Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-10 / 187. szám

1994. augusztus 10., szerda Pásztó Es Környéke 5. oldal Mozgalmas nyár a tízéves Muzsla néptáncegyüttesnél Nemrég fejeződött be egy táncos edzőtábor Mátrakeresztesen, a pásztói Muzsia táncegyüttes fiataljainak és felnőttjeinek részvé­telével. A Pásztó Tánckultúrájáért Alapítvány, a pásztói ke­nyérgyár, az Agro-produkt Kft., a Gazdi-bolt támogatásával készültek a fellépésekre, melyek szerencsére elég sűrüek lesz­nek. A „kis Muzsla” 25 fős, a teljes csapat 45-50 fős. SOK - SOK TANULÁS UTÁN MEGKEZDTE LELKIPÁSZTORI SZOLGÁLATÁT Alapos nevelést adtak az egyházi iskolák Dr. Seregély István egri érsek 1992. július 11-én szentelte pappá szülőfalujában, Szurdokpüspökiben Buda Pétert. Hosszú út vezetett idáig a fiatal pap életében, hiszen az érett­ségi után nyolc éven át folytatott teológiai tanulmányokat. Szurdokpüspökiben szülei lakásán kértem arra, hogy avassa be az olvasót-, hogyan jutott el idáig.- Mikor határozta el, hogy a papi hivatást vá­lasztja?-Az általános iskola befejeztével 1980-ban Kecskemétre kerültem a piarista gimnáziumba, ahol magas színvonalon tanítottak az egyházi ta­nárok, akik papként is nagyon jó nevelésben ré­szesítettek. Itt mélyült el bennem a történelem iránti szeretet, és ekkor született meg igazán a papi hivatásra való tö­rekvés. Igaz már gyer­mekkoromban szimpati­kus volt ez a pálya, de a tengerészélet, valamint a csillagászat iránti vágy is bennem élt. A papi hiva­táshoz vezető út első ál­lomása volt, hogy felvet­tek az egri szeminári­umba. Előtte azonban az akkori rendelkezések szellemében másfél éves katonai szolgálatot kel­lett teljesíteni. Marcali­ban, ahol szolgáltam, bántak velünk kesztyűs kéz­zel. Sok megpróbáltatásban volt részünk, mégis sok pozi­tív benyomás ért. A sorkato­nák között a teológus-hallga­tóknak volt tekintélyük. Egy kedves epizód jut eszembe. Felköszöntöttünk egy cigány fiút a névnapján, és könny szökött a szemébe, mert őt még senki nem méltatta erre.- A leszerelés után hogyan alakult a sorsa?-1986 márciusának elején bevonultunk az egri szeminá­riumba, ahol nulladik tanév­ként a lelki és tanulmányi rá­hangolás következett a katonai szolgálat után. így lelkileg és szellemileg is feltöltődtünk. 1986 szeptemberében meg­kezdődött a hivatalos első évi oktatásunk. Akkoriban ötéves szinten folyt a képzés. Az első kettőben filozófiai, a további háromban pedig teológiai tan­tárgyak voltak. A jó felkészí­A szurdokpüspöki születésű Péter Hevesben lett káplán nem tésnek köszönhetően tanulmá­nyaimat könnyen tudtam vé­gezni. Erre az időszakra esett egy emlékezetes egyháztörté­neti esemény; 1987 májusában ünnepeltük az egri bazilika fennállásának 150. évforduló­ját... A második évemet már Budapesten kezdtem a köz­ponti szemináriumban. Itt a képzésünk két irányban folyt, egyrészt a papi pályára való felkészítés a szemináriumban, másrészt a tudományos kérdé­sek feldolgozása a Pázmány Péter Hittudományi Akadé­mián.- A második év után Olaszországban folytatta ta­nulmányait. Hogyan került Rómába?