Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-10 / 187. szám
Y 6. oldal Falujárás 1994. augusztus 10., szerda Szükség adta az alkotókedvet MAGYARGÉC. Ez a 871 főt számláló kis település hosszú éveken át nem sokat fejlődött. A centralizálás idején, mint a hozzá hasonló nagyságú községeknek, a központi költségvetésből csak fillérek jutottak. Az emberek most azt is megfogalmazzák: az akkori vezetők sajnálatosan nem harcoltak a falu érdekeiért. Szerémi Nándor polgármester: Minden korosztálynak adni valamit...- Az volt a célom, hogy a ciklus ideje alatt minden korosztálynak adjunk valamit. Erősítsük a falu megtartó erejét - fogalmazott Szerémi Nándor polgármester. Minden területen bőven volt pótolnivaló. Igen ám, csak a fejlesztéshez pénz kell! Az pedig köztudott, hogy az elmúlt években nem sok volt belőle. Szerémi Nándor az első percben felismerte a pályázatokban rejlő nagy lehetőséget. így épült fel a faluház, bővült az óvoda, öregek napközi otthona. Jobb feltételek között tanulhatnak a gyermekek. Átadtak egy szolgálati lakást, vizet, gázt kap a település, megszépül 25 leromlott családi ház. Az elmúlt négy év alatt nagyon sokat fejlődött a község. Ezt az ott lakók nagy százaléka is elismerően nyugtázza. Egy ilyen helyzetben mi lehet a polgármester elvárható vágya? Akkor lenne igazán boldog, s ez minden vágya: az emberek tudjanak örülni egymás sikerének. Akik az alkotó munkától különböző mesterkélt kifogásokkal elveszik a falu vezetőinek kedvét, azok ellenség helyett ellenfelek legyenek. Szerencsére nem sokan vannak. A jövőben törekedni kell majd arra is, hogy a munkanélküliek száma csökkenjen. Tovább formálódjon - kedvezően - Magyargéc sajátos arculata. Faluház: a falu igazi háza A község egyik büszkesége a faluház. A falu vezetői annak idején úgy döntöttek: ha már felújítják a kultúrház lapostetejét, akkor célszerű a hiányzó vizesblokkot is megépíteni. Igen ám, de akkor még mindig nincs a polgármesteri hivatalnak irodája, s az óvoda, az öregek napközi otthona továbbra is kénytelen mostoha körülmények között működni! Hogy egyszerre mindent „orvosoljanak”, a faluház építése mellett foglaltak állást. Úgy újították fel a kultúrházat, hogy a földszinten rendezvényekre alkalmas nagytermet alakítottak ki. Az emeleti részen pedig az óvoda, az öregek napközi otthona és a polgár- mesteri hivatal kapott helyet. Az idén öt utcában lesz gáz A községben kiemelt program a gázbekötés. A fogadó állomáson, amelyet a szomszédos településsel, Nógrádmegyerrel közösen építettek, már fellobbant a gázláng. A következő lépés a falu utcáiban a csövek lefektetése. Az idén - így tervezték el - a főutca és az újtelep négy utcájának lakói kapnak gázt. A község többi részén jövőre építik ki a gázrendszert. A családok 40 százaléka jelezte, hogy szeretnék a lakásukba bevezetni a kényelmet jelentő és viszonylag olcsó energiahordozót. A rákötés költsége családonként 65 ezer forint. Ez valamivel több a környező települések átlagánál. Ennek is megvan a maga természetes oka. Nevezetesen, a község útszerkezete indokolja a viszonylag nagyobb ráfordítást: sok ugyanis az olyan utca, amelynek csak az egyik oldalán találhatók lakóházak. A ritkán beépített utcák hossza mintegy 6,7 kilométer. Már a hatodik osztályosok sem utaznak Az iskola udvarán kedvvel és szívesen játszanak a gyerkó'cök:(balról