Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-06 / 157. szám
6. oldal Országjárás 1994. július 6., szerda Gyarapodó emlékpark az államalapítás bölcsőjénél Öt emeletnyi magasság egy városi lakótelepen nem tűnik magasnak, de távol a városok zajától, sík Alföldünkön jócskán kiemelkedik, így éppen megfelel kilátónak. Az ópusztaszeri Feszty-körkép épületeinek felső szintjéről tökéletesen belátni az egész Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkot. Innen, madártávlatból szinte eltörpül a fehér kőből emelt Árpád-emlékmű, a kisebb tavat alakotó víztározó, az erdő, a skanzen, a kolostorrom. Tizenkét hold két galambért Sokat változott ez a vidék az utóbbi években. Hogy mennyit, azt igazán csak az öreg templom szélfútta, esőáztatta kövei tudnák elmesélni. A kövek azonban nem mesélnek. Helyettük a régmúltat • Az emlékpark egy részlete a Feszty-körkép épületének felső szintjéről. kotnak. Rengeteg vállalat, intézmény, magánszemély gazdagította adományaival a vállalkozást. Brigádok, iskolák tanulói munkával segítették az építést. Megkezdték a részletes rendezési terv alapján az emlékpark kialakítását. Újabb szenzációs leletre bukkantak A középkori bencés kolostor és apátság romjainak környékén különösen körültekintően kellett dolgozniuk, hiszen itt éppen Erdei Ferenc javaslatára ásatások kezdődtek még a 70-es évek elején. És ez a munka mind a mai napig tart. A romok, az ásatás, önmagában saját fejezetet érdemel. Katona József a múlt században még járt a templomban. írt is róla. Aztán az építményt lassan felfalta az idő. Úgy járt, mint sok magyar műemlék: köveit széthordták. A környező tanyákon sok ház, ól fala ezekből a sokat látott, öreg kövekből épült fel. 1945 után néhány évig lő- témek használták a romok területét. Bizony, ez is része történelmünknek... Végül csak megindult a feltárás, és úgy tűnik, még sokáig tart, mert mindig újabb és újabb falmaradványok kerülnek elő. Ottjártunkkor Vályi Katalin, a Móra Ferenc Múzeum régésze lelkesen mesélte, hogy nemrégiben az ásatás közelében vízvezetéket akartak fek• A parasztházak tornácai közül az egyszerűtől a cifrábbig sokféle látható a múzeumfaluban. Szabó G. László, a Feszty- körkép Alapítvány titkára idézte fel. Tőle tudtuk meg, hogy a múlt században, a kiegyezés után egy Gyulán élő Göndöcs Benedek nevezetű plébános - aki címzetes apátja volt ennek a kolostorromnak - vetette fel az akkori ország- gyűlési képviselőknek, hogy kultúrparkot kellene létrehozni ezen a helyen. Anonymus Gesta Hungarorumjára hivatkozott, amelyben az állott: itt végezték el a honfoglaló magyarok az államalapítás törvényes munkáját. Az apát nemes törekvését nem koronázta siker, ám az ezredfordulóra, azaz a milleneumi ünnepségekre mégiscsak fölállították az Árpád-emlékművet. Az emlékműállításhoz az akkori földesúrtól, Pallavichini őrgróftól ajándékként kaptak 12 hold földet. Mivel azonban a birtok hitbizományi birtok volt, Pallavichini nem adhatott el belőle. Ezért jelképesen, egy pár fehér galambért adta cserébe a 12 holdat az építőknek. Ezután, egészen a második világháború végéig az uradalom népe aratás végeztével ide járt búcsúra és vásárra. Az eseményt szobori búcsúként őrizte meg az emlékezet. Ügy tűnt, magának az emlékpark kialakításának a gondolata teljesen feledésbe merül. Egészen 1970-ig, amikoris Erdei Ferenc ismét felvetette, sőt írásbeli feljegyzést is készített. Elképzelése megvalósításához országos emlékbizottságot hozott létre. A sors azonban nem adta meg Erdeinek, hogy végigvigye elhatározását, mert ’71-ben meghalt. Később a mezőgazdasági tárca akkori vezetője, Dimény Imre állt az ügy élére. Az általa vezetett emlékbizottság országos pályázatot írt ki az emlékpark megvalósítására. Zsűrit hívtak össze, elbírálták a beérkezett pályamunkákat és javaslatukra a Csongrád Megyei Tanács megbízta a Csongrád Megyéi Tervező Vállalatot a részletes kivitelezési terv elkészítésével. A Dimény vezette