-A politikai nyitás kezde­tekor Seregély István érsek úr kiküldött Rómába, hogy ott folytassam tanulmányaimat, így kerültem a római Colle­gium Germanicum et Hunga- ricumba. Ez a régi időkben két kollégium volt, 1579-ben egyesítette XIII. Gergely pápa. Itt is két területen folyt a képzés. Az első év rendkívül nehéz volt, hiszen a kollégi­umban a német volt a hivata­los nyelv, míg az egye­temen, amely a Grego- riána nevet viselte, az olasz. Ezért először egyhónapos intenzív nyelvtanfolyamon vet­tünk részt. Az első év­folyam végén két hó­nap nyelvtanulás kö­vetkezett Németor­szágban. Utána már nem voltak nyelvprob­lémáim... Mivel Ró­mában elfogadták a kétéves hazai filozófiai eredményeimet, csak a 3 éves teológiai tanul­mányokat kellett le­folytatnom, melyet 1991-ben eredménye­sen fejeztem be. Ennek eredményeként Vár­szegi Asztrik Rómában az Iglesu templomban diakónussá avatott.- A hazai felszente­lés mikor, hol és ho­gyan történt?- Mivel tovább foly­tattam tanulmányai­mat, nem tudtam a kö­zös pappá avatáson részt venni, ezért kértem az érsek urat, hogy felszentelésemet szülőfalumban ejtsük meg. Erre az aktusra nagyon sokan eljöttek, ebből is kiérezvén az emberek szeretetét és ragasz­kodását. Másnap megtartot­tam a primiciát, azaz az első szentmisémet.-Tovább folytatta tanul­mányait? Milyen témával foglalkozott?- A teológiai három év után szakterületet lehetett válasz­tani a teológiai ágak közül. Én az egri érsek úr tanácsára az egyháztörténetet választottam, és tanultam három éven át. 1994-ben elkészítettem a li- cenciátust, a diplomamunká­mat, amelyben Oláh Miklós esztergomi érsek papságra vo­natkozó, 1558-68 közötti in­tézkedéseivel foglalkoztam. Buda Péter augusztus else­jétől a Heves megyei Erdőte­lek káplánja. Kerekes Lajos Buda A dél-francia „Kesztyűcské”-t Pásztora várják A sokfelé fellépő együttes vezetőjével, az egyik alapító taggal, Horváth Istvánnal be­szélgettünk a nyári program­jukról. Tornateremben is járják Horváth István, aki a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépis­kola szakmai igazgatóhelyet­tese, 15 éves kora óta táncol. S mivel 41 esztendős, több mint negyedszázados gyakorlat van mögötte. De ma is rendszeresen színpadra lép.- Mozgalmas lesz ez a nyár. A tábor után az első fellé­pésünk Szirákon lesz, a MOLL Rt.-nél. Azután vendégeink jönnek: 16-án érkezik Pásztora a La Gantierie 10 együttes, 25-ig lesznek itt. Fellépünk kö­zösen Balassagyarmaton, elju­tunk Egerbe, Budapestre, Szi- rákra is. Az együttesünk au­gusztus 20-án szerepelni fog Nagybátonyban, Kisterenyén, Pásztón. Augusztus 21-én Ra- gyolcon lépünk fel. Öt nap múlva Szurdokpüspökiben kö­vetkezik egy közös fellépésünk egy görög együttessel, akiket a gyöngyösi táncfesztiválon kér­tek fel.- Nem ígérkezik könnyű­nek ez a nyár, de bizonyára sok élményt hoz. Kérem, hogy mutassa be olvasóinknak rö­viden a „csapatát”.- A kisérő zenekarunk az ESZTAM. A kis, rövid műso­roktól kezdve az egész estét be­töltő fellépést is vállaljuk. A táncok: rábaközi, szatmári, bagi, kalotaszegi, méhkeréki román, alföldi (kunsági), ma­rosszéki, sárközi - de nem is soroltam mindent. Táncolunk tornateremben is, színpadon is. Tavasszal Gödöllőn voltunk, júniusban Párádon a Palóc na­pon. Egerben ősszel várható egy hasonló rendezvény, Mát­rakeresztesen 70 fő körüli lét­számmal „edzőtáboroztunk”. Úgy éreztem, jó volt a csapat, különösen az idősebbek érezték jól magukat.-És az utánpótlás meny­nyire biztosított?