Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-05 / 156. szám

1994. július 5., kedd Rétság Es Környéke 5. oldal Mire elég 80 ezer forint? Kastélykerti kalandozások Életre kel kezében a kukoricacsuhé Szarka Lajosné a mátkatál-átadókkal „Néha vásárra is kimegyek a csuhébabáimmal. Ha valaki rájuk mosolyog, már azt mondom, hogy megérte. Amikor meg azt hallom, hogy „nézd már, szemétből mit nem tud csinálni!” - egyenesen boldog vagyok.” A falu felett vibrál a levegő a forróságtól, de Szarka Lajo- sék nézsai otthonában kelle­mes hűvös van. A polcon kü­lönféle és fajta csuhébabák so­rakoznak egymás mellett: mindegyik a háziasszony, Szarka Lajosné kezemunkája. Ajándékból lett a szenvedély-Hogyan kezdett el csu- hébabákat készíteni?- Osztálykiránduláson vol­tam a gyerekekkel Szentend­rén - kezdte a mesélést. - Ép­pen egy olyan osztály gyere­keivel, akiknek a szüleit az én édesanyám tanította, ezért is emlékszem rájuk olyan jól... Nos, ezek a gyerekek akkor ki­találták, hogy vesznek valami ajándékot a tanító néninek, és végül a csuhébaba mellett döntöttek. Alaposan sze­mügyre vettem az ajándékot, és az volt az érzésem, hogy én is meg tudnám csinálni! Nem ment azért olyan egyszerűen a dolog, hiszen ez 1987 nyarán történt, és nem volt nyers­anyagom a munka megkezdé­séhez. Igazából csak ősszel kezdhettem hozzá a csuhéba­bák készítéséhez.- Könnyen sikerült elké­szíteni az első saját pél­dányt?- A csuhébaba készítésének vannak egészen egyszerű és bonyolult fogásai is. A leg­egyszerűbbeket a gyerekek is könnyen elsajátítják, a bonyo­lultabbak a felnőtteknek is ne­hézségeket okoznak. A leg­több dologra nekem kellett rá­jönnöm, de azért sikerült.- A szabad idejét tölti ez­zel az alkotómunkával?- Igen, és érdekesen alakul az időbeosztásom. Most ugyan nyári szünet van, egész nap dolgozgathatnék, de csak dél­után 3-4 óra körül tudok hoz­záfogni: ezt szoktam meg a tanévben, délelőtt egyszerűen nem megy . .. Azt szoktam erre mondani, hogy minden­nek megvan a maga ideje.- Milyen témákat szokott feldolgozni alkotásain?- Leginkább a népi hagyo­mányokat, a családi élet jele­neteit bemutató babákat szere­tem. Ilyenek a rőzsehordó, arató, fonó, vízhordó figurák. Hollókőre kerül a baba- Eddig hol mutatkozott be kiállításon?- A Néprajzi Múzeum is bemutatta a babáimat, egy or­szágos népművészeti kiállítá­son. Ezen igyekeztem bemu­tatni a falusi embereket a ter­hes mamától az idős embere­kig - csuhébaba formájában. Bemutatkoztam már kiállítá­son Vácott, Nagykürtösön, Losoncon és a környező fal­vakban: Nógrádsápon, Alsó- petényben és helyben, Nézsán is. Néha vásárra is kimegyek a csuhébabáimmal. Ha valaki rájuk mosolyog, már azt mon­dom, hogy megérte. Amikor meg azt hallom, hogy „nézd már, szemétből is mit nem tud csinálni!”, én egyenesen bol­dog vagyok...- Az emberek megveszik az alkotásait?- Akik faluról származnak, többnyire igen, hiszen illik az ízlésvilágukba. Akik nem tud­ják, hogy miből is készül egy-egy ilyen baba, azok elő­ször kerámiának, fának nézik.- Anyagilag is megéri ez­zel foglalkozni?-A hollókői Udvarház Bt. veszi át tőlem és értékesíti ezeket a bábu­kat. Nem járok rosszul, de el­sősorban nem ezért, hanem az alkotás gyönyö­rűségéért csiná­lom. Szeren­csére a világö­rökség részét képező faluban van is kereslet a csuhébabákra.- Nógrád megye a kö­zelmúltban bemutatkozott Prágában. Tudtommal ön is ott volt.- Volt egy nagyon kedves élményem. Egy Zdenek nevű kisfiúnak nagyon megtetszett, amit csinálok - közönség előtt készítettem a csuhébabákat -, és felcsapott mellém kisinas- nak. Órákig nézte, és utána meg is próbált egyszerűbb fi­gurákat elkészíteni.- Sokan szeretnék öntől elsajátítani ezt a tudományt?- Nyaranta gyakran láto­gatnak meg cserkészcsapatok az ország minden részéről, és különösen sokan jönnek kará­csony előtt. Egyszerűbb fogá­sokat könnyű megtanítani, de csak annyira szabad bele­menni a dolgokba, amennyit a gyerek türelme még elvisel. Lakodalmi hagymahéj- Honnan szerzi be a szük­séges nyersanyagot?