csapat fordult az Elnöki Tanácshoz, hogy a Sövényháza nevet változtassák meg Pusztaszerre. Mivel azonban Felső-Pusztaszer lakói nem fogadták el ezt a nevet, az Elnöki Tanács Ópusztaszerre keresztelte át Sövényházát. Újabb eseménytelen időszak következett, mígnem 1977-ben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke állt az emlékbizottság élére. Szabó G. László szerint a kolostorromok és az Árpád-emlékmű kivételével minden, ami ma az emlékparkban látható, ezután került oda. Ekkor kapták meg a magyar államtól az 56 hektáros területet. Ezt az egészet rendbe kellett tenniük, hiszen - kivéve az emlékmű legszűkebb környezetét - zömében szántóföldek voltak. A területen elültettek 68 ezer előnevelt fát és csemetét, borkrot, amelyek mára pompás, árnyas erdőt al• Egy sorozat a múlt század kovácsmestereinek szerszámaiból. • A skanzenből kitűnnek a Csete-féle faházak. 0 A vezetékeknek szánt árokban újabb falrészletre bukkantak. tetni a munkások. Ennek ástak gödröt, amikor régi kőfalra bukkantak. Az eddig feltárt épületeket alaposan szemügyre véve a szakembernek most úgy tűnik, hogy az egész épületegyüttesnek volt külső, erődítménygyűrűje. Márpedig ha ez így van, akkor szenzációs leletre bukkantak! A föld alatti falmaradványok ugyanis egy Dél-Alföldön páratlan nagyságú erődített kőépület-együt- tesről árulkodnak. Az ásatás folytatódik. Az most már nem lehet vitás, hogy a mostani betonútnak új helyet kell keresni. Megéri az a kis kerülő, hogy az értékes, ezeréves kövek napvilágra kerülhessenek. Az ásatást félkörívben körülveszik a skanzen épületei. Ezek zömében a múlt századvég magyar paraszti életének emlékeit őrzik. Egyik nevezetességük a Bács-Kiskun megyéből idekerült imrehegyi vadászház. Kápolna eredeti tervek szerint A skanzenből kitűnik a Csete György által tervezett, fából készült épületegyüttes. Jelenleg hat sátorformájú épület sorakozik itt. Az egyik ökumenikus templom, amelyet bármely vallás hívei használhatnak. Kicsit hátrább már készül tizenegy hasonló, különös formájú ház alapja. Az épületeket a földművelési tárca és a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (KEFAG) támogatásával az a kft. építi, amelyiknek Csete György az egyik tulajdonosa. Szabó G. László elmondta azt is, hogy a KEFAG igazgatója, Göbölös Antal sokat tett az emlékparkért. Nemcsak a Csete-féle házak, s a benne lévő kiállítások létrehozását támogatta. Az erdő szakszerű gondozásában, kezelésében is sokat segédkezett. A skanzen a most meglévő, illetve épülő házakkal nagyjából elnyeri végső formáját. Ám vannak olyan elképzelések is, hogy a most még a közelben üresen árválkodó területet is hasznosítanák. Hangulatos piacteret alakítanának ki, a szélén hamisítatlan falusi kocsmát emelnének. A kocsma persze csupán kívülről mutatná a falusi kocsma képét. Belül egy korszerű vendéglátóegység működne. Erre a piactérre szeretné felépíteni az Ópusztaszer Baráti Köre a Pallavichini őrgrófok volt temetkezési kápolnáját, ami a háborúban elpusztult a Tisza mentén. Eredeti tervrajzait megkapták az öreg Károly őrgróftól. Az ötletet felkarolta a gyulai püspök, miként azt is, hogy építsenek stációkat és akkor szertartások céljaira is használható lesz a templom. Tervekben, elképzelésekben tehát nincs hiány. Hogy ezekből mi valósul meg, és mikorra, azt nem lehet tudni. Az viszont kétségtelen, hogy az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark már most is páratlan érték. Csodálatos látnivalót kínál az ideérkezőknek, mert érdeklődőkben nincs hiány. Évente — hathónapos nyitva tartás (április 1-október 31-ig) mellett — 180 ezer és 240 ezer látogató zarándokol el ide. Ez a szám nyilvánvalóan alaposan megnő, ha jövő év augusztus 20-án átadják a Feszty-körké- pet. A jelenleg restaurálás alatt álló monumentális festmény elkészülte után az emlékpark éves nyitva tartási idejét tízhónaposra tervezik. Gaál Béla • A skanzen egyik ékessége az imrehegyi vadászház.