jobbra) Bodnár Anett, Gyürki Beatrix, Rácz Zsanett és Kovács Krisztián-Vallom, hogy a leghatékonyabban megtérülő beruházás az oktatás. Nemcsak beszélni kell arról, hogy ennek az országnak művelt, jól képzett emberekre van szüksége, mert az élet minden területén csak így juthatunk előre, hanem tenni is kell érte - vélekedett a polgánnester. Magyargécen tettek és tesznek ezért. Korábban csak az alsó tagozatosok tanultak helyben. A feladatok között annak idején az első helyen szerepelt az iskola bővítése, korszerűsítése, az oktatás nyugodt feltételeinek a biztosítása. Ma már a 6. osztályosoknak sem kell utazni. A falu vezetői igényesek az iskolai munkával szemben. Nem elégszenek meg a tizen- egynéhány tantárgy nyújtotta képzési lehetőséggel. Biztosított a nyelvtanulás, a számítás- technika oktatása. Megszervezték - helyben - a szécsényi zeneiskolával közösen a hangszeres oktatást. A falu határában állandó táborhelyet alakítottak ki. Lehetőségük van a gyermekeknek a sportolásra. Tánccsoportjuk működik. A kisdiákok különböző pályázatokon vesznek részt. Salgótarjánban úszni tanulnak.- Követelmény a színvonalas oktatás, az iskolában a rend, az alkotói légkör - vallja Szerémi Nándor. A megsegített se maradjon soha tétlen!- Olyan településen élünk, ahol magas a munkanélküliek aránya, alacsony a képzett, szakképzett emberek száma. Szociálpolitikánkat a szükségszerűség szülte. Segítségünk több irányú, de egyre inkább az a törekvésünk, hogy a megsegített is próbáljon aktívan bekapcsolódni saját életébe - magyarázta a polgármester. A település a Népjóléti Minisztériumtól a leromlott házak felújítására pályázat útján kétmillió forintot kapott. Körültekintő, alapos szervezéssel huszonöt lakást lehet belőle rendbe hozni.-Mi csak az anyagot biztosítjuk. Közhasznú munkásaink végzik a munkálatokat. De több helyen a családtagok is részt vesznek lakásuk rendbetételében... A program nem áll meg. A minisztériumnak partnerei leszünk újabb referenciában, az egységes falukép kialakításában - mondta Szerémi Nándor. Az első lakáshoz jutókat építkezés esetén negyvenezer, vásárláskor harmincezer forinttal támogatják. Az általános iskolások ingyen kapják a könyveket, tanszereket. Tanév elején a középiskolások négy, a főiskolások ötezer forint tanszersegélyt kapnak. A helyben tanulók ingyen reggeliznek az iskolában. Havonta harmincöt munkanélküli kap fejenként 5984 forint jövedelempótló támogatást. Többen részesülnek rendszeres nevelési és szociális Rácz Gyuláék háza is megszépül segélyben. Juli néni vágya A falu legidősebb embere a 95 éves özv. Géczi Dénesné, Juli néni. Tavasszal maga ásta fel a kertjét. „Nem vagyok én beteg, meg tudom én azt csinálni” kijelentéssel visszautasította az unokák közeledését. Juli néninek ma is éltető eleme a munka.- Kezdetben az apósom földjét műveltük, de a munkámból nem sokat láttam. Ezért a férjemmel, aki az első világháborúban elveszítette az egyik szeme világát, úgy döntöttünk, hogy édesanyámhoz költözünk. Hat évig közösen gazdálkodtunk, aztán önállósítottuk magunkat. A háború után kuláklis- tára kerültünk, pedig csak tizenkét hold földünk volt. Korát meghazudtoló szellemi frissességgel mesél az egykori szokásokról, színdarabokról, amelyben ő is játszott. Mindig érdekelte a világ sorsa. Ha teheti, az újságot még most is elolvassa.- Mi a véleménye a mai politikáról?