Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-17 / 193. szám

1994. augusztus 17., szerda Pásztó Es Környéke 5. oldal Tizennyolc plusz huszonöt nnyi az 1969-ben érettsé­gizettek életkora. Nem ke­vés. . . Mi Pásztón, a Mik­száth Kálmán Gimnáziumban száz körül lehettünk, hiszen három osztály végzett. Volt mezőgazdasági és orosz tago­zat, általános gimnáziumi osztály. Engem az a négy év és az utána következő huszonöt fog­lalkoztat. A gimnáziumi évek - bármilyen keservesen teltek időnként - sok értéket, örömet hoztak. Ahogy mi, bejárók felderítettük, megszerettük Pásztói - a pásztóiak közül többen kijártak hozzánk, a környező falvakba. Akkoriban volt a nagy régészeti feltárás kezdete: Valter Ilona a kolos­torkert titkait kutatta. Jók vol­tak a mátrai túrák - aktív természetjáró szakkörünk volt. És a tanulás? Mindenki csinálta, tette, ahogy tudta, de sok pluszt is kaptunk. A szín­ház-,opera-,képzőművészet- kedvelő tanáraink szervezé­sében havonta jártunk Buda­pestre (óh, ez már tömény nosztalgiázás, ma nem le­hetne megtenni az útiköltség és az árak miatt, hiába van­nak ma is jó tanárok). A Cse- hov-darabok, a Picasso-kiál- lítás, Kondor Béla tárlata, az első grafikai biennálé... Elmúlt a négy év - szerte­repült az osztály. A máig tartó 25 évben iskolaigazgató, köz­gazdász, tanító, katonai mér­nök, vállalkozó, újságíró, pos­tahivatalnok, kereskedelmi ügyintéző - mi minden lett a végzettekből! Manapság pá­ran munkanélküliek, végzett­séggel is. Pilinszky János írja „A mélypont vergődése" című müvében: .. találkozásaink nem történnek meg. ..” Ez korunk egyik átka. Csak a si­keres emberek futnak össze, nem mennek már levelek, félő, hogy a negyedszázados év­fordulón sem jön össze a tár­saság. És sok másik osztály sem. Aki rossz passzban van, nem akarja látni a „befutói­tokat”, akkor sem, ha valaha barátok voltak. Aki szerényen él és öltözködik, fél a többiek puccosságától. Akinek nincs gyereke, tart a gyerekesek fénykép-mutogatásától. A „Hogy vagytok?" kérdés egyre többeknek kínos. Mintha a találkozások ellen agitálnék, pedig nem így van. A különbségek - főleg az anyagi lehetőségekre, körül­ményekre gondolok - megvol­tak közöttünk 14 éves korunk­tól - de az emberi értékek vol­tak a döntök a barátságok, kapcsolatok alakulásában. Miért lenne most másképp? emélem, ősszel találko­zunk minél többen, több középiskolában, a negyedszá­zada matúrát tettek! G. Kiss Magdolna Mindenki őszinte a védőnőhöz SZURDOKPÜSPÖKI. Több mint tizenkét éve Juhászné Kará­csony Erika tölti be a faluban a családvédelmi szakvédőnői munkakört. Minden emberhez van egy-két szava, jó tanácsa. A védőnői munka szerteágazó, és komoly hivatástudatot igényel.- A védő­női tevékeny­séget mun­kakörnek vagy élethi­vatásnak te­kinti?- A védőnő csak élethiva­tásnak tekint­heti munká­ját. Engem ez a szemlélet vezényel.- Melyek a tennivalói?- Szép és szerteágazó felada­tok várnak rám nap mint nap. A legfontosabb a várandós és a már megszült kismamákkal való foglalkozás. Községünk­ben évente átlagosan 30 kis­gyermek születik. Fontos te­endő a szülés előtti terhestaná­csadás és a szülés utáni szopta­tásról való tájékoztatás. E munka eredménye, hogy tavaly a kismamák 65 százaléka hat hónapon túl is szoptatta gyer­mekét, nagy fontosságot tulaj­donítva az anyatejnek.- Milyen a gyermekekkel való kapcsolata?- Az iskolás gyermekeknek rendszeresen tar­tok foglalkozást a családi életre nevelésről, az ak­tuális dolgokról. Tisztasági és szű­rővizsgálatok megtartásával sok problémát tudunk kiszűrni, és egyben meg­oldani is. A gyermekek kedve­lik a csecsemőgondozó és vö­röskeresztes szakkört is.- A családlátogatásokról mi a tapasztalata.