- A fiatalokat kevésbé köti le a gyakorlás, a modernebb ze­nék iránt érdeklődnek. Bumm-bumm, lélek nélkül. Ez persze nem mindenkire jel­lemző. Sokan a próbákra se jönnek el rendszeresen. Közösséget kovácsol- Úgy tudom, Pásztón a Dózsa iskolában foglalkoznak néptánccal. Valóban így van?- Igen, száz körüli a táncra járók száma. A foglalkozások egyfajta közösséget jelentenek, amire a legtöbb gyereknek igé­nye van. Megint más a próba, az edzés - az már kötelesség. Ezért van, hogy csak a táncot, népzenét igazán szeretők jön­nek lelkiismeretesen.-Mennyire kötődik Pász­tóhoz?- Tősgyökeres pásztói va­gyok. A feleségem is táncolt 48 éves korától, szintén alapító tag volt. Most a nagylányunk veszi át a stafétabotot - a felnőtt cso­portban táncol. Ez ragályos, úgy látszik.- A jövőre nézve milyen el­képzelései vannak?- Várjuk a táncolni vágyókat és a néptáncot szeretők támoga­tását - nemcsak anyagiakra gondolok, hanem hogy minél többen jöjjenek el a fellépése­inkre.- gkm ­A Muzsla néptáncegyüttes ven­dégeként augusztus 17-25-e között francia folklóregyüttes tartózkodik a városban. A dél-franciaországi Millau ha­gyományőrző csoportja magyar fordításban a Kesztyücske nevet viseli, emlékezve ezzel a tele­pülés kesztyűgyártásának régi múltjára. Információink szerint őseik énekeit és táncait, illetve tradicionális hangszereiket mu­tatják be. A vendéglátók igyekeztek minél gazdagabb programot összeállítani. A francia vendé­gek fellépnek a pásztói augusz­tus 20-i ünnepségen - egy mű­sorban a házigazda Muzslával és a budapesti, bolgár táncot művelő Zdravec néptáncegyüt­tessel, de előzőleg augusztus 18-án bemutatkoznak a balas­sagyarmati közönségnek is. Ba­lassagyarmaton a helyi ma­gyar-francia társaság vendége­ként, az önkormányzat anyagi támogatásával tartózkodnak. Tervezik, hogy - felhasználva a Muzsla kapcsolatait - műsort adnak a szlovákiai Ragyolcon, valamint a hollókői Palóc Szőt­tes hagyományőrző fesztiválon. Pásztó és környéke RÖVIDEN Pásztó. Megalakult az Országos Gyermekvédő Liga helyi csoportja, amely­nek működési köre a vá­rosra és környékére terjed ki. Vezetője Balázs Sán- dorné, a Magyarországi Ci­gányok Demokratikus Szö­vetségének Nógrád megyei elnöke. Az OGYL pásztói csoportja első ténykedése­ként öt nagycsaládból szár­mazó gyermek kőszegi üdültetését szervezte meg. Ezután negyven általános iskolást visznek a Budapesti Állatkertbe. Csécse. A községben a polgármesteri hivatal meg­szüntette a szemétlerakóhe­lyet. Szerződést kötöttek a pásztói közszolgáltató válla­lattal, amely kéthetente gyűjti össze és szállítja el a háztartási és egyéb szeme­tet. A szolgáltatás évi min­tegy 300 ezer forintos költ­ségét az önkormányzat fe­dezi. Kisbágyon. Érezhető minőségi változás tapasz­talható a község kereske­delmi ellátottsága terén. Mintegy fél éve annak, hogy a legnagyobb forgalmat le­bonyolító vegyesbolt levált az áfésztől, és a Palotás Comp ellátási körébe került. A váltás eredményeként ja­vult a színvonal és a válasz­ték. A lakosság igényeinek még jobb kielégítését szol­gálja emellett két mini-ABC is. Tar. Nyáron is működik a művelődési ház és a könyv­tár. A könyvtár délelőttön­ként látogatott leginkább. Az ifjúsági klub keretében péntekenként diszkó várja a fiatalokat. Saját