- Beszéljenek róla a politiÖzv. Géczi Dénesné szeretné megérni a kétezret kusok. No de látja, az a baj, hogy ők is csak beszélnek.- Ha lehetne, mit kérne a jó tündértől?- Én a mesében nem hiszek. Már kétszer voltam a halál markában, de elengedett.- Hogy történt?- Fiatal lány korómban any- nyira beleéltem magam a szerepbe - meg kellett halnom -, hogy orvost kellett hívni. A másik alkalommal a kutyánk mentett meg a kútba eséstől. Én a jó Istenre bízom a sorsom. Szép halált szeretnék. Jó lenne megélni a kétezret. így az unokák, dédunokák azzal dicsekedhetnének, hogy a nagyanyjuk három évszázadban élt. Az idős, munkában megfáradt embereknek már nem sok kell ahhoz, hogy érezzék a törődést. Meleg, kedves szó, ami a lelket élteti, egy kis étel, ami a testet táplálja, s olyan hely, ahol ezeket megkapja. Az öregek napközi otthona ilyen hely.- Azon vagyunk, hogy az emberek jól érezzék magukat, szívesen jöjjenek ide - magyarázta Gyürki Ferencné, az otthon vezetője. Ahogy az emberekkel beszélgettem, egyre inkább megfogalmazódott bennem, hogy második otthonuknak tekintik a szépen berendezett öregek napközi otthonát.- Nagyon sokat dolgoztam. Elképzelheti, 40 évet húztam le a föld alatt a bányában. Abban az időben nem volt gépesítés, a csákány, a lapát jelentette a munkaeszközünket - tárulkozott ki Molnár István.- Itt az otthonban hogyan telik az élet? Ahol enyhül a magány hozzánk. Olvasunk, tévét nézünk, beszélgetünk. Kell egy magamfajta 80 éves embernek ennél több?- Otthon mit tudnék csinálni? Csak a négy falat lesném egész nap. Itt elbeszélgetünk. Elrepül az idő úgy, hogy észre sem vesszük. Panaszra semmi okunk - vélekedett Balázs Ferenc.- Az én munkám sem volt könnyű. A tűzhelygyár öntödéjében dolgoztam. Köszönjük a falu vezetőinek, hogy öreg napjainkra ilyen kényelmes életet biztosítanak nekünk - hálálkodott Verbói Vilmos.- Elvittek minket kirándulni Egerbe, Szentkűt- hoz. Látja, még erre is gondolnak - tette hozzá elismeréssel Molnár István.-Eddig én szolgáltam ki a többieket, itt most én elém teszik az ételt. Micsoda különbség! - bölcselkedett Orava Já- nosné, Ilonka néni, aki az alapító tagok közé tartozik. Mintegy tíz éve jár az otthonba.- Hogyan főznek, milyen az ebéd?-Nem lehet rá panaszunk. Minőségileg és mennyiségileg is megfelelő - Ilonka néni véleményére a férfiak is bólingat- nak.-Én új ember vagyok itt. Ahogy látom, jó a hangulat, megbecsülnek minket, s ennél nem kell több - fogalmazott Kukucska István. Ahogy az emberektől megtudtam, korábban kisebb teremben voltak elhelyezve. Pár éve költöztek át a tágas, szépen berendezett, emberi léptékű, új otthonukba. Elégedettek. Úgy érzik, öregségükre kellő törődésben részesülnek. Az oldalt írta: Szenográdi Ferenc A fotókat készítette: Szenográdi Tamás Elkészül a vízhálózat Még ebben az évben elkészül a közkifolyó rendszerű vízhálózat. Úgy tervezik, hogy 50 méterenként szerelnek fel egy-egy közkifolyót. BÚTORGYÁRTÓK! 6-os, 8-as, 10-es, 12-es mm méretű köldökcsap (tipli) kívánt méretre darabolva vagy szálban, termelői áron. Velki Nándor asztalos kisiparos 3133 Magyargéc, Rákóczi áik. Nyugodtan kijelentem: jó itt. A vezetőnk nagyon kedves- Aki azt mondja, hogy ez egy rossz találmány, az hazuHárman az otthon lakói közül, akik kifejezetten jól érzik magukat: (balról jobbra) Balázs Ferenc, Molnár István és Verbói Vilmos