- A kertekben többnyire fosztva szedik a kukoricát, onnan szedjük össze. Mindig izgulok, hogy jó legyen a ter­més, mert nekünk a csuhé kell. Egyébként minden évben 10-12 zsákra valót szántunk meg a padláson. Ennyi már ki­tart a következőig ... Előfor­dul, hogy lakodalmakból zsákkal küldik a hagymahéjat, aminek kifőzött levében meg lehet festeni a csuhát. Én ma­gam is gyűjtögetem a magva­kat, mákgubókat, száraz virá­gokat. Az ilyen díszek feldob­ják ezeket a kis figurákat... Faragó Zoltán Fotó: Rigó Tibor Összekötő kapocs lesz a major műútja Nézsa. A községben található megyénk egyik legnagyobb természetvédelmi oltalom alatt álló parkja, a volt Re- viczky-féle kastély kertje. (Az épületet eredetileg Klobusitzky István és Blaskovich Miklós emeltette 1891-ben, de a köztu­datban az utolsó tulajdonos neve maradt meg.) A park hét hektárt foglal el, és eredetileg angol stílusú volt. Az utóbbi évtizedekben gondo­zás és tervszerű felújítás híján sokat vesztett eredetiségéből. A csoportonként elültetett nö­vényzet között azonban a mai napig felfedezhető sétautak, ösvények kanyarognak. Külön­leges növényritkaságok nem fordulnak elő a parkban, de a meglévő, idős növényállomány enélkül is rendkívül értékes. A kastélykertben pillanatnyi­lag 24 fafaj fordul elő. Az ere­deti állapotok helyreállítására, meghatározott fafajok és facso­portok újraültetésére az önkor­mányzat nemrégiben anyagi támogatást kapott a természet- védelmi hatóságtól. Nyolcvan- ezer forintból persze aligha tesznek csodát, de már az is FELSŐPETÉNY. A község önkormányzata „Felsőpetényi Hírmondó” néven már a máso­dik éve jelentet meg egy havi­lapot. Legutóbbi lapszámukban a Nemzetközi Családév alkal­mából rajzpályázatot írtak ki a községben és a környéken élő gyerekek számára. Az óvodá­sokat és az általános iskoláso­kat arra kérik, hogy szabadon választott technikával és stílus­ban készítsenek rajzokat a csa­ládjukról. A „műalkotásokon” a gyere­kek bemutathatják a családi élet eredmény, hogy egyáltalán te­hetnek valamit a kastélykert megóvásáért. Mivel megyei jelentőségű természetvédelmi területről van szó, csak az illetékes szakható­sággal folytatott egyeztetések után telepíthető újjá az elpusz­tult növényzet. A park jellegét ugyanis senki sem szeretné megváltoztatni. Az önkor­mányzat az elnyert 80 ezer fo­rint mellett ugyanennyi saját erőt vagy társadalmi munkát is köteles „felvonultatni” a park területén végzett munka során. A tervek szerint újabb pályáza­tokkal is kísérleteznek a park szebbé tételére. A faluba látogatók a temp­lom és az iskolaként működte­tett kastélyépület mellett a par­kot is megtekinthetik, de a falu vezetése arra is gondolt, hogy vonzóbbá kellepe tenni a láto­gatók szemében. A parkban ezért - ha az nem ütközik a természetvédelmi hatóságok előírásaiba - a tervek szerint gyalogjárókat is kiépítenek és padokat, asztalokat is elhelyez­nek. (Nem betonból, hanem természetes anyagokból.) szépségeit, a szülőkhöz, nagy­szülőkhöz, testvérekhez fűződő érzéseiket, a család mindennap­jait és különféle ünnepeit is. A képviselő-testület azt tervezi, hogy a nyár végén, a tanév kez­dete előtt pályaművekből kiállí­tást rendez a községi művelő­dési házban. A legszebb, leg­jobban sikerült munkákat az el­képzelések szerint a Felsőpeté­nyi Hírmondóban is bemutatják az alkotókkal együtt. Az elkészített rajzokat a köz­ségházán adhatták le a fiatal­korú „képzőművészek”. Borsosberény. A község köz­vetlen szomszédságában talál­ható a Magyamándori Állami Gazdaság volt lakótelepe. Az itt élők azonban nem igazán szá­mítanak borsosberényinek, hi­szen egyelőre rendes út sem vezet az otthonukhoz. Varga Lászlótól, a község polgármes­terétől azonban megtudtuk, hogy már nem sokáig tartanak ezek az áldatlan állapotok. Azt tervezik ugyanis, hogy a közvi­lágítást korszerűsíttetik a lakó­telepen, és kiépítik az utat is a majorig, hiszen télen és rossz időben gyalogosan is alig jár­ható a földút. A majorban pillanatnyilag körülbelül 50 ember lakik, és ez a falu lakosságának körülbelül öt százalékát teszi ki. Ezért is érzi rendkívül fontosnak az ön- kormányzat, hogy törődjön gondjaikkal, bajaikkal. A kivi­telezési munkákhoz szükséges árkalkulációk rövidesen elké­szülnek. A remények szerint őszre a major is