kazettáikat is elhozzák. Az oldalt szerkesztette: Vendel Lajos Csütörtöki lapszámunkban: Bátonyterenye és környéke A pásztói táncosok az idei húsvétkor Hollókőn táncbe­mutatót tartottak Archív fotó: Kun Király József Az egykori óvónő gyermekkori álmai végül is valósággá váltak Bessenyei Imréné kézműves és bábkészítő családi háza Pásztón, az egyik újtelepi mellékutcában található. Gyermekkorában mindig szeretett volna bábozni, de az akkori elfoglaltságok ezt nem tették lehetővé. Idő múltával töretlen lelkesedéssel és szor­galommal végzi napjainkban gyermekkori álmait - a bábkészí­tést. Hat évvel ezelőtt - munkája elismeréseként - a megyei kézműves tanács felvette tagjai sorába.- 1982-ben ujjhegy-, majd kesztyűbábokkal kezdtem. Kü­lönféle bohóc és népművészeti bábok voltak ezek.- Mi adta az ötletet, hogy felnőtt korára ezzel a tevé­kenységgel foglalkozzon?-Volt egy munkahelyi bal­esetem, a kórház után sokáig mozdulatlanul kellett feküd­nöm, és az első unokám is meg­született, majdnem egy napon a gerincműtétemmel. Mivel ke­veset mozoghattam, hasznosí­tani akartam magam. Az akkori ipartestülethez benyújtottam kérvényemet. Elfogadták, s az­óta gyakorlom a kézműves te­vékenységem. A lányom a mai napig mondja: „Anyukám, nincs szükséged rá, hogy dolgozzál, az egészséged fontosabb a pénznél is!” Amit én érzek most, csak az tudhatja, akinek az álmai beteljesülnek. Engem ez a bábkészítési elfoglaltság gyógyított meg.- Hogyan kezdett mozgat­ható figurákat készíteni?-Pályám kezdetén tanultam bábkészítést, mivel az óvónő­nek ez elengedhetetlen volt. Mikor elkészítettem egy bábut, Bessenyei Imréné pásztói kézműves néhány alkotása azonnal bevittem az óvodába, mekhangok jelezték. A gyer- A tesztelés sikerét sikító gyér- meki örömök láttán kaptam el­ismerést, s elhatároztam, hogy iparszerűen - mindenféle túlzás nélkül - fogom gyakorolni. Azóta rendezvényeken, kiállí­tásokon mutatom be legújabb figuráimat. Olyan szerencsés helyzetbe kerültem, hogy má­soknak örömet tudok szerezni, olyanoknak, akik még ki is tud­ják mutatni.- A sikerrel hogyan barát­kozott meg?- Először nem is gondoltam a sikerre, mivel nem azért fog­tam bele... A színek összeállítá­sához ismemi kell az esztétikát, a figurák méretei is meghatáro­zóak. A testnek, karnak, fejnek az arányos kialakítása... Szük­ség van, hogy elismerjék az ember a munkáját. Ha látom, hogy a bábu tetszik a gyerek­nek, s a szülő nem tudja meg­venni neki - térítés nélkül oda­adom. Nincs már szívem ki­venni a kezéből, mivel még a szemével is ragaszkodik hozzá.- A kézműves tanáccsal ho­gyan került kapcsolatba?- Látták míves kézi terméke­imet, majd elvittem zsűriztetni. Rá egy hétre jött a papír, dönt- sem el, szeretnék-e tag lenni. Ha rágondolok, még ma is bol­dogság önt el: a munkámat hi­vatalosan is elismerték. Éveken át a kézműves tanács tagjaival jártunk kiállításokra, termék- bemutatókra. Napjainkban már nagyon magukba fordultak az emberek. Akiknek jól megy az ipar, azokat nem érdekli. A kezdők viszont nem tudják, hogy mi a tanács lényege; ha üzleti megrendelést nem kap­nak, másodszor már el sem jönnek a gyűlésre. Ezért is alussza a kézműves tanács Csipkerózsika-álmát. Kép és szöveg: Kun K. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom