismerték elődeik életét, s nagyon sok tárgyi emléket is összegyűjtöttek. Ez adta az ötletet a falumúzeum létrehozásához. A tanárnő irányításával a gyerekek rendszerezték és állították ki a tárgyakat, melyeken feltüntették a gyűjtők és az adományozók nevét. Több eszközön is Godóné Varga Gabriella.tanárnó' vezeti a kedvelt néprajzi szakkört olvasható Horváth Zoltánná, Godó Istvánná, Vadas Ala- dárné, idős Balogh Ferencné és Virág Józsefné neve. A szakkör tagjai vállalták a felügyeletet és a tárlatvezetést. SÁGújSÁG Időszakonként jelenik meg az önkormányzat lapja, a SAGúj- SAG. Az újság tájékoztatót ad az önkormányzat munkájáról, írásokat közöl a falu történetéről, tudósít a különböző közösségek életéről. De érdekes írások, rövid karcolatok olvashatók a furcsaSÁG, csacskaSÁG- vidámSÁG összeállításban. A lakosSÁG oldalon mindenki kifejtheti véleményét egyetlen (erkölcsi) kikötéssel; sértegetni, vádaskodni, pocskondiázni nem lehet. Az ifjúSÁG a helyi fiatalok életével foglalkozik. A cigány- SÁG a kisebbségi etnikum fóruma. A nyalánkSÁG a háziasszonyok kedvenc rovata. Az oldalt szerkesztette: Szenográdi Ferenc Fotók: Szenográdi Tamás A templom több mint száz éve ó'rködik a település felett Finom falatok a konyhán Jó lenne a szennyvízhálózat Új iskolát avatnak, szeptembertől megszűnnek a mostoha körülmények Az utolsó simításokat végzik az épületen- Mostoha körülmények között dolgoztunk. 1990-ig váltott műszakban tanítottunk. Akkor is csak annyiban változott a helyzet, hogy a művelődési házban kialakított két szükségtanteremben és egy régi épületben, amit korábban úttörőszobaként használtunk, helyeztünk el három tanulócsoportot -magyarázta Godó Péter, az általános iskola igazgatója. Tény, hogy az 1938-ban épült iskolát régen kinőtték. Szertár híján a szemléltetőeszközöket az osztálytermekben, folyosókon helyezték el. Tornaszobájuk nem volt. Rossz idő esetén a testnevelésórákat a folyosón voltak kénytelenek megtartani. A tanári „zsebkendő- nyi” terület volt. A mostoha körülmények szeptembertől megszűnnek. Négy éve kezdődött el az új 8 tantermes korszerű iskola építése. Akkor nem gondolták, hogy idáig kell várni a költözködésre. Az anyagi nehézségek, a pénztelenség lelassította az építkezés ütemét. Végül is elkészült az új iskola, amelynek avató ünnepsége augusztus 20-án 9 órakor lesz.- Az építés költségvetése az induláskor 138 millió forint volt. Most 4 év után is annyi. Elképzelheti, hogy mennyi fejtörést okozott ez az önkormányzatunknak - magyarázta a polgármester. Az új iskolában, ahol előadók, műhelyek és egyéb helyiségek is találhatók, kényelmesen el tudják helyezni a 10 osztályt és a napközis csoportokat. Az ünnepélyes átadáskor névadó ünnepségre is sor kerül. Az intézmény neve: I. István Általános Iskola. Ugyancsak ekkor avatják fel Bobály Attila szobrászművész I. István király megkoronázása című domborművét, amelyet az aula főfalán helyeztek el. Radies István festőművész 48 négyzetméteres Godó Péter igazgató az új nyelvi labor felszerelését ellenőrzi sgrafittoja - az iskola külső fa- / Ián lévő alkotás - az egykori és mai karancssági emberek életét örökíti meg. Az elmúlt hetek a költözködés, a tantermek, szertárak berendezésének a jegyében zajlottak. A pedagógusok szívesen rövidítették meg nyári vakációjukat. Ahol tudtak, a szülők is segítettek. Csecsődi Sándor szalmatercsi szülő zongorával ajándékozta meg az iskolát. Godó Péter elmondta, hogy szeptembertől az új iskolában új gyakorlatot is meghonosítanak. Bevezetik a kabinetoktatást. Most, hogy van nyelvi la- boruk és szakemberük, két idegen nyelvet - németet és angolt - fognak tanítani. Áttérnek a mezőgazdasági és háztartási ismeretek oktatására. A salgótarjáni zeneiskolával kooperálva lehetővé teszik tanítványaiknak a hangszeres zenetanulást. Tervezik az iskolarádió megszervezését. A Ceruza című iskolai lap Szabó Miklós tanár úr és diákcsapata szerkesztésében továbbra is megjelenik. Elképzeléseik között található a 9. és 10. osztályok indítása, a felnőttoktatás megszervezése. Az új iskolában kap otthont a községi könyvtár. Tetőszerkezet ácsmunkáját, lambéria, hajópadló gyártását anyaggal vagy anélkül vállalom. § Új József Karancsság, Kossuth út 14.