bekapcsolódhat a falu életébe. Rétság és környéke RÖVIDEN Szendehely. A község önkormányzata a közel­múltban féltucatnyi telefon- készüléket kapott ajándékba németországi testvérvárosá­tól. A távközlési eszközöket a hivatalban, az iskolában és az óvodában szerelik fel. A távhívásos, konténeres tele­fonközpont kialakítása egy évet késik, ezért a meglévő egyetlen crossbar telefon- vonalat szeretnék megosz­tani az intézmények között. Rétság. A város művelő­dési házában július 15-én 13 órától földárverést tartanak. Összesen 6,5 hektárnyi, 75 aranykorona értékű földte­rület kerül kalapács alá. Alsópetény. A község­ben is megkezdte működé­sét a falugazdász szakem­ber. Laczkovszki András a jövőben csütörtöki napokon 12 és 16 óra között fogadja ügyes-bajos dolgaikkal a gazdálkodókat. Berkenye. A község la­kossága a személyenként kivetett helyi adót le is dol­gozhatja a falu javára - így épült fel egyebek között az új polgármesteri hivatal is. Az épület tetőterében egy húsz férőhelyes panziót is kialakítottak. Az önkor­mányzati bevételeket jelen­tősen növelő létesítmény már fogadja a vendégeket. Borsosberény. A köz­ség közmunkásai pillanat­nyilag mosókonyhát, öltö­zőt és vizesblokkot építenek a településen. A bővítésre azért van feltétlen szükség, mert a közelmúltban pályá­zaton elnyert pénzből bőví­tették az óvoda konyháját, s egyelőre hiányzanak az eh­hez kapcsolódó szociális lé­tesítmények. Az oldalt szerkesztette Faragó Zoltán Szerdai lapszámunkban Pásztó és környéke SZENDEHELYI PILLANATKÉP. A község önkor­mányzata nemrégiben egy kis játszóteret alakított ki a község központjában. A különféle fa játékszerekkel fel­szerelt téren nemcsak a legkisebbek, hanem a nagyobb gyerekek is szívesen találkoznak esténként. Fotó: Rigó t. Gyermekrajzok a családévre Kié lesz a csordakút Alsópetény közepén? A település közepén, a buszmegálló szomszéd­ságában egy betonlappal lefedett, igen régi kút árválkodik, enyhén Szólva nem a legszebb és legvonzóbb környezetben __- Valaha ez volt a csordakút — mondta Kis Er- nőné, a község polgármestere -, és a vízvezeték kiépítése előtt a falu egyetlen közkútja is. Az évek folyamán azon­ban - magunk sem tud­juk, hogyan - a rétsági áfész tulajdonába ke­rült. Kértük már vissza, hiszen nekik bizonyára nincs rá szükségük, és természetesen egy fil­lért sem fordítanak a kút környezetének rendbetételére.- Mit kezdenek vele, ha a falu tulaj­donába kerül a kűt?- A tulajdonjoghoz mi nem is ragaszko­dunk, hiszen elég lenne, ha megkapnánk használatba. Van körii­Kis Ernőné polgármester: Szeretnénk a ku­tat visszakapni lőtte jelenleg is egy rozsdás vascső korlát, de ez nem a legszebb, ráadásul tönkre is ment az évek alatt. Az önkormányzat a kerítést is meg tudná csináltatni körülötte, hiszen valamennyi faanya­gunk maradt egy régebbi beruházásunkból, ügyes kezű ember meg akad a faluban. Van itt néhány ezüstfenyő meg lombos fa is, de azért jó lenne rendesen is parkosítani a kút környékét, hiszen ez a falu központja, itt van a polgármesteri hi­vatal, a buszmegálló, és az üzletek többsége .-Az áfész ragasz­kodik a kút tulajdon­jogához? — Ezt ugyanúgy nem tudjuk, mint azt, hogy miért lett az övék ... írtunk már nekik leve­let, de egyelőre nem válaszoltak - azt azon­ban, hogy szükségük lenne rá, nem tartom valószínűnek... A laktanya humorából Aki tudott, és aki tud A hosszúra tervezett hadgya­korlat a vártnál jóval előbb be­fejeződik, így az idősebb kato­natiszt is korábban ér haza. A feleségét félreérthetetlen hely­zetben találja az ágyában egy fiatalemberrel.- Tudtam! Tudtam! - ordítja magából kikelve.- Na és? - szól vissza pimasz hidegvérrel az asszony. - Ő legalább most is tud! Állatkertben A katonatisztet az állatkertben megszólítja egy hölgy.-Bocsánat tiszt úr, de nem találkoztunk az előbb a majom­ketrecnél?- De igen! Mondja csak, hogy szabadult ki? BERKENYÉN GÁZVEZETÉK ÉPÜL. A községben megkezdődött a gázgerincvezeték kiépítése, a munkála­tok pillanatnyilag a Ságvári - felvételünkön - és a szom­szédos Jókai utcában folynak. A kivitelezés befejezésé­nek határideje a fűtési szezon kezdete. Fotó: RT

Next

/
Oldalképek
Tartalom