- Pályafutásom alatt közvet­len kapcsolat alakult ki a csalá­dosokkal. Az embereknek min­dig adódik valamilyen gondjuk, amelyet őszintén elmondanak. Ezek a problémák általában a gyermekek testi-lelki fejlődé­sével kapcsolatosak. Elintézé­sükre mindig találunk megol­dást. Kerekes Lajos Juhászné Karácsony Erika pályakezdő korában Milyen sors vár a pásztói Mechanikára? Egy gyár hiteles története dokumentumok alapján gondolat köré csoportosította mondanivalóját hozzánk küldött levelében Tóth László, a pásztói Mechanika Szerszám- és Gépgyár Kft. esztergályosa. írását ezzel fejezi be: „Engem aggaszt, hogy a je­lenlegi szakértelem hiánya további tragédiákat fog okozni a gyárnak, a 160 embernek és a városnak.” A mai valóság megértéséhez szükség van egy rövid vissza­pillantásra. 1990-ben az ÁVÜ egyszemélyi kft.-vé alakította a Pásztói Szerszám- és Készü­lékgyárat. 1992-ben az üveg­ipar tartós fizetésképtelensége miatt, a menedzsment jóhisze­műsége 130 millió forint kint­lévőséget eredményezett, amit a vezetés bankhitelek felvételé­vel próbált áthidalni. Az üveg­ipar felszámolása során a kint­lévőség behajthatatlanná vált, ezért a Magyar Hitel Bank sal­gótarjáni fiókja nem finanszí­rozta a gyár termelését. A cégbíróság a Reorg-ot bízta meg a gyár felszámolásá­val. A városi önkormányzat támogatta levélírónk elképzelé­sét a munkahely megtartása ér­dekében. A gyár privatizációja során a testület felajánlotta vé­teli szándékát, melyből 1992 októberében valóság lett, azzal a feltétellel, hogy a privatizá­ciós folyamat nem zárulhat le. Jelenleg a dolgozók 25 száza­lékban - hét fő - az önkor­mányzat pedig 75 százalékban tulajdonosok. A megvétel után Gyuricza Józsefet, a város főtanácsosát nevezték ki a kft. ügyvezető igazgatójává. Milliós veszteség havonta Az önkormányzat 300 millió forint körüli vagyont vett meg 87 millióért, plusz áfáért. Ebből az anyagkészlet 50 milliót ért, amelyből 25 milliót képviselt a csomagolóüveg. A tervbe vett termelés- és bevételnövelés he­lyett az ellenkezője következett be: a havi árbevétel 5-6 millióra csökkent, 2-3 milliós veszteség mellett. Végül az önkormány­zat a taggyűlés határozatának megfelelően, Gyuricza Józsefet beosztásából felmentette, aki jelenleg betegállományban van. Átmenetileg június 1-ig az önkormányzat képviseletét hármas ügyvezetés látta el. Jú­niustól Zátonyi László kohó- mérnök lett az ügyvezető igaz­gató. Azóta jelentősen növeke­dett a rendelésállomány. Szep­tember 30-ig el vannak látva munkával. Áttértek a kétmű- szakos termelésre, ami 31 új dolgozó munkába állásával járt. Juhász István szb-titkártól és Szőllős Gábor üzemi tanácsel­nöktől megtudtam, hogy olyan munkabéreket fizettek ki, ami mögött nem volt megfelelő termelés. A veszteséget a me­gyei munkaügyi központtól ka­pott 20 millió forint munka­hely- megtartó támogatásból havonta két-hárommillió forint lehívásával pótolták. Nem ké­szült fel a vezetés arra sem, hogy a beharangozott házgyári építkezés beindulásának elma­radása esetén, miként pótolják az előzőleg írásban megkötött 30 millió forint értékű, gyárt­mányok elkészítésére kötött szerződést.- Mire várnak választ a dolgozók a tulajdonosi ön- kormányzattól?- A gyár privatizációjára ki­írt pályázat elbírálása során a kollektívát részesítse a testület előnyben, azonos ajánlatok ese­tén. A képviselő-testület a hely­színen ismerkedjen meg a való­sággal. A lízingszerződésben szereplő visszafizetési kötele­zettségek idejét hosszabbítsák meg, tisztázzák végre a végki­elégítés kérdését. Dr. Dobrovoczky István pol­gármester készséggel a követ­kezőket mondja:-Nehéz helyzetben vagyok, mert az 1994. január 25-i rend­kívüli képviselő-testületi ülésen hat képviselő társam egyéni in­dítványára olyan döntés szüle­tett, hogy attól kezdve az ön- kormányzat érdekeit nem én, hanem három képviselő társam — Vida István, Pintér Gergely és Kriston Pál - köteles gyako­rolni. Ezért, mint a város pol­gármestere, a rendelkezésre álló ismeretek alapján tudok csak nyilatkozni. Négyen pályáznak vételre A gyár talpra állása érdeké­ben a kft. kötötte meg a megyei munkaügyi központtal a lét­számmegtartó szerződést. A havi összeg felhasználása nem volt termelési érték eléréséhez kötve. A kapott pénz 50 száza­lékát bér és a közteher fizeté­sére lehetett felhasználni. A veszteséges gazdálkodás miatt Gyuricza Józsefet a küldöttgyű­lés felmentette beosztásából. Egyébként a megrendelések megszerzése, a termelés meg­szervezése, irányítása nem az önkormányzat feladata.-Némelyek szerint az ön- kormányzat igen olcsón kíván megszabadulni a gyártól. A dolgozók viszont szeretnék, ha az ő pályázatuk találna támogatásra. Mi a valóság?- Az önkormányzat által megbízott képviselők kívülál­lók bevonásával 115 milliós tő­kenövelést szerettek volna el­érni, ez azonban nem sikerült. Négyen pályáznak a gyár meg­vételére. Áz Unimill Kft. to­vábbra is vállalja a 83 millió ki­fizetését. Eddig azonban a pénzt nem tudta előteremteni. Augusztus közepéig kapott ha­ladékot annak megszerzéséhez. A Zátonyi László ügyvezető igazgató által készített és a dol­gozók részéről pályázatnak is­mert doku­mentum csu­pán kérelem. Ebben azt ké­rik, hogy li- zingkötele- zettségüket függessze fel a testület és 10 millió fo­rintot adjon forgóesz­közre. A jelentke­zők között van a Kon­zorcium és a Cheko Service. Ez utóbbi más­fél éve ígérget, de most se jött el a legutóbbi tárgyalásra. 1993. december 12-i taggyűlé­sen szorgalmaztam, hogy a dolgozók annyit vásároljanak ki az önkormányzati vagyon­ból, hogy ők legyenek a megha­tározó tulajdonosok. Összesen másfél millióról van szó. Meg se kísérelték. A lízingszerző­dést Palotai Károly lizingsza- kértő készítette. Optimális ter­melés esetén az esedékes li- zingfizetési kötelezettségét ki tudta volna fizetni a gyár. Az önkormányzat pénzt akar Egyébként 1993. augusztus 17-i képviselő-testületi ülésen javasoltam, tekintettel a kiala­kult helyzetre, hogy a lizingdí- jat és kamatainak visszafizeté­sét hat évre hosszabbítsuk meg. Javaslatomat három képviselő lesöpörte, mondván: a polgár­mesternek ehhez nincs joga. A privatizációs tárgyalásokat to­vább folytatom. A képvi­selő-testület gyárlátogatása ta­valy nyáron megtörtént. Ami pedig a lízingdíj fizetését illeti, a kft. 1994. január 1-től nem­csak nem tudja, hanem nem is akarja törleszteni az esedékes részt, vagy annak töredékét. Eddig az önkormányzat adott pénzt a gyárnak, most szeretné viszontlátni, hogy a városban betervezett fejlesztési feladatait finanszírozni tudja. A végki­elégítéshez pedig csak annyit: az érvényes szerződés szerint kell eljárni. A szakszervezeti bizottság titkárának kérésére Juhász Gá­bor, a választási körzet MSZP-s képviselője előzetes informáci­ónk szerint augusztus 24-én személyesen tájékozódik a gyár helyzetéről. Venesz Károly A bátonyterenyei ISZI tanulói is itt végez­ték szakmai gyakorlatukat Pásztó és környéke RÖVIDEN Szarvasgede. Labda- rúgó-emléktomát rendeztek a községben a két éve el­hunyt Gyetvai István emlé­kére. A pedagógus nagy szerepet játszott a település fiatalságának egészséges életmódra nevelésében. Hosszú éveken át volt aktív tagja a helyi focicsapatnak, majd vezetőként is sokat tett azért, hogy a községben a sportélet ne hervadjon el. Szurdokpüspöki. Új üzlettel gazdagodott a köz­ség. A háztartási cikkek áru­sításával foglalkozó bolt — amely a lakosság jobb és helybeni ellátását kívánja megoldani - egy fiatal hölgy vállalkozása. Buják. Fokozódik az épít­kezési kedv a településen. Jelenleg a polgármesteri hi­vatalnál mintegy 14 építési engedély van elbírálás alatt. Az ez évben kialakított 10 építési telekből már három elkelt. Anyatej-világhét Pásztó. A városban is megtar­tották az anyatej-világhét ren­dezvényét, kötetlen beszélgetés formájában. Virággal köszön­tötték azokat az édesanyákat, akik hat hónapnál tovább szop­tatták gyermekeiket, illetve anyatejükkel segítették más csecsemő egészséges fejlődé­sét. A megjelentek számából és a visszajelzésekből az tűnt ki, hogy hasznos volt ez a kezde­ményezés. A szervező pásztói védőnők — Szabó Mihályné, Gyalog Dénesné és Tárkányi Lászlóné -, valamint Jakubo- vics Szilvia főiskolai hallgató - azt szeretnék, ha hagyomány lenne a találkozó. Az oldalt szerkesztette Vendel Lajos Csütörtöki számunkban Bátonyterenye és környéke A méhész szerint nehéz megtermelni a mézet, de még nehezebb jól eladni MÁTRAKERESZTES. A méhek közismerten rendkívül szor­gos kis, hatlábú rovarok. Utánozhatatlan a munkabírásuk. Olykor teljesítőképességük az embert is ámulatba ejtik, szor­galmuk - a hangyához hasonlóan - irigylésre méltó. A kis szár­nyas méhek egyszerre testsúlyuk többszörösét is képesek elszál­lítani, hátsó lábaik felső részén a rátapadt virágporral. Hasznos települést elhagyva, a Mátra felé haladva a keskeny Csörgő-patak völgyében he­lyezkedik el Mátrakeresztes. A község 1743 óta lakott telepü­lésnek számít. Méhészkedéssel csak egy-két család foglalko­zik, a tömeges fakanálkészítés mellett, amelyről messze föl­dön ismerik. Ilyen a fiatalos külsejű, 46 eszendős Kontra Mihály is. Ötödik osztályos kora óta fog­lalkozik a méhészkedéssel. Kezdetben nem boconádiakkal kezdte, hanem kasokkal, amit hajdanán még gyékényből fon­tak az emberek. Magától jött rá a méhészkedés csínjára-bínjára, fortélyos, izgalmas tudomá­nyára. Nagyon szép, nagyon hálás, de most nagyon letört szakmának tartja a méhészke­dést. Az a sok kereskedő, felvá­sárló, mind a méhészeken akar meggazdagodni, holott a munka nyolcvan százaléka a termelőé.- Mi a titka a méhészke­désnek?-Mint annyi máshoz, úgy ehhez is érteni kell és szeretni. A méhek igénylik a gondozást, a teleltetést. Áztán a kitermelt mézet el is kell adni. Az, aki le­kötött szerződésben dolgozik, az sem jár jobban, mintha ön­maga érékesítené. Külföldön Kontra Mihály és méhei egymás alá ígérnek az árnak, hiába világhírű a magyar méz, az olcsó kínai termék kiszorítja a piacról.- Járt-e ön a mostani az or­szágos méhészfesztiválon?-Nem voltam, mivel isme­rek egydcét komolyabb mé­hészkedőt, azok sem mentek el. Ugyanis az van, hogy a felvá­sárló mindent beígér, mikor meg fizetnie kellene, a válasz az, hogy majd egy év múlva visszatérünk rá. Valamikor, nem is olyan régen, én is le­szerződtem, ám még a tagság­ból is kiléptem, pedig ahogy lá­tom, a kisgazdaságoknak lesz jövője arra gondolva, hogy ezek nem kockáztatnak annyit.-Jelenleg milyen a méhek hordása, szorgalma?- Ez nem csak az időjáráson, hanem a nyári hónapok végén is múlik. Az akácvirágzás már lezajlott, most az olajretek-, káposztarepce-keverékek van­nak virágzásban. Ám ez csak az állomány fennmaradásához, az etetéshez jó, mivel a cukor pót­lása nagyon drága, vagyis A munka jutalma a fris­sen pergetett, finom méz nagyságrendekkel romlott a jö­vedelmezőség.- Mely állatok a méhek el­lenségei?-Egyik legveszélyesebb el­lensége a halálfejes lepke, va­lamint a betegsége a varróatka. Nem tudja a méhész, hogy az áttelelt méh márciusban miért pusztul el; azért, mért az atka legyengítette. Aztán a kis álla­tok, a cickány, az egér is elő­szeretettől látogatja a telelő időszakban. Emberi tevékenység által le­hetetlen mézet csinálni. A nek­tárból a méhek invertálják a cukrot, miközben enzimet ad­nak hozzá. Ezek az enzimek kölcsönzik a méznek a külön­leges tulajdonságát, zamatát. Legízletesebb az akácméz, ám a legegészségesebb a vegyes méz, amelynek még különleges aromája is van. . Kép és szöveg: K. K. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom